Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-07 / 185. szám

1955. aug.iszúe 7.. va-^,p

___________________________________ ViUoiSOUUc Hifit __

M

ég jobb kedvvel menne a munka Vízesláson

Nagy a vizesfási határ, de pepi annyira, hogy annak minden részében ne lenne ember ezekben a napokban. Mintegy kétszázan serénykednek a több- ezerholdias állami gazdaság ga- banaföldjein, rizstábláin, szérűs- Lertjelbe« és majorjában.

— Van munkásunk szép számmal — mondják elégedetten a gazdaság (vezetői. De nincs is fennakadás a munkában. Mindez azért van, mert a környező községekben az a hír járja;

— Vizesíáson érdemes dolgozni, mert jól lehet keresni.

fiz igaz is. Persze, csak becsületes munkával. A fiatal ifj. Balogh László traktoros már májusban teljesítette éves tervét. Abban a holnapban 4700 forint volt a fizetése. Igyekezete azóta sem hiábavaló — a műit hónapban is

több mint kétezer forintot keresett

S van még ogy dolog, ami a békésieket, a vésztöveket, a doboziakat, a sarkad'iakat és másokat Vizesfasra csalogat — a

Megnyílt a gyulai járási mezőgazdasági kiállítás

(Kilényi Geyza telefontudósítá- *a Gyuláról): Az elmúlt nnpok- han sietős munka zaja verte fel a gyulai Felszabadulás-kert csendjét. Az árnyas fák tövén kiállító sátrak, ólak nőttek ki a földből, a g\omok helyén paprika- és paradiesomágyak zöl- de.ftek ki. A járás állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és egyéni gazdái nagy lelkesedés el készültek a kiállításra, mely egy ' évi munkájukról ad számot és rg\ ben kijelöli a követendő utat.

Szombaton délelőtt 9 órakor Sülé József elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke rövid beszéddel nyitotta meg a kiállítást. Sülé elvtárs beszéde után a bíráló bizottság döntését ismertették a díjak odaítéléséről, majd a jelenlévők megtekintet'ék a kiállítást.

A kiállító sátrak közül kiválik a gyulai Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának ízlésesen és gondosan elrendezett termény, bemutatója, valamint a Békésmegyei Erdőgazdaság kiúllíló helyei. A tér közepén mezőgazdaságunk fokozódó gépesítésének jelképeként ott áll a külföldön is ismert EMAG-kombájn ts a közkedvelt ZETOR traktor. A Gyulai Földművesszövetkezet pedig egész sereg mezőgazdasági kisgépet állított ki.

Rendkívül szép eredményekről Számolhatnak be az állat(enyisz| tők. örvendetes jelenség, hogy az állami gazdaságokon és termelőszövetkezeteken kívül az j egyéni gazdák is igen aktívan kapcsolódtak be a sertéstenyésztésbe. A nagydíjat Krész József egyéni gazda 360 kilós fehér hússertésével nyerte el. Nem marad el a növénytermesztés színvonala sem. Ezen a téren a dobozi Petőfi és az cleki Villám TSZ jár az élen, de szép számmal akadnak olyan egyéni gazdák is, mint a díjnyertes Tövisháti István, aki példás paradicsomtermelésével szerzett elismerést.

A látogatók több helyen tanulmányozhatják az új mezőgazda- sági eljárásokat. A kiállítás bemutatja a helyes trágyakezelés módját, a legelő-parcellázást, valamint az öntözéses művelés különböző fogásait is. A bejárattal szemben fényképpel illusztrált tablók számolnak be egyes élen- jáió termelőszövetkezetek é'eté- ről. Nem egyedülálló ma már az olyan szüvetkeAU. mint az eleki Villám, mely 12 taggal alakult és most 134 tagot számlál, amelynek a kiállításon bemutatott eredményeire méltán büszke lehet az egész tagság. Egyre többen Ismerik fel a társas gazdálkodás előnyeit és így érthető, bogy a nyári mezőgazdasági kiállítások évről-évre szebb eredményekkel bizonyíthatják dolgozó parasztságunk jó munkáját.

jó bánásmód. Az, hogy megbecsülik őket, gondoskodnak róluk, Senkinek még csak eszébe, sein jutna panaszkodni az élelmezés miatt. Majd minden nap hízót, vagy marhát vágnak. Az ételek változatosságát a hétholdas kertészet terményei biztosítják. A haza nem járó időszaki dolgozók elhelyezése újonnan épült munkásszállásokban történik.

— Hanem az elhelyezés körül mégis van egy kis hiba — mondják az első panaszt hosszabo nógatás után a gazdaság dolgozói.

— Hiába a szép, új épület, meg az ágyak, pokrócok és lepedők nélkül hqm valami kényelmes az éjszakai pihenés.

— Hát, ekörül bizony naj vao

— ismerik be a gazdaság vezetői. A 350 kint alvóval szemben mindössze 270 lepedő van. Persze az is csak leltárban. A valóságban jó, ha van kettőszáz.

— Sokszor még annyi se — mondja Polgár Antal elvtárs, az ÜB-elnök, Míg a békéscsabai Patyolatnál mosattak, két hét helyett majd minden esetben két hónap múlva kapták vissza a lepedőket.

— Ha már erről van szó, hát nekem is volna egy panaszom — szól közbe Ada mik Imre elvtárs ze toros.

A bérszámfejtéssel nincs megelégedve

Eddig még minden hónapban több volt a keresete 1000 forintnál. Július hónapra azonban csak 472 forintot kapott. De nem azért, mert nem dolgozott — elnézték a teljesítményét. Ami pedig még nagyobb hiba: hetek kellenek ahhoz, hogy az elnézést helyrehozzák. S addig Adamik elvtárs — meg más is, aki hasonlóan járt — csak várja az ő jogos keresetét.

Vizesíáson emberségesen, bánnak a vezetők a dolgozókkal. S lám, mégis van hiba. S ezek a hibák — ha egyeseik kicsinyesnek is vélik — bizony befolyásolják a munkakedvet. Gondoskodjanak róla a vezetők, hogy a dolgozóknak semmire se legyen panaszuk. Meglátják: még jobb kedvvel megy a munka, még nagyobb lesz a dolgozók teljesítménye.

3

Vidám kedvvel...

Jó munkát csak vidám kedvvel lehet végezni — tartják Kiss Gábor csépiőmimkacsapatának tagjai. S az idősebbek sem igen vetik meg a tréfát. Ki-ki a maga módján. Nánásit, a kévevágót leginkább azzal szokták haragítani, hogg az ötven évét is betöltötte már és miért nem nősül meg. Eriik a nmacerálástt a lányok. Persze, a férfiak sem restelkednek egy-két tréfás szót d lányoknak mondani, amitől azután fülig pirulnak.

Nincs tehát hiány a jó kedvben, de a jó munkában sem, Hatos géppel 150, 160, 170 mázsát is elcsépel naponta a munkákt csapat. Békésen a raktárdűlői és ludadi rész gazdái megelégedetten beszélnek róluk. Lukács Gábor, takarosán összerakja a töreket. Lukács István pedig rendesen kazalozza be a szalmát és a szemveszteségre is ügyeinek. Ezért főleg az etetőket, Sajgó Mihályt, Bagi Lászlót és a felelős vezetőt, Hídvégi Sándort (ff-1 csérik. Nem egyszer szabadidejüket áldozzák fel, hogy jól le- ápolják a gépet, ne tegyen kiesés hiba miatt. A munkacsapat tagjai továbbra is becsületes mimikájukkal akarnak jó hírnevet szerezni maguknak. L. M,

'v

Békéscsabán befejezték az aratást

A hét közepén Békéscsaba ha- ' tei, gabonáiknak 85.5 száz-'b'kát tárában is befejeződött az aratás. takarítot(ák be geppcl. A kom_ Figyelőmre méltó, hogv a múlt \ . „

évi 65 százalékkal széniben az j baJn »g^iiyHevetel hétszerré vo.t idén a város tcrmelősz.övetkeze- ) a tavalyinak.

Három kilójával mértek

A gabonabetakarítás rag n u .- kájából már csak a csépi és van hátra a nagyszénási Dózsa Termelőszövetkezetben. Ennek a \ é- gét meg sem várva szállították ibe a tagok az államnak járó gabonát — a beadásit, meg a kötelező szabadfelvásarlásúl Sőt a búzaelőleget is kiosztották már. Három kilójával mértek <-g\ -egy munkaegységre.

ifj. Varga József Nagyszénás, Dózsa* lelep.

Egy hét levelei

Ezen a héten 75 levelet kaptunk levélíróinktól. A beérkezett levelek nagy részét önálló írásokként, vagy .levéiösz- szesítésben közöltük. De híreink összeállításában is segítségünkre volt számos levél. Levélíróink többsége az aratas befejezéséről, a cséplés megkezdéséről és eredményeiről adott hírt. Több távirat is érkezett az aratás befejezéséről és a beadás géptől való gyors teljesítéséről. írtak arról is többen — mint a bélmegyeri tanácstitkár elvtárs —, hogy milyen örömmel adják be a

termelőszövetkezet tagjai felesleg búzájukat az államnak.

Igen jó és értékes levelet küldött Tassy Lajos Magjar- bánhegyesről, Lipták Károly tudósító Sarkadról, Balda Mihály vb. elnök Mezőhegyesről, Gyebnár Mátyás tsz-szervező Mezőkovácsházáról, Jeges

György Békéscsabáról, Bog\ a Elek vb. titkár Ecsegfalvá; ói, Borbiró Lajos Szeghalomról és sokan mások. Több olyan levelet is kaptunk, amely felhívta a szerkesztőség figye’mct a megve különböző területe n lévő hiányosságokra.

amint elbeszéli, hogyan született mea az acélos tiszavidéki parasztbúza és a nemesített Marcmis búzafajta összeházasításából a bánkúti 1201-es. amely az 1205-sel és a Fle- iscltmann-féle búzafajtával együtt a magyar föld kincsévé lett. Fagyállóságánál fogva elűzte a búzatermelők, különösen a kisparaszti gazdaságok gyakori, zord tél okozta rémét, a nagymértékű fagykárt.

Azóta nagyot változott a világ..; A haladás újabb eredményeket kíván...

Ezt a kísérleti gazdaság igazgató, Szüllő Ferenc, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet bánkúti búzaneme- sítési osztályának vezetője mondja el. A hosszú cím ellentétes a tudós szerénységével, amint a kutatók egyszerűen herendezett szobájában a mai eredményekről beszél. Micsurin és Liszenkó fényképe között Baross László arcmása tekint ránk a falról s az asztalokra tett kalászokra, magvakra, mérő műszerekre. Azok közé tartozik munkatársával, a fiatal Bacsa Pállal együtt, akik a mindig újat és tökéletesebbet kereső és alkotó mezőgazdasági tudomány útján haladnak.

— A fejlett nagyüzemi gazdálkodás gépi művelésre, főleg kombájnaratásra alkalmasabb gabonafajták termesztését várja, amelyek egyesítik az eddigi legjobb fajták jó- tulajdonságait is. Szilárd szal- májú, a kártevőkkel és a szempergéssel szemben ellen- állóbb fajta kinemesítése az új követelmény, amely — azonkívül, hogy bőven termő — jóminőségét a túlérésben, a kombájnaratásra alkalmasabb állapotban is megőrzi magyarázza Szüllő Ferenc;

— Hallottam, hogy itt, Bán- kúton sikeresen kísérleteznek egy ilyen búzafajta nemesítésével? — rukkolok ki.

Szeme kicsit kérdőn s talán neheztelve is kissé csillan rám szemüvege mögül. Nem válaszol mindjárt. Hiszen saját magáról kell szólnia. Megkerüli a kérdést és inkább a múlt hetekben Csehszlovákiában megtett tanulmányútjáról mesél el érdekes részleteket. Járt a tiszta és níjifényes Pozsonyban, a Magas-Tátra havas csúcsai tövében, ottani szakemberekkel találkozott. Meglepte a nagyiramú építkezés Szlovákiában, a gyáripar fejlődése s az olcsóbb élet. Úti élményeivel felvilnyozza a tudományos kutatás e kis csarnokának légkörét. A feszélyezettség szikrája szétpattan s győz a tudományának élő, kutató hivatásszeretete. Mint saját gyermekéről, —( bár csecsemő még — beszél az általa kinemestíett B. 149-es korai őszi árpáról, amely hét —tíz nappal hamarabb érik be a többi őszi árpánál, ezért aratása nem okoz munkatorlódást. Ez az őszi árpa már nagyüzemi táblán 20.38 mázsát adott holdanként az idén a gazdaságban, jövőre kerül országos előkísérletbe;

Elmondja, hogy sikerrel termesztik az úgynevezett „száznapos" bánkúti Korai tavaszi árpát is, amely egy héttel előbb érik be, mint a többi tavaszi árpafajta. S ez is nagyüzemi táblán mintegy másfél mázsával múlta felül amazokat; Szóbakerült más számos növény is, így például a seprőcirok is, amély nemesítésének Bacsa Pál tudományos kutató a mestere. Csak a végén került sor a fő témára, mindennapi kenyerünk lisztjének magjára. Végre megtudtam személyesen a kiváló kutatótól, hogy az újabb igényeket is kielégítő, új magyar búzafajta valóban születőben van;

Szüllő Ferenc évek óta hordta agyában ennek tervét s munkatársaival harmadik eve már a gyakorlatban is megvalósította. Az idén már két holdat vetettek be a B( 8000 elnevezésű új őszi búza fajtával, amelyet egy hatvani Ós egy Marquis eredetet is felmutató tiszavidéki búza keresztezéséből nemesített. A B, nyolcezres erősebb szalmájú, kevésbé pergő, a porüszögnek is ellenálló. A nemesítési kísérletek azt mutatják, hogy a Baross-féle bánkúti búzafajták termelőképességét nehéz felülmúlni, a Bánkúti Kísérleti Gazdaságban végzett kísérletek szerint azonban a B. nyolcezres 10—15 százalékkal többet terem a B. 1210-esnél is.

Újból megkockáztatom a kérdést:

— A kanadai világsiker harmincadik évfordulójára tehát megszületett az új, a még jobb magyar búzafajta?

— Reményekre jogosít!.;; Itt, Bánkúton bevált, jól szerepelt; Az idén országos előkisérlet- ben van, most vizsgálja a fajtaminősítő tanács. Még két évig figyelik a többi fajtakísérleti állomásokon is és ha az alapos vizsgán megállja a helyét, köztermesztésre kerül. Majd akkor beszéljünk róla..;

Elgondolkozva tekint ki a* ablakon a fajtakísérleti állomás aranysárga és a zöld színekben pompázó mozaikjára, a kévéket csépelő piroskendő» lányok csapatára.

Szavai fülemben csengenek még azután is, hogy elbúcsúztunk. Mert az úgy igaz... Évek szükségesek a kisded növekedéséhez s ez vonatkozik gabonáink aranyathozó újabb kincseire is. Baross és Fleischmann búzája sem máról-holnapra, hanem kitartó tudományos munkájú évek folyamán alakult ót a termőföldek áldásává. Az új születése éa növekedése pedig új reményekre jogosít fel — amint azt Szüllő Ferenc monddta.

*

Az őszi Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatják az újfajta búzát is. Tóth Pál — a Bánkúti Kísérleti Gazdaság népszerű Pali bácsija —* fiatalos lelkesedéssel készül erre. Ismét remekművel hívja fel a látogatók figyelmét a haladó mezőgazdasági tudomány eredményeire. S ebben a nemes magvakból összeállított heraldikában már benne lesznek a B. 8000-esneK acélos, aranyló szemei is.

Batlabás Lászlé

398894654494425544438