Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

1/iU&uaiók Héj* 1955. «September 18., mfcwy. pArtélet Szervezettebb, rendszeresebb agitáció! Körösnagyharsányban Körösnagyharsányban egy év óta — a tar? ács választás befejez­tével — megállt a népnevelő mun­ka. Ha volt is helyenként agitá­ció, az nem központilag irányí­tott. A hibák okát nem kell so­káig keresni. A pártvezetőség tag­az eredményt csupán csak az a I A község népnevelői nem gon- tizenhét család ismeri, akik bent | dóinak arra, hogy ők is felelősek dolgoznak a tsz-ben. Nincs nép- j lesznek azért, ha jövőre 2—3 má- nevelő, aki ismertesse a falu dől- zsäval kevesebb gabonát aratnak gozőlval az eredményt, ezért j egy holdról? : .lncs nagyobb érdeklődés a tsz Máthéné, az MDP-szervezet tit- lránt. De csigalassúsággal halad kára úgy mondja: összeírtuk a az ősziek betakarítása, vetése is. községben lévő népnevelőket, jai elfoglal tágra való hivatkozás- g^g még egyetlen hold őszi .ár-I majd értekezletre hívjuk őket és sál kiengedték kezükből a népire- pa(. vagy búzát Sem vetettek. Még ! elmondjuk a legfontosabb fel­velők irányítását. S így mond- j mmdig talpon van a kender. 1 adatokat. A pártvezetőség úgy hatni, hogy egy év óta a párt sza- földben a hagyma, a répa szedé- i gondolja, hogy azzal, hogy behív­va nem jutott el a dolgozó pa- | séhez is csak most fogtak hozzá. j Jak és elmondják a legfontosabb | rasztokhoz. Pedig ott is — mint Ki érez majd felelősséget, ha nem feladatokat, csatát nyertek. Ez éhes embernek a kenyérre, a fej- | kerül idejébe a földbe a gabona? i még nem mindem lődő növénynek a napfényre — __ ^ ... . , . olyan nagy szükség van arra, A népnevelők csak akkor dolgozhatnak joi9 hogy a pártszervezet fokozza az ha területet kapnak, öntudatébresztő, nevelő tevékeny­ségét, a felelősségtudatot kiváltó agitácíót. Egy éve nincs rendszeres népnevei« agitáció s azóta szinte egyhelyben topogás van az egész községben. Nem kell sokat említem, de egy pár példa is igazolja, hogy a felvilágosító szó elmaradt. A tavaszi és nyári munkákkal egész évben az utol­só helyen állt a község. A beadás­ban is a sereghajtók közé tarto­zott. Nem kis bizonyíték az sem, hogy ebben az évben a község­ben mindössze három dolgozó pa­raszt választotta a szövetkezés útját. Pedig az ott lévő Kossuth TSZ elért jó eredményeket, hi­szen búzából hat és fél kilót, ár­pából három kilót osztottak elő­ha megszabják, hogy hol végez- | szükség van, hogy a pártszerve- eék a felvilágosítást, ha ellenőr- j zet vezetői azzal, is törődjenek, zik és beszámoltatják őket. Ne- j hogy a népnevelők ne csak „ál- velniök' is kell, még pedig nem j tálában“ agitáljanak, hanem akárhogy, hanem úgy, hogy sza- | olyan példákat használjanak, vaikat — ami tulajdonképpen a ! amelyek mindig a legközvetle- párt szava — meg is értsék az j nebbül érintik éppen azt az em- egyszerű emberek. Ehhez arra is | ben, akivel beszélgetnek. A párt szavát, igazságát eljuttatni az emberekhez nemcsak a népnevelők, de a párt minden tagjának kötelessége Különösen vonatkozik ez a párt- vezetőségi tagokra. Nem lehet arra hivatkozni, hogy nekem sok a munkám, nem tudok összevont népnevelőértekezletre menni, mint ahogyan ezt teszi Kormány Gyula elvtárs, a tsz párttitkára. De nemcsak értekezletre nem megy, nem is agitál. Hasonlóan légként egy munkaegységre. Ezt Balogh Benjamin községi pártve­Szerkesziői üzenet Egy hét levelei Közöljük Biri Mihály dévavá- Nem szűkölködtek levélíróink nyai lak^ és többek érdeklődé-1 az gjmljit héten sem az írással, sere: j Hírt adtak a munkahelyükön el- ! A tanács, illetve a tagosító bi- ért eredményekről, hiányosságok- zottság a dolgozó parasztokkal 1 ról. Többen írtak a felszabadulás i közösen tárgyalja meg a földje j óta megváltozott életükről, az el- ügyét és közös megegyezés alap- j lemség híreszteléseiről, a szövet­jén döntenek, hogy azonos mi- j kezeti mozgalom-ellenes megny.l- nőségű, azonos nagyságú földié- vánulásokrol. Ezek a levelek zetőségi tag sem. Ahol a vezetők nem mutatnak példát, ott az egy­szerű tagok sem dolgoznak meg­felelően, pedig van a népneve­lőknek miről beszélniük Körös- nagyharsányban is. Hiszen meg kell magyarázniok a község la­kóinak, hogy milyen előnyökkel jár az államnak is és a gazdák­nak is, ha gyorsan földbe kerül a mag, ha nem késlekednek a beadással. A dolgozó parasztok szívesen veszik, ha a népnevelők felkeresik őket, a legtöbb esetben hálásak a felvilágosító szóért. — Csepkó — rületet kell kapnia másutt. Gyen­gébb minőségű föld esetében a régi területénél nagyobb csere- ingatlant kell kiadni. Az illeté­kes szervek kötelesek az új in­vánulásokról. Ezek a mindegyike sok segítséget adott munkánkhoz. Az elmúlt héten legtartalmasabb levelet Tassy La­jos Magyarbánhegyesről. Horváth István gyárvezető a Mezőhegyes! Kendergyárból, Nagy Antal DISZ­gatlant a helyszínen megmutatni szervezet termelési felelőse a fü- és átadni a tulajdonosnak. Az át- j zesgyarmati Vörös Csillag TSZ- adott csereingatlant köteles min- bői és Gyebnár Mátyás tsz-szer- denki gondosan megművelni. | vező Mezőkovácsházáról írt. Időjárás Várható időjárás ma estig: Ki­sebb felhő át vonul ások, néhány helyen futó záporeső. Időnként élénkebb északnyugati, nyugati szél. Az éjszakai lehűlés erős ma­rad. A nappalt felmelegedés kis­sé fokozódik. Legalacsonyabb hő­mérséklet éjjel: nyugaton 5—8, keleten 8—11, legmagasabb nap­pali hómérséklet 18—21 fok kö zött. DISZ élet Hcvember 7. tiszteletére vállalják A Békési Kosárüzetn II. számú telepének DISZ-fiataljai no­vember 7-e tiszteletére felajánlásokat tettek. Felajánlották, hogy tervüket valamennyien ,100 százalékon felül teljesítik, megjavít­ják a minőséget. Hőgye Zsuzsa és Ver«« Erzsébet, akik eddig normájukat 90 százalékra teljesítették, most felajánlották, hogy tervüket 100 százalékra, vagy- azon túl teljesítik. Soós Eszter, Baji Mária, Mol­nár Mária, Kutyik Mária felajánlották, hogy valamennyien a ver- seny ideje alatt 110 százalékot érnek el. Vannak olyan fiatalok is. akik 130—140 százalékos tervteljesítést vállaltak, mint Molnár László és Nánási János. Ezek a fiatalok az üzem fiataljai előtt; példaképül állnak. 2S fiatat kérte felvételét a DISZ-be Az elmúlt napokban Almáskamaráson ifjúsági nagygyűlés volt. alvói 180—200 fiatal jelent meg. Jobb szülő is jelen volt. A gyűlésen 25 fiatal kérte felvételét a DISZ-be. Üj vezetőséget vá­lasztottak. A gyűlés után az »Arany csillag lovagja« című filmet mutatták be a megjelenteknek. Stlóznak a békési járás fiataljai A békési járásban a DISZ sílózási versenyébe 12 brigád kapcsolódott be, kb. 150—160 taggal. Már 6 brigád hozzáfogott a sílózáshoz. A Csárdaszállási ÁG. DISZ-fiataljai már 100 köbmé­tert, a mezőberényi Előre TSZ DISZ-fiataljai 100 köbmétert, a kétsopronyi Hunyadi TSZ 200 köbmétert, a tarhosi Petőfi TSZ DISZ-fiataljai 200 köbmétert, a Vizesfási ÁG. DISZ-fiataljai pe­dig 600 köbmétert sílóztak be és most egy 400 köbmétere« sílót építenek, így tervüket a vállaláson felül teljesítik. Ifjúsági házat avattak A Békés megyei YTT-küldöttek eddig mintegy 15 községben tartottak élménybeszámolót. A beszámolókat az ifjúság nagy ér­deklődéssel fogadta. Legutóbb Szarvason, az Ifjúsági Ház ava­tásával összekötve tartott beszámolót Antali elvtárs, ahol tőid» mint 500 fiatal vett részt. A beszámoló után Dékány István elvtárs, a DISZ JVB tit­kára átadta az Ifjúsági Háznak adott ajándékokat. Az AG. 5 lám­pás világvevő rádiót, az ÖTKI teljes labdarugó-felszerelést, a különböző ktsz-ek, gazdasági szervek asztalitenisz-, olvasóter­mi és egyéb felszereléseket adtak a szervezetnek, ezzel is se­gítve az ifjúság nevelését, tanulási és szórakozási lehetőségét Ezután a DISZ békéscsabai Balassi Együttese a VIT-en adott műsorát mutatta be a szarvasi ifjúságnak. Szarvason megélénkült a DISZ-élet. Az utóbbi betekben több mint száz fiatal kérte felvételét a területi szervezőbe. — Mezőka» árshízán két terme- j — A Savanyúság- és Halkon■* lőszövetkezetnek és csaknem 500 j zeTV Gyárban újabb 48 nagymé-* dolgozó parasztnak több mint 306 retű konzerváló kád készült el ezer forint jégkárbiztosítást fi- szeptember 15-re. Ezzel 150-re zetett ki az Állami Biztosító a \nntt az eddig épített konzerváló ká-> közelmúltban. — A csepeli kislakás-építkezé­sen a pernyebetonból készülő elő- a do]gozók 78 százaiéka tett vö. regyártott elemekből két nap alatt , ,, készül el egy kétszobás, összkom- jlalast szeptemberben a többter- fortos lakás, jelentős költség- ; melésre, a minőség megjavítására megtakarítással. _ ] és az anyagtakarékosságra. dák száma. ■— A Békéscsabai Ruhagyárban Forradalmi válság 50 évvel ezelőtt Békés megyében! 1905-ben az orosz proletariátus fegyveres forradalommal kiserei- te meg a cárizmus felszámolását. Az orosz proletariátus forradal­mi példája lelkesítőle g hatott a magyar munkásosztályra és apa­rasztságra, annak különösen ag­rárproletár részére. Békés megye munkássága és szegényparasztjai, a Viharsarok többi megyéi elnyo­mott osztályaihoz hasonlóan sztrájkkal, munkabeszüntetéssel feleltek a félgyarmati rendszeres a tőkés kizsákmányolással szem­ben. Éltek még azoknak a moz­galmaknak emlékei, amelyek 10 —15 évvel azelőtt Battonván, Orosházán, Békéscsabán játszód­tak le — amikor a rendszer csendőr- és katonasortíízzel fe­lelt az uradalmak cselédsége, a falvak nincstelenjei legtöbb eset­ben ösztönös mozgalmára, A harc azóta sem szünetelt, csak időnként lanyhult, majd ismét feltámadt, ötven évvel ezelőtt kü­lönösképp nagy erővel támadt fel, amiben része volt az orosz proletariátus által vezetett pol­gári-demokratikus forradalom­nak, a cári rendszerre mért sú­lyos csapásának. Az 1905-öe Békés megyei ese­ményekre már csak a legidősebb nemzedék emlékszik. Ezeket leg­alább vázlatában említjük meg. Adatainkat a levéltárak iratai­ból, könyvtárakban őrzött jelen­tésekből és élő személyek vissza­emlékezéseiből merítettük. me­gyéi­nek (.Békés, Csanád, Gsongrád) munkásai, agrárproletárjai har­coltak a leghevesebben a kizsák­mányolás ellen? Miért ezek a megyék kapták ezt a nevet? Elég csak Békés megye viszonyainak néhány jellemzőbb adatát meg­nézni. Ötven évvel ezelőtt a me­gyének 279 000 fő lakossága volt. Ebből 110 000 gazdasági cseléd és mezei munkás, ezek mellett több ezer az egy és öt holdon aluli kistulajdonos, kigbérlő és kertész. Békés megye dolgozó1 né­pének tűrhetetlen helyzetét az egészségi viszonyok is mutatják. Az alispán 1905. évi jelentésében arról számol be, hogy 8009 halott közül három év alatt 3787 tüdővészben halt tehát évente állag 1262, vagy­is 15 százalék, ami meghaladta az országos átlagot. A tüdővésszel leginkább fertőzött községek: Gá­doros, Újkígyós, Kondoros1, Nagy­szénás, Szeghalom, Endrőd, Gyu­lavári, ahol 20 százalékon felül haltakéi tüdő vészben, többé-ke- véshé munkaképes életidőben.. A sivár viszonyokhoz hozzájárult még a szárazság, a rossz termés­kilátás, — aminek következtében a munkáskezek munkanélkül ma­radtak. A mostoha viszonyok miatt sokan vándoroltak ki. Így érthetjük meg, hogy a me­gye számos községéhen, ahol a tűrhetetlen nyomort és elnyomást tovább nem lehetett kibiita, a munkások a sztrájkot választot­ták Májas első napjaiban Gyulaváriban ötszázan hagyták abba a munkát, — amint a fő­szolgabíró megállapította azért, mert az uradalom visszavette tő­lük a haszonbérelt földeket és le­szállította az aszatolási- és ré­pamunka bérét. A munkának a nem várt időben való abbaha­gyása arra Irányult, hogy ezzel kényszerítsék az uradalmat a munkabérek felemelésére és egyéb előnyök nyújtására. Gyu­laváriból egy ember sem állott ki a felvállalt munkára, sőt egyes csoportok az uradalomba vezető utakat elállták és a munkába menő gyulavarsándi, anti, és fe­ketegyarmati munkásokat is visszatartották. A munka az ura­dalomban több napig szünetelt és a nem dolgozó munkásnép a községben nagyobb csoportosu­lásokat alkotva, tárgyalta az ügyet. Az alispán a főszolgabí­róval együtt szállt ki és a ki­rendelt csendőri segédlettel meg­indította az eljárást, amelynek során 22 egyént elítéltek; de a munkások fellépésének meglett az eredménye, az uradalom kény­telen volt a napszámbéreket fel­emelni. Kondoroson Geiszt Gáspár bir­tokán hagyták abba a munkások a répa felszedését. A szolgabíró a csendőrökkel kényszerítette őket a munka megkezdésére. Ennek ellenére egy részük kitartott, eie- ket elkergették és a költségükre Csorvásról hoztak munkásokat. Jellemző, hogy az eset tanulsá­gaként mit ír a nagybirtokosok érdekeit védő Szarvasi Hírlap: .•..»Szomorú jelenség, hogy a munkások a munkaadónak is pa­rancsolni akarnak. Szocialistának vallják magukat, de bizony, ezt a nevet csak bitorolják, mert az igazi szocialista szeret dolgozni és nem olyan lelketlen, mint ezek — s ha a szerződést aláírja, az abban foglalt kötelességsze­rű munkát el is végzi.« Orosházán egyenesen bebörtö­nözték a munkások vezetőit, mert az uradalmak feltételeit nem fo­gadták el. A munkások politikai j szervezkedései minden igyekeze­tükkel elnyomták. Még májusban a Üsanád megyei Battonyán és Kevermesen engedélyeztek nép- gyűlést ott, ahol »az általános szocialista irányelveket« tárgyal­ták. Az alispán azonban utasí­totta a főszolgabírákat, hogy az aratásra és a cséplésre tekintet­tel, tovább ne adjanak ki nép­| Miért a Viharsarok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents