Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-04 / 130. szám
Viláp proletárjai egyesüljetek! Több műszaki segítséget várnak a Battonyai Téglagyárban Erőteljes a fémgyűjtés a Gyulai III. sz. Általános Iskolában A Z M DP B É K É SMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA P J A 1955 JlíMUS 4., SZOMBAT Ara SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Köszöntjük a „nemzet napszámesait“! Aki tanúja volt már virág bimbó kipattanásának, szirmát pompázó kiteljesedésének, olyan élményben volt része, melyet sohasem tud elfelejteni. Hiszen megpillantotta a féltett kincs, a továbbélést jelentő termő első lélegzéséi. Ilyen kertészek a pedagógusok is. Csak ők a gyermek magasabb értelmének csillámlását pillantják meg elsőuek. S ebben gyönyörködve élik küzdelmes életüket. Mert a gyermek bosz- szuságot okozó csíny tevéseit, értelmei, fokozódó tudásszomja, forró lelkesedése teszi jóvá. Ez a gyógyír minden rakoncát- lanság által ütött sebre. Az igazi iskolás a tanító', mert ő életét tölti el a tudás kertjében. A gyermek jön, megnő és kilép a kertből az életbe, holnap e kertészeket köszönti dolgozó népünk, holnap az ő napjuk, a pedagógusok ünnepe lesz. Apáczai Cseri János — több mint 300 évvel ezelőtt — e pálya nagyszerűségét, szépségét, önként vállalt kötelezettségét e szavakkal fogalmazta meg: »Keresve keresd az alkalmat, hogy ... másokat tanít has... Ha az alkalmatosság magával hozza és kitelik tőled, tanító légy:« De ehhez hasonló lelkesedéssel beszéltek irodalmunk, történelmünk nagyjai is e pályáról. Ma sokkai inkább, mint valaha, magunknak valhatjuk Apáczai Cseri sorait, mert a snemzet napszámosai« egy felszabadult ország jövőjének lettek építői. Legszebb reményeinket; ifjúságunk nevelését bízta nemzetünk pedagóigusainkra. De nálunk, túl az iskola falain egész népünk nevelői is a tanítók. Pedagógusaink nagytöbbsége már megtalálta igazi helyét társadalmunkban. Hésztvesznek községeink, városaink felvirágoztatásában. A befelé fordult, magában élő tanítók helyett Bölcs tanácsokat adó, A népért fáradozó pedagógus a típusa nevelőinknek. Méltán került hát új tartalmi! ünnepeink mehé a minden évben megismétlődő, pedagógusnap is. Június első vasárnapja ilyen értelmű megünneplésének célja, hogy eg:sz népünk figyelmét ráirányítsa az oktatás és nevelőmunka jelentőségére. Azzal, hogy megindultunk ezen az úton, lépést tettünk Lenin a pedagógusokról mondott tanítása megvalósítása télé: »A néptanítót olyan magasra kell emelnünk, amilyen magasan a burzsoá társadalomban sohasem állt, nem áh és nem is állhat « A pedagógusok felemelése nemcsak a párt és a kormány ügye, hanem az egész dolgozó népé. Hiszen, ha valamennyien törődünk a pedagógusokkal, ezzel a tanuló ifjúsággal is törődünk. Túl azon, hogy az iskolába járó gyermekek, ifjak szülei részt- vesznek a szülői munkaközösség munkájában, az egész társadalomnak van megoldandó feladata az oktatásban. Szép példája az ilyen feladatok megoldásának a békéscsabai Tliurzó utcai iskola építése, ahol a város üzemei, az Előre TSZ tagjai, a többi iskolák szülői munkaközössége egyesült erővel, társadalmi munkával teremt egy nagyszerű, héttantermes iskolát. Jellemző az ilyen társadalmi segítség megyénk falvaiban is. Lzért érzik ,a pedagógusok, hogy az egész dolgozó nép megbecsüli, szereti őket. Pártunk Hl. kongresszusának beszámolója meghatározta az oktatásügy alapvető feladatát. »A szocializmust építő Magyarországnak nemcsak képzett, hanem kiválóan képzett szakemberekre van szüksége«. L feladat végrehajtása a pedagógusokon túl, a társadalom ügye is. A fenti példa azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk nemcsak az állami segítséget, de a társadalmi segítséget sem tagadja meg az oktatástól. Pedagógusaink csak akkor tudnak megfelelni a követelményeknek, ha tovább mélyül felelősségérzetük az ifjúság nevelése, az ifjúság jövője iránt, A tanuló ifjúság érdekében sohasem sajuálták tanáraink, tanítóink a fáradságot, de a jövő azt követeli, hogy még fokozottabban, sokkal több ötlettel, önállósággal dolgozzanak. Olyan hazafiakat neveljenek, akiknek szívében, lelkében elevenen él a szabadságért harooió magyar nép régtől való hazaszeretete, akik képesek lesznek folytatni, mind tökéletesebbé tenni, amit megkezdte! nk. Ma az Országházban a kitüntetettek soraiban ott áll megyénk két tanítója Tóth Bagi Józsefné és Balázs Gyula, egy tanára; Krisztián Íjászló is, hogy átvegye a »Kiváló tanító«, a »Kiváló tanár« kitüntetést és az ezzel járó pénzjutalmat. L kitüntetés a pedagőgusnap alkalmával annak a nehéz, fáradságos, de gyönyörű munkának az elismerése, melyet nevelőink végeznek. Jelképe annak a tiszta, őszinte szeretetnek, mellyel dolgoz]ó népünk övezi a nevelőket. Aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányának közös nyilatkozatát Belgrad. (TASZSZj. Június 2-án, belgrádi idő szerint 19.25 órakor a Gárda Házában aláírták a Szovjet Szocialista köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozatát. A nyilatkozat szövegéi orosz és szerb-liorvát nyelven a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya nevében A. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nevében pedig /. Broz-Tiló, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke írta alá. A nyilatkozat aláírása után N. A. Bulganyin és J. Broz-Tito szívélyesen kezet szorított egymással. Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet kormányküldöttség vezetője és J. Broz-Tito, a jugoszláv kormányküldöttség vezetője, majd a szovjet és jugoszláv kormányküldöttség valamennyi tagja szorított kezei egymással. A nyilatkozat aláírásánál több mint 150 külföldi és jugoszláv tudósító volt jelen R Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a lugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozata Belgrad. (TASZSZ). A Szovjet- j unió kormányküldöttsége — a- j melynek tagjai: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. t. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, D. T. Sepilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának tagja és a Pravda főszerkesztője. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, P. N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese — és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttsége, amelynek tagjai: Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, E. Karáéi], A. Bankó vies, Sz. Vukmanovics-Tempo, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnö- kei, M. Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, K. Po- povics, a Jugoszláv Szövetségi | Népköztársaság külügyminisztere, j V. Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminiszterhelyettese — 1955 májas 27-től június 2-ig Belgrádiján és Brioni szigetén tárgyalásokat folytatott egymással. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. A tárgyalások során eszmecserét folytattak a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság érdekeit érintő nemzetközi kérdésekről, minden oldalról megvizsgálták a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak kérdéseit is. I. A megbeszélések kiindulópontja a két kormánynak ;az a kölcsönös óhaja volt, hogy a nemzetközi kérdések békés megoldása, valamint a népek és az államok együttműködésének megszilárdítása végett a tárgyalások módszerét alkalmazzák. A két ország népei és fegyveres erői különösen kifejlesztették barátságukat és harci együttműködésüket a háború éveiben, amikor más békeszerető népekkel közösen küzdöttek a fasiszta hódítóik ellen. A két kormány megegyezett, hogy további intézkedéseket tesz kapcsolatainak rendezésére és a két ország együttműködésének fejlesztésére, mivel meggyőződése, hogy ez mindkét ország népeinek érdekeit szolgálja és elősegíti a feszültség enyhítését, valamint a világ békéjének megszilárdításál. A tárgyalások során megmutatkozott mindkét ország kormányának az az őszinte törekvése, hogy továbbfejlessze a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság mindenoldalú együttműködését, mert az teljesen megfelel mindkét ország érdekeinek, valamint a béke és a szocializmus érdekeinek, s erre megvannak az objektív feltételek. Azoknak a kérdéseknek megvizsgálásánál, amelyekről a tárgyalások folytak, s a népek közti (Folytatás a 2. oldalon.) Nővényápolásí bemutató volt a csabacsüdí Béke TSZ-ben A Szarvasi Gépállomással május 10-ig 570 hold gépi kapálásra kötöttek szerződést a szövetkezetek. Nagyrészt azért idegenkedtek a gépi kapálástól a tsz-ek tagjai, mert az elmúlt években igen sokszor rossz munkát végzett a gépállomás. A gépállomásiak azonban megfogadták, hogy ez évben kiköszörülik a csorbát. Május 19-én a csaba- csüdi Béke TSZ-ben kapálási bemutatót rendeztek és meghívták a tsz-ek elnökeit, párttitkárait, brigádvezetőit. A kapálógép jól működött: a következő napokban a gépállomáshoz tartozó szövetkezetek még 1200 hold kapálására szerződtek le. A bemutató előtt a csabacsüdí Béke TSZ tagjai hallani sem akartak a gépi kapálásról.. Bemutató után a gépet nem engedték el a szövetkezetből, 120 hold gépi kapálásra kötöttek szerződést. Szin Béla, Szarvas Csatlakoztak a kukoricatermesztési versenyhez A Minisztertanácsnak a kukorica termesztésről szóló határozatát a Telekgerendási Baromfitenyésztő Állami Gazdaság vezetői és dolgozói megbeszélték, s elhatározták, hogy 76 holdas kukori- eavetésükkel ők is csatlakoznak a kukoricatermesztési versenyhez. A kukoricát trágyázott, őszi mélyszántásba vetették. Tavasszal holdanként két mázsa szuperfoszfátot szórtak ki símítózás előtt. Kukoricájukat eddig • már kétszer megkapálták, de úgy tervezik, még kétszer kapálják. Ezenkívül elvégzik a pótbeporzást és a nyári gazolókapálást is, A növényápolásban legjobb eredményt elérő traktorosok Az utóbbi hetekben a traktorosok közötti versenyben a legjobb eredményt Ondreó János, a Tótkomlóst Gépállomás traktorosa érte el, 326 holdon végezte el a növényápolást. Jó eredményt ért el még Garami Illés, a Battonyai Gépállomás traktorosa 303, Pukánszki István, a Nagyszénást Gépállomás traktorosa 250, Bics- ki István, a Battonyai Gépállomás traktorosa 244 és Burján János, a Tótkomlósi Gépállomás traktorosa 216 hold gépi kapálást végzett. Éjszaka is kaszáltak A növényápolásban a termelő- szövetkezeteknek igen sokat segít a Dobozi Gépállomás. Ha a traktorosok a növényápolást nem tudják végezni, akkor sem ülnek ölbeiett kezekkel. R. Balogh János Zetorjával segített a szövetkezetnek a 100 hold füveslucerna vágásában. 7t. Balogh János se- gédvezetöjével jó munkát végzett. A gép ápolásával, karbantartásával elérték, hogy gépkiesésük nem volt. Pedig éjszaka is dolgoztak. A szövetkezet tagjai elismeréssel beszélnek munkájukról. — Sarkailkpresz túron a taI vasszal artézi kút építését vélték a községpoliíikai (érvbe. A kút I már elkészült.
