Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-29 / 229. szám

1955. szeptember 29.. csütörtök Jól halad a húxa vetése Köt-ösladáay határában ezek- 1 ben a naiiokban sok embert lehel kint látni a határban. Van aki j a cukorrépa szedésével igyekszik, j többen azonban a kukorica be- j takarítását is megkezdték. Nap­raforgói már csak itt-ott lehel <4atni. Többrészét behordták. Akad munka bőven. A kapások beta­karításán és az ősziek vetésén íívül a rizs aratása, cséplése 1 k sürget. A község öt szövetke- ozeíébcn ez a munka is jól ha­riad. Az 1. tíjiu-ú Petőfi Ter­melőszövetkezeti Csoport tagjai már befejezték a rizs aratását, most kezdik a cséplését. A jövő [ ■héten a többi szövetkezeteknél i is hozzálátnak a rizs csépiedé­hez. A betakarítással együtt a vetést szorgalmazzák legjobban a köz­ség dolgozói. Az őszi árpát és az őszi takarmány féleségeket ré­gen elvetették, most a búzát ve­tik. Az Űj Barázda TSZ tagjai 27-én estig 170 holdat vetettek be. A Zalka Máté TSZ-ben is csaknem 200 holdon tették föld­be a búzát. A tsz tagjai úgy ha7 tároztak, hogy 200 holdat lce- resztsorosaa vetnek. Valamennyi szövetkezetben jól halad a ke- j nyérgabona vetése. Igyekeznek a község dolgozó parasztjai, hogy i október 15-re a búza többsége a földbe kerüljön. „Jobbern járok, ha az államnak adom el a kukoricámat" A megye több községében meg­kezdték a kukorica törését. S ez­zel egy időbén számos dolgozó pa­raszt viszi be a terménvforgal- mi raktárába az értékesítési szer­ződésre lekötött kukoricáját. Jó- néhány helyen van is mit vinni. Buesán például öt vagon eladá­sára kötöttek már szerződést « gazdák. Nagykamaráson is mind i több és több azoknak a száma, akik az államnak adják el ku­koricájukat. Bordák Károly öt­holdas gazda 7, Medve dáuosné — akinek csak háztáji kukori­cája van — 11 mázsa eladására | kötött szerződést. — Jobban járok, ha az állam­nak adom el a kukoricámat, mert j többet kapok érte —■ mondta ! Medve Jánosns. De jól halad a szerződéskötés a megye csaknem minden részé- 1 ben. Ä szeghalmi járásban 24. j a gyulai járásban 23, az orosházi járásban 14, a megyében össze­sen 112 vagon kukorica eladá- j sára szerződtek a termelők a hét elejéig. ft m évi termésre is gondolunk Az őszi árpa vetését a napok­ban befejeztük. Kétszáz holdból 130 holdon keresztsorosan vetet­tünk. Jó magágyat készítettünk, így akarjuk biztosítani, hogy jö­vő évben Í9 bő termést taka­rítsunk be. Vetés után magia­karóval boronáltuk és gyűrűs hengerrel lenyomattuk a talajt. A betakarítással is jól állunk. A napraforgó szedését befejez­tük, több mint 13 mázsás lett a holdankénti átlag. Jelenleg a kukoricát törjük és megkezdtük a takarmányrépa szedését. Ez utóbbi 400—450 mázsás átlagot ígér. A jövő évi jó kukoricatermésre, is gondolunk. Megkezdtük az őszi mélyszántást. Szántás előtt hol­danként 150 mázsa istálló trágyát hordunk ki. Gaál István Telekgerendás, Baromfi­tenyésztő ÁG. _ 1/ikoAsaMk Hifit __ E lőre megszervezték a kukorica gyors betakarítását a mezőherényi Petőfi TSZ-ben — A REFORMÁTUSKOVÁCS­HÁZI Dózsa TSZ-ben Bódi István tsz-tag 600 forintot, Kása László DISZ-titkár 400 forintot jegyzett a Hatodik Békekölcsönből. Még kissé zöldcinek a kukop-! catáblák, de már előre gondoskod­tak a tsz-ben a kukorica terv­szerű betakarításáról, a munkaerő helyes elosztásáról. Még a törésig felszedik a cukorrépát, elcsépelik a napraforgót és elvetik az őszi árpát és a takarmánykeveréket. A háztáji kukorica törését a hét l égén kezdik meg. Ebből 270 hold van és ahogy étik, úgy fognak hozzá a tagok a töréshez. Törés után azonnal levágják a szárat, amit a kukoricával együtt, foga- j tokkal és vontatókkal hazaszállí-' tanak. így mihelyt egy nagyobb da­rabon letörték a kukoricát és le- ! takarították a szárat, megkezdik a szántást, hogy a vetésig kellő­en ülepedjen a talaj. Mire letö­rik a háztáji kukoricát, addig be­érik a tsz közös kukoricája is. A 310 holdas kukoricatábla törésé­hez már kijelöltek 20 munkacsa­patot, amelyeknek mintegy 120 tagja van. Gondoskodtak arról is, hogy kellő számú fogat és vontató álljon rendelkezésükre a törés idején. Éppen ezért még a törésig ' hazaszállítják a tagok szalmáját j és egyéb járandóságait, hogy a nagy munkaidőben semmi ne aka- jdályozza a betakarítást. A kuko- I ricát és a szárat 35 fogattal és a I gépállomás négy vontatójával hordják. Tavaly a föld végére hordták a szárat és így csak ké­ső ősszel került sor az elszállítás­ra. Okultak a tavalyi tapasztala­tokból, a tábla vegére hordott szár akadályozta a * szántást és még egyszer munkát adott az el- - hordása. A letakarított területen . azonnal munkához látnak a trak­torok, felszántják a kukorica­tarlót és előkészítik a talajt a | búzavetés alá. Ilyen módon ide­jében elvetik a búzát, és bár a I kukorica később érik, a tervszerű munkával biztosítják, hogy mi-' nél előbb földbe kerüljön a mag. Mindez a jó munkaszervezés- j sei, a tagok jó munkájával meg­valósítható. És ezzel nincsen bai az idén. Tavaly nemcsak az ara- I tósnál, hanem a kukoricatörés­nél is hibák voltak a munka-. ; szervezéssel, a munkakedvvel. En- I nek az lett a következménye, hogy | mintegy 80 holdat kiadtak ré­szesbe tömi, mert a tagság nem volt képes betakarítani a termést. Most nyoma sincs a tavalyi laza­ságnak, a munkától való huzódo- j zásnak. A tagság még hallani sem (akar arról, hogy a kukoricából részes . törésre kiadjanak. „Egy I holdat sem adunk ki, magunk . vetettük, kapáltuk, mi is törjük le“ — ez a tagok véleménye. Küzdiünk a szabálytalan és a fekete fuvarozások ellen Több miüt félmillió forint csak a sonkasiüdőkért Me.gyeszerte elismeréssel be­szélnek a nagvszénási Dózsa TSZ (terlésáiloinanyáról. Büszkék is er­re a szövetkezet tagjai. De nem- ] csak hírnevet, hanem sok jöve­delmet is ad nekik a sertéste­nyésztés. A 48 anyakocától pél- j dául ez éviién átlagosan 18,2 ma­lacot választottak le, ami csak- | nem 890 malaccal gazdagította ] az állományt. Ebből jut bőven eladásra. A tavaszon 100 sool-?- süldő átadására szerződtek. Hat- I vanat már beszállítottak. I óbb mint 102 000 forintot kaptak ér­tük. A fennmaradó negyvenet a napokban adják át. Ezekért mint- egv 68000 forintot várnak. A szövetkezet tagjai a meg­lő ő riildőkbői még ké s/ázra köt­nek szerződést, s azokat február­ban vagy márciusban szállítják be. Előlegként már felvették a 120000 forintot. De van ezzel egyéb haszon is. A többi között az, hogy 400 hold kukorica men­tesül a szerződéskötés alól. Az előlegen kívül, a sertések átadá­sakor, még legkevesebb 204 000 forintot kapnak a tsz tagjai. A meglévő kisebb süldőket ta­vasszal kötik le. Mégpedig — úgy terve/.ik — háromszázat. Csu ­pán előlegként 180000 forintot kapnin», ai■ lit a munkaegy(régekre osztanak majd ki. Ez év őszén és jövő év tava­szán a sonkasüldőkért összesen mintegy 674 000 forintot kap­nak a szövetkezet tagjai. S a sertéstenyésztés hozamát még * 60 bízott sertés eladása is nö­veli majd párezer forinttá]. Az idei gazdag termés foko­zottabb munkát követel meg a 41. számú Autóközlekedési Vál­lalat dolgozóitól is. A vállalat gépkocsivezetőinek nagy többsé­ge ezt jól tudja és jó munká­jával segíti az őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítását. Ennek bizonyítéka, bogy a vállalatnak 52 sztahanovista gépkocsivezetője van, akik közül 9 »Kiváló dolgo­zó« kitüntetést is kapott. De azért - - -.„ak olyan egyenek, mint pl. Dió« István és Mózes József gépkocsivezetők, akik az állam megkárosítására és a fuvarozta­tók becsapására szövetkezve, fe­ketén fuvaroztak. Szabálytalanul, menetlevél nélkül, 30® forintért vállaltak el olyan fuvarozást, mely 216 forintba került. A fe­kete-fuvarozást el akarták tit­kolni és még a megvesztegetés kísérletétől sem rettentek vias­szá. A felvett 30® forint üsz- szegből 50 forint hallgatási díjat 1 akartak fizetni. Megvesztegetési kísérletük nem sikerült. Állá­sokból azonnal elbocsátották, s a törvény előtt is felelnek bűnös cselekményükért. A fekete-fuvarozásokon kívül a megye területén még mindig igen sok a szabálytalan, rendeletikkel ellentétes fuvarozás. A 2118-41— 1954. MT. számú határozat a központi menetirányítás létre­hozásával a fuvarozások jobb és gazdaságosabb megszervezését fcí- .Térni. Ezt a renddé tét igen sokan nem tartják be. A rendelet kimondja, hogy a közü­leti vállalatok és a cél fuvarozás, vállalatok fuvart nem vállalhat­nak, szabad kapacitásukat a TEFU-nak kötelesek felajánla­ni és azokra a TEFU köteles az igényeknek megfelelően fuvart biztosítani. A közületi vállalatok, gépállomások, állami gazdaságok egy része ezt a rendelkezést fi­gyelmen kívül hagyja, fuvart vál­lal ,«« szállít TEFU menetlevél nélkül. Ilyen szabálytalanul fu­varozott a Füzesgyarmati Gépál­lomás VE—706 írsz. vontatója, a Kopáncsi Állami Gazdaság FI 843 írsz. gépkocsija, a Gyulai Állami Gazdaság VE—681 írsz. vontatója, a Körösladáiyi Gép­állomás VA—434 frsz. vontatója. Ezek csak kiragadott példák. Ezek a szahá'y talon fuvarozá­sok szinte lehetetlenné teszik a fuvarfeladatok helves csoporto­sítását, a gépkocsik gazdaságé» kihasználását. Ennek következté­ben sok a felesleges üres kilo­méter, sok az elmaradt fuvar, ami akaratlanul is a népgazdaság j megkárosítását eredményezd. A szabálytíla-.. és fekete-fuvarozá­sokat fel kell számolnunk. Így I tudjuk biztosítóéi. a megnövíke- dett fuv arigények kiélépítését, csökkenteni a felesleges lométereket, olcsóbbá, j. a népgazdaság számára gaz, gosabbá tenni a gépkocsikat. Babnlka Oszkár • a41. sz. Autóközlekedési Váll. forgalmi-ősziá'y vezetője. Apai gondoskodás. A naptár ezerint tavasz kezdete volt, de az idő nem akart felmelegedni. Az élénk északi izé! még a jól öltözött, erős amise re k fogát is összevaeogtatta. Hát még Szabó Jancsiét, abban a vékony, villa- és lapátnyél­marta gúnyában, szekerezós köz­ben. Mert íogatos a gy erek. Még­pedig egy ike a legjobbaknak. De ezen a napon nagyon neki volt keseredve. A jókedve elszállt még az ősszel, a hulló faleveleket ker­gető széllel. Zárszámadásig olyan hévvel dolgozott, hogy minden tag elismerését, dícséretét ki­vívta. Az hajtotta, hogy minél több munkaegységet szerezzen, » meg tudja venni azt a szép ru­hát, amelyik a kirakatban olyan tetszetősen kínálgatta magát. Nemigen volt még neki szép öl­tözete. Apa nélkül maradt ötöd­magával és édesanyjával. De hát a serdülő kor nem törődik ezzel. Jó ruhát szeretne, hogy egész legénynek tekintsék. Nem futot­ta. Amit keresett, felélte a csa­lád. A kenyér is elfogyott. Ezért egyre feltűnőbben búslakodott, annyira, hogy Farkas Elek bri­gádvezető nem állhatta meg szó nélkül. — Mit gubbasztassz dgy, mint egy tépett szárnyú varjú? —kér­dezte tréfásan, mert nem tudta, hogy mi bántja Szabó Jancsit. Nem sokáig kellett biz­tatni, kiöntötte a keserűségét. — Ennek te is oka vagy,- meg édesanyád — fogta szigorúra a szót Farkas Elek. Erős, mahol­nap katonasorba kerülő legény vagy és hagytad, hogy a nővéred jobbra-balra elténferegje a múlt esztendőt. Tudod-e, hogy csak fél területet vállalt és hogy azt is csak úgy kutyafuttában mun­kálta meg? — Tudom Kát, éppen «* • baj, hogy jóformán csak fcfl dol­goztam — kesergett a fiú. — Jn- list azért is zárták ki a DÍSZ­KŐI. — Még a csoportból is kizár­ják, ha továbbra is úgy viselke­dik, mint eddig. Már figyelmez­tette is a vezetőség. De van ne­ked egy húgod is, ha jól tudom. —- Van, az Eszter. — No igen, az Eszter. G miért nem jött dolgozni tavaly egész évben? Próbálj rendet csinálni, hiszen te vagy a férfiember a családban. Majd én is segítek, beszélek édesanyáddal. Beszélt is vele hamaro­san, mert egy kicsit saját ma­gát, de a tsz vezetőségét is okolta amiatt, hogy így fordult a Sziabó- oealád sorsa, hogy az apa nélkül maradt lányok annyira elkényel- meskedtek. Nem mentség __ az, hogy a gyarmati Vörös Csil­lagnak több száz tagja van. Meg kellett volna látni, hogy ez az egy család nem tud az ötről a hatra menni. Szót is emelt mel­lettük a vezetőségben. Előleg­búzát szavaztak meg nekik. Az­tán, mikor a területet egyénekre oszto tták, Szab ónénak és a két lányának két területet jelölt ki Fai-kas Elek. Különösen Julis fér­fias erejére való tekintettel. Nemcsak 160, hanem akár 300 munkaegység megszerzésére is futja abbéi könnyedén. Szabóné is meg Jancsi is meg­mondta a magáét odahaza, aztán Eszter is kijárt dolgozni és egy­re szorgalmasabban dolgozott Ju- lis is. Többen meg is jegyezték: — Mintha kicserélték volna ezt a Julisf. — Még van ugyan hi­bája, hiszen nem megy az egyik hétről a másikra. De addig már elért, hogy visszavették a DISZ- be. Ott pedig csak a legrende­sebb magaviselettel és szorgalmas munkával maradhgj meg. Egysé­ges, erős DÍSZ-szervezet van a Vörös Csillagban, vezetői és tag­jai mindent meglátnak. Egyszer Esztert is meglátták, hogy késő este bent korzózott egyedül a faluban. Beszéltek vele, s azóta csak dicséretet kapott jó mun­kájáért és jó magaviseletéért. Farkas Elek örömmel látta a változást, de azért nem hagyta magára e Szabó csalá­dot. Másokkal együtt segítette, nevelte őket. A tavasszal, ami­kor a tsz munkaegységre mala­cot adott a tagoknak, a Szabó családnak is bétereltetett hár­mat. — Gondozzák, neveljék és hizlalják meg maguknak — biz­tatta Szabódét. Bs hogy el ne adhassák, letétbe helyezte a ma­lacok járlatait a tsz irodájában. Cséplés után, az előlegosztásnál is beleszólt, hogy mennyi búzát adjanak el és hogy annak az árá­ból elsősorban a két iskolaköte­les gyereket öltöztessék fel, mert elég baj az, hogy az egyik tavaly nem járt iskolába. Aztán meg­egyezett velük, hogy ő megőrzi Szabóék kenyérnekvalóját. Ha már a Szabó-lányok rászoktak a munkára, tanulják meg becsülni és beosztani a keresetüket. Kukk Imre \ \

Next

/
Thumbnails
Contents