Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

1955 június ??., csütörtök

i/ikaisawU HéfU

(Folylatár a t ótöatMl;)

«an biztosítani Jk-eii a beadási kötelezettségek idejében történd teljesítését. Pártunk és komi árnyunk 1958t-ban a beadási kő- j Meset* Régeket lényegben csökkentette azért', hogy ezzel növelje a terme 1 öszövetkezeti tagiág és egyéni parasztság értle- j kéltségét a mező gazdásági termelés fokozásában, A e.sökkentós ellenére megyénk dolgozó parasztsága mégsem teljes,'lelte az •lmult évi és még ez év első negyedévi ősök kentet« beadási tervét. Mindez azért következett j he, mert

a párt- és állami szerveinknél, tanácsainknál, begyűjtési apparátusnál, bírósági és rendőrségi szerveinknél a jobboldali nézetek következtében lazult az állampolgári fegyelem. Elszem- télenkcdtek megyénk területén at kidákok s különböző ellenséges elemek,

akiknek jelentős része ma is hátralékban van, és elleptek a piacokat. az üzérkedők, spekulánsok simwohada, majdnem kiszorították a szabadpiacról' a> becsületes

Klauhó Mátyás elvtárs besxeée

dolgozó parasztságunkat. Holot#1 pártunk és kormányunk a szabadpiacot — amely, nem egy ideiglenes rendszabály, hanem népgazdaságunknak egyik alapvető vonása — nem arkulákok- nak, kupeoeknek, spekulánsoknak hozta létre, hanem termelőszövetkezeteinknek, egyénileg dolgozó parasztságunknak, persze, azoknak, akik beadási kötelezettségüknek «’eget tettek, hogy azok termékeiket minden korlátozás nélkül szabadon, vihessék a piacra. Weinteti kell teremteni és biztesiteni az állampolgári fegyelem megszilárdítását. 11/.ért még a nagy gabonakim- pány megkezdéséig biztosítani kell a bátra lé kok felszámolását a hátralékosok elszámoltatását Dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége, amely eleget tesz az állampolgári kötelezettségének, megköveteli tőlünk, vezetőktől; bogy járjunk el keményen azokkal szemben, akit nem tartják tiszteletben népi demokráciánk törvén veit.

aUrbataposták népé dcmoltrAciáni törvényeit, járjanak el Keményen a Bnlákokkal, spekulánsokkal szemben, akik nem' telj»

kezésére. Ezért mát a mostani Tü- j sitik az állam iránti kötelezettségüket, oernamag csépiésérff — okulva a tzt a munkát segítsék az. eddiginél ipb- Üivalyl tapasztalatokból. — sok- kan a, mi állami szerveink- is, a tanácsok,

a rendőrség, a bíróság.

Pt MÉSZÖV a különböző társulási tormákat segítse elő; adjon nagyobb segitsé get' a- termetőszövetkeziek- könyveléséhez, A mezőgazdaság szocialista át- ’ zetölnket au üzemszervezés sokoldalúságé- 1 széles körben népszerűsítse a- tagság Mr szervezésének és ezzel egyidejű- ;ra- err* » legjobb, legaHwibiaeabb veee- rébem a szövetkezett gazdUkodfe előnyét .

i«íu_^ -í— u-------- év fontosságát <

d

oskodjanak arról, Hogy megfeleld vetőm eg’ álljon állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyéni parasztgazdaságok rendel- j kalt« jobban felt kell készülni.

Összefogja tva. i

Fokozott gondot az áUattenyészt-ésrre

A kenyérgabona-termelésen. kívül fontos fel ad utunk állatállományunk fejlesztés«, a- takar- máuybázis biztosítóba. Megyénk területén az állatállomány liláikhoz viszonyítva a; kűvettezőkép- pen alakult: lílEi-batt tenneiö- szij.vetítezeti, állami gazdasági és egyéni dolgozii parasztságunknál összesen- volt 343.800 drb sertés, 1955-ben ez a szám 493.187 dnb-ra emeltedet*. Nincs ilyen' emelkedés a szarvasmarha állate ádinnányunknáll L05i!-bati UHí ezer 600 darab szarvasmarhánk volt) összesen; 195ő-ben- ez aszúm csupán 12.157 darabbal, és különösen nem emelkedett meglé- telŐMB a tehénállomány,. amely mindössze csupán 3000 darabbal több

A lakosság tejjel, hússal való jobb' ellátásáért, valamint egész mezőgazdaságunk fejlesztéséért; az állattenyésztésen belül- elsősorban a szarvasmarhatenyésztés a- következő. kéfc-három év legfontosabb feladata. Elsősorban a- termelőszövetkezeteinknél a szar-vas- marhatenyésztés háttérbe szorult és a meglévőeknél is rendkívül: alacsony a tejhozam, Emiatt a. szarvasmarhatenyésztés nem jövedelmező. Ezzel szemben

azoknál a> termelőszövetkezeteknél, amelyekben a tehénállományt gondosan takarmányoz- zák és ápolják, ott jó eredményeket érnek el a hozamokat iltetőim is. Mint a végegyházi Szabadságban, a füzesgyarmati Vörös Csillagban, ahol a termelőszövetkezeti tagok pénzbevételének egyik forrását képezi a tehénállomány hozama.

Szarvasmarhaállományunk, ezen belül a tehenek számának növekedésére a legszélesebb körben tudatosítani kell azokat a kedvezményeket, melyeket a Központi Vezetőség határozata előírt a tehéntartó gazdák számára (a ft-tól 11 forintig kilógramonkénti ármegállapítás, az 1500 forintos előleg, az 1000 forintos vemhes- segi pótlék, a 400 forintos adókedvezmény helyett 600- forintos).

Meg kell javítanunk a tenyésztői munka színvonalát. Bár az 1953. évi központi vezetőségi határozat alapján nőtt a törzskönyvezési ellenőrzés alá vont állatok száma, a hozamok azonban nem emelkedtek ennek megfelelően. Ennek oka az, hogy a törzskönyvezésnél számszerű eredményekre való egyoldalú törekvés jellemző és. hiányzik a legjobb egyed el* kiválasztása, ami pedig a szaryas- marhatenyésztés egyik legfontollasonlóan a többi tömegszervezeteUiű,.

sabb eszköze. Ezen sürgősen változtatni kell az illetékes szerveknek.

Állattenyésztésünknek legfőbb akadálya, hogy nem sikerült a szilárd takarmánybázist megteremteni. Mindenekelőtt a kukorica- és lucernatermelés nem megfelelő. Megengedhetetlen az; az [ állapot, hogy termelőszövetkezeteknél', állami gazdaságoknál a tengeri vetésterület aránya az utóbbi évben, csökkent; és- az átlagtermés nem, haladja meg a meggyei átlagot. A tengeri átlagtermés emeléséért elsősorban a sza- j cialista szektorainkban, de az egyéni parasztgazdaságokban is alkalmaznunk kell azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyek biztosítani, tudják a terméshozamok emelését Ilyenek az őszi' trágyázás, az őszi, mélyszántás, a jő, vetőmag. Külöhösen. a hatéra-j zis .vetőmag használatának van. nagy jelentősége.

Biztosítanunk kell a növényápolásnál a háromszori kapálást és a nyári gazolást. Ezért ki kell használni a meglévő gépeinket.

Széleskörű agitációt kell végezni' a többszöri kapálásért és kőnk- : rét számadatokon, keresztiül is oo- kell bizonyítani, hogy a többszöri- kapálás mit jelent- munkaegységenként a, termelőszövetkezeti tagoknak. Állami gazdaságainknál, termelőszövetkezeteinknél a ku- koricater.melés hozamának emeléséért általánossá kell majd' tenni, a kukorica négyzetes vetését és- művelését. ÉS jövőre erre sokkalta jobban kell felkészülni, mint ebben az esztendőben. Megyénkben az idén mindössze 5830 kát. holdon alkalmaztunk négyzetes ! vetést és művelést. Ennek majd- : nem a felét, 2600 kát. holdat az orosházi Járás végezte el. Leggyengébb eredményt ezen a téren a sarkadi járás ért el, amely mindössze 43 kát. holdat, vagy a gyomai járás, amely 65 kát. holdat vetett el négyzetesen. A, négy- | zetes vetogépeket már a téli. hónapok alatt állami gépállomása- 1 ink tegyék rendbe és biztosítsák, hogy a legjobban bevált gépek sokasága álljon majd rendelkezésünkre 195ß-ban.

Érvényt kell szereznünk a Központi Vezetőség határozatának, amely kimondja, hogy állami gépállomásaink, állami gazdaságaink mezőgazdászai felelősek azért, hogy már 1956-ban a kukorica vetésterületünknek legalább a felét négyzetesen művel juh.

A lucerna vetésterületének növeléséért a tanácsszerveink g©illeg a mezőgazdasági termelés föl- ,

lenditesenek a jelenlegi, feladatait to(ljon ^ hagy a mmatawma% ,, az MSZT. MÖHSZi ,eWnt.

csak a part irányításává , a ’óm | ^G és ÁG-fnknál a rminkafegyetem meg- j sék munkájuk egyik szerves részének a munisták mozgósításával és pel- javítására, az önköltség csökkentésére, a-1 Központi Vezetőség június 8ri. határozata damutatásával^ S3 Központi Veze- termelékenység., fokozására irányuljon. Nö- j rrak népszerűsítését, megértetését a tag- tőségünk falusi pártmunka meg- j vénytemielés és állattenyésztésünk tenéii ságuk körében, javítására vonatkozó ez év fleb- egyaránt Fokozott gondot ffrrdft&airalr a Elvtársai«

ruári határozatának: következetes dolgozón szociális körülményeinek javitá- i A* Központi Vezetőség határozata biz*©? végrehajtásával Lehet megoldani. m*i*y<* begyűjtési hivatalunk ké- iránytűje annak a nagy munkának* amely

Közséei Dártbizottságsinlr, pánt- szü,ian * kenyérgabona begy új- hatalmas lépésekkel viszi, előre a szóda- ^ , . , x tésér© úgy, hogy már addig számolja föl. lizmus építésének, a népjólét emelésének

szervezeteink, mindnyájan te- pgjeg * sertés {leadásban > mutat loozé bátra- .hazánk további erősítésének magasztos gyük munkánk középpontjává a ,éhoí|at leghatározottabban lépjen fel ügyét Vessük kitba minden erőnket, tűdé mezőgazdaság szocialista atszer- mjlldazoWíaj saemhor, akiknél a politikai sunkat a magyar mezőgazdaság félvirá veafeét; a terméshozamok emelé- és meg győző munka nem használ, akik goztatásáéit, sét. Érmek biztosításához szükság9^: , KttsfWí István elvtáv» felszólalása

•fl^ Szilntelenul erősítsük, szilárnitsok «r

minden erőnkkel a nárts/.er.vezeteket. A beszámoló után hozzászóld- [tapértöldi takarmány termetesére w«ük tudatiba^ mindé. sok következték. A vita során fel- 1 dé az utóbbi években nagy viszd* pártonktvüli dolgozónak is. hogy párt- , ... T Vnt,r.n i , .

tervezetek ..óikúi - melyek a fbjiödóeönk I Köss a István elutárs, a szaeses van a lucemamag-termeinntorját képeik - nincs- te ,.«n i» lehet j Központi Vezetőség tagia, az Gr- [ lésben is. A megye a statisztika előrehaladást, fejlődést- elérni, Javítsuk szágos Tervhivatal elnöke is. Be- szerint 19803—4(Mg, terjedő- idő- meg a pártonbeliilí fegyelmet. Számoljuk szédében többek között a szarvas- szakban évi 200 vagon lücernafel azt a közömbösséget, amely egyes párt- marhatenyésztés elhanyagoltságé- ; magót tárolt fel, 1954-ben j.edij tagjainknál megnyilvánul a határozatok ra. hívta, fel a figyelmet.. Nem en- mindössze 7 vagonnal. A magyar végrehajtásával szemben. Mutassanak pél- gedhetci meg ebben, a megyében lucemamag előtt nyitva áll minder dát, mint már annyiszor, pártunk tagjai. — mondotta —, hogy a lóállo- ! ország piaca s ez népgazdaságunk- a rétek megvalósításában, is, akik. fegyeL- mány fej|Bztee elsöbbxendű felt- nafc igen fontos, valutája.

adat legyárt, mint a szarvasmar- j, Majd a kommunisták példámu- hatenyésztés. Sokka!, jobban kell tatásáról szólva hangoztatta: ah- sznmítgat iriok a kommunistáknak. 1 hoz, hogy termelőszövetkezeteink A megyében, nagyfokú: at gépe sí- ! szilárduljanak

műkkel, példamutatásukkal bebizonyítok ták, hegy az ö munkájuk alapjáir a. falu szocialista átszervezése eredményesen old- Hattf meg.

Támarzkodjunk az eddiginél jobban a littUKÍi pártaktlvára, melynek nem kis. föladata, vám azr ©lőttünk álló munkák- végrehajtásában. Rendszeresen, tájékoztassuk ezt a pántaktfvát, hatás-ozznk meg, számáés szám szerint

tó»,, a ipiiőhen, még; tovább, fejlő- gyarapedjansk, el'sőrendű követe)- dik,. egsre kevesebb. Igavonó ál- | mény,. hogy a. kommunisták . á- lat kell s értéke» takarmányain- \ lasszák a szövetkezeti utat, s ne kát sok esetben a Írj állománnyal Kívüliül szemléljék egy-két tsz- ra a konkrét tennivalókat, »rfmoitassuk- etetjük fel és csodáU[0zunU) hogy ben a hibákat, hanem lépjenek

° e re" 'ierl,se" a ve>í/e r.uao szarvasmarhateny&sztésben ke- be y munkájukkal, péMamutatávés a hozam. Jelenleg a megye sukkal szüntessék meg azokat, löallömány-a a legmagasabb az or-1 Végezetül bírálta az aktíwaülékt szágBan, ugyarrabkoi' a tehenek azért, hogy az állami gazdaságok száma az országos. áHagoin jóval [ küldöttei nem vettek részt a vt- alul varr. Ezt az arányt a jövőben ; tóban, hanem- estet csendes szem- meg kell fordítsam. A továbbiate- jTél® volíak ennek- a nagyföntes- ban a takarmány termelés fontos- j ságá tanácskozásnak. — A tör bi ságát hangstilyezta1, itt krüBnösen, j hozzá®ólásra esetenkónrt térünk * lucernatermelés fokozására; hív--1 vissza;

Az aktívaiilés Klaukó Méívás

*«_ Következetesen hajtsuk végre a. Politikai Bteottság áron, Határoxatáf, amely a külünblV/.dfc szenveknéli in, MflP-esopor- fok létreboaésáti iráltyoztar elő, Ezen MDR- -sopovtok, útján biztosítjuk a pártpolitikájának- helyességét, annak megértetését a- párton kívüli dolgozókkal. Szűníeienül népszerűsítsük tanácsaiáknál; földműve»- azövetkezetcinknél, a. Hnzaflas NépfrontRennlelet a gabona- és rizscsépíés rcad{ .>3S

Hált a, tewnelési bizottságoknál és egje- ___

b

ilit a m«őgHzda.á» srodallsta, átszűrve- I 31 3 íteyeímeti A megye toldzését, tegyük ezt munkájuk, egyik fő Ma- 1 jaíi líülöhösen alkalmasak e-nagy- |elvtáry záróbeszédével ért, véget d«lávái

4. A pánt propaganda* é»s agitációs munkójáfran a z. eddiginél sokkal»

jobban és meggyőzőbben, kell ma- gyaráznunk a falu szocialista átalakításának, a mezőgafcdásá'gi termei es

felléndítésóneki elvi és gyakorlati kérdé | s<üfc Elméletileg I» fék kell vértezni' a párttagságot; a» ÁMO, Mi, tsz» kommunistáát

а. mezőgazdáságbam a párt előtt5 állő feladatok végrehajtásában. Ezt a( célt' fogják majd szolgálni a lteindufó esti» tanfolyamok*. melyekhez járási, pártbizottságaink adjanak meg minden segítséget; biztosít*« sák aztj hogy ezek eredményesen záruljanak be, amelyek komoly segítséget1 fognak iplenteni a járás* és községi pártbizottsá. gaink további munkájához.

A-Központi Vezetőség* különösen fbn- tosnak tartja, nagyra^ értékeli at ifjúság szerepét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Ezért a községi, járási pártbizottságaink adjanak meg min den i segítséget és támogatást DlSZ-szerveze- teinknek. A megyei és járási' DlSZ^bizott- ságaink gondoskodj anale arról; hogy. a DÍSZ II. kongresszusa által* meghatározott feladatok- a falu szocialista^ átszervezését illetően széles körben legyenek tudatosítva és népszerűsítve az ifjúság körében..

б. Tanácsaink gondoskodjanak arról, bdgy a* apparátuson belül alaposan vitás, sík meg a határozatot, fogjanak' hozzá azoknak a feladatoknak! végrehajtásához, amelyek', állami szerveinkre, hárulnak. A Megyei Pártbizottság, elsősorban annak adminisztratív osztálya, valamint járási pártbizottságaink és községi pártbizottságaink ellenőrizzék, és segítsék, a tanács- szerveink ezlrányú munkáját. Az MNDSZ. szervezetek- szorgalmazzák1 továbbra is a családtagok, bevonását a jelenlegi növényápolásnál; Népszerűsítsék, az asszonyok körében a termelőszövetkezeti mozgalmunk jelfentőségét, fontosságát. Fejtsenek, ki konkrét agitációt a. belépések és új tér- : meiőszövetkezetek létrehozása érdekében, a dolgozó, parasztasszonyok, körében. A Szakszervazetek Megyei tenáesa eleve- j nitse fel Újból' az ipari patronázs-rnozgal- [ makat .és. a különböző, technikai segítségen, kívül fektessen komoly sUfcyt arra,, bogy J tanítsák, neveljék termelőszövetkezeti ve- ^

A föidinŰMelésügyj btr^yüj'- tási miniszter együttes rwiutetet- ben szabályoztié az isiéi cséjilés, rendjét'. Jtiszeriat galtonát csab cséplőgéppel' vagy kombájnnal szabad, csépelni. A eséplcs tóiya- matosságánafc biztosíítetána a behordott és asztagha rakott gabonát lehetőleg, közös szérűn kell elcsépelte. A csépliést — az állami, kísérteti, tan- és cél gazdaságok kivételével — a gépállomások végzik.

EróibacsépLést csak álhirrii, Kj- sérléti, tan- és céigaiwiasSgfilt- ban végczhi tmik. Elüuséptes, valamint a kézi ciki válj «s«tteg .'nyomtatással törlénő csépié» csatt a- községi tanáits ongudélyévei. tör-! ténhPtik. Késeaséplébt — ehliazi! külön, engatlély nem, kuli, — csak,i azok a termelők. végbzhtittit k, akiknek földterülete' több dánabban; egjunástól, nagjt távolságra van. Kalákacséjiiés csak tt.yati cséplögépnéii engedélyezhető, amely mellé a gépállomás munkacsapatot biztosítani nem tud.

A osépiést a nemesített, gittet- nával kell kezdeni, amelyből nem szabad kiadni, a részt; A; természetbeni járandóságokat szokvány

gal)imával ke,U IfliigyonJiteiű,

A gaJmnaösépíésnéa ügyeim', keli, hogy a szem veszteség es a. szamtörés a hűiTiur aráaalékoti ne haladja-meg. kátérh mim len csep- l'őgépnál es kombájanrá gal»na- iranutnlkéiü eJfeHíirzése-laeii feaiitve- gezni. Az ellenőrzésekéni a cséplőgép felelős- vezütőjp,. a gép- álleuiás, illetve az ál»íuii gazdaság igazgató ja és ill (kékes mezőgazdásza felelős.

Elő- és réttzcsoplétHiél ugyanúgy, mint'a rendes csáp lésnél1 is, 'eftősoröarr az á lam iránti k te- telcnsettKéget keli! teljesíteni, (ia- b*nát mwika» áálii|Mjlilun «sépnlnd ncnr szzihad. Okvléis gabonára csoki a többi) üizókmonte» gafto- ntt' edcsépláse utón kerülheti ser

A' nemiek,t intéződik még az alcséjjeJt gaiianai njvlváutaniúsá- nóf, a nyíl vilii tűnt ók, a cséplőgép felelős vezetőin a begyűjtési dolgozók föladatairól, a cséplés ellenőrzéséből, a begyűjtésről. A továbbiakban rendelkezik a csép- lési szabálytalanságok megaka- dájyozásáróli és seabálytáláns4g Aetéh az eljárás módjáról.

A rizaoséplésne a g ihonacsép- lés szabályai az irányadók.

A siófoki sorsolás

a harmincadik áMamkölcsöni-húzás lesz

M 111 Békekölcsön június 29-k A siófoki sorsolás ny í remé- siófoki sorsolása mar a 30: ót~! nmeivel, együtt a kihúzott kőtwél&mfcöicsön-húzás Az, első sor- ' , , _

.. „ , . . nyék szama 6.754.125-re, a torsola son Budapestéi f95f). szép- , ’

tember. 14—17 között, az. Ötéves.| lisztesekkel visszafizetett összeg

Tervkölc.sön tótvényejiwk számát pedig-1,5119266.400 forintra em«tl- húztáli kíi. I keilik