Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-25 / 199. szám
ViUaisaiaU fiepte 1935. zuga-zins 23., esitörtäh Készüljünk fel, hogy idejében elvégezhessük az őszi betakarítást, szántást és vetést A megyei pártaktíva tanácskozása Mesénkben még, csaknem minden felé búgnak a cséplőgépek. Még sok helyen nem került zsákba, magtárba a tavaly ősszel elvetett búza és árpa termése, még4most érnek a kapás növények, ló pár hét van még a következő évi kenyérnekvaló mag elvetéséig. Ennek ellenére a Megyei Pártbizottság napirendre tűzte az őszi betakarítási, szántási-vetési munkálatok megvitatását. Ebből a célból tegnap, 24-én délelőtt Békéscsabán, a l' árioktatók Házában értekezletre hívta össze a járási és községi p irtbizottságok titkárait, az állami gazdaságok és gépállomások párul (kárait, igazgatóit, ayronómusaU, több termelőszövetkezet elnökét és a tanácsi szervek több vezető junkaonérmsát. Hazánk és megyénk eddigi gazdasági és kulturális sikereinek az az egyik fő forrása, hogy a dolgozó népet szerető, a dolgozók jólétéért küzdő kommunisták a nagy feladatok végzése közben előre is nézlek. Előre meglátták s megvitatták a feladatokat, megszabták azok végrehajtásának leghelyesebb módját. A tennivalókat ismertették és megértették a dolgozóit széles tömegeivel, bekapcsolták őket a feladatok megvalósításáért indított küzdelembe. Most is erről van szó. A Megyei Pártbizottság áltat megtér tolt aktívaért-ekezlel amellett, hogy meghatározta az elkövetkező hónapok feladatainak helyes irányát, megnyitója volt a községekben, állami gazdaságokban, termelő- szőr» tk z lekben, p ’’Maggyüléseken és tanácsüléseken megtartandó megbeszéléseknek. Megyénk dolgozó parasztsága előtt hatalmas feladatok állnak. Idejében, gyorsan le kell takarítani a földeket, amint a kapások megérnek, ki kell hordják a felgyülemlett trágyakészleteket, meg k ll k zdjék a magágy készítést s aztán, amint eljön az ideje, korán és jó minőségben kelt elvessék a magol úgy. hogy a jövő gazdasági évben az ideinél is bőségesebb termést arassunk, csépeljünk. A betakarítás, az idejében való szántás-vetés, a magasabb terméseredmények biztosítása egyformán kötelessége minden állami gazdasági, gépállomási, termelőszövetkezeti dolgozónak. minden egyénileg dolgozó parasztnak. Az ő munkájukat legjobb tudásuk szerint kell, hogy elősegítsék a pórt- és gazdasági vezetők. Ennek a tudatnak elmélyítése érdekében hívta össze az aki inait lést a Megyei Pártbizottság. Ennek a tudatnak elmélyítése érdekében folytatódnak majd az értekezletek a falvakban, s mozgósítanak majd a népnevelők, a falusi kommunisták az elvégzendő feladatokra. Ezeknek a céloknak jegyében nyitotta meg Kanyó Béla elvtárs, a Megger Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője az aktívaértekezletet s adta át a szót Bíró József elviársnak. a Megyei Pártbizottság első titkárának. Bíró József elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Jóllehet, megy évikben még a legtöbb községben folyik a esép- lés, a hordás, mégis a Megyei Pártbizottság szükségesnek tartja, hogy az őszi nagy munkákra az e'őfeészüleíeket már most megkezdjük, hogy valamennyi termelőszövetkezet, állami gazdaság, gépállomás és egyénileg dolgozó paraszt felkészülten lásson ma jd « nagy munkához. Az őszi szántás-vetés, betakarítás minden évben nagy feladatot jelent nemcsak a párt, állami szervek, hanem valnmeny- nyi mezőgazdasággal foglalkozók számára. De különösen nagy feladatot jelent ez az idén azért, mert: I. A Központi Vezetőség június 8-i határozata kettős, de mégis egységes feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termetes állandó növelését állítja előtérbe. Ez azt jelenti, hogy miközben állandóan szilárdítjuk és fejlesztjük a termelőszövetkezeteket, az [. típusú szövetkezeteket, biztosítani kell, hogy mind a termelő* szövetkezetekben és csoportokban, mind pedig az egy éni parasztgazdaságokban ne csökkenjék, hanem emelkedjék a holdankénti termésátlag, az állatállomány. A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésének kulcskérdése a kenyérgabona terméshozamának évről-évre való növelése. Ennek viszont egy tk legfontosabb feltétele az A vetésterv telj Ismeretes az elvtársak előtt, hogy kiormányunk a kenyérgabona vetését kötelezővé tette. Megyénk tavaly nem teljesítette kenyérgabona vetéstervét, mintegy 16 ezer Mb. vetésterület kiesett, ami 16U0 vagon búzakiilogram- mot jelent. Ez a mennyiség 80 ezer embeí évi kenvérszükség- tete. Hogy történhetett ez meg? Elsősorban a hiányos ellenőrzés kfc- vetkleztében esett ki 16 ezer kát. hold vetés. Másodsorban az egyénileg dolgozó parasztok egy része őszi szántási-vetési munkák időben és jő minőségben való elvégzése. 2. Az osztályellenség, a ku- lákok aknamunkája következtében számítani kell arra, hogy a kapások betakarítása, valamint a szántási-vetési munkálatok bizonyos nehézségek elé állítják a párt- és állami szerveket, ezért lényeges kérdés, hogy ezeken a területeken úgy szervezzük meg a munkát, hogy időben betakaríthassanak, szánthassanak, vethessenek. 3. A jó munka, valamint: a kedvező időjárás eredményeként az idén bőségesebb kukorica-, cukorrépa-, napraforgó- és egyéb termés várható, mint az elmúlt években. Ennek a jó termésnek a betakarítása több munkát, gondosabb előkészületet igényel. 4. Az idén a kapásnövények érése — csakúgy, mint a gabona érése is — kitolódik, emellett várható a gy akori esős őszi időjárás is. Mind ez megköveteli, hogy jól felkészüljünk a betakarítási munkákra, ha azt akarjuk — márpedig akarjuk —, hogy időben szántsunk és vessünk. Ezek azok az okok elsősorban, amelyek indokolttá teszik, hogy párt- és állami szerveink jól felkészítsék az őszi nagy munkákra a gépállomásokat, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, valamint az egyénileg dolgozó parasztokat is. gsítése kötele%ö nem ismerte fel eléggé a búzatermesztés fontosságát, nemcsak az ország kenyérellátása, hanem saját anyagi érdekjeltsége szempontjából sem. Nem utolsó sorban az ellenség, a kulákság egy része szabotálta a vetést és azon spekulált, hogy nem vet búzát, hanem kukoricát, ez kifizetőbb számára. Az egyénileg dolgozó parasztok túlnyomó többsége teljesítette vetéstervét az elmúlt évben. Egyesek viszont a tervet nem teljesítették, 3 hold helyett kettőt, két hold helyett másfelet vetettek el, de Itt-ott olyan is akadt, — aki egyáltalán nem vetett búzát! Hogy mit Jelent az ország, a község, az egyén kenyérellátása szempontjából a vetési terv teljesítése, ezt legjobban a mezőbe- rényi példa mutatja. Mezőbe- rény községben körülbelül 800 kh-val vetettek kevesebbet a tervnél és a tanács — 600 kh-val többet jelentett, mint amennyit elvetettek. Ez a 800 kh. kiesés 8 mázsával számítva 64 vagon búzát jelent, aminek túlnyomó többsége szabadbúza lett volna s amiért az egyénileg dolgozó parasztok kitűnő árat kapnak. A 64 vagon búzakiesés következtében Mezőberény nem tudja teljesíteni a kötelező felvásárlási tervét. Ilyen példa más községben is tapasztalható. A jövőben ilyesminek nem szabad megtörténnie! Elzárt a tanácsok kötelezően előírják a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok vetéstervét. A pártszervezetek, tanácsok különös gonddal ellenőrizzék a vetésterv teljesítését, elsősorban azoknál a dolgozó parasztoknál, akik a múlt évben ezt nem teljesítették. Az, hogy kormányunk kötelezővé tette a kenyérgabona vetését, egymagában nem vezet eredményre, ha ez nem párosul a dolgozó parasztság köréhen végzett politikai felvilágosító munkával. A politikai felvilágosító munkában rá kell irányítani a dolgozó parasztság figyelmét az ország kenyérgabona-problémájára, arra. hogy minden módon elő kell segítenünk a holdankénti terméshozam növelését, hogy biztosítani tudjuk évről-évre az ország zavartalan kenyérellátását, sőt bizonyos mennyiségű tartaléka is legyen államunknak, de ezenkívül még egy bizonyos mennyiségű exportgabonája is legyen. A kenyérgabonatermesztés fellendítését jelentősen segíti az, hogy kormányunk jó árat fizet a kenyér- gabonáért. Emellett kedvezményes korpajuttatásban, valamint olcsó gépi és műtrágya-segítségben részesíti dolgozó parasztságunkat. Érdemes tehát kenyérgabonát termelni. Például Kovács György, békéscsabai egyénileg dolgozó paraszt 7 kh. földön gazdálkodik. Tizennégy mázsa átlagtermést ért el búzából. Beadási kötelezettsége 9 mázsa 36 kg búza. Értékesítési szerződés alapján eladott az államnak 13 mázsát. Ezért kapott összesen 3866 forintot. Ezenkívül 403 kg. korpát s az általa igényelt műtrágyát is kedvezményes áron. Kovács Györgynek évi adója összesen 1859 forint. Marad tehát neki még tisztán — ha az adóját kiegyenlíti — 2000 forintja. Sorol- ; hatnám még a példák özönét. S feltehetjük a kérdést: Vajon a Horthy-reakcíó idején, a 30-as években mikor tudta egy 7 holdas dolgozó paraszt 7 mázsa búzával kiegyenlíteni az évi adóját? — mint ahogy' ezt Kovács György és számos más egyéni dolgozó paraszt teszi. Ez soha nem volt. Éppen ezért párt- és állami szerveinknek tudatosítaniuk kell a dolgozó parasztság körében, hogy érdemes búzát termelni, érdemes a búza alá trágyázni, m «trágyázni, fejtrágyázni, érdemes tehát magasabb termésátlagokat elérni, mert ezzel jól jár az egyén is és az ország is. Ilyen kedvező feltételek mellett minden termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak érdeke, hogy a kőtelező vetésterületet jóminőségű, csávázott vetőmaggal, Idejében elvesse. A politikai munka során felmerülhet az a kérdés, hogy a fennmaradó felesleg 80—90 százalékát el kellett adniok az államnak s így szabadpiacra nem jutott a dolgozó parasztoknak. Mondjuk meg nyíltan, hogy ez így van. Az idén, az egyénileg dolgozó parasztoknál — egyes esetektől eltekintve — nem beszélhetünk arról, hogy a kőtelező ! felvásárlás után is marad szabadbúzája, de bőségesen marad neki ahhoz, hogy évi kenyérszükségletét biztosítsa. Ezzel kapcsolatban meg kell magyaráznunk a dolgozó parasztoknak, hogy államunk azért tette kötelezővé a felesleges búza 80—90 százalékára a felvásárlást, mert az 1953 júliusi rendelkezés alapján csökkent a beadási kötelezettség s -ez nem biztosította az ország kenyérellátását. Az állam ugyanis, amikor csökkentette 1953-ban a beadási kötelezettséget — azzal a céllal tette, hogy a szükséges mennyiséget szabadon, jó áron felvásárolja. Kiderült azonban, hogy az elmúlt két évben ke\ és búzát adtak el az államnak a dolgozó parasztok szabadon. Mindenki igyekezett tartalékolni. Sokan a kenyeret a disznóval etették, a búzát a csirkéknek adták. Mindennek következtében államunk az elmúlt évben külföldről volt kénytelen drága pénzért búzát behozni, hogy biztosítsa az ország kenyérellátását. Nyilván, hogy államunk ezt tovább nem tűrhette. Ezenkívül a múlt években a búza-spekuláció meglehetősen eluralkodott. A spekulánsok aratás után a rászorult dolgozó parasztoktól olcsón megvásárolták a búzát és tavasszal pedig drágán eladták, literezgették a piacon, magas áron. Kormányunk azáltal, hogy kötelezővé tette a felesleg búza bizonyos mennyiségének a felvásárlását, lényegében véget vetett ennek a spekulációs törekvésnek. így jól járnak a termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok is, mert jó árat kapnak a búzáért, és ezzel a kötelező felvásárlással biztosítjuk országunk zavartalan, bőséges kenyérellátását. Ezek azok a legfontosabb kérdések amelyeket pártszervezeteinknek, tanácsainknak, népnevelőinknek az elkövetkező hetekben és hónapokban állandóan tudatosítaniuk kell a termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztság körében. Ha ezt megértik a dolgozd parasztok — s ha jól megmagya- j rázzuk, feltétlen megértik —, ak- j kor nagyban elősegítjük a vetéstervünk teljesítését. Növeljük a holdankénti termésátlagot Ehhez mindenekelőtt az szűk-j séges, hogy idejében elvessünk és megfelelő magágyat készítsünk. A múlt ősszel sok helyen gépállomások, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok is igyekeztek jó talajmunkát végezni, egyes helyeken műtrágyát is használtak alaptrágyaként, sőt, istállótrágyát is, és sok dolgozó paraszt ideiében elvetette a kenyérgabonát. Ez a munka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az idén jó-termést takarítottunk be. A megyei átlagtermés az eddigi csépléseredmény alapján — kb. 9.5 mázsa lesz. A termelőszövetkezetek átlaga eléri kb a 10.5 mázsát, az állami gazdaságoké a 12.5 mázsát. Szép számmal vannak termelő- szövetkezetek, amelyek 14—15, sőt 16 mázsás termésátlagokat is elértek. A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet például 16 mázsás átlagtermést takarított be. A békéscsabai termelőszövetkezetek többsége 14, sőt, egyesek 15 mázsát is betakarítottak kát. hol’ dánként. Számos egyénileg dolgozó paraszt is szép eredményt ért el. Bár az egyénileg dolgozó pa- | rasztok átlagtermése kát. holdanként körülbelül 9,5 mázsát tesz ki a megyében, de egyesek közülük 14, sőt 15 mázsás termésátlagot is elértek. Például Novák Mihály békéscsabai 10 holdas egyénileg dolgozó paraszt kát. holdanként 15 mázsás termést takarított be. Ezek az eredmények mutatják, hogy az elmúlt ősszel a legtöbb helyen időben, és jó minőségben vetették el az őszi búzát, számos termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt is műtrágyázott, fejtrágyázott és sok helyei! gyomirtó vegyszert használtak. De vajon meg lehetünk-e elégedve a 9,5 mázsás termésátlaggal megyénkben? Nyilván, hogy nem. Megyénk adottsága sokkal nagyobb ennél. Használjuk ki a kedvező adottságot és mindent tegyünk meg (Folytatás a 3. oldalon.)
