Viharsarok népe, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-23 / 146. szám
AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1055 JUMUS 23., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér XI, ÉVFOLYAM, 146, SZÁM Minden erőnket, tudásunkat vessük latba a mesőgasdaság jelvirágos la t ti s á ért Lapunk 22-i, szerdai számában hírt adtunk arról, hogy a megyei párt-végrehajtóbizott- ság a járt- és tömegszervezetek, tanácsok, termelőszövetkezetek vezetői, kommunistáinak részvételéivel nagy-aktívaülést tartott. Az aktívaülésen Klaukó Mátyás elvtárs, a Megyei Pártbizottság mása úti lkára mondott beszédet, amelyben elemezte a Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozatából adódó legfontosabb tennivalókat. Az alábbiakban közöljük a beszámolót. Klaukó Mátyás elvtárs beszéde Megyénk dolgozói, elsősorban a termelőszövetkezetek tagjai örömmel és lelkesedéssel fogadták a Központi Vezetőség 1955. júniusi határozatát. Hasonló jelenségek tapasztalhatók — bár kisebb mértékben — az egyénileg dolgozó parasztságunknál is. A határozat megjelenése után például Okány községben egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok azzal a kéréssel fordultak Házi Albert dolgozó középparaszthoz, a helyi népfront-bizottság elnökéhez, kérje meg a községi pártbizottság titkárát, hogy tartson nekik előadást a Központi Vezetőség határozatáról, főleg a termelőszövetkezetekre vonatkozó feladatokról. Majd így folytatta beszédét Klaukó elvtársi A munkás-paraszt szövetség célja a munkásosztály hatalmának megszilárdítása, mindenekelőtt a Szocialista társadalom felépítése, a szocializmus alapjainak lerakása nemcsak városban, hanem a falun is. A fordulat évével, miután hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges mun- | kásosztály kezébe került a hata- I lom és győzött a proletariátus diktatúrája, falun is hozzáfogtunk a szocializmus építéséhez: a kisparaszti szétszórt gazdaságok szocialista, nagyüzemű gazdaságokba való átszervezéséhez. Rákosi elvtárs emlékezetes kecskeméti beszéde után, egymásután alakultak megyénkben, munkásosztályunk hathatós segítségével és támogatásával a gépállomások, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Megyénkben ma már 34 állami gazdaság, 26 állami gépállomás működik, és 328 tsz, tszcs van 19.737 családdal, 23.050 taggal. A 328 termelőszövetkezetből 217 III. típusú, 112 I-es és Il-es típusú. Megyénk szántóterületének 38,4 százaléka tartozik a szocialista szektorokhoz. Ezen belül a szántóterület 23,1 százaléka a termelő- szövetkezetek, termelőszövetkezet» csoportok tulajdonában van. Az elmúlt évek tapasztalataiból okulva a mezőgazdaság szocialista átszervezését szigorúan az önkéntességi elv alapján, a marxizmus—leninizmus tanításai alapján kell végrehajtanunk. A kezdeti nehézségedet leküzdve, termelőszövetkezeteink egyre szilárdabban állnak a lábukon. A munkásosztály államhatalmának anyagi, erkölcsi és politikai támogatása, valamint termelőszövetkezeti tagjaink aktív munkája révén termelőszövetkezeteink egyre életképesebbek, szilárdabbak, jövedelmezőbb gazdaságokká váltak. Erről meggyőződhet akárki, aki széjjelnéz megyénk határában, különbséget lát a termelő- szövetkezetek és még egyénileg ' gazdálkodó dolgozó parasztok j földjén, szebbek a szövetkezetek kalászosai, kapásai. Ezt a különbséget ma már egyre jobban elismerik a dolgozó kis- és középparasztok. Megyénk termelőszövetkezeteiben, a kenyérgabonán kívül, 1954-ben, 1953-hoz viszonyítva, majdnem minden növényféleségből emelkedett a holdankénti termésátlag. Tengeriből, napraforgóból, rizsből két-három mázsával termett több holdanként, mint az elmúlt három év alatt. Növekedett az állatállomány is. Amíg 1953- ban a termelőszövetkezetekben 8 kát. holdon felül jutott egy számosállat, addig ma 6 kh-ra jut egy. Persze, ez még nem kielégítő. Megyénkben tavaly számos szövetkezet tagsága elérte a középparasztok jövedelmét, sőt sok olyan szövetkezeti tagunk van, aki azt túl is haladta és nem cserélne egyetlen középparaszttal sem, Például a csanádapácai Haladás TSZ pénzre átszámítva 67, a nagybánhegyesi Zalka Máté 53, a hunyai Bajcsy-Zsilinszky TSZ 50 forintot osztott egy munkaegység- í re. Hasonló jó erdménnyel zártak a kondorosi Dolgozók TSZ. a végegyházi Szabadság, a med- gyesegyházi Moravszki TSZ-ek is. És sok szövetkezet van, amely 30 —35 forintot osztott munkaegységenként. Nem kétséges, hogy az idén — ha különösebb elemi csapás nem érj a szövetkezeteket — ezt az eredményt biztosítják, sőt túl fogják szárnyalni. Javult termelőszövetkezeteink vezetése is. Ez megmutatkozik a termelőszövetkezeti demokrácia elmélyítésében, a termelőszövetkezeti tagság aktivitásában, a munkafegyelem szilárdulásában. Szövetkezeti vezetőink, járási és községi pártbizottságaink, párt- szervezeteink segítségével egyre inkább elsajátítják a nagyüzemi gazdaság vezetésének művészetét. Megyénkben sok termelőszövetkezetnél kiváló vezetők működnek: elnökök, párttitkárok, brigádvezetők, akik — leküzdve a kezdeti nehézségeket — minden erővel a szövetkezetük megszilárdítását, belső fegyelmük megjavítását segítik elő. Mint a végegy- ! házi Szabadság TSZ, amely pártunk III. kongresszusa által adományozott versenyzászló birtokosa lett. Vagy a füzesgyarmati Vörös Csillag, amely a termelőszövetkezetek közötti versenyben jelenleg országosan az első helyet foglalja el. A sarkad! Dózsa és Lenin, a nagyszénási József Attila és még sorolhatnánk azoknak a szövetkezeteknek a számát, melyekben a tagok odaadó munkával segítik szövetkezetük megerősítését, jövedelmük növelését; Mindezek az eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy magabiztosabban tekintsünk a jövő elé és határozottabb lépéseket tegyünk szövetkezeti mozgalmunk továbbfejlesztéséért. A Központi Vezetőség június 8-i határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságban pártunk előtt kettős feladat áll; A párt III; kongresszusa határozatának megfelelően, termelőszövetkezeteinket számszerűleg is tovább kell fejleszteni, még pedig olyan ütemben, hogy a második ötéves terv • végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. Ezzel egyidőben növelni és olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk élelmiszerszükségletét egyre inkább kielégíthessük és iparunkat is minél jobban elláthassuk mezőgazdasági nyersanyagokkal. A két fő feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell végrehajtani. Ehhez az szükséges, hogy világosan és félreérthetetlenül tisztázzuk azokat a káros, jobboldali, antimarxista nézeteket, melyek akadályozzák e két, de egységes feladat eredményes végrehajtását. A mezőgazdasági termelés fejlesztését sokan ■— elsősorban Nagy Imre — szembeállították a nehézipar fejlesztésével. Nézzük meg, hogyan áll ez a helyzet, mi a helyes kapcsolat a nehézipar és a mezőgazdaság fejlesztése között? Ezt a kérdést szükséges tisztázni annál is inkább, mivel megyénkben is vannak még olyan hangok —* főleg a parasztság körében —, hogy „most már megint az Ipar és majd háttérbe szorítják a mezőgazdaságot“. Ez téves felfogás, mert a mezőgazdaság termelése, fejlesztése, elképzelhetelen a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztése nélkül, azaz a mezőgazdaság gépesítése nélkül. A mezőgazdaság gépesítése viszont korszerűbb gépipart követel meg. A szocialista iparosítás, a nehézipar fejlesztése a mezőgazdasági termelés növelésének előfeltételét, a mezőgazdaság gépesítését teremti meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a terméshozam növelésének összefüggése Lehet-e a mezőgazdaság szocia- Ivatkoznak, hogy a szocialista át- lista átszervezésének időszakában szervezés visszaveti a még egyéfellendíteni a mezőgazdasági termelést? Sokszor hallunk erre a kérdésre tagadó választ, arra hinileg gazdálkodó dolgozó parasz-' tok termelését és ugyanakkor a kezdeti nehézségekkel küzdő szövetkezetek és állami gazdaságok nem tudnak még megfelelő színvonalon termelni, nem tudják a nagyüzem adta lehetőségeket kihasználni; Aki ezt hangoztatja, nagyon gyakran további helytelen következtetésekre jut. Ebből egyenesen következik az, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat kell elhagyni. Ehhez jutott Nagy Imre és általában a jobboldali elhajlók, akik abból a feltételezésből Indultak ki, hogy vagy szocializmust építünk a falun és ez esetben nem lehet növelni a mezőgazdasági hozamot, vagy növeljük a mezőgazdasági hozamot, de akkor nem lehet szocializmust építeni a falun.A jobboldali elhajlók álláspontjával szemben az a. valóság, hogy a ml viszonyaink között a mezőgazdasági termelést lényegesen emelni csakis úgy lehet, ha egyidejűleg nagyobb eredményeket érünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A terméshozamok emelését csakis a kollektív, nagyüzemi gazdaságok képesek biztosítani. Aki azt állítja, hogy az egyéni paraszt- gazdálkodás útján á legközelebbi években olyan mértékben tudjuk emelni a mezőgazdasági termelést, hogy ez kielégítse munkás- osztályunk, parasztságunk, dolgozó népünk, honvédelmünk növekvő szükségletét, az nem marxista és nem őszinte, az becsapja, demagóg módon félrevezeti a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése — ha következetesen a lenini úton hajtjuk végre — elősegíti a mezőgazdasági termelés növekedését, megfelelő alapot teremt a mezőgazdaság termelőerőinek gyors kifejlesztéséhez. A mezőgazdasági termelés fellendítése tehát parancsolólag megköveteli a mezőgazdaság szocialista átszervezését. De a mezőgazdasági termelés hozamának növelése és a termékek önköltségének jelentős csökkentése csakis szocialista gazdaságokban lehetséges. Ez az életszínvonal emelésének döntő feltétele. Ez még jobban aláhúzza a mező- gazdaság szocialista átszervezésének fontosságát. Ez mindenekelőtt az emberektől, a vezetőktől, a párt és a népi demokratikas állam szervező és irányító munkájától függ; Pártunk parasztpolitikájának helyes végrehajtásáról Továbbra is súlyt kell helyezni az egyéni dolgozó parasztok termelési lehetőségeinek kihasználására. Úgy kell dolgoznunk, hogy maximálisan kihasználjuk az egyéni gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, de ne tulajdonítsunk olyan lehetőségeket az egyéni gazdaságioknak, amilyenekkel nem rendelkeznek. Éppen ezért erőinket elsősorban a mezőgazdasági szocialista szektorok termelőerőinek fejlesztésére kell fordítani. Pártunk parasztpolitikájának helyes végrehajtása változatlanul a lenini ismert hármas jelszón alapszik: szilárdan a szegénypa- rasztságra támaszkodva, szoros szövetséget valósítunk meg a középparasztsággal és egy pillanatra se szüntessük be a harcot a kulákság ellen. Természetesen a termelőszövetkezeti parasztságra — akár volt kisparasztokról, akár volt középparasztokról van szó —, egyaránt szilárdan támaszkodik pártunk, munkásosztályunk. Az elmúlt években a lenini hármas jelszót nem minden esetben alkalmaztuk helyesen. Ez kifejezésre jutott abban, hogy elhanyagoltuk a szegényparasztsággal való törődést, nem segítettük megfelelően gépi munkával; Ez következik abból a jobboldali irányzatból, amely úgy húzta alá a középparasztság jelentőségét, hogy elhanyagolta a szegényparasztságot; A középparasztság megnyeréséhez a falun olyan társadalmi erőre van szükség, amelyre a párt biztosan tud támaszkodni. Ez az erő: a szegénypa* rasztság. Két helytelen és káros gyakorlattal szemben kell a harcot folytatni. Az egyik az, amikor a vezető és irányító munkából teljesen kihagyják a szegényparasztságot (például a Hazafias Népfront, gazdakörök, sőt az elmúlt ősszel a helvi tanácsválasztásoknál sem kaptak megfelelő helyet a szegényparasztok). A másik helytelen gyakorlat a különböző szek- táns nézetekből ered. Egyes helyeken nem vonják be megfelelően a középparasztságot, nemigen veszik figyelembe gazdag tapasztalatait, a mezőgazdaságban évő jártasságát; Feladataink a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében Pártunk Központi Vezetősége február 14-i ülésén a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében a legfőbb feladatnak a meglévő termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítását jelölte meg és hogy számszerűleg is fejleszteni kell a szövetkezeteket. Ezt húzza alá ismételten a Központi Vezetőség jelenlegi határozata. Ebben az évben értünk el eredményeket megyénkben. Megalakult 12 új termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport, 164 családdal, 225 taggal. Ebben az évben a termelőszövetkezeti gazdálkodásra lépett 1863 család, 2416 taggal, 2481 kh. földdel. Ezen kívül 15 előkészítő bizottság is alakult; Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket tovább növeljük, biztosítsuk a Központi Vezetőség júniusi határozatának eredményes végrehajtását, a párt-, állami és tömegszervezeteinknek a következő feladatokat ' kell megoldaniok: 1. A Központi Vezetőség június 7—8-i ülésének anyagát a megyei aktívaértekezlet után alapos előkészítéssel tárgyaljuk meg nyílt (Folytatás a % oldalon )
