Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1055 JUMUS 23., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér XI, ÉVFOLYAM, 146, SZÁM Minden erőnket, tudásunkat vessük latba a mesőgasdaság jelvirágos la t ti s á ért Lapunk 22-i, szerdai számában hírt adtunk arról, hogy a megyei párt-végrehajtóbizott- ság a járt- és tömegszervezetek, tanácsok, termelőszövetkezetek vezetői, kommunistáinak részvéte­léivel nagy-aktívaülést tartott. Az aktívaülésen Klaukó Mátyás elvtárs, a Megyei Pártbizottság má­sa úti lkára mondott beszédet, amelyben elemezte a Központi Vezetőség márciusi és júniusi ha­tározatából adódó legfontosabb tennivalókat. Az alábbiakban közöljük a beszámolót. Klaukó Mátyás elvtárs beszéde Megyénk dolgozói, elsősorban a termelőszövetkezetek tagjai öröm­mel és lelkesedéssel fogadták a Központi Vezetőség 1955. júniusi határozatát. Hasonló jelenségek tapasztalhatók — bár kisebb mér­tékben — az egyénileg dolgozó parasztságunknál is. A határozat megjelenése után például Okány községben egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok azzal a ké­réssel fordultak Házi Albert dol­gozó középparaszthoz, a helyi nép­front-bizottság elnökéhez, kérje meg a községi pártbizottság tit­kárát, hogy tartson nekik előadást a Központi Vezetőség határozatá­ról, főleg a termelőszövetkezetek­re vonatkozó feladatokról. Majd így folytatta beszédét Klaukó elv­társi A munkás-paraszt szövetség célja a munkásosztály hatalmá­nak megszilárdítása, mindenek­előtt a Szocialista társadalom fel­építése, a szocializmus alapjainak lerakása nemcsak városban, ha­nem a falun is. A fordulat évé­vel, miután hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges mun- | kásosztály kezébe került a hata- I lom és győzött a proletariátus diktatúrája, falun is hozzáfogtunk a szocializmus építéséhez: a kis­paraszti szétszórt gazdaságok szo­cialista, nagyüzemű gazdaságokba való átszervezéséhez. Rákosi elv­társ emlékezetes kecskeméti be­széde után, egymásután alakultak megyénkben, munkásosztályunk hathatós segítségével és támoga­tásával a gépállomások, állami gazdaságok és termelőszövetkeze­tek. Megyénkben ma már 34 állami gazdaság, 26 állami gépállomás működik, és 328 tsz, tszcs van 19.737 családdal, 23.050 taggal. A 328 termelőszövetkezetből 217 III. típusú, 112 I-es és Il-es típusú. Me­gyénk szántóterületének 38,4 szá­zaléka tartozik a szocialista szek­torokhoz. Ezen belül a szántóte­rület 23,1 százaléka a termelő- szövetkezetek, termelőszövetkezet» csoportok tulajdonában van. Az elmúlt évek tapasztalataiból okulva a mezőgazdaság szocialista át­szervezését szigorúan az önkén­tességi elv alapján, a marxiz­mus—leninizmus tanításai alap­ján kell végrehajtanunk. A kezdeti nehézségedet leküzd­ve, termelőszövetkezeteink egyre szilárdabban állnak a lábukon. A munkásosztály államhatalmának anyagi, erkölcsi és politikai támo­gatása, valamint termelőszövet­kezeti tagjaink aktív munkája révén termelőszövetkezeteink egyre életképesebbek, szilárdab­bak, jövedelmezőbb gazdaságokká váltak. Erről meggyőződhet akár­ki, aki széjjelnéz megyénk hatá­rában, különbséget lát a termelő- szövetkezetek és még egyénileg ' gazdálkodó dolgozó parasztok j földjén, szebbek a szövetkezetek kalászosai, kapásai. Ezt a különb­séget ma már egyre jobban elis­merik a dolgozó kis- és középpa­rasztok. Megyénk termelőszövet­kezeteiben, a kenyérgabonán kí­vül, 1954-ben, 1953-hoz viszonyít­va, majdnem minden növényféle­ségből emelkedett a holdankénti termésátlag. Tengeriből, naprafor­góból, rizsből két-három mázsával termett több holdanként, mint az elmúlt három év alatt. Növekedett az állatállomány is. Amíg 1953- ban a termelőszövetkezetekben 8 kát. holdon felül jutott egy szá­mosállat, addig ma 6 kh-ra jut egy. Persze, ez még nem kielégítő. Megyénkben tavaly számos szövetkezet tagsága el­érte a középparasztok jövedel­mét, sőt sok olyan szövetkezeti tagunk van, aki azt túl is haladta és nem cserélne egyet­len középparaszttal sem, Például a csanádapácai Haladás TSZ pénzre átszámítva 67, a nagybánhegyesi Zalka Máté 53, a hunyai Bajcsy-Zsilinszky TSZ 50 forintot osztott egy munkaegység- í re. Hasonló jó erdménnyel zár­tak a kondorosi Dolgozók TSZ. a végegyházi Szabadság, a med- gyesegyházi Moravszki TSZ-ek is. És sok szövetkezet van, amely 30 —35 forintot osztott munkaegysé­genként. Nem kétséges, hogy az idén — ha különösebb elemi csa­pás nem érj a szövetkezeteket — ezt az eredményt biztosítják, sőt túl fogják szárnyalni. Javult termelőszövetkezeteink vezetése is. Ez megmutatkozik a termelőszövetkezeti demokrácia elmélyítésében, a termelőszövet­kezeti tagság aktivitásában, a munkafegyelem szilárdulásában. Szövetkezeti vezetőink, járási és községi pártbizottságaink, párt- szervezeteink segítségével egyre inkább elsajátítják a nagyüze­mi gazdaság vezetésének mű­vészetét. Megyénkben sok termelőszövetke­zetnél kiváló vezetők működ­nek: elnökök, párttitkárok, bri­gádvezetők, akik — leküzdve a kezdeti nehézségeket — minden erővel a szövetkezetük megszilár­dítását, belső fegyelmük megjaví­tását segítik elő. Mint a végegy- ! házi Szabadság TSZ, amely pár­tunk III. kongresszusa által ado­mányozott versenyzászló birtoko­sa lett. Vagy a füzesgyarmati Vörös Csillag, amely a termelőszövetkezetek közötti versenyben jelenleg or­szágosan az első helyet foglal­ja el. A sarkad! Dózsa és Lenin, a nagy­szénási József Attila és még so­rolhatnánk azoknak a szövetke­zeteknek a számát, melyekben a tagok odaadó munkával segítik szövetkezetük megerősítését, jö­vedelmük növelését; Mindezek az eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy magabizto­sabban tekintsünk a jövő elé és határozottabb lépéseket tegyünk szövetkezeti mozgalmunk tovább­fejlesztéséért. A Központi Vezetőség június 8-i határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságban pártunk előtt kettős feladat áll; A párt III; kongresszusa határozatának meg­felelően, termelőszövetkezeteinket szám­szerűleg is tovább kell fej­leszteni, még pedig olyan ütem­ben, hogy a második ötéves terv • végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. Ezzel egyidőben növel­ni és olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági ter­melést, hogy dolgozó népünk élelmiszerszükségletét egyre in­kább kielégíthessük és iparun­kat is minél jobban elláthassuk mezőgazdasági nyersanyagok­kal. A két fő feladatot: a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zését és a mezőgazdasági terme­lés fellendítését együttesen kell végrehajtani. Ehhez az szükséges, hogy világo­san és félreérthetetlenül tisztáz­zuk azokat a káros, jobboldali, antimarxista nézeteket, melyek akadályozzák e két, de egységes feladat eredményes végrehajtását. A mezőgazdasági termelés fej­lesztését sokan ■— elsősorban Nagy Imre — szembeállították a nehézipar fejlesztésével. Nézzük meg, hogyan áll ez a helyzet, mi a helyes kapcsolat a nehéz­ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tése között? Ezt a kérdést szükséges tisztázni annál is inkább, mivel megyénk­ben is vannak még olyan hangok —* főleg a parasztság körében —, hogy „most már megint az Ipar és majd háttérbe szorítják a mezőgazdaságot“. Ez téves felfo­gás, mert a mezőgazdaság terme­lése, fejlesztése, elképzelhetelen a mezőgazdaság termelőerőinek fej­lesztése nélkül, azaz a mezőgazda­ság gépesítése nélkül. A mezőgaz­daság gépesítése viszont korsze­rűbb gépipart követel meg. A szo­cialista iparosítás, a nehézipar fejlesztése a mezőgazdasági ter­melés növelésének előfeltételét, a mezőgazdaság gépesítését teremti meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a terméshozam növelésének összefüggése Lehet-e a mezőgazdaság szocia- Ivatkoznak, hogy a szocialista át- lista átszervezésének időszakában szervezés visszaveti a még egyé­fellendíteni a mezőgazdasági ter­melést? Sokszor hallunk erre a kérdésre tagadó választ, arra hi­nileg gazdálkodó dolgozó parasz-' tok termelését és ugyanakkor a kezdeti nehézségekkel küzdő szö­vetkezetek és állami gazdaságok nem tudnak még megfelelő szín­vonalon termelni, nem tudják a nagyüzem adta lehetőségeket ki­használni; Aki ezt hangoztatja, nagyon gyakran további helytelen követ­keztetésekre jut. Ebből egyenesen következik az, hogy vagy az egyi­ket, vagy a másikat kell elhagyni. Ehhez jutott Nagy Imre és álta­lában a jobboldali elhajlók, akik abból a feltételezésből Indultak ki, hogy vagy szocializmust épí­tünk a falun és ez esetben nem lehet növelni a mezőgazdasági ho­zamot, vagy növeljük a mezőgaz­dasági hozamot, de akkor nem lehet szocializmust építeni a fa­lun.­A jobboldali elhajlók álláspont­jával szemben az a. valóság, hogy a ml viszonyaink között a me­zőgazdasági termelést lényege­sen emelni csakis úgy lehet, ha egyidejűleg nagyobb eredmé­nyeket érünk el a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében. A terméshozamok emelését csak­is a kollektív, nagyüzemi gazda­ságok képesek biztosítani. Aki azt állítja, hogy az egyéni paraszt- gazdálkodás útján á legközelebbi években olyan mértékben tudjuk emelni a mezőgazdasági terme­lést, hogy ez kielégítse munkás- osztályunk, parasztságunk, dolgo­zó népünk, honvédelmünk növek­vő szükségletét, az nem marxista és nem őszinte, az becsapja, de­magóg módon félrevezeti a mun­kásosztályt és a dolgozó paraszt­ságot is. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése — ha következetesen a lenini úton hajtjuk végre — elő­segíti a mezőgazdasági termelés növekedését, megfelelő alapot te­remt a mezőgazdaság termelő­erőinek gyors kifejlesztéséhez. A mezőgazdasági termelés fel­lendítése tehát parancsolólag megköveteli a mezőgazdaság szocialista átszervezését. De a mezőgazdasági termelés ho­zamának növelése és a termékek önköltségének jelentős csökkenté­se csakis szocialista gazdaságok­ban lehetséges. Ez az életszínvo­nal emelésének döntő feltétele. Ez még jobban aláhúzza a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­nek fontosságát. Ez mindenekelőtt az emberektől, a vezetőktől, a párt és a népi demokratikas ál­lam szervező és irányító munká­jától függ; Pártunk parasztpolitikájának helyes végrehajtásáról Továbbra is súlyt kell helyezni az egyéni dolgozó parasztok ter­melési lehetőségeinek kihasználá­sára. Úgy kell dolgoznunk, hogy maximálisan kihasználjuk az egyéni gazdálkodásban rejlő lehe­tőségeket, de ne tulajdonítsunk olyan lehetőségeket az egyéni gaz­daságioknak, amilyenekkel nem rendelkeznek. Éppen ezért erőin­ket elsősorban a mezőgazdasági szocialista szektorok termelőerői­nek fejlesztésére kell fordítani. Pártunk parasztpolitikájának helyes végrehajtása változatlanul a lenini ismert hármas jelszón alapszik: szilárdan a szegénypa- rasztságra támaszkodva, szoros szövetséget valósítunk meg a középparasztsággal és egy pilla­natra se szüntessük be a harcot a kulákság ellen. Természetesen a termelőszövetkezeti parasztság­ra — akár volt kisparasztokról, akár volt középparasztokról van szó —, egyaránt szilárdan támasz­kodik pártunk, munkásosztá­lyunk. Az elmúlt években a le­nini hármas jelszót nem minden esetben alkalmaztuk helyesen. Ez kifejezésre jutott abban, hogy el­hanyagoltuk a szegényparaszt­sággal való törődést, nem segítet­tük megfelelően gépi munkával; Ez következik abból a jobboldali irányzatból, amely úgy húzta alá a középparasztság jelentőségét, hogy elhanyagolta a szegénypa­rasztságot; A középparasztság megnyeréséhez a falun olyan tár­sadalmi erőre van szükség, amely­re a párt biztosan tud támasz­kodni. Ez az erő: a szegénypa* rasztság. Két helytelen és káros gyakor­lattal szemben kell a harcot foly­tatni. Az egyik az, amikor a vezető és irányító munkából teljesen ki­hagyják a szegényparasztságot (például a Hazafias Népfront, gaz­dakörök, sőt az elmúlt ősszel a helvi tanácsválasztásoknál sem kaptak megfelelő helyet a sze­gényparasztok). A másik helyte­len gyakorlat a különböző szek- táns nézetekből ered. Egyes he­lyeken nem vonják be megfele­lően a középparasztságot, nem­igen veszik figyelembe gazdag ta­pasztalatait, a mezőgazdaságban évő jártasságát; Feladataink a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében Pártunk Központi Vezetősége február 14-i ülésén a termelőszö­vetkezeti mozgalom továbbfej­lesztése érdekében a legfőbb fel­adatnak a meglévő termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának meg­javítását jelölte meg és hogy számszerűleg is fejleszteni kell a szövetkezeteket. Ezt húzza alá is­mételten a Központi Vezetőség jelenlegi határozata. Ebben az évben értünk el eredményeket megyénkben. Megalakult 12 új termelőszövetkezet és termelőszö­vetkezeti csoport, 164 családdal, 225 taggal. Ebben az évben a ter­melőszövetkezeti gazdálkodásra lépett 1863 család, 2416 taggal, 2481 kh. földdel. Ezen kívül 15 előkészítő bizottság is alakult; Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket tovább növeljük, biztosítsuk a Központi Vezető­ség júniusi határozatának ered­ményes végrehajtását, a párt-, állami és tömegszervezeteinknek a következő feladatokat ' kell megoldaniok: 1. A Központi Vezetőség június 7—8-i ülésének anyagát a megyei aktívaértekezlet után alapos elő­készítéssel tárgyaljuk meg nyílt (Folytatás a % oldalon )

Next

/
Thumbnails
Contents