Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-19 / 143. szám
19.55 jtániiM 19., vaairiMp WU&isawk Hép,e Itt HCtt-^ttftOft Az egyeztető bizottságok munkája a löldművesszővetkezetekben A profithajhászás áldozatai A megfelelő munkavédelem hiányában Nyugat-Németország- | ban évente mintegy 120.000 munkás sérül meg súlyosan, 1 milliő könnyebben ée mintegy 7000 veszti életét üzemi balesetek következtében. így élnek a nyugatnémet diákok és művészek Az Aachener Nachrichten című lap szerint a diákok helyzete különösen az utőbbi két év alatt erősen romlott. A diákoknak csak mintegy 6 százaléka kap ösztöndíjat, de igen csekély feszeget. A lap adatai szerint a diákoknak mindössze 12 százaléka rendelkezik egy diák létminimumának megfelelő anyagi eszközökkel, A demokratikus német sajtó adatai szerint egyedül Nyugat- Berlinbcn 3000 művész, 800 orvos és sok más szakember van munka nélkül. Az óceánonlúli „mintakép“ nyomdokaiban A bonni statisztikai hivatal adatai szerint 1954 első felében több mint 700.000 büntetés történt Ny ugat-Németországban és Nyugal-Bcrlinben. A bűnözés az őző évihez képest jelentősen megnövekedett. A bűncselekmények igen nagy részét fiatalok követték el. Ahol a tőke a „legfőbb érték“ Amerikai hivatalos adatok szerint orvosi s gítség hiánya következtében az Egyesült Alla- mokoan évente több mint 300 ezer ember hal meg. Ugyancsak hivatalos adatok szerint, kb. 28 millió amerikai valamilyen krónikus betegségben szenved. Megyénk földművesszövetkezeteinek többségében megalakították az egyeztető bizottságokat, amelyek a dolgozók bér- és egyéb problémáit rendszeresen elintézik, Ismertetik a Munka Törvény- könyv egyes pontjait és figyelemmel kisérik, a bizalmikon keresztül, a munkaügyi problémákat. Egy-két helyen azonban az egyeztető bizottságokat helytelenül hozták létre, mint a Gyomai Földművesszövetkezetben is, ahol a szakszervezeti bizottság elnöke és az ügyvezető is résztvett ebben a bizottságban. Másutt az ügyvezetők a vezető főkönyvelőt is jelölték azzal az indokkal, hogy ők a rendeleteket a legjobban ismerik. Több helyen pedig a szakszervezeti bizottság bérfelelőse kimaradt ebből a bizottságból. Az egyeztető bizottságok működésében is találunk kivetni valót; elhanyagolják nem egyszer a dolgozók ügyeinek intézését. Nem lehet megállapítani, hogy mikor adták be a dolgozók a fellebbezést, mikor tárgyalta azt az egyeztető bizottság és milyen határozatot hozott, mert nem megfelelő az ügykezelés. Szarvason, a földművesszövetkezetben tapasztalható, hogy az egyeztető bizottság sem a dolgozót, sem az ügyvezetőt nem hallgatja meg. Ahol megértik feladataikat s igyekeznek a rendeleteknek eleget tenni, megfelelő határozatokat hoznak, mint például Kondoroson, ott megbecsülik' munkájukat. Ugyancsak példaképül lehet állítani a Medgyesegyházi Földművesszövetkezet egyeztető bizottságát is, amely szintén jó munkát végez. Sok tennivaló van az egyeztető bizottságok ülésének szabályszerű ! levezetésénél, a határozatok meg- | fogalmazásánál, ügyiratkezelés- j ben. Az ügyvezetőknek ezekre az ülésekre mindenkor jegyzőkönyv- [ vezetőt kell küldeniök. El kell látni e bizottságokat körbélyegzővel, mert ez a legtöbb helyen hiányzik. Számos helyen a szakszervezeti bizottságok nem ismertetik a dolgozók előtt az egyeztető bizottságok jelentőségét, nem számolnak be azoknak munkájáról s így a dolgozók nem tudják, hol intézhetik el a vitás munkaügyi kérdéseiket. Ahol jó a kapcsolat a szakszervezet és az ügyvezető között, mint Gyomán és Dévavá- nyán, ott tekintélye van az egyeztető bizottságnak. Néhol a középirányító szervek, a földművesszövetkezetek járási központjai, különböző kibúvásokkal kijátszák, vagy egyáltalán nem hajtják végre a hozott határozatokat. Megtörtént ez az orosházi földművesszövetkezetek járási központjánál is. Mindezeknek a hibáknak a megszűntetéséért szükséges, hogy a szakszervezeti bizottságok fe- | lülvizsgálják az egyeztető biAz Egyesült Nemzetek Szervezetének tíz éve zottságokat és a benne lévő ve! zetőállású tagokat — például ügy- ] vezetőket, SZB-elnököket — visz- sza kell hívni és helyettük má- ! sokat kell jelölni; Javítani kell az egyeztető bizottságok ügyviteli ! munkáját és az ügyvezetőknek I gondoskodni kell arról, hogy kii- j lön helyiséget kapjanak az ülésezés időpontjára. A SZB-k pe- j dig negyedévenként számoltassák be a szakszervezetet képviselő két tagot az egyeztető bizottságban I végzett munkájáról. Ellenőrizzék a hozott, határozatokat és annak i végrehajtását; Mindez szükséges : ahhoz, hogy a földművesszövetkezeteknél növekedjék a szakszer- 1 vezet tekintélyei Többe kerül a leves, mint a hús ! Több hete, hogy elromlott a Mezőberényi II. sz. Téglagyár ivóvizes kútja. Hogy elegendő ivóvizük legyen a dolgozóknak, az állami gazdaságtól kértek egy — A HATSZÁZÖTVENÉVES gyulai várnak, Közép-Európa egyetlen ép állapotban fennmaradt középkori, kuruc, német, tö- 'lajtot, de azt időközben elvitték, ;ök ostromot kiálló téglaerődít- I! (lényének történetéről tudományos munka készül a város helyi múzeumában. lat annakidején betervezte a költségvetésbe a kút javításához szükséges pénzösszeget, azt azonban a minisztérium eltörölte. így aztán a vállalat kénytelen továbbra is a szövőgyártból hordani az ivóvizet, ami nem sok Idő múlva i mert az állami gazdaságnak is szüksége volt rá. Most az egyik dolgozótól kapott a vállalat egy ! majdcsak annyiba kerül, mint a í hordót a víz tárolására. A válla- | kút megcsináltatása kerülne. 1945 júniusában, röviddel a hitleri Németország leverése után, a fasisztaellenes koalícióban részt- ■ vett szövetséges és társult hatalmak San-Franciscoban megalakították az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A szervezetet, amint azt az alapokmány kifejtette, abból a célból hozták létre, hogy megmentse a lövő nemzedéket a háború borzalmaitól, biztosítsa az alapvető emberi szabadságjogokat, a kis és -gy nemzetek egyenjogúságát, elősegítse a népek közötti gyümölcsöző együttműködést, az emberiség gazdasági, szociális és kulturális jólétének emelését. A szervezet tízéves fennállása azonban, sajnos, azt igazolja, hogy az ENSZ nem teljesítette feladatát. nem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a békeszerető emberiség joggal állított eléje. A Szovjetuniónak, Ukrajnának, Bjelorussziának. Lengyelországnak és Csehszlovákiának küldöttsége a maga részéről mindent megtett azért, hogy a világszervezet a tartós nemzetközi együttműködés alapjává váljék. A I közgyűlés és a biztonsági tanács | fórumán a javaslatok egész sorál [ terjesztették be a megoldatlan j nemzetközi problémák rendezésé- ; re, a fegyverzet csökkentésére, a I tömegpusztító fegyverek eltiltására, a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Az amerikai monopoltőke azonban, kormányán és a tőle függő kormányokon keresztül, a világszervezetet már kezdettől fogva saját engedelmes eszközévé igyekezett változtataní. így megszületett a jól ismert és kezdetben meglehetős sikerrel működő szavazógép. E szavazógép segítségével egymásután gáncsolták el a világfeszültség okainak kiküszöbölésére, a tartós béke megteremtésére irányuló javaslatokat. Ugyancsak e szavazógép alkalmazásával megakadályozták azoknak az országoknak felvételét a szervezetbe, amelyek az alapokmány szellemével és betűjével összhangban részesévé akartak válni a széleskörű nemzetközi együttműködés megvalósításának. Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Finnország, noha teljesítette mindazokat a feltételeket, amelyeket a békeszerződés, az emberi jogok chartája, az ENSZ alapokmánya eléje [ tűzött, mindeddig nem kerülhetett , be a szervezetbe. De elsősorban kirekesztették az ENSZ-ből a föld lakosságának egynegyedét kitevő Kínai Népköztársaságot. 1955 június 20-án megnyílik a tízéves fennállását ünneplő világ- szervezet jubileumi közgyűlése. Ez a közgyűlés alapjaiban megváltozott nemzetközi légkörben ül ösz- sze. A Szovjetunió tántoríthatatlan békepolitikájának eredményeként létrejött a koreai, az indokínai fegyverszünet, megkötötték az osztrák államszerződést, elmozdították holtpontjáról a leszerelési értekezletet és megszervezték a nagyhatalmak kormányfőinek találkozóját. A nemzetközi életben igen jóirányú erjedési folyamai indult meg Az erőviszonyok ma már alaposan megváltoztak. A béke erői átvették a kezdeményezést. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének amerikai szavazógépe ma már csikorog, nyikorog, széthullás előtt áll. A szervezetben mindinkább növekednek azok az erők, amelyek azért küzdenek, hogy az ENSZ visszatérjen eredeti céljaihoz. A világszervezet nagyon sokat tehet a nemzetközi feszültség okainak megszüntetéséért Az ENSZ jubileumi közgyűlésén bizonyára szép számmal hangzanak majd el ünnepélyes kijelentések a békéről, az együttműködésről, a biztonságról, az emberiességről, az igazságosságról, stb. De a népek talán még sohasem J kísérték olyan figyelemmel, mint | most kísérik majd ezeket a beszé- j deket, fogadkozásokat és a nyugati államférfiaktól számon fogják I kérni, hogyan teljesítik választó- polgáraiknak, népeiknek tett ige- | reteiket. Az ENSZ jubiláns közgyülésé- j re nem sokkal a genfi kormány- ! fői értekezlet előtt kerül sor. A | közgyűlésen résztvevő külügymi- j niszterek előkészítő tanácskozáso- ; kát is folytatnak a genfi értekezletre vonatkozóan. Magától a genfi értekezlettől pedig azt. remélik a békét áhítozó embermilliók, hogy utat nyit további széleskörű, eredményes tárgyalások felé. Olyan tárgyalások felé. amelyek kiküszöbölik a feszültség okait, megszüntetik a fegyverkezési hajszát, gátat vetnek az atomőrületnek, való- j raváltják a népek egymás mellett ! élésének elvét, és mindazokat az elveket és célokat, amelyek meg- valósítására az Egyesült Nemzetek j Szervezete tíz évvel ezelőtt létreI jött. fllll!:iilill!illllllllilflllllllllliilllliilllfllllllllll!!llliUljllllilllllllllll!lllllllilllllllllllillilllilllllllll!lillllllillí!l!IIW ÜHUIHI, A rádióaktív kobalt A kobalt és a nikkel vegy ileg egymással és a vassal közeli rokonok. Nikkelből azonban aránylag kevés van a föld rétegeiben; kobaltból még kevesebb és így sokkal értékesebbek a vasnál. Mindezek ellenére sem a nikkelt, sémi a kobaltot nem lehet a nemesfémek közé számítani. A technikában mindkettőt főként ötvözőany ágként használják fel. A kobalt iránt a közérdeklődés csak akkor fokozódott, amikor tanulmányozni kezdték azokat a tulajdonságait, amelyeket akkor vesz fel, ha rádioaktivvá teszik. A kísérletek során kiderült, hogy a kobalt igen könnyen válik radioaktívvá, igen nagy a 6ugárin- tenziíása és különös sajátosságokkal bír. A rádióaktív kobalt eredeti sugárintenzitásának felét csak őt év múlva veszti el, vagyis — fizikai szakkifejezéssel — a felezési idő öt évet tesz ki. Tíz év múlva az intenzitás egy negyed, tizenöt év múlva egy nyolcad lesz ée így tovább. A sugarak részben bétasugarak, másrészt gammasu- garak. A rendkívül energia-gazdag gammasugarakat sok célra fel lehet használni. Ezek ugyanis igen jól áthatolnak az anyagon, sokkal jobban, mint a röntgensugarak, amelyek segítségével tudvalevőleg az emberi testet, különböző szilárd testeket és még a fémet is át lehet világítani. A technikában tehát igen nagy segítséget nyújt a rádioaktív kobalt. A gammasugarak áthatolva a legvastagabb fémalkatrészen is, kimutatják az esetleges hibákat: repedéseket, vagy levegőbuborékokat. A gammasugarakkal működő készülékhez elektromos áramra sines szükség, ezenkívül könnyen szállítható egyik munkahelyről a másikra. Régente rádiumot használtak ugyanerre a célra, mivel a rádium is képes gammasugarak kibocsátására. Éjinek sok hátránya volt. Először is a rádiumnak fém formában kellemetlen vegyi tulajdonságai vannak. Hamar kapcsolatba lép az oxigénnel és a vízzel. Ezért mindössze csak egyszer állították elő tiszta állapotban, maga Marie Curie 1908-ban, hogy megvizsgálja tulajdonságait. Egyébként mindig \ a lamely ik sóját használják fel a rádiumnak. Ez, akárcsak a közönséges konyhasó, laza por, ezért szorosan zárható fémtokba kell foglalni. Az ilyen rádiumforrás tehát aránylag nagy tárgy, ami kedvezőtlen a felhasználásra. Másodszor roppant drága a rádium. A kobalt minden tekintetben fölényben van a | rádiummal szemben. A kobaltot, éppen úgy, mint a nikkelt, vagy a vasat, fém állapotban kitűnően lehet önteni. Fémdrót, vagy fém:- gyöngy formájában használják. A kobaltnak természetesen már az aktivizálódás, tehát a sugárzás előtt meg kell a kívánt formát adni, mert a kész rádióaktív kobalttal nem lehet sokáig foglalatoskodni. Mivel a kobalt ugyanolyan tömör fém, mint a vas, így a sugárforrás igen koncentrált, ezért az átvilágított testek rádióképei élesek lesznek. A gyógyászatban ugyancsak nagyobb sikerrel alkalmazzák a kobaltot, minit a rádiumot. Kobalttal sokkal könnyebben szét lehet oszlatni a tilos daganatokat, mint rádiummal, anélkül, hogy a körülötte lévő szöveteknek nagyon ártanának. A rádióaktív kobaltot természetesen nem mindig fémformában használják. Sokszor kedvezőbb a só-forma. Például ólaiban oldódó kobaltsót lehet alkalmazni a nyersolajtermék jelölésére. Ezeket álvonultatják az olajvezetéken ée így olyan más termékektől meg lehet őket különböztetni, amelyek előttük, vagy utánuk folytak át ugyanazon a vezetéken. Mindez nagyon szép és jó idáig. Számos áldásos tulajdonsággal rendelkezik a rádióaktív kobalt, amelyekkel a társadalom hasznát lehet szolgálni. De egyszeriben veszedelmes fegy verré is válhat, ha a társadalom ellenségei veszik kezükbe. Hogy miként, arra a következő példa ad legvilágosabb feleletet: Chieágóban 1952-ben azt javasolták, használják föl a radioaktiv kobaltot tömegpusztító fegyver gyártására. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ennél embertelenebb fegy vert még nein találtak ki tömeggyilkolásra. »Az elgondolás« a következő: egy hidrogénbombát kobalt- köpennyel vesznek körül. A robbanásnál a kobalt rádioaktivvá válik, ugyanakkor a keletkező magas hőmérséklet következtében gőzzé alakul és így terjed szét. Ha azután a kobaltgőz a levegővel keveredve lehü’: finom porrá alakul, amit a szél magával visz. A por sokáig lebeg a levegőben, belélegzik, vagy az étellel, vízzel bekerül a szervezetbe. Minthogy a kobalt rá- diöaktivitása sok évre terjed, ezen az úton az atombomba hatása sok évig tart. Ezalatt a ma- gasabbrendű élet lassanként teljesen elpusztul, de legalább is súlyos károkat szenved. A tudomány egyébként megállapította, hogy ezek a »genetikus« károk örökölhetők. E szerint a kobaltbomba következményei akár ezer, tízezer év g, sőt a tudomány mai fejlettsége mellett elvileg korlátlan ideig fennforognak. Otto Hahn, a No- bel-díjas német atomfizikus és vegvész legutóbbi előadásában, a- meiyben az atomfegyverek betiltása mellett foglalt állást, nem ok nélkül állította, hogy tíz ko- baltbombával az egész emberiséget ki lehet irtani.
