Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-07 / 185. szám
4 1955. augusztus 7., v«‘árnaj> l/iUatsawk Héftt Párté let A pártoktatás sikere a határosatok végrehajtásától függ a gyulai járásban is Vonzóak, kulturáltak legyenek a párthelyíségek A pártélet fejlődését sokszor akadályozta olyan jelentéktelennek látszó dolog, mint az elhanyagolt párthelyiség, a bátorok hiánya. A tiszta, otthonos párthelyiségek segítik, hogy a pártszervezetben élénk szervezeti élet follyék, hogy fejlődjék a pártpolitikai munka. Az elhanyagolt., kultúrálatlan párthelyiségek nem alkalmasak arra, hogy a falu kommunistái második otthonuk, nak tekintsék. Sok helyen szívesebben járnak a párttagok más helyiségekbe, tanácshoz és egyéb helyre rádiót hallgatni, vagy újságot olvasni, mint a pártházakba. A hideg és gondozatlan párthelyiségek nem vonzzák a falu kommunistáit. Hosszú ideig nem törődött azzal senki, hogy elég otthonosak-e a pártszervezetek helyiségei Az elmúlt hetekben mozgalom indult a pártházak tatarozására, rendbehozására. Az orosházi járás községi pártbizottságai jórészt megkezdték már a munkát. A legtöbbjét a párt által nyújtott anyagi eszközök felhasználásával, társadalmi munkával végzik. Gádoroson, Nagyszénáson a kommunista asszonyok kimeszelték a hely iség''két, megtisztították az ajtót, ablakot, Gádoroson az előszobát olvasóteremmé alakították át, ahol napi sajtót és egyéb folyóiratokat találhatnak a párttagok. A mozgalomnak ott. van eredménye, ahol függetlenített titkárok vannak, főleg pártbizottságokon. Az alapszervezetekben még elhanyagolt ez a munka, sokszor egyik hónapi taggyűléstől másikig ki sem nyitják, s így érthető, hogy sem bent, sem pedig kividről nem csinosítják, nem tatarozzák. Gépállomásokon, állami gazdaságokban, tsz-ekbzn a gazdasági vezetők sem sokat gondolnak arra, hogy a párthelyiségeket rendbehozassák, kitakarítsák. Helyenként irodádnak és egyébnek használják fel. Megyénkben minden kommunista, minden vezető támogassa e mozgalmat, hogy a községi és termelőszövetkezetek alapszervezetei vonzó, kulturált párthely is egekkel rendelkezzenek. A párttagok is szívesen látogatják a szép, tiszta párthelyiséget, ezért minden párttag dolgozzon úgy, hogy otthonosak, barátságosak legyenek a pártházak. —C's— A kommunista pártok, köztük a mi pártunk is, úgy biztosíthatja erejét, egységét, politikájának-,, célkitűzéseinek a sikerét, ha felvértezi kádereit, tagait ,a marx- izmus-lentnizmus elméletével. E- néikül elképzelhetetlen a szocializmus győzelme, a munkások, a dolgozó parasztok, egész dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének megteremtése. Éppen ezért teszi a szervezeti szabályzat minden egyes párttag kötelességévé, hogy t, fejlessze szakadatlanul politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxizmus-leniniz- mus alapjait.« A párttagok politikai, elméleti tudásának fejlesztéséről a párt vezető szerveinek kell gondoskodniok, s kell, hogy megteremtsék a lehetőséget a tanulásra. Nézzük meg, mit tett eddig és mit tesz ezután a gyulai járási pártbizottság azért, hogy a járás területén az 1955—56-os oktatási évadban fokról-fokra növelje a vezető káderek és az egyszerű párttagok elméleti tudását? Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a munkák sikere az embe- \ rek helyes kiválasztásától, a ve- | zető szervek határozatainak vég- ; rehajtásálól függ. teszi majd az oktatást. A JB felhívta a propagandisták figyelmét arra is, hogy segítsék megoldani a hallgatók olyan személyi problémáját is, amely esetleg gátolná őket az oktatásban való részvételben. Az elbeszélgetés azonban nem mindenütt folyik a járás területén. Gyulaváriban még a hallgatóik névsorát sem kapták meg a propagandisták. Dobozon a pártbizottság július első felében összehívta a propagandistákat, megbeszélte velük a tennivalókat, kiadta a hallgatók névsorát, de a kiválogatás [óta csak a 111-as és a VI-os alap- szervezeteknél beszélgettek el a hallgatókkal. Ebből a példából az látható, hogy a JB határozatait nem igyekeznek végrehaj- I tani az alapszervezetek és tegyük I hozzá, hogy a JB is adós maradt több határozat végrehajtásával. Például a Központi Vezetőség egyik munkatársának javaslatára Orvos elvtárs, a JB ágit. prop. osztály vezetője elhatározta, hogy július 15-ig községenként tanácskozásra hívja össze a propagandistákat. Ez csak egyes helyeken történt meg. Gyulaváriban is csak most a napokban hívják össze a propagandistákat, amikor már nem túl sok idő van arra, hogy két ízben elbeszélgessenek a hallgatókkal. A JB elmulasztotta azt is, hogy meleghangú levélben közölje a propagandistákkal, hogy a VB propagandamunkával bízza meg őket és köszöntse, hogy az oktatás előkészítésében fáradságot nem kímélve dolgoztak és tanítanak majd egész oktatási évad folyamán. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy egyt ilyen levél ösztönző hatást gyakorol volna a propagandistákra, hogy minden alkalmat megragadva foglalkozzanak a hallgatóikkal. Ezek figyelmeztetésül kell. hogy szolgáljanak a többi tervek és határozatok végrehajtásánál is. Annái is inkább, mert a JB olyan terveket dolgozott ki és olyan határozatok végrehajtásánál is. nagyban elősegítik az oktatás sikerét, hozzájárulnak az oktatás színvonalának növeléséhez. Többek között tervbe vették, hogy a propagandista szeminárium-vezetők az egész oktatási idény alatt állandó kapcsolatot tartanaik fenn a propagandistákkal, s elvi és módszerheni segítséget adnak a felkészüléshez, a foglalkozások levezetéséhez. Helyes elgondolás, hogy az eddigi tapasztalatokat leszűrve, színvonalasabbá teszi k az elméleti tanácsadást. Az előadói iroda tagjai az oktatási formák anyagának megfelelően szemléltető eszközöket, grafikonokat is készítenek, hogy a hallgatóikkal jobban megtudják majd értetni az osztályok rétegeződését, a kapitalista és a szocialista gazdálkodás közti különbséget. Ezt kívánják elősegíteni azzal is, hogy helyi adatokból segédanyagot készítenek a propagandisták számára. Helyes a JB-nek az a kezdeményezése is, hogy 12 oktatási instruktort szakosított, akik az egész oktatási évadban csak egy oktatási formát ellenőriznek, segítséget adnak a propagandistáknak. Az instruktorok már ez előkészületek beindulása óta tevékenykednek. Amellett, hogy gyakran feluere- sik az oktatás sikeréért felelős párttitkárokat és propagandistákat, az oktatás beindulásáig beszélgetni fognak a hallgatókkal is. Kár .hogy a járási pártbizottság nem igyekezett minden községben hasonló módon kiépíteni az oktatási aktíva hálózatot. Az eleki és új'kígyósi példa is azt mutatja, hogy az oktatási aktívák tevékenykedése lényegesen megjavította az előkészületeket. Az oktatás beindulásáig már, nincsen.túl sok idő. Éppen ezért a JB-nek el kell érnie azt, hogy minden községben végrehajtsák az oktatás érdekében hozott határozatokat, Kukk Imre A vezető elvtársak propagandisták lettek A gyulai járásban is az embe-1 géről. Tavaly — az oktatási év rek, a propagandistáik kiválasz- j kezdetén — még az oktatáson Devont elvtársak is elhatározták, hogy abbahagyják a tanulást. A tásával kezdődött meg az oktatás előkészítése. Propagandistának elsősorban az arra legalkalmasabb párt- és gazdasági vezetőket válogatták ki. Ennek többféle kihatása van. Egyrészt ez kötelezi a vezetőket arra, hogy tanuljanak, mert másként nem tudnak tanítani, másrészt hivatali beosztásuknál fogva jobban meg tudják értetni dolgozó társaikkal a szakadatlan tanulás jelentőségét. De helyes azért is, mert a vezető elvtársak propagandista munkájuk során rendszeresebb kapcsolatot építenek ki a párttagokkal, az egyszerű dolgozókkal. Az a szólás-mondás, hogy minden a vezetéstől függ, a gyulai járásban az oktatásnál is beigazolódott. Például a gyulavári b elszabadítók Hagyatéka TSZ- ben az elmúlt évek folyamán alig esett szó a tanulás szükségesséA hallgatók kiválogatásáról Mióta a hallgatók kiválogatása megtörtént, azóta a JB tagjai beosztásukra valló tekintet nélkül azon fáradoznak, hogy minden egyes hallgatóval megszerettessék és megkedveltessék a tanulást. Éppen ezért javasolta a pártszervezeteknek, hogy készítsék et a hallgatók névsorát, s adják át a propagandistáknak, hogy azok az oktatás beindulásáig legalább két ízben beszélgessenek következő oktatási évre már másként készülnek. Király elvtárs — a tsz nemrégen, megválasztott elnöke — minden alkalmat megragad arra, hogy tanulásra buzdítsa a tagságot. Megérteti velük, hogy tanulás nélkül nem tudják fokozni a gazdasági eredményeket. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tsz-hen id. Szántó Peren c, Szabó Károly és mások, szívesen jelentkeztek oktatásra. Hasonlóan igyekeznek elmélyíteni az oktatás jelentőségét más gazdasági vezetők és alapszervezeti párttitkárolk is. Például a Dobozi Gépállomáson Salamon és Gunda elvtársak, a Kétegyházi Gépállomáson Szántó elvtárs. Ahol a vezetők törődtek az oktatás előkészítésével, ott határidőre megtörtént a hallgatókkal való elbeszélgetés. el a hallgatókkal. Egyúttal útmutatást adott a beszélgetés formájához is. Nem elég csak azt mondani a hallgatóknak, hogy »elvtárs, majd együtt tanulunk és vegyen részt rendszeresen a foglalkozásokon«. A beszélgetés során már előre ismertessék a hallgatókkal az anyagot és klasszikus műveket is javasoljanak, a- melyeknek a tanulmányozása megkönnyíti és színvonalasabbá Tanuljunk meg egyszerűen, szépen beszélni írta: P. Laptyev | Hallaassuk csak meg, hogvau beszélnek a propagandisták a magánéletben: színesen, érdekesen, minden szavuknak íze, Kamata van. Ám, ha fellépnek az előadói dobogóra, a szó szoros értelmében átalakulnak. Vége az egy szerű beszédnek. A propagandista azt hiszi, hogy az előadói asztalnál nem illik úgy beszélni, ahogy rendesen szokott, igyekszik valamilyen különleges nyelvet használni. Ahelyett pl., hogy »bika«, feltétlenül »szarvasmnr- ha ten\ észapaállatot« mond. Előadóink nyelvét különösen az előadások előre összeállított szövegei, az úgynevezett »sillabu- b ok« rontják. Köztu ’orráéi, 1 ogy a folyó beszéd sokban különbözik a leírt beszédtől. A foly ó beszédben sokkal rövidebbek a mondatok, a folyó beszéd közvetlenebb, sokkal nagyobb hatással van a hallgatók érzelmeire. Az az előadó, aki könyvből vett monda- toífban beszél, lemond a folyó beszéd minden előnyéről. Nem [ beszélget a hallgatósággal, hanem tulajdonképpen könyvszöveget olvas fel. Az már nem is fontos, hogy ezzel kapcsolatban időnkint eltér a leírt szövegtől, vagy azt kívülről mondja el. | A tapasztalat azt mutatja, | hogy a száraz, hivatalos nyelven elmondott előadásoktól idegenkednek a hallgatók. Egyesek azt gondolják, hogy most, amikor következetesen érvén'esül a párlok- tatásban való önkéntes részvétel elve, azokat, akik nem járnak előadásokra, nem érdeklik az elméleti kérdések. Ez helytelen felfogás. Az érdeklődés hiányának oka magukban a propagandistákban keresendő. Az előadások ugyanis gyakran olyannyira szá- razak, hogy nem tudnak érdeklődést kelteni. Nem vitás, hogy a legbonyolultabb tételeket is ki tudjuk fejteni saját szavainkkal, népszerű formában anélkül, hogy a vulga- rizálás hibájába esnénk. De ezér t meg kell változtatnunk az előadásokra való felkészülés mód- Bzrerét. Csak az a propagandista tudja érthetően, népszerűén, saját szavaival megmagyarázni hallgatóinak a téma tartalmát, aki maga is alaposan elmély ed az anyag tanulmány ozásában. A propagandistának az előadásra kerülő anyagot teljesen magáévá kell tennie. TIa ez sikerül, akkor a saját szavaival is ki tudja magát fejezni. Az »elsajátítani« szó nyilván a »saját« szóból ered és eredetileg annyit jelentett: »sajáttá tenni«. Ha a propagandista a szónak ilyen értelmében sajátítja el a marxi-lenini tanítások lényegét, a legbonyolultabb kér léseket is olyan érthetően tudja kifejteni, mintha saját útiél- ményeiről beszélne. 11 Eaves propagandisták [ az előadásra való felkészülés során inkább az emlékezetüket, semmint gondolkozásukat veszik igénybe. Van, aki sokat tud és sok mindenre emlékszik, mégsem tud jó előadást tartani. Én megszoktam, hogy amikor előadásra készülök, képzeletben állandóan vitatkozom valakivel és ellenfelemet igyekszem meggyőzni. Rájöttem, hogy előadásaim ezért érthetőek és világosak. Az ilyen felkészülés persze sokkal nagyobb szorgalmat igényel, mint a különböző forrásokból kiollózott részletek összeállítása, viszont az ilyen előadásnak sokkal több a haszna. Ismertem olyan propagandistát is, aki az előadásra való felkészülést leegyszerűsítette: egész mondatokat, sőt bekezdéseket másolt át füzetébe. A jobb kezével írt, a bal keze mutatóujjával pedig a könyv sorain haladt végig. Mindkét keze dolgozott, a feje azonban üresen maradt. Csehov »Szomorú történet« című novellájában az öreg professzor így beszél: »Ahhoz, hogy jó előadást tartsunk, hogy ne legyünk unalmasak s előadásunkból a hallgatók is tanuljanak, a tehetségen kívül gyakorlatra és tapasztalatra is szükség van, tökéletesen ismernünk kell saját erőinket, ismernünk kell azokat, akikn^ előadást tartunk és tud- uunk kell azt, hogy miről beszélünk«. Ha mindezek a feltételek együtt vannak, semmi akadálya, hogy az előadó a saját szavaival beszéljen. Minden embernek megvan a maga egyénisége, megvan a maga egyéni beszéde. Ha a hallgatóság nem érzi az előadóban az egy éniséget, unatkozik. Vannak olvan előadók, j hogy beszédjüket élénkítsék, mesterséges fogásokhoz folyamo ’nak. Azt hiszik, hogy nem haj, ha az egész előadás elvont, csak időnkint példákkal kell élénkíteni, vagy a hallgatókat valamilyen tréfával, szójátékkal fel. ázni. A tréfákat és a szójátékokat a hallgatók bizonyára megjegyzik maguknak, de a legfontosabb — a tartalom — elsikkad. Vannak olyan előadók, akik visszaélnek a tréfákkal. Az a’apvetŐ gondolat rovására az érdekes példák igen hosszú sorát idézik. Az ilyen előadásokat szívesen hallgatják, de semmit sem tanulnak belőle. Az olvan példák, amclvek semmit sem bizonyítanak, semmit sem érnek s csak rontják a hallgatók ízlését. Semmi szükség arra, íiogy mesterséges eszközökkel élénkítsük a beszédet. Ha az előadó valóban arra törekszik, hogy a hallgatóit valamiről megg őzzé, hogy valamilyen igazságot bebizonyítson, saját szótárában is mindig megtalálja a szükséges szavakat.
