Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-25 / 199. szám

ViUaisaiaU fiepte 1935. zuga-zins 23., esitörtäh Készüljünk fel, hogy idejében elvégezhessük az őszi betakarítást, szántást és vetést A megyei pártaktíva tanácskozása Mesénkben még, csaknem minden felé búgnak a cséplőgépek. Még sok helyen nem ke­rült zsákba, magtárba a tavaly ősszel elvetett búza és árpa termése, még4most érnek a kapás növények, ló pár hét van még a következő évi kenyérnekvaló mag elvetéséig. Ennek ellenére a Megyei Pártbizottság napirendre tűzte az őszi betakarítási, szántási-vetési munkálatok megvitatá­sát. Ebből a célból tegnap, 24-én délelőtt Békéscsabán, a l' árioktatók Házában értekezletre hívta össze a járási és községi p irtbizottságok titkárait, az állami gazdaságok és gépállomások párul (kárait, igazgatóit, ayronómusaU, több termelőszövetkezet elnökét és a tanácsi szervek több vezető junkaonérmsát. Hazánk és megyénk eddigi gazdasági és kulturális sikereinek az az egyik fő forrása, hogy a dolgozó népet szerető, a dolgozók jólétéért küzdő kommunisták a nagy feladatok végzése közben előre is nézlek. Előre meglátták s megvitatták a feladatokat, megszabták azok végrehajtásának leg­helyesebb módját. A tennivalókat ismertették és megértették a dolgozóit széles tömegeivel, bekap­csolták őket a feladatok megvalósításáért indított küzdelembe. Most is erről van szó. A Megyei Pártbizottság áltat megtér tolt aktívaért-ekezlel amellett, hogy meghatározta az elkövetkező hóna­pok feladatainak helyes irányát, megnyitója volt a községekben, állami gazdaságokban, termelő- szőr» tk z lekben, p ’’Maggyüléseken és tanácsüléseken megtartandó megbeszéléseknek. Megyénk dolgozó parasztsága előtt hatalmas feladatok állnak. Idejében, gyorsan le kell ta­karítani a földeket, amint a kapások megérnek, ki kell hordják a felgyülemlett trágyakészleteket, meg k ll k zdjék a magágy készítést s aztán, amint eljön az ideje, korán és jó minőségben kelt elvessék a magol úgy. hogy a jövő gazdasági évben az ideinél is bőségesebb termést arassunk, csépeljünk. A betakarítás, az idejében való szántás-vetés, a magasabb terméseredmények bizto­sítása egyformán kötelessége minden állami gazdasági, gépállomási, termelőszövetkezeti dolgozó­nak. minden egyénileg dolgozó parasztnak. Az ő munkájukat legjobb tudásuk szerint kell, hogy elő­segítsék a pórt- és gazdasági vezetők. Ennek a tudatnak elmélyítése érdekében hívta össze az aki inait lést a Megyei Pártbizottság. Ennek a tudatnak elmélyítése érdekében folytatódnak majd az értekezletek a falvakban, s mozgósítanak majd a népnevelők, a falusi kommunisták az el­végzendő feladatokra. Ezeknek a céloknak jegyében nyitotta meg Kanyó Béla elvtárs, a Me­gger Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője az aktívaértekezletet s adta át a szót Bíró József elviársnak. a Megyei Pártbizottság első titkárának. Bíró József elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Jóllehet, megy évikben még a legtöbb községben folyik a esép- lés, a hordás, mégis a Megyei Pártbizottság szükségesnek tart­ja, hogy az őszi nagy munkákra az e'őfeészüleíeket már most meg­kezdjük, hogy valamennyi ter­melőszövetkezet, állami gazdaság, gépállomás és egyénileg dolgo­zó paraszt felkészülten lásson ma jd « nagy munkához. Az őszi szántás-vetés, betaka­rítás minden évben nagy fel­adatot jelent nemcsak a párt, ál­lami szervek, hanem valnmeny- nyi mezőgazdasággal foglalkozók számára. De különösen nagy fel­adatot jelent ez az idén azért, mert: I. A Központi Vezetőség jú­nius 8-i határozata kettős, de mégis egységes feladatot: a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sét, a mezőgazdasági termetes ál­landó növelését állítja előtérbe. Ez azt jelenti, hogy miközben ál­landóan szilárdítjuk és fejleszt­jük a termelőszövetkezeteket, az [. típusú szövetkezeteket, bizto­sítani kell, hogy mind a termelő* szövetkezetekben és csoportokban, mind pedig az egy éni parasztgaz­daságokban ne csökkenjék, hanem emelkedjék a holdankénti ter­mésátlag, az állatállomány. A me­zőgazdaság nagyarányú fejleszté­sének kulcskérdése a kenyérgabo­na terméshozamának évről-évre való növelése. Ennek viszont egy tk legfontosabb feltétele az A vetésterv telj Ismeretes az elvtársak előtt, hogy kiormányunk a kenyérga­bona vetését kötelezővé tette. Me­gyénk tavaly nem teljesítette ke­nyérgabona vetéstervét, mintegy 16 ezer Mb. vetésterület kiesett, ami 16U0 vagon búzakiilogram- mot jelent. Ez a mennyiség 80 ezer embeí évi kenvérszükség- tete. Hogy történhetett ez meg? El­sősorban a hiányos ellenőrzés kfc- vetkleztében esett ki 16 ezer kát. hold vetés. Másodsorban az egyé­nileg dolgozó parasztok egy része őszi szántási-vetési munkák idő­ben és jő minőségben való el­végzése. 2. Az osztályellenség, a ku- lákok aknamunkája következté­ben számítani kell arra, hogy a kapások betakarítása, valamint a szántási-vetési munkálatok bizo­nyos nehézségek elé állítják a párt- és állami szerveket, ezért lényeges kérdés, hogy ezeken a területeken úgy szervezzük meg a munkát, hogy időben betaka­ríthassanak, szánthassanak, vet­hessenek. 3. A jó munka, valamint: a kedvező időjárás eredményeként az idén bőségesebb kukorica-, cukorrépa-, napraforgó- és egyéb termés várható, mint az elmúlt években. Ennek a jó termésnek a betakarítása több munkát, gon­dosabb előkészületet igényel. 4. Az idén a kapásnövények érése — csakúgy, mint a gabona érése is — kitolódik, emellett várható a gy akori esős őszi időjá­rás is. Mind ez megköveteli, hogy jól felkészüljünk a betaka­rítási munkákra, ha azt akarjuk — márpedig akarjuk —, hogy időben szántsunk és vessünk. Ezek azok az okok elsősorban, amelyek indokolttá teszik, hogy párt- és állami szerveink jól fel­készítsék az őszi nagy munkákra a gépállomásokat, állami gazda­ságokat, termelőszövetkezeteket, valamint az egyénileg dolgozó pa­rasztokat is. gsítése kötele%ö nem ismerte fel eléggé a búzater­mesztés fontosságát, nemcsak az ország kenyérellátása, hanem sa­ját anyagi érdekjeltsége szem­pontjából sem. Nem utolsó sorban az ellenség, a kulákság egy része szabotálta a vetést és azon spe­kulált, hogy nem vet búzát, ha­nem kukoricát, ez kifizetőbb szá­mára. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok túlnyomó többsége telje­sítette vetéstervét az elmúlt év­ben. Egyesek viszont a tervet nem teljesítették, 3 hold helyett kettőt, két hold helyett másfelet vetettek el, de Itt-ott olyan is akadt, — aki egyáltalán nem ve­tett búzát! Hogy mit Jelent az ország, a község, az egyén kenyérellátása szempontjából a vetési terv telje­sítése, ezt legjobban a mezőbe- rényi példa mutatja. Mezőbe- rény községben körülbelül 800 kh-val vetettek kevesebbet a terv­nél és a tanács — 600 kh-val többet jelentett, mint amennyit elvetettek. Ez a 800 kh. kiesés 8 mázsával számítva 64 vagon bú­zát jelent, aminek túlnyomó több­sége szabadbúza lett volna s amiért az egyénileg dolgozó pa­rasztok kitűnő árat kapnak. A 64 vagon búzakiesés következté­ben Mezőberény nem tudja telje­síteni a kötelező felvásárlási ter­vét. Ilyen példa más községben is tapasztalható. A jövőben ilyes­minek nem szabad megtörténnie! Elzárt a tanácsok kötelezően előírják a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó pa­rasztok vetéstervét. A pártszer­vezetek, tanácsok különös gond­dal ellenőrizzék a vetésterv teljesítését, elsősorban azoknál a dolgozó parasztoknál, akik a múlt évben ezt nem teljesítet­ték. Az, hogy kormányunk kötele­zővé tette a kenyérgabona veté­sét, egymagában nem vezet ered­ményre, ha ez nem párosul a dol­gozó parasztság köréhen végzett politikai felvilágosító munkával. A politikai felvilágosító munká­ban rá kell irányítani a dolgozó parasztság figyelmét az ország kenyérgabona-problémájára, arra. hogy minden módon elő kell se­gítenünk a holdankénti termés­hozam növelését, hogy biztosítani tudjuk évről-évre az ország za­vartalan kenyérellátását, sőt bi­zonyos mennyiségű tartaléka is legyen államunknak, de ezenkívül még egy bizonyos mennyiségű exportgabonája is legyen. A ke­nyérgabonatermesztés fellendíté­sét jelentősen segíti az, hogy kor­mányunk jó árat fizet a kenyér- gabonáért. Emellett kedvezmé­nyes korpajuttatásban, valamint olcsó gépi és műtrágya-segítség­ben részesíti dolgozó parasztsá­gunkat. Érdemes tehát kenyérga­bonát termelni. Például Kovács György, bé­késcsabai egyénileg dolgozó pa­raszt 7 kh. földön gazdálkodik. Tizennégy mázsa átlagtermést ért el búzából. Beadási kötele­zettsége 9 mázsa 36 kg búza. Értékesítési szerződés alapján el­adott az államnak 13 mázsát. Ezért kapott összesen 3866 forin­tot. Ezenkívül 403 kg. korpát s az általa igényelt műtrágyát is kedvezményes áron. Kovács Györgynek évi adója összesen 1859 forint. Marad tehát neki még tisztán — ha az adóját ki­egyenlíti — 2000 forintja. Sorol- ; hatnám még a példák özönét. S feltehetjük a kérdést: Vajon a Horthy-reakcíó idején, a 30-as években mikor tudta egy 7 hol­das dolgozó paraszt 7 mázsa bú­zával kiegyenlíteni az évi adó­ját? — mint ahogy' ezt Kovács György és számos más egyéni dolgozó paraszt teszi. Ez soha nem volt. Éppen ezért párt- és állami szerveinknek tudatosítaniuk kell a dolgozó parasztság körében, hogy ér­demes búzát termelni, érdemes a búza alá trágyázni, m «trá­gyázni, fejtrágyázni, érdemes tehát magasabb termésátlago­kat elérni, mert ezzel jól jár az egyén is és az ország is. Ilyen kedvező feltételek mellett minden termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak ér­deke, hogy a kőtelező vetésterü­letet jóminőségű, csávázott vető­maggal, Idejében elvesse. A politikai munka során fel­merülhet az a kérdés, hogy a fennmaradó felesleg 80—90 szá­zalékát el kellett adniok az ál­lamnak s így szabadpiacra nem jutott a dolgozó parasztoknak. Mondjuk meg nyíltan, hogy ez így van. Az idén, az egyénileg dolgozó parasztoknál — egyes esetektől eltekintve — nem be­szélhetünk arról, hogy a kőtelező ! felvásárlás után is marad szabad­búzája, de bőségesen marad neki ahhoz, hogy évi kenyérszükségle­tét biztosítsa. Ezzel kapcsolat­ban meg kell magyaráznunk a dolgozó parasztoknak, hogy ál­lamunk azért tette kötelezővé a felesleges búza 80—90 százaléká­ra a felvásárlást, mert az 1953 júliusi rendelkezés alapján csök­kent a beadási kötelezettség s -ez nem biztosította az ország ke­nyérellátását. Az állam ugyanis, amikor csökkentette 1953-ban a beadási kötelezettséget — azzal a céllal tette, hogy a szükséges mennyiséget szabadon, jó áron felvásárolja. Kiderült azonban, hogy az elmúlt két évben ke\ és búzát adtak el az államnak a dol­gozó parasztok szabadon. Min­denki igyekezett tartalékolni. So­kan a kenyeret a disznóval etet­ték, a búzát a csirkéknek adták. Mindennek következtében álla­munk az elmúlt évben külföldről volt kénytelen drága pénzért bú­zát behozni, hogy biztosítsa az ország kenyérellátását. Nyilván, hogy államunk ezt tovább nem tűrhette. Ezenkívül a múlt években a búza-spekuláció meglehetősen eluralkodott. A spekulánsok ara­tás után a rászorult dolgozó pa­rasztoktól olcsón megvásárolták a búzát és tavasszal pedig drágán eladták, literezgették a piacon, ma­gas áron. Kormányunk azáltal, hogy kötelezővé tette a felesleg bú­za bizonyos mennyiségének a fel­vásárlását, lényegében véget ve­tett ennek a spekulációs törekvés­nek. így jól járnak a termelőszö­vetkezetek, dolgozó parasztok is, mert jó árat kapnak a búzáért, és ezzel a kötelező felvásárlással biz­tosítjuk országunk zavartalan, bő­séges kenyérellátását. Ezek azok a legfontosabb kérdések amelyeket pártszervezeteinknek, tanácsainknak, népnevelőinknek az elkövetkező hetekben és hóna­pokban állandóan tudatosítaniuk kell a termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztság köré­ben. Ha ezt megértik a dolgozd parasztok — s ha jól megmagya- j rázzuk, feltétlen megértik —, ak- j kor nagyban elősegítjük a vetés­tervünk teljesítését. Növeljük a holdankénti termésátlagot Ehhez mindenekelőtt az szűk-j séges, hogy idejében el­vessünk és megfelelő magágyat készítsünk. A múlt ősszel sok he­lyen gépállomások, termelőszövet­kezetek, egyénileg dolgozó parasz­tok is igyekeztek jó talajmunkát végezni, egyes helyeken műtrá­gyát is használtak alaptrágyaként, sőt, istállótrágyát is, és sok dol­gozó paraszt ideiében elvetette a kenyérgabonát. Ez a munka nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy az idén jó-termést takarítottunk be. A megyei átlagtermés az eddigi csépléseredmény alapján — kb. 9.5 mázsa lesz. A termelőszövet­kezetek átlaga eléri kb a 10.5 mázsát, az állami gazdaságoké a 12.5 mázsát. Szép számmal vannak termelő- szövetkezetek, amelyek 14—15, sőt 16 mázsás termésátlagokat is elértek. A végegyházi Sza­badság Termelőszövetkezet pél­dául 16 mázsás átlagtermést ta­karított be. A békéscsabai termelőszövetkeze­tek többsége 14, sőt, egyesek 15 mázsát is betakarítottak kát. hol­’ dánként. Számos egyénileg dolgo­zó paraszt is szép eredményt ért el. Bár az egyénileg dolgozó pa- | rasztok átlagtermése kát. holdan­ként körülbelül 9,5 mázsát tesz ki a megyében, de egyesek közü­lük 14, sőt 15 mázsás termésátla­got is elértek. Például Novák Mi­hály békéscsabai 10 holdas egyé­nileg dolgozó paraszt kát. hol­danként 15 mázsás termést taka­rított be. Ezek az eredmények mutatják, hogy az elmúlt ősszel a legtöbb helyen időben, és jó minőségben vetették el az őszi búzát, számos termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt is műtrágyázott, fejtrágyázott és sok helyei! gyom­irtó vegyszert használtak. De va­jon meg lehetünk-e elégedve a 9,5 mázsás termésátlaggal me­gyénkben? Nyilván, hogy nem. Megyénk adottsága sokkal na­gyobb ennél. Használjuk ki a kedvező adott­ságot és mindent tegyünk meg (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents