Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-12 / 189. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r Varsói jegyzetek Ma: Heti rádióműsor A I H DP B ÉK ÉS HEG Y E I PÁ R T B I Z O TTSÁGÁN A K L A P 3 A 1955. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Tegyék jövedelmezőbbé tsz-eink a szarvasmarhatenyésztést A szarvasmarhatenyészlés ú gyszóh án megyénk minden termelőszövetkezetében otthon °s- A közös gazdaságok tagjai, már a megalakuláskor számoltak azzal, hogy semmi egyéb nem biztosít számukra olyan rendszeres bevételt, mint a tejtermelés. S a nemcsak szerencsére várók nem csalódtak. A tótkomlósi Viharsarok TSZ a havonként kifejt és értékesített, több mint 13.000 liter tej árából, jelentékenyen tudja növelni a munkaegységekre osztandó pénzelőleget. Hasonló példaként említhető a dobozi Petőfi, a kétsopronyi Dózsa, a sarkadi Lenin és még jónéhány termelőszövetkezet. Természete en, nem mindegy az, hogy azt a bizonyos tej- mennyiséget hány tehéntől fejik. Vagyis, nem közömbös a fejési átlag alakulása, ami függ az állatok minőségétől, valamint elhelyezésüktől, gondozásuktól s nem utolsó sorban — takarmányozásuktól. Tévednek azok. akik azt hiszik, hogy a felsoroltak közül egy, vagy esetleg kettő is elegendő. A szarvasi Táncsics TSZ-ben tavaly korszerű istálló épült a szarvasmarhák részére. A gondozók ellen sincs kifogás. A tejtermelés mégis olyan gyenge, hogy szóbahozni sem érdemes. Csupán azért, mert a szövetkezet vezetősége a tehéntartast szükséges rosszként kezeli. A vásárláskor nem voltak igényesek s ha került is az állatok között egynéhány jó tejelő képességű, a gondozók azokkal sem tudnak sokra menni, mert kevés a takarmány. Az abrakot, meg minden jót a »paripákba« ölnek bele. Pedig hát — a túl jól tartott lovak még nem adtak tejet! A jó tehénállomány kialakí tása az előbbitől eltekintve számos termelőszövetkezetben figyelemre méltóbb módon történik. A battonvai Dózsa.és az orosházi Béke TSZ is csak vásárlással tudja égvén lőre növelni állatállományát. De a tagok cs ikis olyan tehenet vesznek meg, amelyiket minden tekintetben megfe'e’őr.ek tatan'k. Ugyanis arra gondolnak — s nyilván helyesen —, hogy a jövőben saját tenyésztésű állattal cserélik és növelik majd az állományt. Jónéhány szövetkezeiben már korábban rájött a tagság arra: a vásárolt jószág sohasem olyan biztos hozamú, mint a saját nevelésű. S ehhez alkalmazták is magukat. A mező- gváni Lenin TSZ-ben évek óta felnevelik a jól tejelő tehenek borjait. Az idén is tíz-tizenkét saját nevelésű üszővel növelik a tehénállományt. Persze, a kifogástalan tehénállomány kialakítása még nem Szarvasmarhatenyésztés. Ahhoz még más is kell — apaállatnevelés. S ez nem kisebb feladata termelőszövetkezeteinknek. mint az üszőnevelés. S ráadásul haszonnal is jár. A mez"gváni Lenin TSZ-ben — ahol ezt sem hagyják számításon kívül —, b:kanevelőssel is foglalkoznak. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra jelölt két növendékbikájukért rövidesen 20.000 forintot kapnak a tagok. Megvénk számos termelőszövetkezetében sajnos, az üszőneve'ésre is, az apaállatnevelésre is — tehát a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésére —, nagyon kevés gondot fordítanak. A szarvasmarhatartásból csak a tejtermelést tartják hasznosnak (jóllehet azért sem sokat tesznek), meg a jóval keve.- sebb bevételt biztosító borjúeladást. Elsősorban állattenyésztési szakembereink feladata bizonygatni ennek helytelenségét. Magvarázzák meg. hogy a növendékállatnevelés úgyis kifizetődő, ha eladásra történik. Az állam ehhez a megfelelő ár kialakításával, kiilönbö ző engedményekkel, juttatásokkal kedvező feltételeidet b iztosít. Értessék meg: végső fokon mindez egy céléit történik —, a közvetlen bevételt biztosító tejtermelés egyTe nagyobb mérvű fokozásáért. flz ötödik Vasutas Napra készülünk Mezőhegyes állattenyésze- te, gabonatermesztése, cukorgyártása népgazdaságunk számára igen jelentős. Hírnevét a mezőhegyesi méneknek, a cukor jó minőségének ismerik messze, az ország határán túl is. Hatalmas áru- mennyiséget kell elszállítani a lehető leggyorsabban a vasútnak és erre tettek vállalásokat az ötödik Vasutas Nap tiszteletére, alkotmányunk ünnepére a mezőhegyesi vasutas dolgozók, A vállalt feladatokat részletekre bontottuk minden szolgálati helyre. Megszerveztük a szoros együttműködést a forgalmi, kereskedelmi és vonatkíséreti szolgálat között, valamint a társszolgálati ágakkal és a szállító- felekkeh A vállalásunk lényege, hogy minden munkánkban élüzem szinten dolgozzunk és ezenkívül bér- anyagmegtakarítást érjünk el. Ez azt jelenti, hogy kevesebb önköltséggel, gyorsabban és biztosabban fogunk szállítani. Megrövidül a kocsiforduló, a vonatok menetrendszerint közlekednek és a felek meghatározott időben megkapják áruikat. Teljesítményeink is szépek az elmúlt hónapban: menetrendszerinti indítási tervünket 99, kocsitartózkodási tervünket 105, a rakodási időt 130, kocsikihasználási tervünket 112 százalékra teljesítettük. Áruszállítási tervünk 102, béralapfelhasználásunk 98 százalékos. Anyagban és energiában megtakarítottunk júliusban 2038 forintot. Lemaradtunk a fajlagos kocsimozgatásban, ahol a teljesítményünk az előírt 108 százalékkal szemben csak 104 százalék. Ezért „Vasutas műszak"-ot indítottunk és megszüntettük lemaradásunkat ebben az egy tényezőben is. Az ötödik Vasutas Napot úgy ünnepeljük meg, hogy a dolgozók ezrei pontosan érnek a munkahelyükre. Medgyesi Sándor párttitkár, Mezőhegyes, MÁV állomás. „161 megkössétek a rudas kötelét, ha megint elsők akartok lenni!“ Cséplőgépek bugásától hangos a békéssámsoni határ. Becsülettel dolgoznak a munkacsapatok. Minden időt kihasználnak. Szükség is van erre, mert csaknem naponta esik az eső. Veszélyben az asztagban, de méginkább a keresztekben lévő gabona. Az eső elől az asztagok tövébe és a cséplőszekrény törekrázója alá menekülő emberek beszélgetnek. Egyesek így nyilatkoznak: „Nem lesz elcsépelve még októberre sem. . Tönkre megy a gabona,“ Laduver István munkacsapatánál azoflban nem a csüggedés, hanem a bizakodás tölti el az embereket. Ferenczi Ferenc, Varga Imre, Nagy Ferenc és a többiek egymásnak bizonygatják: „Úrrá lehetünk az időn, ha minden lehetőséget kihasználunk. A rossz időjárás ellenére is elcsépelhetünk augusztus 25-re.“ Számítgatják: ha egész nap dolgozhatnak, akkor lemegy 190—220 mázsa gabona, hiszen már csépeltek 229 mázsát is. Magukhoz szólítják a munkacsapatvezetőt, aki odébb beszélget a csépeltetőkkel és bejelentik elhatározásukat. A csapat- vezető helyesli azt és büszkén tekint az emberekre. Joggal teheti, mert az elmúlt esztendőben is ez a csapat nyerte meg a csép- lési versenyt. Vannak egynéhá- nyan ugyan, akik tavaly nem dolgoztak velük, de a többiek lelkesedése magukkal ragadja őket. Nyomban megfogalmazzák a felajánlást, amely a következőket tartalmazza: Mi, a B 2715. számú cséplőmunkacsapatának tagjai vállaljuk, minden időt kihasználva, a cséplést olyan itteniben végezzük, hogy az területünkön augusztus 25-ig befejeződjön, az elcsépelt gabona szalmáját, törekiét, pelyváját úgy rakjuk össze, tiogy a csépeltetők ne kifogásolják: a megengedett 0,5 százalékos szemveszteséget 0,4 százalékra csökkentjük. A felsoroltak alapján versenyre hívjuk ki a község területén csépelő 12 gép munkacsapatát." A versenykihívást aláírják, s máris viszi a futár a tanácsházára. A fellegek szétoszlottak, előbukkant a nap. Az asztagosok a „hajazatot“ bontják.. Fel a szíjat! .. S már búg is a gép, mindenki siet a dolgára. A szal- marázóban megjelenik az első rudas szalma, a cséplöszekrény másik végén meg ömlik a zsákokba az aranyló búza. A versenyfelhívást minden munkacsapat elfogadta és megüzente a versenykihívónak: »Jól megkössétek a rudas kötelét, ha megint elsőle akartok lenni.« A községi pártbizottság és a községi tanács zászlót adományoz a győztesnek. A községi versenybizottság pedig a három legjobb munkacsapat tagjainak különböző jutalmakat ad. A versenyt ltá om naponként értékelik és ismertetik a munkacsapatokkal. Lipcsei Imre községi párttitkár, Békéssánison. Sajti Istvánék újra élretörtek J Tizenkét cséplőmunka csapat: Versenyez Csorvás határában. A verseny gazdái, a községi tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói, három naponként értékelik rendszeresen a cséplősök eredményeit és azt tudatosítják is a munkacsapatok tagjaiv al. A legutóbbi értékelés szerint Sajti István munkacsapata kapta meg a vándorzászlót. Nem ok nélkül, 150 százalékra teljesíti naponta normáját. Sajti Istvánékat Kraj cső vies István munkacsapata egyszer már lehagyta, de most újra élretörtek. Szeretnek 'égig megtartani a vándorzászlót és a csép- lés befejeztével kiérdemelni a 300 forint jutalmat, amit a községi tanács a legjobb munkacsapatnak ajándékoz oda, jutalmul a becsületes munkáért. Szociális, kulturális célokra fordítják a tanácsok a békekölcsönrészesedést , Kormányunk rendelkezése értelmében a községi tanácsokat illeti meg az V. békekölcsön kész- .pénzjegvzése után befizetett ösz- szeg fele, a városiakat negyed része. Tanácsaink a békekölcsönrészesedést közcélokra, gazd:.6ági, szociális és kulturális beruházásokra használják fel. Az V. békekölcsön forintjai tehát nemcsak országos terveink gyorsabb megvalósítását teszik lehetővé, hanem ezzel egyidőben hozzásegítik a tanácsokat ahhoz, hogy a lakosságot közvetlenül érintő, helyi problémákat is gyorsabban megoldhassák. (MTI) Szeghalom is szövetkezeti község lett Szeghalom dolgozó parasztjai az utóbbi hetekben mind nagyobb számmal léptek a szövetkezeti útra. Tudják, a nagyüzemi gazdálkodás több termést eredményez és gondtalanabbul élhetnek. így lett a falu földterületének nagyobb része szövetkezeti. Vasárnap, augusztus 14-én, iá falu dolgozói ünnepi nagygyűlést tartanak, amelyen hírül adják, hogy' Szeghalom szövetkezeti község lett. Nagy lelkesedéssel készülnek az ünnepségre, a főteret fellobogózzák és a hordással, csépléssel is jobban igyekeznek. Az ünnepi nagygyűlésen Dióssi György elvtárs, a Megyei Tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Megajándékozzák a legjobb termelőket A békési járásban augusztus 13— 14-én tartanak mezőgazda- sági kiállítást a békési Körös-aljban. Az orosházi járásban pedig 14— 17-ig Orosháza város mező- gazdasági technikumában. A kiállításon több termelőszövetkezet és egyéni termelő bemutatja cukorrépa termését. A mezőhegyesi és sarkadi cukorgyár a termelők között ajándékot oszt ki. Azok a gazdák is meg lesznek jutalmazva, akik a kiállításon kötnek szerződést répa termelésre* vagy már idáig leszerződtek. A kiváló vidéki termelőknek az útiköltséget még a kiállításon visszatéríti a cukorgyár vezetősége. Háromezer állatot mutatnak he az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Fodor Imre, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás építkezéseit vezető főmérnök tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát a most folyó munkákról. Az idei kiállításon — mondotta többek között — kb. háromezer állatot mutatnak be. Nem kis feladat, hogy a jószágok kellő időben, gyorsan és épségben érkezzenek meg. Már kidolgozták a szállítás tervét. Az ország különböző részeiből körülbelül tíz irányvonat hozza fel az állatokat és a szárnyvonalaknál ehhez kapcsolják a megrakott vagonokat. Egy napnál hosszabb ideig a legtávolabbi országrészekről sem utaznak a jószágok. Budapestre augusztus 24—26-ig érkeznek meg a szerelvények. Az állatokat a kirakodásnál húsz állatorvos vizsgálja meg és azonnal elvégzik a legalaposabb fertőtlenítést, körömfürösztést. (MTI) /
