Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

1 tó. 27.. kedd __________________________________ ViUaisatok Hfyc S egítik az áj termelőszövetkezetet Dombegykázán Megérdemlik a dicséretet Alig egy Uó- knapia alakult meg Domb- ég} kazán a Vörös Bá rnál TSZ* 4 tsz-t az 1 ti baráti beszélgetés után Szávai pttsá Vörös. C.siii- liag Tmoetósző- vetkezeti Cso- poctbáll kivált tagok hozták létre, Dús • Jó-, zseifet, a Vörös, Lsdllag volt el­nökével az élen. Ke*fetfcem 2D tagja volt a tsz-nek, ma pedig 46 tagot számlál!. elv társ. megígért e Dús elvtárs­inak, hogy a cukorgyár elváűal- fa a tsz pa f ró ná fását. Ígéretet tett arra, hogy naésszel, téglával segítik a tagságot a fia/ka tó fel­építéséi«. Az üj tsz-ben nagy szükség van jé mezőgazdász­ra, hisz™ sok múlik azon, ho­A BaUmjai (Gépállomás sem fukar­kodik a se­lirc«í.koj, a kezdésnél Mzarny j gnségnynj- jól esik a segítség, hiszen, ezen í lássál múlik a köSsös rammka j ó meg- ; gyára szervezik meg az őszi mura- szervezése, valamint az, hogyan kákát, időben elvetik-« az őszi- alapozzák meg a jövő. évi jé j eket. A gépállomás azzal segi- lemuést. A tsz létrehozásánál te1 tett a tsa-nek, hogy egyik leg­vékenyeu részt vettek a MeaS- hegyesi Gubotirgyár, a Battonyiai Gépállomás népnevelői is. Se­gítették a tsz-t, hogy .új. tagdls- kal gyarapodjon, növekedjen a löki területe. Segítségük azonban azóta is feile illető a Vörös. Háj­nál erősödésében. Szávai elvtárs, a Mezőhegyesi Cukorgyár igaz­gatója a tsz ínegaüakulitsának jobb kihelyezett agrooiőmusát. Nagy Istvánt, a Békeharcos TSZ mezőgazdászát adta át a Vörös Ha.jraaltojak. Nagy elvtárs, bár »hivatalosan« csak elsejétől aol- goaik majd a Vörös Hajnalban, máris naponta ellátogat az új munkahelyére, tainácsokat ad a mimikára vostatlsoaciara, az elrao li­ke! együtt gondoskodik vetőmag­második napján felkereste Dús 1 és más egyéb halaszthatat­eh társat, a tsz elnökét és ér­dek Adott, milyen nehézségek­kel küszködik a Vörös Hajúd. A tag föld nélkül lépett he, és ezenkívül a tanácstól földe* kap­tak az állami tartaléka lapból. Ezen is segít azonban a járási tanács mezőgazdasági osztálya. A helyi ta­nács és köz- — Kevés a földünk ségi pártbi- — panaszkodott zottsag sem — , , feledkezik “«W naP «1®t* meg a Vörös Bás elvtars. fe a Hajnalról kérései teljesí- tették, 127 hold földet kaptak az állami tarta- lékföfd-alapbóT. A pártbizottság javaslatára pedig a legeltetési bizottság egy tanyát adott át az új tsz-nek, 60 hold földdel. Nincsen baj tehát a támoga­tással, féltő gonddal vigyáznak arra, hogy Iné gteremtsék az . elő­feltételeket az úó tsz jó munká­jához. Ok sem akarnak adósok maradni. — Ügy dolgozunk — mondják —, hogy bebizonyítsuk, nem veszett kárba a támogatás, tara feladat elvégzéséről. A tsz-nek vannak még vető- s jó munkánkkal háláljuk meg a mag-problémái is, mert több új | gondoskodást. Sok munkájuk akad a Hidas- j normáTholddal teljesítették túl. háti Állami Gazdaság traktoro­sainak. Több mint egy hete, hogy hozzáláttak az őszi árpa veté­séhez, s a napokban a búza ve­tését is megkezdték. A már be­A jó eredményt az is elősegí­ti, hogy a téli nagyjavítás óta egyetlen erőgép sem állt törés, vagy gondatlanságból eredő hi­ba miatt. Pedig a traktorveae­vetettel együtt 915 holdon vé- 'tők, hogy a munkát mielőbb el- geztek talajelőkészílést ősziek alá, ; végezzek, csökkentsék a gépál­575 holdon pedig a tavasziak alá szántottak. A traktorvezetők szorgalmáról, lást, most, az őszi munkák idején éjszaka is dolgoznak- De nemcsak szántanak, hanem vetnek is. Kó­., , ,.- ,, . , . - - .»a Imre zetoros, vagy ahogy a io munkaiarol igen sokat beszel- j . , . , . „ bJ , , , , ,. , , többiek tuviak — az »öreg Kosa. nete a gazdaságban. Megerdem- , , . , •’ ° lik a dicséretet, hiszen többségük már éve» tervét is teljesítette. Csukás János zetoros példáwí SReptember 21-ig 225 normál- ho hidal több talaj munkát végzett. Bontovics Gábor 91 normáfhoTd- dal teljesítette túl éves tervét. Füredi Gábor és Füredi László testvérek G 55-őssel dolgoznak. Mindketten azon igyekeznek, hogy me gél őzz éle egymást. Jelen­leg egyforma a teljesítményük: 430—430 normálhold talajnrun- ka. Ezzel éves tervüket 100—100 Vesztett a régi rend ,,őre“ X végi rend »őre« volt, az *wak villának alkonya óta pe­dis a Kastély-ateabeliek réme lett Békésísaiíái >litsk«le»i János. ben tartani. S amint az mo-t ki­derült — nem is sk nélkül. Mikolezi János a máit rend­szer bukását azzal igy ekszik kár­Több felelősséggel tartoznak a mezőkovácsházi járás községi tanácsai a tsz-fejlesztésért ab Legjobban la mí társai átkozzák azt pótolni, hogy a dolgozó nép kor- a pervet, amelyben a ba'sors a arányának rendelkezéseit kijátsz­ik öze lükbe sodntta. sza, semmibe veszt Már csaknem — Ezzel az emberrel kín még esz éve egy pisztolyt rejtegetett a levegőt is együtt szívni — magánál, lítóbfc annyira neki- ■MHidják róla egyez* véfemény- bátorodott, hogy disznójából — nyék l gyanis nincs az a kamasz- kurbefí »-vagány«* aki nagyobb gorombasággal lépne fel mások­kal szemben, mint ő. Ijesztge­téssé”* rémí-zgtéssel próbál' minden közeiében tévőt reííegés­melyre nem kért vágási enge déíyt — annak segítségével ol Sokan vannak a mi járásunk­ban is, akik meggyőződtek a kö­zös gazdálkodás jóságáról. Még­is gyakran kell beszélgetni az emberekkel és einuwularai olyan dolgokat, amáyet kevésbé is­mernek. A* ntezdko váesházi köz­ségi tanácsé ülök. Báli eivtárs, felkeresi a tsz-ékiet és a tszcs-k közgyűléseit, megismeri a szö­vetkezetek működését s így sok Me idegenkedjünk a rákszűrőrixsgáltrttől Kormányunk egészségügyi fő- feiáda-ttá tette a népünket kegyet- a korsó a kútra, amig össze nem - ^ legjobban, maga le­By«t tenni 'i — Ne« jár el a szája senki­nek, hiszen mindenki fél tőlein — állapította meg meghitt ba­ráti körében. Hanem ritka az az eset, amely­re ez az ismert közmondás ne lenne alkalmazható: »addig jár lernií pusztító rákbetegség elleni ; tsHk.,« védekezést Ezért, hasonlóan a tűs fgtm hogy regntób­dővész elleni hadjárathoz megyei, y aiw, fénr detüit l$t larasi kozpontokaí létesített, amc- ^ ^ » * « b ek az egyes községek orvosai- T™* k"kwM!a* hw**tt U >>fe'' Rak segítségével felveszik a har- “te"“ * * la*si eot sokezer emberélet megmenté- K<*rfcse az éj rend |bersü.!le1ies séért. A rák nemcsak a legvesze- vedefanezőimek fülébe is elhal­diömesebb, hanem a legalattomo- siibb betegség. Ez az úgynevezett rosszindulatú daganat úgy támad*- ja meg az embert, hegy észre sem veszi a baját Legtöbbször akkor fordul' orvoshoz az illető, mikor már fájdalmakat érez. Ilyenkur már elkésett,, gyógyíthatatlan,, leg­feljebb néhány hónappal vagy év­vel lehet meghosszabbítani az éle­tét fia- idejében kereste volna fel az orvost, rákbetegségéből telje­sen kigyógyul. A rák egészen fiatal korban csak ritkán jelentkezik. Nőknél 1 311-35 év, férfiaknál 4fl éves kor- • tói válik gyakoribbá; Megtámad- , halja, a test bármely részét és ha idejében nem vesszük kezelésbe, rövid időn belül kegyetlen kínok között keli; a betegnek meghalnia Csontra, bőrre lesoványodva, ma- ; . gával tehetetlenül, nagy szenve­déssel pusziul et A tennivaló te- 1; hát az, hogy minden megfelelő korban lévő ember vizsgáltassa meg magát évente egyszer a rák- S2ÜBŐ- orvossal A vizsgálat díjta>- lan, fájdalmatlan. Rákot igen sokszor találunk olyan egyénnél is, aki magát tökéletesen egészsé­gesnek érd. Ezt azonnal gyógyí­tásba' vesszük és rendszerint rö­vid idő alatt ki is gyógyítjuk Sokszor emberélet megmentése válüjk így lehetővé Or. Krieseft barfos m. onkológus ■ főorvos Gyula. tetta ki az életet. Hoev volt i10* ^ rótok mondani. Gon­J dioskodiik arról! is, -hogy a. gosbeszélőö és a hirádóííiaKIák'On a Hegjotobaknöl, a tagok részese­déseiről tudjon a község" pa­rasztsága. A falitáblán több tsz- tag levele olvasható; melyek hírt ad'nak ©redményeiíkaiői, jövedel­mükről. A jd agitáció és a t»z- ékkel való törődés eredménye az lett, hogy a járásban Mezőko- vácsháza község volt az első, ahol úy termelőszövetkezet ala- kullt. Nem Miét ezt elmondani a járás többi tanáe-Müokéről. Alig látogatják a tamjekőszövetkezetek közgyűléseit, nem is tudják meg­felelően segíteni a termelőszövet­kezeti mozgalmat. A járási ta­nács találkozókat szervez egyéni parasztok részébe a tsz-ékben, de latt. Ezzel vesztett Miskclezi Ján«s, a régi rend »őze«™. • több községi tanács dolgozója, egyik-másik helyen még a ta­nácselnökök sem sokat törőci­nek, ezek hogyan; sikerülnek. A medgyesegybázi tanácstitkár, Ko­vács elvtárs azt mondja: a tsz- Látog&tás megszervezése a mező­gazdasági előadió és a tanácsel­nök feladata, neki ebhez semmi köze. Akis községekben sem különb a helyzet. Kevermesen, Almás­kamaráson, Nagykamaráson, vagy Dombiratoson a hangoshíradló azt harsogja: elveszett esernyő, és a megtalált maliac keresi gaz­dáját. Ez nem baj, de nem le­hat hallani egy-egy tsz-tag ered­ményéről, vagy larrúll, hogy a t»z-be kik és mennyien léptek | be. Így van ez a híradó-táblán is? Nem! Itt már vau egy-két eredmény, egyéni gazdákról. Ez j'd, csak az a baj, hogy azt vitat a tsz-eket nem népszerűsítik, amelyek elsők az adófizetésben, beadásban és terméseredmény ük is jobb az egy éuiekénél. Ez is agitálna, segítené a tsz-mozgalom fejlesztését és a tanácsok mun­káját. bácsi« azt mondja: »Sohasem, hittem volna, hogy éjszaka is. lehet vetni.« Most kipróbálja — éjjel-nappal kint van a szántó­földeken. A traktorosok a gép jó kihasz­nálásán, megbecsülésén, gondos ápolásán kívül az üzemanyag megtakarítására is gondolnak. Csukás János állandóan 5 szá­zalékos üzemanyagTnegtakarítás- sat dolgozik. Szeptember 20-ig, éves tervének teljesítése idején, 255 kg-ot takarított meg. Ennek értéke 280 forint -50 fillér. Sza­bó István brigádjában 10 erő­gépnél rendszeresen 4 százalékos özem any agmegtakarítást érnek el a traktorosok. Éves tervüket 123 százalékra teljesítették, ösz- szesen 27 mázsa 50 kg üzem­anyagot takarítottak meg, mely­nek értéke 3025 forint. Az igyekezetnek a traktorve­zetők is hasznát látják. A munka után megkapják a méltó jutal­mat. Csukás János legutóbb T590 forintot keresett egy hónap alatt. Füredi László 1636 forintot, Me­lis Mihály meg 1352 forintot ka­pott a múlt hónapban. Szerkesztői üzenetek Keresztes Já.ios, Lőküsháza: A biztosítással kapcsolatos kérdésé­vel keresse meg a járási biztosító kirendeltséget és ott tisztázzák az említett problémát. A másik ké­résére csak úgy tudunk választ adni, lia részletesebben megírja, miről van szó; Simonba Tivadar, Kétegyháza: Jól ismeri a rendeletet, mert a mezőgazdasági termelőszövetke­zet mintaalapszabályáhan isegy frijebnrlr Mátyás, tsz-szervezft, | család öt juhot tarthat, a többi Mtzőkováesháza. engedélyezett jószágokkal együtt. Madayék egy napja A Ejfél elinuit. Békéscsaba utcái egyre néptelenebbek. Itt-ott még egy-egy ut­cai járókelő szaporázza lépteit, s az­után minden elcsendesedik. Alszik a vá­ros. Az Eötvös utca 2. sz. házban is mindenki az igazak álmát alussza, csak az édesanya kel fel néha, hogy beta­karja gyermekeit. Szeretettel néz az alvók arcába. Nyolcadikos kislányának, Lillának komoly az arca. Álmában bizo­nyára a matematikai feladat megoldá­sán töpreng. Enikőnek szép álma lehet, olykor mosolyog. Talán éppen kedves hangszerén, a csellón játszik. Tünde és a többiek is mosolyognak álmukban. Mintha éreznék, hogy édesanya őrkö­dik álmuk felett Alszik a kis család, a sarokban alszanak a játékok is... Az Eötvös utca 2. sz. házban Dr. Maday Pál gimnáziumi tanár lakik. Felesége a Luther utcai iskolában tanít. Hét gyermekük van, három iskolába jár, a többiekre bölcsödében, óvodában vi­gyáznak napközben. Szüleik nyugodtan dolgozhatnak. Ma is, mint máskor, az édesanya kelt fel elsőnek. Előkészítette az ebédfőzés­hez szükséges dolgokat, elkészítette a reggelit és felköltötte legidősebb kislá­nyát, Lillát, áld azután Lacikát öltöz­tette fel Félhétkor már a többiek is fel­keltek. A nagyobbak, az iskolások, öl­töztették a kis óvodásokat, még a cipő­jüket is kitisztították. Félnyolcra már üres lett a ház. A család egy része délután két órakor találkozott ismét. Az édesanya 12 óra után már odahaza volt, s két órára, mire férje és az iskolások hazajöttek, megfőzte az ebédet. Délután a gyerekek tanultak, majd az úttörőházba mentek, az apa másnapi előadásaira készült, az anya rendbehozta a kis lakást, majd a vacsorafőzés idejéig ő is felkészült a holnapi tanításra. Félhatkor hazajöttek a kicsinyek is. Este a sok kis gyermek csacsogásától lett hangos a ház. Van öröm, nevetés, dal, mpzsika. Lilla zongorázik, Enikő a csellón ját­szik, Emese hegedül. Szépen játszanak. A szülők, munkájuk és a gyermekne­velés gondjai mellett a társadalmi mun­kától sem idegenkednek. — Ha az időt beosztjuk, ezt is el lehet végezni — szokta mondani Madayné. A II. kerületben ő az MNDSZ-elnök, ezenkívül a TTTT előadója és a szak- szervezetben is dolgozik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától ta­valy az anyasági érdemérem bronz fo­kozatát, ez évben pedig az ezüst foko­zatát kapta — Ha gyermekeink a felszabadulás előtt varrnak ebben a korban, nem tud­tunk ' volna mindketten tanítani — mondja Maday elvtárs, beszélgetés köz­ben. — Nem tudtuk volna őket kire hagyni. Most más a helyzet. Van böl­csőde, napközis-óvoda, ahol étkezhetnek gyermekeink és gondosan felügyelnek rájuk. Megkapják az orvosi ellátást is. Sokat jelent az állam segítsége. így élnek Madayék és sok család él úgy, mint ők.

Next

/
Thumbnails
Contents