Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-17 / 219. szám
r A kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződéskötésről tanácskoztak Békéscsabán Vissza a közösbe..* V.. AZ M D P B ÉK ÉS ME G Y El PÁ R T B 1 Z O 1 rí S ÁGAI 1 AK LAP] A 1955. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Ära 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM felemelkedés útján Régi tapasztalat, hogy sok emberre szinte úgy kell ráerőszakolni a jót is, csupán azért, mert a munka, vagy a munkaeszköz, amivel a szebb eredmény, a jobb jövedelem elérhető, kezdetben ismeretlen, eltér az addig megszokottól. A mezőgazdaság nagyarányú gépesítése közben, már évekkel ezelőtt mindenki kénytelen volt elismerni, hogy a gépi munka megsokszorozza a termelékenységet, olcsóbbá, könnyebbé teszi a mezőgazdasági munkát, mégis szép számmal beszéltek a gép ellen, nemcsak az egyéniek, hanem a tsz-tagok is. Egyesek „ha apáinknak jó volt, nekünk is jó lesz“ elvén, mások kenyérféltésből, mondván: „a gép elveszi a munkaegységet“. Nem egy olyan hely volt, mint a szeghalmi Rákóczi TSZ, ahol 1949-ben, a közgyűlésen, amikor szóbajött a gépi aratás, elhatározták, hogy nem eresztik át a hídon a kombájnt. Tíz év alatt azonban megtanultak nyitott szemmel járni az emberek. Számtalan példa állt előttük: az egyénileg gazdálkodók példája, ahol a gépi erőt a láíástól-vakulásig folyó becsületes munka sem tudta pótolni, s velük szemben a jól gazdálkodó tsz-ek egyre virágzóbb élete. A tsz-tagok is megtanultak számolni: rájöttek, hogy 400 munkaegység sokszor több, mint 600, mert az utóbbira — ha több volt is —, sokszor csak két kiló búzát tudott osztani munkaegységenként a tsz, az előbbire pedig, a gépesítés nyújtotta szép eredmények folytán 5—6 kilót, vagy ennél többet is. Azóta a Rákócziban is kombájn aratja a búza nagy részét. Az idén már a kendert is az vágta le és ha lehetne, még a rizsbe is beállítanák, annyira megszerették a munkáját. A mezőberényi Előre TSZ-ben modern kaszálógép vágja a herét, több tsz-ben géppel szedik a répát; mindenhol gyorsabbá téve a munkát, kímélve az ember erejét. Mit tehet az egyénileg dolgozó családjával, esetleg egy igájával, amikor — mint ebben az esztendőben is — egymásután szakad a nyakába a sürgős munka? Az aratás megkésett, a tarlóhántásra már ideje sem jutott, most már szántani kell, dé kevés az iga, maholnap be lehet állni a répába, kukoricába, de a nyakán van a vetés is. Legtöbbször nem bír vele: a munkák elmaradnak, azután meg csak elnagyolja, ami kedvezőtlen hatással van a jövő évi termésre. Nem véletlen az, hogy amíg a legjobb földön is, áldozatos munkával 10—11 mázsát adott az egyéniek búzája, a tsz-eké a közepesen is megadta a 14—15 mázsát. A helyesen gazdálkodó tsz-ek tagságának sokkal kevesebb a gondja. Persze ott, ahol a gépesítés nemcsak a kombájnnal kezdődik, hanem minden lehetőséget felhasználnak a talajelőkészítő munkák, a vetés és megművelés gépesítésére is. Megvolt erre a lehetőség és ez egyre inkább bővül, mert 'egyedül a múlt éven mintegy 50 millió forint értékű gépet kapott megyénk. Céltalan lenne vitatkozni azon, hogy van-e lófogat, amely olyan mélyszántást végez, mint a traktor, van-e olyan tüskeborona, amely felvenné a versenyt a gépi talajmegmunkálással. Nem lehet vitás, melyik tábla tengeri hoz könnyebb munkával többet: az-e, amelyikbe eke után vetettek, vagy pedig géppel, négyzetesen, s utána szép munkát végezhet a kultivátor; az a tábla búza, melyen egyszerű megmunkálás után napokig ösztökével irtották az acatot, vagy ahol vegyileg irtották a gyomot, s aratásban odaállt a sarkára a kombájn. Aki már évtizedek óta húzza a kapát, akinek sokszor sajgott a dereka a kaszára görnyedve, az jól tudja a különbséget. De le lehet mérni másképpen is. A gyomai Kossuth TSZ-ben ugyancsak idegenkedtek a gépektől. Sokan még tavaly is. Tavaly aratáskor még ellenezték a kombájnt azzal, hogy kell a törek és a pelyva, az idén már 130 hold búzát vágott a kombájn könnyen és gyorsan. Tavaly még lóeke után, vagy anélkül kapálták a tengerit, nem bírtak a sok munkával, az idén Zetor után egy napig tartott annak a táblának a bekapálása, ami áz- előtt három napig. A kisebb gépi megmunkálást kapott földben 11—12 mázsa között volt az átlag búzatermés, a jobban megmunkált és gyomirtott földben 14—15 mázsa között. És végül eredményként: tavaly zárszámadásnál 2,80 kiló búzát osztottak munkaegységenként, az idén előlegül 4,80 kilót, s a zárszámadásig még hátra van jó két hónap. Fele munkával kétszeres termés. Ki nem veszi észre ebben — természetesen az időjárást és jó termést is figyelembevéve — a gépi munka előnyeit. A parasztság felemelkedésének útja vitathatatlanul a mezőgazdaság gépesítésének útja, amely azonban csak a nagyüzemi gazdaságokban valósítható meg. A technika vívmányai segítik a tsz-parasztság felemelkedését gazdasági és kulturális értelemben is: egyre inkább megszilárdítják és növelik a szociav: lista mezőgazdaság szép eredményeit. Egyre több a belépő Képek Kardoskíitról Községünkben napról-napra növekszik a Dózsa Termelőszövetkezet taglétszáma. Szeptember 1-től 10-ig 15 egyéni paraszt kérte felvételét a szövetkezetbe. A belépésekhez némi köze a jelenlegi munkáknak is van. Olyan szervezettséggel folyik a betakarítás és a talajelőkészítés, hogy abban nincs hiba. A kendert mind levágták, a burgonyát felszedték. Jelenleg a napraforgót takarítják be, a trágyát hordják és szántanak. A gépállomás két erőgépe éjjel-nappal dolgozva, mintegy 150 hold mélyszántást végzett eddig. Tassy Lajos, Magyarbánhegyes. Külföldi vendégek érkeznek megyénkbe A pénteken hazánkba érkezeti bolgár mezőgazdasági küldöttség a jövő héten megyénkbe is ellátogat. Az országos hírű füzes- gyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tagjai szerdára várják a külföldi vendégeket. Kél helyen lesz vasárnap megyei tsz-látogatás Vasárnapra Végegyházán és Orosházán szerveztek megyei tszlát ogatást. Mintegy 30 szarvasi egyéni paraszt az országos hírű végegyházi Szabadság Termelő- szövetkezetben győződik majd meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, 60 dobozi és kétegyházi pedig az orosházi Október 6 Termelőszövetkezetben tekinti meg egy mindjobban erősbödő közösség eredményeit. Vetik a búsát a gyomai járásban Befejezéshez közeledik az őszi árpa vetése a gyomai járás termelőszövetkezeteiben. A hét közepére a közös gazdaságok együttesen több mint 80 százalékra teljesítették vetési előirányzatukat. A dévaványai Gábor Áron TSZ tagjai már a hét elejére elvetették 80 hold őszi árpájukat. Az árpavetés befejezése után a járás több szövetkezetében kezdték el a búza vetését. Nem lesz fennakadás az ősziek vetésében. A gépállomások erőgépei, mintegy 2500 hold vetőszántást végeztek már a járás termelőszövetkezeteiben. Jól halad az istállótrágyázás és a mélyszántás. A szövetkezetek csaknem kétezer holdra vittek trágyát, a mélyszántás területe pedig meghaladja a 3000 holdat: Harminckét traktor dolgozik Szeghalom határában Szeghalom termelőszövetkezeti község határában jó ütemben folynak az őszi munkák. A betakarítással egyidőben a talajelőkészítés és a vetés. Ez utóbbiakban nagy segítséget adnak a szövetkezetek gazdáinak a környező gépállomások. Harminckét traktor dolgozik az újonnan kialakított táb'ákon. Az őszi vetések talajelőkészítése már az újonnan a’akult Petőfi Termelőszövetkezetben is végefelé közeledik. Az árpavetés után, a Rákóczi TSZ tagjainak példájára, csaknem minden közös gazdaságban vetik a búzát: Orvosi rendelő és lakás Nagy területen fekszik Kardos,kút község. A szétszórt taayá- világnak most kezd kialakulni tulajdonképpeni központja, a vasúti megállóhoz közeleső területen. Az ötéves terv során tanácsháza, iskola, orvosi rendelő és lakás, valamint vagy 15 új ház épült itt és ennek megfelelően bővült a villanyhálózat is. Sok járdát építettek és a puszin- központi részen" mozi is létesült. A nagy- kiterjedésű halár lakosai ügyes-bajos dolgaikat itt a községben az új tanács- házán elintézhetik és ha orvosra van,szükség, azt is megtalálják a faluban. Nagy könnyebbség ez, mert nem kell Orosházára, vagy Tótkomlósra szaladná orvosért, ha baj van. Szép iskola is épült Kardoskúton. Az iskolában délelőtt a felsőosztályosok, délután az alsó' tagozat- beliek szedik magukba a tudományt. A tágas, világos, egészséges tanteremben a fiúk és lányok nagy figyelemmel hallgatják Molnár Júlia fiatal tanítónő magyarázatát a gabonafélékről és a ka pásnövény ékről. A felelésnél pedig bizonyságot tesznek arról, hogy' szere tilt a magyar földiét, örömmel beszélnek mezőgazdaságunk termelvényei- ről, szüleik kezemunkájának er dmé- Molnár Júlia a felsötagozatbeliekefc J felelteti nyeiről. Gyorsítsuk meg a dohánybetakarífést Idén megyeszerte jó dohánytermés várható. Mintegy 10 mázsás holdankénti átlag. De ennek a termésnek a javarésze még kint van a földeken. S minden eddigi igyekezet kárbavész, ha a betakarítást, a szakaszos törést és a további tennivalókat elhanyagoljuk. Rendkívül fontos, hogy a fűzést, szárítást, a válogatást, valamint a szállítást késedelem nélkül, idejében végezzük el. A bő termést csakis így tudjuk megvédeni az őszi ködtől és a korai fagyoktól: A dohánybetakarítás meggyorsítása minden termelő közvetlen érdeke. Mennél több jó minőségű dohányt ad át a vállalatnak, annál több pénzt kap érte. Koczka Gyula, Dohánybeváltó Vállalat,
