Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

1955. július 21., csütörtök VikaisawU Héfte ik II Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi helyzeté­nek és kulturális szia vonalának alakidását 1955. második negyed­évében a következő adatok jel­lemzik : Ipar — Építőipar 1955. második negyedévébe® tovább folytatódott az ipar ked­vező fejlődése, amely a múlt évi visszaesés után az első negyedév­ben kezdődött meg: az ipar túl­teljesítette termelési és terme­lékenységi tervét, csökkentette a termékek önköltségét. Az ered- [ menyek eléréséhez nagymérték­ben hozzájárult a húsz budapesti üzem dolgozóinak kezdeményezé­sére indított széleskörű munka­verseny. 1955. második negyedévi ter­melési tervét a szocialista ipar 105,2 százalékra, első félévi ter­vét 104,9 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a máso­dik negyedévi tervet a követke- j kőképpen teljesítették: o/o Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium 105,8 Szénbánvászati Minisztérium *'r'r. - io? Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 105,3 j Könnyűipari Minisztérium 104,9 Élelmiszeripari Minisz­térium 105,9 i Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 110,6 j Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparváll. 104,4 Országos Erdészeti Főigaz­gatóság iparvállalatai 112 A helyi ipari vállalatok 108,1 százalékra, a kisipari szövetke­zetik 103,8 százalékra teljesítet­ték 1955. második negyedévi tel­jes termelési tervüket. Az állami építőipar is telje­sítette második negyedévi ter­melési tervét. 1955. második negyedévében a szocialista ipar termelése 7,6 szá­zalékkal, a minisztériumi iparé 5,6 százalékkal, a helyi iparé 21,8 százalékkal, a kisipari szö­vetkezeteké 14,6 százalékkal ha­ladta meg az 1954. második ne­gyedévi termelést. 1955. első félévében ta szocia­lista ipar termelése 9.5 száza­lékkal, a minisztériumi iparé 7.7 százalékkal volt több, mint 1954. első félévében. A negyedév folyamán számos ipari beruházást helyeztek üzem­be és kezdtek meg: többek kö­zött új üzemrészekkel bővült az Ajkai Timföldgyár, az Almás­füzitői Timföldgyár és a Péti Nitrogénmű. A Lenin Kohászati Művek erőművében új gépegy­ség kezdte meg működését, a Borsodi Hőerőmű második gép­egysége is megkezdte a próbaüze­meltetést, bővült a komlói ke­nyérgyár és a pápai húsüzem. A második negyedév folyamán megkezdték az ajkai-inotai 120 kilovoltos távvezeték építését. A munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen is, a termelés növekedését az ipar elsősorban a termelékenység növelésével ér­te el. A minisztériumi iparban az önköltség —■ az első negyedévi eredmények után — a második negyedév folyamán is általában tovább csökkent. Egyes ipari termékek minősége még mindig nem kielégítő: a má­sodik negyedév folyamán például len-kender szövetből, férfikabát­ból, női ruhából, férfiingből, ki­sebb volt az elsőrendű termékek aránya, mint az előző időszakban. Az építőipar nem használta ki megfelelően a gépeket és berende­zéseket, több esetben nem kezelték kellő gondossággal az építkezések j céljait szolgáló anyagokat és esz­közöket. Mezőgazdaság A késői kitavaszodás miatt a ta- ; vaszi munkákat a szokottnál ké- ! sőbb kezdték el, de a vetéseket sikerrel befejezték. Kukoricát 150 ezer katasztrális , holddal nagyobb területen vetet­tek, mint egy évvel ezelőtt, a rizs ; vetésterülete a Keleti Főcsatorna építési munkálatainak előrehala­dásával kereken tizenötezer ka- tastzrális holddal növekedett. A zöldség- és főzelékfélék vetésterü­lete is nagyobb a múlt évinél. A szerződéses növények vetéstervét a mezőgazdaság teljesítette. A kedvezőtlen tavaszi Időjárás a növények fejlődését hátráltatta, de az utóbbi hetek jobb időjárása következtében a terméskilátások lényegesen javultak. A kalászosok várható termésátlaga magasabb a múlt évinél. Az állami gazdasá­gok és mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek várható termésátlagai jobbak, mint az egyéni gazdasá­goké. Burgonyából és egyes gyü­mölcsfélékből kiemelkedően jó termés várható. Kedvezőek a ku­korica és a szőlő terméskiállításai is. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai mód­szereket. A termelőszövetkezetek a kukorica vetésterületének több mint 40 százalékán végeztek négyzetes vetést és mintegy har­mincezer katasztrális holdon hib­rid-kukoricát vetettek. Az állami gazdaságok a kenyérgabona ve­tésterületének közel 40 százalé­kán minőségi vetőmagot termel­nek. A mezőgazdaság 1955 első felé­ben több mint háromezer traktort (ebből 1100 universal traktor), Máltást László beszámolója a helsinki béke-világtalálkozóról A helsinki béke-világtalálkozó­ról tort beszámolót Békéscsabán Nánasi László, az Elnöki Tanács tagja, az Országos Béketanács a le ín őke, a Helsinkiben járt békeküldőttség tagja. A nagygyű­lést a Megyei Békebizottság és Békéscsaba város békelázottsága rendezi és az 22-én, pénteken este 7 órakor lesz a Balassi Kul- túrotthonban (Luther utca). A beszámoló irtán a kultúrotthon zenekara, szólistái és tánccso­portja színes műsort ad. A szövők segítői MNDSZ-élet A múlt hét csütörtökén a Békéscsabai Forgácsol ószrszám- gyárban a megye több nagyüzeméből jöttek össze az MNDSZ- szervezetek vezetői, hogy értékeljék az anyák világkongresszusa alatt elért termelési e edmé nyékét. Igazi öröm és lelkesedés kí­sérte az egész értékelést. A kongresszusi m rsefígt a Békéscsabai Forgácsa’óstcrstámyyár lelkes asszonyai hirdették meg, indítot- lák el győzelmes útjára és kérték a megye üzemeinek asszonyait, hogy csatlakozzanak e versenyhez. A Forgácsolószerszámgyár MNDl Z-asszonyai igyekeztek a verseny zászlóvivőihez méltóan dolgozni. Lelkes munkájuk nem maradt eredmény nélkül, meit a háromnapos verseny átlaga túlhaladta a 145 százalékot. Jó munkájukkal az első helyezést érték el. Második helyre a Békés­csabai Ruhagyár asszonyai k rültek 114 3 százalékkal. A Békés­csabai Téglagyár MN üt Z-asszonyai, leányai 108,7 százalékkal a harmadik helyezést érték el. Jónéhányan voltak olyanok a Forgácsolószerszámgyárban, mint f.aczöné elvtársnő, akinek háromnapi állaga túlhaladta a 213 százalékot, vagy Némethné, aki 193,7 átlagszázalékot ért el a három nap alatt. A brigádok közül a lé)ja brigád teljesítése volt a legjobb. A kongresszus ideje alatt 197 százalék átlagot ér­tek el. A Békéscsabai Ruhagyárban Suhajda Ferencné 163p Varga Erzsébet 161,2 százalékot teljesített a három nap alatt. Dicséretre méltó a Békési Nyomda férfi dolgozóinak lelke­sedése. Amikor meghallották, hogy milyen verseny-mozgalom van kialakulóban, elsőnek a férfiak jelent tiék az MNDSZ-vezetöség- nek. hogy ők is részt akarnak venni a versenyben »... hiszen ne­künk is vannak gyermekeink, nekünk is drága a békéi — mon­dották. A háromnapos verseny első három győztesét a Békéscsabai Forgácsolór z rszámgyár MNDáZ-szervezete emléktárgyakkal ju­talmazta. De a v rsenyben részt vett üzemek minden MNDSZ szervezete oklevelet kapott. Mindez kon kívül a Forgácsolószer­számgyár MNl)> 7. vezetősége az üzemben a legjobb termelési eredményt elért tíz asszonynak 150—150 forint pénzjutalmat adott. Békés megyében első ilyen alkalom volt, amikor az üzemek asszonyui egységes n csatlakoztak egy üzem MNDSZ szervezeté­nek versenyfelhívásához. Először történt meg az is, hogy nem a városi, vagy meyyei MNDi Z-clnökség jutalmazta a legjobb ered­ményt elért asszonyokat, hanem egy-egy üzem MNDSZ-szerveZe- te. Áz anyák világkongresszuséira vállalt verseny ugyan véget ért, de bék akaratuk — amit egyre inkább a termelés növelésével, a minőség javításával, a selejt csökkentésével bizonyítanak ' nem­csak tovább tart, de napról-napra erősödik is. A harmadik negyedév kissé szokatlanul indult a Békés­csabai Pamutszövőben. Változások kezdődtek július elsejével a szö­vők munkájában. Szigorúbbá tet­ték a minőségi előírásokat, a bé­rek elszámolásában új rendszerre tértek át: a minőségi bérezésre, Őzben újfajta anyagok szövését kezdték meg. Ezek a változások nagyon is szükségesek, de mert újak, befolyásolták a termelést, kezdeti nehézségeket okoztak. Most persze kezd jobban menni minden. Volt ezeknél nagyobb baj kezdetben. Az újfajta anyagok szövéséhez megfelelő szálfeszítő is kellett volna. Olyan készülék, amely a szövés alatt lévő anyagot a szövőgépen széliében kifeszíti. Küldött ugyan a budapesti köz­pont valamennyit belőle, de nem volt megfelelő. A szövők, a mű­vezetők mérgelődtek, mert a ter­melés emiatt nem haladt úgy, ahogy szerették volna. A szövők — szerencsé­jükre — gyors segítséget kap­tak. A karbantartók adtak — arányló»; gyorsan — olyat, ami­lyen kellett. Timkó Imre, a TMK vezetője és Martincsek Pál elv- társ pártbizalmi, lakatos, az egyik nap összeültek. Azon tanakodtak, hogy meg kellene a szélfeszítők hengereit gyorsan és oly módon reeézni, hogy azok kifogástalanok legyenek. De hogyan ? Ilyet még soha nem csináltak. Timkó Imre régebben, csak úgy futtában, lá­tott egy gépet, amely ilyen mun­kát végzett, de nem figyelte ktt- j lönösebben, mert akkor más ér- | dekelte őt. — Esztergapadon kellene csi­nálni — mondta Martincsek elv- i tár­— A forgó,hengeren kell a be verést végezni — ez meg Timkó ötlete volt. Aztán rajzolgatás, szá- mítgatás, kísérletezés következett Mindez gyorsan ment. Elkészült a a gép, az esztergára szerelve. Jobban recézi a hengert, mint amit a központból küldtek. Mi tv kő elvtárs, a gyártásvezető nem győzi eléggé dicsérni a kar­bantartóikat: »A legnagyobb se­gítséget most adták nekünk.« Kezdetben az volt a »tervezők gondja, hogy a gép beindításához i két személy kell. Később egy emelőkarszerű résszel lehetővé vált az egyszemélyes kezelés. Pánczél Mihály elvtárs, eszter­gályos, most éppen megszokott mozdulatokkal kezeK gépét. Ké­szíti a szövők szélfeszítöinek hengereit. Pótlásra is gyárt be­lőlük, nehogy a hiány következ­tében akadozzon esetleg a szö­vés. A szövők munkájának műszaki feltételei tehát most mái teljesítve vannak. Sokan közülük talán nem is tudják: másoknak milyen fejtörésükbe került, hog\ nekik jobb legyen, több legyen s termésük és a keresetük. Az elv társi segítség meghozta gyümöl­csét. Távirat Viharsarok Népe szerk sztősége Békéscsaba Jelentjük, hogy községünkben az Október 1 TSZ és az egyé«’ termelők az aratást a mai nap­pal befejezték. Községi Tanács VB, Murony Szabadkígyós dolgozó paraszt­sága július 20-án délig befejezte a búzaaratást. Szabadkígyós község végrehajtó bizottsága. 2300 traktorekét és 550 cséplőgépet kapott. A gépállomások a tavaszi kampányban közel százezer nor- mólholddal több talajmunkát vé­geztek, mint az előző évben. Á termelőszövetkezetek mellett nagy segítséget nyújtottak az egyéni­leg dolgozó parasztoknak is - mintegy 40 százalékkal több talaj­munkát végeztek részükre, mint a múlt évben. A tavaszi növényápo­lási munkák elvégzésénél sem a- gépállomások, sem az állami gaz­daságok nem használták ki meg­felelően a rendelkezésükre álló* gépeket. 1955 első félévében tovább erő­södött a mezőgazdaság szocialista szektora Június 30-ig 113 új tsz alakult és 28 ezer tag lépett be a termelőszövetkezetekbe. Közlekedés 1955. második negyedévében vasúton lényegében ugyanannyi árut és utast, tehergépkocsin 1.9 százalékkal, hajón 19.8 százalék­kal kevesebb árut szállítottak, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A második negyedév folyamán átadták a forgalomnak a több. mint ötven millió forintos költ­séggel újjáépített összekötő va­súti hidaj. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955. má­sodik negyedévi eladási tervét 100.3 százalékra teljesítette. A második negyedév folyamán iparcikkekből ^nagyobb és szé­lesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére, mint tavaly. Ruházati cikkekből vala­mivel kevesebb, az egvéb ipar­cikkekből lényegesen több volt a forgalom, mint 1954. második negyedévében. Különösen növeke­dett egyes tartós fogyasztási cik­kek vásárlása: bútorból mintegy kétszerannvit, tűzhelyből 48 szá­zalékkal, kerékpárból 16 száza­lékkal, edényáruból 43 százaik­kal többet adtak el, mint a múlt év azonos időszakál) m- Egyes cikkekből azonban —pé'~ ilául símabőrű férfi-szandálból, egyes méretű gyermekgzandá'o'---- ból, különféle gyapjúszövete’ -■ bői, egyes típusú rádiókból gtb. — a keresletet nem tudták meg­felelően kielégíteni. Szociális és kulturális eredmények 1955. második negyedévében tovább javult a dolgozók szőri > ’ és kulturális ellátottsága. Több új szülőotthon kezdte meg műkö­dését. A csecsemőhalandóság az elmúlt év azonos időszakához vi­szonyítva 19 százalékkal csök­kent. A negyedév folyamán több áj bölcsőde létesült. Az általános iskola VIII. év­folyamát mintegy százezren vé­gezték el. A középiskolák nap­pali tagozatain közel huszonöt- ezren tettek érettségi vizsgát. 1955. második negyedévében i kiadott művek példánvszámt megközelítette a tízmilliót. Az elmúlt év azonos időszakához vi­szonyítva a szépirodalmi és if­júsági művek példányé zárna több., mint kétszeresére emelkedett. A filmszínházak látogatóinak gzá. (na 1954. második negyedéhez viszonyítva 17 százalékkal nőtt és meghaladta a huszonhét mil­iőt, a rádióelófizet ők száma a negyedév folyamán harminchat­ezerrel emelkedett. Budapest, 1955. július 21. Központi Statisztikai Hivatal MTI

Next

/
Thumbnails
Contents