Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

Genf felé A hidegháború végét akarjuk 1955. július 23., szombat lljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön megtartott sajtóértekezletén elöljáróban be­jelentette, hogy a kormányfők csütörtöki értekezlete a külügy­miniszterek javaslatára korábban kezdődött. Az ülésen Bulganvin, szovjet miniszterelnök elnökölt. A csütörtöki ülésen a kormány­fők elhatározták: ismét megbíz­zák a külügyminisztereket, hogy péntek délelőtt 10 órakor kez­dődő ülésükön vizsgálják meg a napirend 1. és 2. pontját. Ilji- csov bejelentette az ujságirók- nak, hogy a csütörtöki ülésen benyújtott két szovjet javaslatot kiosztja közöttük. A kormányfők csütörtökön a napirend 3. pontját, a leszerelés kérdését vitatták meg. A négy kormányfő kifejtette álláspont­ját az atomfegyverek betiltásá­nak kérdésében. Bulganvin ^miniszterelnök a szovjet küldöttség nevében ja­vasolta a fegyverzet csökkentését, valamint az atomfegyver betil­tását. A leszerelést csak akkor lehet megvalósítani — mondot­ta. —, ha véget vetnek a hideg­háborúnak. Nagyszabású fészere­ién program megvalósítása csak­is ebben az esetben lehetséges. Bulganvin miniszterelnök ez­után emlékeztetett a májas 10-i izovjet javaslatra. A hidegháború végét akarjuk — jelentette ki. — Nem azért, mert ez bennün­ket jobban nyugtalanít, mint má­sokat. hanem azért, mert azt Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békéscsaba. Örömmel jelentjük, hogy gaz­daságunkban három kombájnos ért el idáig jó eredményt a ka­lászosok aratásában. Pelrovics György jú ius 20-ig 141 holdról 2187 mázsa 37 kg, Gyomján György 133 holdról 1760 mázsa 29 kg, Csekó Mihály 127.5 hold­ról 1913 mázsa 63 kg gabonát takarított be. Szarvasi Állami Gazda ág. akarjuk, hogy a népek között jobb kapcsolatok létesüljenek. Eisenhower, az Egyesült Ál­lamok elnöke kijelentette: egret- ért azzal, hogy a leszerelés na­gyon fontos kérdés. Az Egyesült Államok igen fontos elvet szö­gezett le, mégpedig azt, hogy a fegyverkezés szigora ellenőrzését kell alkalmazni. Eisenhower elnök ezután köz­vetlenül a szovjet küldöttséghez fordult és kijelentette: — Mi, két nagyhatalom, bor­zalmas fegyverekkel rendelke­zünk, kell, hogy megegyezés lé­tesüljön köztünk. Faure, francia miniszterelnök N. A. Bulganyin, a szovjet kor­mányküldöttség vezetője az aláb­bi tervezetet terjesztette elő a kormányfői értekezlet csütörtöki ülésén. 1. 1 Az Amerikai Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek színvonalát 1—1 és fél millió főben állapítják meg mindegyik hatalomra vonatkozólag, Angliá­ra és Franciaországra vonatkozó­lag 650.000—650.000 főben. Ma­gától értetődik, hogy Kínát il­letően előirányzott színvonal kér­kijelentette, hogy Franciaország dését valamint más idevágő kér- „ „ , , ,, ° déseket, melyek Kína fegyveres az el cnorzes targvaban memo- ' •. „„ , V, . . , . . I erejere vonatkoznak, a Kínai randumot terjeszt^ be a pénteki | Népköztársaság kormányának ülésen. Az ellenőrzésről szoló részvételével kell megvizsgálni. tekint a világ A szovjet küldöttség határozattervezete: „R négy nagyhatalom kormányfői értekezletének határozata a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver betiltásáréi“ natkozó program végrehajtásának nia és Franciaország kormányfői _ \/iUa\&%wU héfte ___________________________ Az megállapodás a kérdés magvát jelenti — mondotta. Egyetlen más állam fegyveres erőinek színvonala sem haladhat Eden, brit miniszterelnök be- j ja meg a 150—200.000 főt; ezekéi jelentette: .örömmel fogadta a <‘S-V ezzel foglalkozó nemzetközi május 10-i szovjet javaslatot, értekezleten kell egyetértőkig meg­úgy véli, hogy ezek a javaslatok ; ^'^“atoni- és hidrogénfegy- közelebb hozzak egymáshoz a V€r teljes betntása ,akkor lép négy nagyhatalom álláspontját. 1 Kijelentette: helyesli Eierihower elnök javaslatát az ellenőrzésről. Hangsúlyozta, Hogy a szovjet kor­mány helyesen teszi, hogy a le­szerelés kérdését a nemzetek majd életbe, amikor a hagyomá­nyos fegyverzet és a fegyveres erők megállapított csökkentését 75 százalékban már végrehajtot­ták. E fegyvernek az államok fegyverzetéből valló kiküszöbölése közti bizalomhoz kapcsolja. Ezt és megsemmisítése a fegyverzet 1 J megállapított csökkentesének a bizalmat meg kell teremteni. Bulganyin miniszterelnök, mint az ülés elnöke kijelentette: az ál­lamfők őszinte nyilatkozatainak nagy fontossága van a jövőben lefolytatandó tanácskozások szempontjából. Javasolta, ajánl­ják a külügy minisztereknek, hogy vizsgálják meg a most megvita­tott problémát abból a célból, hogy határozati javaslatot ter­jesztenek a kormányfők és az ENSZ elé. Bulganyin miniszterelnöknek ezt a javaslatát a másik három kormányfő elfogadta. Sajtóértekezlete végén lljicsov bejelentette, hogy a külügymi­niszterek pénteken délelőtt 10 órakor ülnek össze, hogy ilyen értelmű ajánlást dolgozzanak ki. utolsó 25 százalékában v,aló vég­rehajtása közben fejeződik majd be. Ettől kezdve minden atom­anyagot kizárólag békés célokra fognak felhasználni. 3. Ugyanakkor, amikor megkez­dődik a fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentését célzó in­tézkedések végrehajtása, a négy hatalom — még az atom- és hid­rogénfegyver teljes betiltásáról szóló egyezmény életbelépte előtt — Ünnepélyes kötelezettségeit válal) hogy nem alkalmazza a nukleáris fegyvert, amelyet — ami őket il­leti — betiltottnak tekintenek. E szabály alól kivétel engedhető meg az agresszió elleni védelem céljából, ha a Biztonsági Ta­nács ilyen értelmű döntést ho­zott, 4. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vo­* egyik első intézkedéseként az atom- és hidrogén Jegy vérrel ren­delkező államok kötelezik magu­kat, hogy beszüntetik az e fegy­verfajtákkal kapcsolatos kísérle­teket. 5. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására vo­natkozó intézkedő ek végrehajtá­sa fölött hathatós nemzetközi el­lenőrzést létesítenek. 6. A négy hatalom kormány­fői megbízták a külügyminiszte­reket, (igyekezzenek megvalósí­tani a szükséges egyetértőd azok­ban az eddig függőben maradt kérdésekben, amelyek a fentem- lített megállapodással kapcsola­tosak. E megállapodást meg kell vizsgálni az Egyesült Nemzetek Szervezetében. II. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britan­— azzal az eltökélt szándékkal, hogy nem fogják megtűrni az atom- és hidrogén fegy ver alkal­mazását, amely az emberi lények tömeges kiirtá áriak fegyvere; va­lamint azzal az eltökélt szándék­kal, bogy megóvják a népeket egy pusztító atomháború veszé­lyétől, ünnepélyesen kijelentik: a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült ÁlLamokj Nagy-Britan­nia és Franciaország kötelezik magukat Brra, hogy addig is, amíg létre nem jön a nemzetközi megállapodás a fegyverzet csök­kentésére és az atomfegyver be­tiltására vonatkozólag — meira fogják elsőnek alkalmazni aa atom- és hidrogénfegyvert egyet­len ország ellen sem és felhív­ják az összes többi államokat, hogy csatlakozzanak ehhez a nyi­latkozathoz. I Az Európában fennálló államesoportok közötti szerződés alapelvei A Szovjetunió küldöttségének javaslatai A béke megerősítésének vá­gyától ’vezéreltetve és felismerve annak szükségességét, hogy min­den eszközzel hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkenté­séhez és a bizalom megteremté­séhez az államok közötti kapcso­latban, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia kormányai megállapodásra jutottak abban, bogy az teurópai béke fenntartása érdekében állna szerződést köt­ni ‘egyrészt az Északatlanti Szö­vetségben lés a Nyugateurópai Unióban résztvevő államok, más­részt a varsói szerződésben részt­vevő államok között. E szerző­dés a következő elveken alapul­hatna: 1. lEgyrészt az Északatlanti Szerződésben és a párizsi egyez­ményekben 'résztvevő államok, másrészt ;a varsói szerződésben^' résztvevő államok kötelezik ma-fc gukat, (hogy nem alkalmaznak fegyveres verőt egymás ellen. Ez * a kötelezettségvállalás nem csor­bíthatja -az államoknak az cg éni, vagy kollektív önvédelemre vo­natkozó [jogát, mint azt az ENSZ alapokmányának 51. cikkely« fegyveres agresszió esetén elő­írja. 2. A szerződésben résztvevő ál­lamok kötelezik magukat arra, hogy tanácskoznak egymással minden olyan esetben, amikor olyan véleményeltérések vagy vi­szályok támadnának közöttük, amelyek fenyegethetnék az eu­rópai béke fenntartását. 3. A szerződés ideiglenes jelle­gű és addig marad érvényben, amíg fel nem váltják egy olyan másik szerződéssel, amely az eu­rópai kollektív biztonsági rend­szer megteremtésére vonatkozik. Moszkva. (TASZSZ) Közzétet­ték a Szovjetunió Miniszterta­nácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1955. első félévi nép­gazdaságfejlesztési állami tervé­nek teljesítési eredményeiről. Az ipar össztermelés! tervét 103 százalékra teljesítetté. Az első félévben biztosították az iparnak, elsősorban a nehéz­iparnak, a népgazdaság fejlődése alapjának további fellendítését. Az ország egész iparának össz­termelése a beszámolási időszak­ban 1954. megfelelő időszakához viszonyítva 12 százalékkal nö­vekedett. A jelentés rámutat, hogy az 5. ötéves tervet az ipari terme­lés általános volumenét tekint­ve, határidő előtt, 1955. május 1-re, azaz négy év és négy hó­nap alatt teljesítették. Az ipari termelés volumene ebben az idő­pontban 71 százalékkal haladta meg az 1950. évi színvonalat nehézipar sok igen fontos termelési ágát tekintve, túltelje- |itették a félévi tervet. Sok élelmiszert és ipari árut termeltek a félévi terven felül. Viszont több minisztérium nem teljesítette egyes termékfajták '•nelésének tervét. az ipari berendezés ki­A Szovjetunió népgazdasága 1955. első félévében használása bizonyos fokig javult, mint a közlemény rámutat, de több ágazatban, köztük a faiparban még mindig nem használják ki kielégítően a berendezéseket. Az ipari termékek önköltsége csökkentésének tervét teljesítet­ték; az önköltség előzetes adatok szerint 3,8 százalékkal csökkent. Az előző években és a beszá­molási időszakban elért iparfej­lesztési munkatermelékenység emelési és önköltség csökkentési sikerek lehetővé tették, hogy 1955. július 1-vel újból csök­kentsék a tüzelőanyag, a vas, acél- és színesfémek, a gépeit és berendezések, a vegyianyagok, a cellulózé és papíripari termé­kek és építőanyagok nagybani árát, valamint a villamos és hő­energia, a vasúti és gépkocsi- teherszállítás díjtételeit. A mezőgazdasággal foglalkozó fejezetből megtudhatjuk, hogy a kolhozokban, gép- és traktoráik)- másokon és szovhozokban, je­lentékeny munkát végeztek, hogy megteremtsék a feltételeket az SZKP Központi Bizottsága ja­nuári ülésén kitűzött feladatok határidő előtti teljesfléséhez. Az országban sikeresen elvégezték a tavaszi vetést. 1955-ben 21 mil­lió hektárral több tavaszi nö­vényt vetettek, minit tavaly. A búza vetésterülete 11 millió hek­tárral növekedett, 17,9 millió hektárral több, mint tavaly, 1955. első felében több, mint 26 millió hektár szűz- és ugar földet törtek fel. A beszámolási időszakban a mezőgazdaság 79 ezer univerzál- traktort (15 lóerősekre átszá­mítva) és 31.500 kapálótraktort (tényleges szám szerbit), 21.000 gabonakombájnt, több tízezer traktorekét, vetőgépeit, burgonya­ültetőgépet és sok más mező- gazdasági gépet kapott. Az 1954. október 1-től 1955. július 1-ig eltelt tíz hónap alatt a kolhozokban 28 százalékkal több tejet fejtek, mint 1953—54 hasonló időszakában és 52 száza­lékkal többet, mint 1952—53 ha­sonló időszakában. 1955. július 1-én 1954. július 1-hez viszonyítva a haszonállat létszám az országban előzetes adatok szerint a következőképp növekedett; tehén hat százalék­kal, juh hat százalékkal. A ser­tésállomány körülbelül a múlt évi színvonalon maradt. A vasúti közlekedés átlagos napi rakodási tervét 103 száza­lékra teljesítette. Teljesítették és túlteljesítették a legfontosabb népgazdasági rakományok rako­dási tervét is. A Központi Statisztikai Hiva­tal jelentése rámutat, hogy az ál­lami beruházások volumene 1955. első felében az 1954. első félévi beruházásoknak 111 százaléka volt. Növekedett a beruházások vo­lumene a nehéziparban, a közle­kedésben és a mezőgazdaságban. Jelentékeny beruházásokat irá­nyítottak a tömegfogyasztási cik­keiket gyártó üzemek építésére. Növekedett a lakásépítés, az is­kolaépítés, az egészségügyi in­tézmények, óvodák, és bölcső­dék, úttörőtáborok, filmszínházak építésének, valamint az egyéb kulturális és lakásépítkezéseknek volumene. A lakosságnak az állami és a szövetkezeti kereskedelem össze­hasonlító árakon számítva nyolc százalékkal több árut adott el, mint 1954 első felében. A külkereskedelem terén a Szov­jetunió 1955-ben tovább szélesí­tette gazdasági kapcsolatait a kül­országokkal. A Szovjetunió jelen­leg 58 országgal folytat kereske­delmet. A népgazdaságban foglalkozta­tott munkások és alkalmazottak szama 1955 első félévének végén 1954 első félévéhez viszonyítva több mint egy millióval nőtt. A munka termelékenysége a ta­valyi év megfelelő időszakához viszonyítva az iparban hét száza­lékkal, az építőiparban pedig tíz százalékkal nőtt. A munkaterme­lékenység emelése tervét mind az iparban, mind pedig az építőipar­ban teljesítették. A városokban és a falvakban tovább bővült a középiskolák há­lózata. A főiskolák és technikumok az idén a levelező oktatásban részt­vevőket is beleszámítva, több mint 640.000 fiatal szakembert ad­nak, azaz majdnem nyolcvanezer­rel többet, mint tavaly. A jelen­tés befejezésül megjegyzi, hogy az 1955. évi első félévi terv teljesíté­sének eredményei a Szovjetunió egész népgazdaságának további fellendüléséről és a Szovjetunió 1951—1955. évi ötödik ötéves terve feladatainak sikeres teljesítéséről tanúskodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents