Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-23 / 172. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. JÚLIUS 25., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM r Ifjúságunk méltó a bizalomra Jakucs Lajos bácsi szíve ismét a közösségért dobog 1 A% önköltségcsökkentésnél elengedhetetlen Egyre több iparcikket olcsób- nia. Nyilvános dicséretek, pénzbán, jobb minőségben, gyorsabban előállítani — az egész társadalomnak, de külön minden egyes dolgozónak érdéke. Ez a feladat csak a technika állandó fejlesztésével oldható meg. A technika fejlesztése alatt nemcsak az új gépek beállítását értjük, hanem a meglévők tökéletesítését is újítások által, valamint a mnnkafogások, a munkaszervezés megváltoztatását, javítását. A munkások ezrei rengeteg tapasztalatot gyűjtenek, amelyeknek felhasználása, elterjesztése, mérhetetlen értékű tartalékot jelent. Az újítómozgalomban tömegek vehetnek részt, tömegeknek kell résztvenndök. »Sok mindent lehet újítani, sok mindenen lehet gondolkozni, csak idő le- * gyen rá« — mondta Ujréti János lakatos, a Mezőbegyesi Cukorgyár dolgozója. Nagyok a lehetőségek, csak élni tudni kell vetők. Megyénkben sokan vannak olyan munkások mint Ujréti János, akik állandóan újításokon törik a fejüket. Kimutatható: újításaik nyomán nagy értékeket takarítanak..meg, az üzemnek, Mindez csak a kezdet. Akkor lesz igazi fellendülés az iparban, ha a munkások töubsége érzi majd, hogy neki állandóan kell valami újon munkálkodnia. Sok üzemben a vezetők keveset foglalkoznak az újítólmozgalom- mal, a munkások közül többen mégis újítanak. Az újításokat betervezni nem lehet, azonban szükséges, hogy az önköltség csökkentésinek állandó folyamatában része legyen az újításoknak. Népi államunk nagy összegeket fizet ki bevált újításokért. Ez vonzó hatású, lendítő erejű az újítókra, az újlítómozgalom fejlődésére. Számos vezető úgy gondolja, hogy ezt a munkásai jól ismerik és amikor nem újítanak, akkor neki nincs is mit tennie, ha a pénz nem mozgatja meg a dolgozókat. Túlságosan kényelmes felfogás az ilyen, amellyel a vezető elárulja magáról azt is, hogy nem eléggé él munkatársai közelében, nem vette észre az újítások létrejöttének indító okait. Az egyik utói akarja érni termelésével a másikat, a másik a legjobbak közé akar jutni. Van, aki forgat a fejében még nem egészen csiszolt ötletet, csak biztatni kellene, mert fél, hogyha megtudják, kinevetik érte. Másnak már az is serkentő lenne, ha valamelyik műszaki vezető egykét gondolattal utat mutatna, mely irányban kellene változtatben nem nagy értékű, de a gyakorlatban igen hasznos javaslatok nyilvános megbecsülése új és új embereket gondolkoztathat meg. Sok munkás fejlett öntudatú és a legtöbben megvan az, hogy szeretne többet keresni. Adottak tehát a feltételek, amelyek alapján gyorsan fejlődhet az újítóttiozgalom. Persze, ekkor is kell figyelmesség, az érdeklődés felkeltése, az elismerés, ami számos vezetőből hiányzik. Talán azért, mert úgy gondolja, hogy azzal elaprózza munkáját és nem vezet. A Békéscsabai Pamutszö- vőben Timkó Imre és Martincsek Pál újításukkal kiemelkedően segítettek a szövőknek, de lassan már el is felejtik azt a munkát, lgázán buzdító lett volna a falitáblán igazgatói dicséretben részesíteni őket. Vagy egy másik példát ugyanott: a pesti központ szerint túlzott az adminisztrációs munka, jutalmat lehetne kitűzni annak, aki egyszerűsíti. Megyénkben sok üzemben nem csináltak tervet az újítási feladatokról, amely utat mutatna a dolgozóiknak. Ritka az a hely, ahol faliújságon megdicsérik az újítóikat, ahol kiteszik az újítók képeit, ahol esetenként a termelési értekezleten alaposabban foglalkoznak az újítótnozgaiom feladataival, ahol a vezetők beszámolnak erről. Az újítóikkal, újításokkal nem törődni csak ott lehet, ahol a pártszervezetek vezetői maguk sem érdeklődnek irántuk. A Mezőhegyes! Cukorgyárban éveken át nem valósítottak meg több fontos újítást, mert a pártszervezet vezetői közömbösek voltak. A szakszervezetek vezetőinél is legtöbb helyen hasonló a helyzet. Pártunk és kormányzatunk a termelési bérrendszert úgy fejleszti, politikáját abba az irányba viszi, olyan szervezeti intézkedéseket és törvényeket hoz, a- melyek segítik a kezdeményezések kibontakozását, elterjesztését. A megadott termelési terveik is úgy készülnek, hogy készítőik számítanak a munkások tömegeinek újító lendületére. S mert ez nem önmagától bontakozik ki, mert a vezetőktől nagyon sok függ, a párt politikája ellen vétenek azok, akiknek ez mellékes kérdés. Leginkább lelkiismeret, felelősségérzet dolga a vezetők részéről, hogy az üzemek dolgozóinak nagy többségében minél hamarább, minél teremtőbben ott lobogjon az új létrehozásának vágya, melynek célja: terveink túlszárnyalása. Ahol jól takarékoskodnak Megyénkben .tíz kölcsönös Segítő takarékpénztár működik szép (eredménnyel. Az utóbbi félévben JCST-tagok közül 309-on igényeltek ,és kaptak rövidlejáratú kölcsönt, főleg tüzelő beszerzésre, .ruházkodásra és nyaralásra. A megye legnagyobb KST-je ,a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban működik, ahol 165 dolgozó .megtakarított pénzét gyűjti .össze. A Sarkadi Cukorgyárban ,102, a Békéscsabai Ruhagyárban ,96 tagja van a Kölcsönös .Segítő Takarékpénztárnak. Négy községben befejezték a búza aratását A megyében négy községben: Endrődön, Köröstarcsán, Mező- megyeren és Medgyesbodzáson befejezték a búza aratását. A megye állami gazdaságai közül elsőnek a Bánkú ti Kísérleti Gazdaságban már egy héttel ezelőtt végeztek a 173 holdnyi búza aratásával. Levágták a búzát a Vizesfási Állami Gazdaságban is. Az Örménykúti Állami Gazdaságban csütörtökön hétmilliméteres eső akadályozta a még hátralévő, alig száz hold búza vágását, pénteken azonban nyolc aratógép- pél és öt kombájnnal azzal kezdték meg a munkát, hogy szombat délre befejezik eze|n a területen is az aratást. Az 1550 hold kalászos tarlóját — amelynek egy részét legeltették állataikkal —, a jövő hét elejére felhántják. Eddig három lánctalpas és. két G—35- ös erőgéppel éjjel-nappal szántottak, péntekig 610 hold tarló- hántást végeztek el és 120 holdon került magágyba a másod- vetésű takarmány. Túlteljesífette gyorsbeadási tervét a megye ával lejárt és mint értesültünk, Békés megye gyors beadási terKormányzatunk lehetővé tette, hogy azok a termelők, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, amelyek július 20-ig eleget tettek gabonabeadási kötelezettségüknek, mázsánként 10 forintos gyorsbeadási jutalmat kapjanak. A határidő július 20vét jelentősen túlteljesítette. Ugyanis kenyérgabonából 195 százalékos, őszi árpából pedig 169 százalékos a megyei tervteljesítés. Éjjel-nappal dolgoznak A mezőberényi határban az éjjeli mély csendet traktor dobogása zavarja meg. A Dózsa TSZ learatott tábláján Boros László, a Mezőberényi Gépállomás traktorosa éjjeli műszakban tarló- hántást végez, hogy másnap váltótársa, Pintér Imre, a tsz szorgos tágjaival másodnövényt vessen, Erőgépük az egész nyári idényben talajmunkára van beosztva, most éjjel-nappal tarló- hántást végeznek. Teljesítették kenyérgabona beadásukat A Szarvasi Uj Élet TSZ tagjai július 18-án teljesítették kenyérgabonabeadási kötelezettségüket. így megkapták a gyors- beadásért járó prémiumot is. A tsz tagjai felesleges gabonájukat egyenesen a cséplőgéptől szállítják a begyűjtőhelyre. Furár Pál Szarvas, Járási Tanács. A BEGYŰJTÉS HÍREI Orosházán az Október 6 TSZ július 20-ig kenyérgabona beadási kötelezettségét teljesítette. A tsz tagjai 1772 mázsa gabonát szállítottak a begyűjtőhelyre. Ezzel a gabonamennyiséggel a gépállomási kötelezettségüket is rendezték. Felesleges gabonájukat a tsz tagjai az államnak adják el szabad felvásárlásra. Az II j Élet TSZ már 1122 mázsa búzát szállított a begyűjtőhelyre. A szövetkezet ezzel beadási kötelezettségét 66 százalékra teljesítette. * Kaszaperen Kőszegi Pál közép- paraszt 11 mázsa 50 kiló búzát adott be. Ezzel törlesztette tartozását. Ólaki Imre 226 kiló kenyérgabonát adott át beadási kötelezettsége teljesítésére. Feleslegéből még két mázsát eladott az államnak szabadfelvásárlásra. Békéscsabán a Vörös Október TSZ 577 riiázsa 'kényérgabonát adott be az államnak. Ezzel a tsz kény érga bona bmdási kötelezettségét 100 százalékban rendezte. A tsz tagjai úgy határoztak, hogy feleslegükből 200 mázsát eladnak az államnak, amit a napokban már. be is szállítanak. A felesleget mind beadjuk Termelőszövetkezetünk július 20 -án ,a cséplőgéptől teljesítette kenyér- ,és takarmánygabona-beadását. Száz mázsa búzát szabadfelvásárlásra adtunk át államunknak. Tagságunk elhatározása, »hogy a cséplés befejezése után újabb 150 mázsa kenyérgabonát ad át termelőszövetkezetünk,a begyűjtési szerveknek szabad felvásárlásra. Ranadios Antal párti it kár Bucsa, Petőfi TSZ. A szemveszteség csökkentésére tettek vállalást Az eleki »Kiss Ernő« termelőszövetkezeti csoport cséplő-brigádja vállalást tett a cséplés mielőbbi befejezésére, a szemve-sz- toség csökkentésére. A brigád tagjai ígérik, hogy a cséplést határidő előtt három nappal elvégzik. Megbeszélik az egyéni termelőkkel, minél többen hordjanak közös szérűre, hogy kevesebb legyen a géphúzatás. Ezzel nemcsak csökkentik a kéltségeket, hanem a cséplést is meggyorsítják. ígérik, hogy az osztályozó hengert és a dobot úgy állítják be, hogy az oesuban ép szem egy százaléknál ne legyen több, a törött szem pedig a két százalékot ne haladja mer a sza1- mában, törekben és a pelyvában ne legyen több 0.3 százaléknál a szemveszteség. A cséplő-brigád tagjai elhatározták, hogy a gépet nem húzatják be a gépállomásra, míg a környéken csépdni- való lesz. Szendrődi Gyula mezőgazdász, Elek. Kenderíeldolgozás új módszerrel A közelmúltban a rostipar szakemberei hathónapos tanulmányi úton voltak a Szovjetunióban. Vállalatunktól Tulkán elv- társ volt ott, aki a telepvezetőknek és párttitkároknak ismertette a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait. Most elérkeztünk ahhoz, hogy szakembereink szovjetunióbeli tapasztalataikaí hasznosítsák. A második ötéves terv első felében a Mezőhegyesi Kendergyár berendezéseit ötmillió forint költséggel új, korszerű gépi berendezéssel fogják kicserélni, anwjly a dolgozók fizikai erejét megkíméli és elősegíti a jobb, olcsóbb és több áru előkészítését. Egy meleg folyosó-áztatót terveznek, amely időben 50 százalékos előnyt jelent. Nagylaki üzemünkben most kísérleteznek az áztatás utáni közvetlen fac&arásokkal. Présbe helyezik a közvetlenül az áztalásból kikerült ken- derkórót. Kipréselik belőle a vizet a benne lévő celluloidot, enyvet és más szerves anyagokat. A kender-feldolgozást eddig befolyásolta az időjárás. Mostniár a facsarás után műszárítóba kerül a kenderkóiró, utána pedig közvetlen feldolgozásra, s ez a foly amat télen is alkalmazható lesz A kísérletek eddig eredményesek. A rost gyönyörű, fehér színezetet kap és sokkal finomabb elemekre bomlik fel, mint a közönséges áztatással. Már most elérték azt a fonódák, mint az olasz kenderrel. Hatos L-fonalat lehet készíteni belőle, de a további kísérletek során még ennél is jobbat várhatunk. Horváth István gyártásvezető, Mezőhegyesi Keudergyár. Megkezdték a póstelki hordós, kapros savanyúkáposzta szállítását A Békés megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ Pósteleki Konzervgyárának dolgozói júliusban tervükön felül közel száz mázsa hordós, kapros savanyúkáposztát készítettek, amelyből a megyén kívül Budapestre és Miskolcra is nagyobb mennyiséget szállítanak, Az első, mintegy negyven má- zsányi szállítmányt szerdán küldték el, a közeli napokban pedig újabb, ötvennégy mázsát, indítanak útnak. A Pósteleki Konzervgyárban ~ amelynek vegyes gyümölcsíz készítményével egész Békés megye lakosságát ellátják — megkezdték a zöldbab, a csemegeecetes, valamint sós uborka, savanyú paprika tartósítását és a meggy, barack, alma-jam aiap~ anyagának készítését is. BÉKÉSEN csütörtök dél g a Béke TSZ és az egyéni dolgozó parasztok befejezték az araiad. Az egyéni gazdáknál hétfőn reggel nyolc géppel kezdik meg a cséplést.
