Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

i&55 június SS., OsiMöriófc Ötödször kapálják a cukorrépát füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ-ben Talán még egy évben sem dol­gozott a füzesgyaímati Vörös Csillag TSZ tagsága ilyen szor­galommal, mint most. íjgy beszél a szövetkezet minden tagja a ku­koricatábláról, a cukorrépáról, líogy a mi kukoricánk, a mi répánk Mindenki tudja, érzi, ha a tsz területén dolgozik, a .sajátját kapálja. A többezer holdas gazdaságnak minden részébe jut a brigád- tagokból. Hiába keresne bárki is kapálatjan kukoricát, vagy gazos répát, nem találna. Szépek, tiszták a kalászosok is, jó ter­mést Ígérnek. A cukorrépából 200 mázsás termést várnak holdanként. Ez még is lesz, hiszen már — az egyelést is számítva — ötször ka­pálták meg. A 460 hold kuko­rica sorkőzét kétszer ekekapáz- ták és a sorokat ugyancsak két­szer kézzel kapálták. Most eke- kapázzák harmadszor. A 30 hold borsót kétszer kapálták. Gyom- talanították a 20 hold lent és a 64 hold kendert. A szálastakarmányról sem fe­ledkeznek meg. A lucernát, réti­szénát, takarmánykeveréket — összesen 502 holdat — lekaszál­ták, felgyújtották és már be is kazalazták. 210 köbméter sílót is készítettek. Ebben a munká­ban sokat segítettek a fiatalok) Makra Olga, Németh Róza, Sző­ke Lajos, fekete Júlia, Fapp La­jos és a többiek. 1820 hold kalászos vár levá­gásra. Ügy tervezik, hogy az ara­tást 5—6 nap alatt elvégzik, hi­szen négy kombájn, négy Kéve­kötő aratógép segíti ezt a mun­kát. Ezenkívül 118 aratópár kézi kaszával vágja a gabonát. A cséplést idejében, könnyen tud­ják elvégezni. A hat cséplőgép­hez — amit a gépállomás ad — a tsz adja a munkaerőt. A 48 fogat, amely a kévéket hordja, ki van jelölve. A kocsik, szerszá­mok teljesen rendben vannak. Két gépkocsi a szemhordáshoz lesz beállítva. Az aratás és csép- lés ideje alatt jut munkaerő a í kukorica kapálására is. (Borbirá j Lajos levele nyomán.) _ ViUauowk VUf# ___ T ávirat VIHARSAROK NEPE SZERKESZTÖSEOE Békéscsaba Mi, a Gyulai Cementipari Vállalat dolgozói jelentjük, hogy az 1955 első félévi tervünket június 21-én tel­jesítettük. ttene Lajos igazgató Segítik a nyári mezőgazdasági munkákat A Békés megyei BLLSFLU Vál­lalat féléves tervét június 20-án déli 12 órakor teljesítette. Most az aratás-cséplési, tarlóhántási munkák segítéséhez készülődnek Több állami gazdasággal, tsz-szel tárgyalnak, s kötnek szerződést a nyári munkákra. A Mezőhsgyesi Cukorgyárnak 15 fogattal segítik a nyári mezőgazdasági munkákat A vállalat dolgozói célul tűzték ki, hogy a második félévben úgy dolgoznak, hogy elnyerjék az él- üzem kitüntetést. Hű segítőtársunk Ha eső után megállt a víz az udvaron, körülfogtuk, elvezettük, sőt vízkeréfcet is csináltunk, s elneveztük malomnak. Cséplés idején nagy sárdarabból gépet faragtunk, s ha sikerült gyufát csenni, még tüzet is gyújtot­tunk a sárból faragott magán- járóba. Majd később, amikor munkába állították bennünket, a faragás volt mindenünk. Fúró- faragó ember sok nőtt falvain- kon. Ha engedték volna, sok ház felépül ácsmester nélkül. De tör­vény volt rá. A paraszt, ha megannyira értett is a fúrás-fa­ragáshoz, mesterlevél nélkül nem sokra ment. De felnőtt jez a nemzedék. S ma már játék he­lyett az élet útjait járja. S já­tékmalom helyett erőmüvet éju't. Sárból faragott cséplő helyett modern, nagy gépet kezel. Gő­zös helyett traktoron ül, s meg­építi azt a házat, melyről nem is álmodhatott. Valamennyien von­zódtunk valami magasabb, nagy­szerűbb után. Most, amikor eljött a kor, a szocializmus di­cső kora, vágy-aink beteljesedtek. De vajon a gyermekkor érdekes játékvilága meghagyta-e bennünk az érdeklődés nagyszerű nyomát? Erre igennel válaszolhatunk. De sajnos, mégsem lehet teljes hatá­rozott a válaszunk. A határt jártuk a napokban. Gépállomásra, termelőszövetkezet udvarára látogattunk el. Sok fe­lé folyik most kazlazás, .az első széna szakszerű élté tele. Itt is, ott is motor búg, elevátort bajt. A mezőberényi Előre Termelő- szövetkezet udvarán egyszercsak nagy csörömpöléssel megállt az elevátor, s ha a szíj nem esik le, a hajtókerék fogaiba kerül a lánc leesése. Igen, mert olyan gyorsan járatták, hogy nem bír­ta a sebességet. Aztán jött a nagy­kalapács, ilyen és olyan fesze- getés, végre, ha elferdülve' is, ha egy kicsit megrokkanva is, elindulhatott újra — a talán most először használatba vett — ele­vátor. A másik helyen a Vésztői Gépállomás szakemberei egy kul- tivátorral kínlódtak. A kalapács is előkerült. De bizony a kapa még sem akart engedelmeske lni, mélyen járt továbbra is. Száz és ezer gépünk van, olyan géppar­kunk, hogy csodálatos. De va­jon mindannyian komolyan vesz- sziik-e ezt a kimondhatatlan nagy- vagyont? Vajon traktorosa­ink, gépkezelőink és valameny-- nyiem törekszünk-e, hogy olyi ér­deklődéssel, szeretettel, mint gyermekkorunkban a játékokat, megtanuljuk gépeink kezelését? Nagyon halkan mondhatunk igent. A sivár gyermekkor emlékét elhomályosította á gazdag jelen. Talán ez az oka annak, hogy nem látjuk eléggé a gépben a segítő­társat és a nagyszerű értékét. Vannak olyan szövetkezeteink, mint a kamuti Rákóczi, ahol a 150 tag közül 28-an vásároltak már kismotort. A kerékpár, mely azelőtt ritkaság számba ment, ma úgy elterjedt, hogy Kama­ton nincs olyan tanya, ahol leg­alább három ne volna. A motor — melyből összesen három volt: egy szerelőnek, a malmosnak, meg egy kuláknak — ma már nein elérhetetlen vágy, hanem lassan mindennapi szükségletté lép elő. Az élet megadja a lehető­séget arra, hogy egyre többen vá­sároljanak motort. Ezek a kis sa­ját motorok fölkeltik a régi érdeklődést, közelebb hozzák az ember életéhez a gépet, meg­szerettetik a nagyobb gépet is. A * motoron keresztül tanulta megbecsülni ifj. Füski Imre is Szép eredménnyel zárult a vasgyüjtő hónap a Békés megyei gépállomásokon A június 15-ével zárult vas- és fémgyűjtő hónapban igen jó ered­ményt értek el a Békés megyei gépállomások. Jó szervezéssel az eddig rendezett vas- és fémgyűj- j tő hónapok eredményeit túlszár­nyalták, s összesen 2444 mázsa 31 kg ócskavasat gyűjtöttek, ami 100 db G 35-ös traktor előállításához ! ad nyersanyagot. A gépállomások j közötti versenyben a legjobb a versenyt kezdeményező Mezőgyáni | Gépállomás, dolgozói 258 mázsa 80 kg vasat gyűjtöttek. Jó ered­ményt ért el az Orosházi Gépállo­más is. A leggyengébb a Szabad- kígyósi Gépállomás, ahol csupán 28 mázsa ócskavasat szedtek ösz- sze. A legtöbb fémet, 144 kilót a Mezőkovácsházi Gépállomás dol­gozói kutatták fel. Fémből a Bé­kés megyei gépállomásokról ösz- szesen 460 kg gyűlt össze. a Buldog-traktort, melyen ma is dolgozik. Bereczki László, Sze­keres Gábor, Balázs Gábor és mindazok, akiknek motorjuk van, másként nyúlnak a többi gép­hez is, s így- van ez rendjén. Így- foszlik szét az ellenség rá­galma, hogy sohasem fogunk megtanulni géppei bánni, hogy a magyar paraszt csak a lóhoz ért, a gépet csak kínozza. Ha meg­értjük, s megértetjük másokkal is, hogy milyen nagyi segítség a gép, akkor nemsokára valameny- nyi szövetkezetünkben hasonló lesz a kamuti Rákóczihoz a hely­zet. Mert nemcsak gépszerelő­iét jelent az, hogy- minden ötödik tagnak motorja van, hanem ar­ról is tanúskodik, hogy ebben a szövetkezetben a tagok életszín­vonala olyan magassá vált, hogy a régen fény-űzésnek számító mo­tor ma már mindennapi szük­séglet. De nemcsak a 'kismotorok igazolják ezt, hanem az is, hogy saját darálója van a szövetke­zetnek, saját erőgéppel, s emelteti több kisebb erőgépük is van. f a- megmunkáló gépek is vannak a termelőszövetkezet műhelyében Somogyvári Józsefnek nemcsak a gépkocsira van gondja, nem­csak a tagok kismotorjának! kar­bantartásához ad segítséget, ha­nem ezeket a gépeket is rendben tartja, sőt most a négy aratógóp karbahely-ezését is ő irányítja. Megvan tehát a tennivaló, 6 egyben az a bizonyíték is, hogy nemcsak a saját gépet, a saját kismotort, vagy kerékpárt szere­tik a dolgozók, hanem a közös gazdaság segítőjét is legalább úgy gondozzák és becsülik, mint szép lovaikat. Talán ennek kellene lenni a legfőbb követelménynek. Egy­beesőim, szeretni, gondozni a gépet, mint a lovat. Ha eljutunk odáig, hogy megértjük; a gép is érző, ha nem is közvetlenül ide­gekkel, mint a ló, de úgy, hogy­ha gondozzák — tovább tart. Szakember kezében főjavítás nél­kül egy-egy traktor évekig eljár, míg lelketlen gazda hónapok alatt tönkre tudja tenni, de így van ez az állattal is. A szocialista mezőgazdaság épí­tésének egyik fő feltétele a gépe­sítés. Az állam megadja a mező- gazdaságnak a kellő gépmeanyi- séget. A mezőgazdaság dolgozói pedig igyekezzenek gépszerete- tükkel, fokozódó szakértelmükkel meghosszabbítani gépeik élettar­tamát, hogy- ezzel is segítsék a szocialista mezőgazdaság építését Államunk segítségével tavaly épült fel Szarvason az új szülő­otthon, több mint félmillió lorintos költséggel. Itt az anyák ked­vező körülmények között szülhetnek. , A Hidasháti Állami Gazdaságban még ez a nóta járja: Szól a kakas hajnaltájban, szépen ring a búzatábla.« De már nem so­káig ring, mert a kijavított kombájnok rövidesen megkezdik a kenyérgabona betakarítását. — Ebből főz halpaprikást édesanyám — mondja a pöttömnyi kisregény, a hatesztendős Orbán Gyuszi, áld nemrégen X megrendezett körösvidéki horgászok békési csoportjának ifjúsági versenyén két 65 dekás csukát iogott. A versenyem első lett, egy horgászfelszerelést kapott. A második traktorosnapon avatták fel az ország legkorszerűbb gépműhelyét Muronyban., a Hidasháti Állatni Gazdaságban. Csak­nem egymillió forintos költséggel a gazdaság 60 tagú brigádja építette. i

Next

/
Thumbnails
Contents