Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-04 / 103. szám

I93i> májas 4., »wrd) ■— ........ ■■■■■■ ------------------------- ViUaisaiaU, Hfyt ö sszehívták Varsóba az 1954. december 2-i moszkvai nyilatkozatot aláíró államok értekezletét Az európai államok 1934 no­vember 29-től december 2-ig Moszkvában, az európai béke és biztonság biztosítása érdekében megtartott értekezlete határoza­tainak megfelelően, az utóbbi időben a Szovjetunió, a Leng' el Népköz társas ág, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Komán Népköz­társaság, a Bolgár Népköztár a­| ság és az Albán Népköztársaság j kormányai megfe’elő előzetes megbeszélést folytattak. E meg­beszéléseken érintették, először j a* értekezleten résztvevő nyele állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződé e megkötésének kérdését, másodszor a szerződésben részt­vevő állantok egyesített katonai parancs iokeágának léte ítését. Tekintettel a párizsi egyezmé­| nyele ratifikálására, az említett államok most megállapodtak ab­ban, hogy a moszkvai értekezlet határozataiból folyó kérdések ntegvi'a á a céljábé1, második ér- tekez'etet hívnak össze ez év má­jus 11-re Varsába. A varsói értekezleten részt fog venni a Kínai N épköziársaság kormánya is, amely az érlekez- I leire megfigyelőt kübl. Nem akarnak többé időgép uralom alatt éJui Kairó. Nasszer egyiptomi mi- niszterelnék május 2-án Kairó­ban kijelentette, hogy az ázsiai és afrikai országait képviselői Bandungban »elsőízben tanács­koztak azoknak a hatalmaknak mellőzésével, amelyek korábban uralkodtak fölöttük, összejöttek, hogy kijelentsék: többé item akarnak idegen waten» alatt él­ni.« »Az ideológiai és politikai kér­désekben mutatkozó eltérések el­lenére —folytatta N as szer — nz értekezlet részvevői tökélete­sen meggyőztek abban, hogy meg kell őrizni a békét és meg kell hiúsítani a hábonjt, ef kell til- hfilí äz ato-iílffejíVVért, magát az atoimerőt pedig csakis az emberi­ség javára szabad felhasználni.« Mms 21*. épUsk ünnepe Lelkesen készülnek ország­szerte az építők ünnepére. Budapesten, a Hüvösvólgy­ben májas 29-én rendezik meg' az építők ünnepét. Vidéken, a nagyobb építkezéseken, így Sztálinváirosban, Komlón, Vár­palotán, Kazincbarcikán, Mis­kolcon, Zalaegerszegen színtan megünneplik az építők napját. H kisparaszti pzdasáQük további gépesítésére újabb négy­száz két kormánylemeaes- fogatos ekét hoz forgalomba a kereske­delem. A kiváTó minőségű, köny- nyu tatajinunkáló gépeké a Né­met Demokratikus Kő* árvaság­ból htvztmk be. A k:<**bb parcel­lákon i» fraSitaosa« «Ihahíiazfcató ekéket a f öldmíS vessző* etkezetek árusítják, _____________ — A gyomai és a békés* já­rifsi küitúrfiízbon hétfőn déhttam tartották meg ft kntfBrátis se eg- awtnife fgett élénk érdeklődéssel kísért Swieoi bewmttrtóit. Befejeződött a békeaiáírás-gyüjtés hazánkban 7,146.480 békealáírás a Béke-Világtanács bécsi felhívására Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délelőtt az Országház épületében fogadta az Országos Béketanács héttagú küldöttsé­gét, amelyet Andics Erzsébet Kossuth-ciijas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke ve­zetett. Andics Erzsébet az Orszá- j gos Béketanács nevében be- j számolt a Béke-Világtanács bé­csi felhívására hazánkban meg­indult békealáírásgyüjtés eredmé­nyéről. •— Népünk békeakaratát V; ----------------­n emcsak a békeívekre felsora­koztatott aláírások tükrözik — mondotta többek között —, Ke­nem az áldozatkész, nagy tet­tek is. A magyar dolgozók tud­ják, hogy hazánkban a békéért harcolni egyet jelent a helytál­lással a munka frontján, az üzemekben, a mezőkön, az is­kolákban, a kórházakban, a csa­ládban. Hazánkban az aláírás- gyűjtés április végén befejező­dött. A bécsi felhívásra gyűjtött békeatáírások végleges szán.a 7,146.480. Külföldi irtrek BERLIN. Hermann Schwann, a Szabad Demokrata Párt bonni parlamenti képviselője, Biti nyu­gatnémet lap jelentések szériáit nemrégiben, raegbeszé'ést. folyta­tott Puskin berlini szovjet nagy­követtel, Bonnban sajtóérteKeae- tea kijelentette: a nyugatnémet kormányTÉk a négyhatalmi érte­kezlet megfelelő előkészítése ér­dekében a nyugati hatalmakon kívül a Szovjetunió képviselőivel is tárgyaim kell. szerint Norrköping közelében a ködben összeütközött a svéd lé­gierő négy léglökéses vadászgé­pe. Mind a négy gép lezuhant, pi­lótáik a baleset áldozatai lettek. KÄRACSI. A Reuter Karacsi- ból származó jelentése arról ad hírt, hogy Mohamed Ali pakisz­táni miniszterelnök vasárnap rá­dióüzenetben jelentett® be: elfo­gadta Csou En-faj-nak, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöké­STOCKHQLM Mindeddig példa nek és külügyminiszterének rn<íft- néEkül álló légikatasztrófa történt' hívását, s Kínába szándékozik Svédországban. A Reuter jelentése | utazni. A DISZ Központi Vezetőnődének határoznia a f ill, osztálya» úttörők DISZ-he roló felvételére A Dolgozó Ifjúság Szövetsége má­sodik kongresszusául készülve, az út- tSeScsapaiteiawMi, elsésorban a VHÍ-oe ! pajtásak között mind nogyoMv mére­teket öltött az úttörőit DISZ-tagságra való előkészítése. Enne» során a ! Disz Központi Vezetöségéltez egyre tő»* levél érkezik, amelyekben peda­gógusok, úttörőcsapatok azt kérik, 1 Bogy a Dísz második kongresszusa tiszteletére a VBr-os úttörőket ez év­be» előbb teltessék fel az ifjúsági szövetség tagjai sorába. I A DÍSZ Központi Vezetősége he­lyesli e kezdeményezéseket s határo­zatot hozott arrór, hogy falun a te­rületi alapszervezetek, városokban a várost, metre kerületi OTSZ-Mzott- ságolt az önként jelentkező- VHI. osz­tályos úttörőket ez évben — május M-ig — ünnepi gyűlések»» vegyék fel • Disz soraiba. fik jelentkezéseket a csapattanács gyűjti össze és juttatja el a falusi DTSZ-szervezetekbez. illetve a városi vagy kerületi DWT-bizottsá gtww!, ahol döntenek az új tagok felvételéről. A magyar kormány levele a Szovjetunió Minisztertanácsához A magyar kormány, Hegedűs András, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökének aláírásával, levelet intézett a Szovjetunió Minisztertanácsához abból az alkalomból, hogy a szovjet kormány hazánknak is felajánlotta segítségét az atom- erő békés felhasználását célzó kutatásokban és átadja gazdag tapasztalatait. A magyar kor­mány köszönetét fejezi ki a szov­jet népnek és a szovjet kor­mánynak ezért a nagyfontosságú segítségért és levelében többek közt ezeket mondja: »A Szovjetuniónak ez az újabb baráti támogatása hozzájárul né­pünk és ezzel az egész béketá­bor erejének növekedéséhez és nagymértékben elősegíti a ma­gyar tudományos kutatás fejlő­dését, a termelőerők növekedé­sét, a szocializmus felépítését hazánkban. Ez a nagylelkű se­gítség újabb nagyszerű lehető­séget ad hazánk fejlődéséhez, mert elősegíti, hogy országunk az atomerőben rejlő hatalmas energiát a közeljövőben népgaz­dasága gyorsütemű fejlesztésére, népe jólétének növelésére hasz. nosítsa.c Rádió aktiv hó Kanadában A Torontóiban megjelenő »Kanadai Magyar Munkás« rím ff magyar nyelvű újságból! vettük az alábbi cikketr „atomháború fészke leszünk? Folyik az Északvidék jenki megszállása. Pearson kanadai külügyminiszter Torontóban, megdöbbentő nyíltsággal beismerte, hogy Amerika háborújába még akkor is au­tomatikusan, a parlament meg kérdése nélkül heletaszítanák Kanadát, ha a szóbanforgó kérdésben nem egyeznénk az USA- váll Eisenhower elnöknek ama kijelentése előtt, hogy az USA az atomfegyvert elsőnek is kész használni és Dulles külügyminisz­ter ottawai látogatása előtt Péarson kijelentette, hogy rövidesen még több amerikai haderő fog állomásozni a kanadai Sarkvidé­ken. Ez azt jelenti, hogy a kanadai Észak vidék, mely az ország területének több mint egy harmadát teszi ki, óriási amerikai hadi- bázissá válik — egy atomháborúhoz szükséges minden kellékkel készenlétben. Ezekkel egyidőben Ottawában és Sudburyban a közelmúltban hivatalosan megállapították, hogy a leesett M rádióaktiv volt an­nak az atombombaprőIbánaK a következtében, amit az amerikaiak a déli Névadóban végrehajtottak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak minden meglévő kanadai élete van veszélyben, hartem az ezután születendő kanadaiak is annak a veszélynek vannak kitéve, hogy nyomoréban jönnek a világra I« Az Egyesült Államok a szomszédos Kanadát nemcsak kato­nai támaszpontnak építi ki, francra gazdasági életébe is durván beavatkozik. Az Egyesült Államok kam adtai tőftefoefefct-téses ez idő szeriirt kilencxniTiiárd dollárra rúgnak. Így aztán az is érthetői, hogy az amerikai érdekeltségű kanadai trösztök, nem kanadai munkásokat, hanem egyesült állambeli munkásokat alkalmaznak — Kanadában. Ez a kanadai munkanélküliséget nagyon megnö­veli. Ezért a kanadai nép harca a munkanélküliség ellen, mind­inkább összefonódik az amerikai imperialisták uralma elleni harccal. Ezt a harcot a kanadai muuMsasztály élcsapata* a Kanada Haladó Munkáspártja vezeti. Megkezdődött a négy nagyhatalom nagyköveteinek bée»i értekezlete Becs. (TASZSZ) A Béesben, fo- ' lyó nagyköveti értekezletről köz­leményt adtak ki: A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­ge, az Amerikai Egyesült A!ia- j (nők, az Egyesült Királyság, Franciaország és Ausztria képvi­selői május 21-án II érakor mr- smiltek a Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében, hogy a leg­rövidebb időn belül befejezzék az osztrák államszerződés előké­szítését. A vendég J o KÉT ESZTENDEJE, így tavasszal, az egész falu arról beszélt, hogy a Szálai gyéftfc válá- mi lány Miatt otthagyta az ap­ját felmér« Pestre. Nem is látták a fiút azóta. A szél, egyet-mást máskést fsjdogátt. Néni is any- nyira a lány miatt ment el — mondogatták. - Más baj volt. Azt fs beszélték, hogy mégütötte az áp-já. Díváitok is akadtak, akik »látták*, ftögy Fétkó Visszaütött. Az igazság az, hogy at­tól az időtől kezdve az öreg Sz&tói tán még Bén* is mosolygott. Akármilyen finom éteff <étf élé az asszony, csak szokásból ütötte bélé á kanalat. Még * fe ile les paprikáscsirkét is kötelességből majszolta, wem szórt, wem dicsérte, mint azelőtt. Evett, rágyújtott és hallgatott. AZ asszony nem akart beletörőd­ni az új helyzetbe. Megpróbálta SzóbahOZfil Ferkét. De az öreg csak üngététt egyet-kettőt, aztán, h« máf túlsókat beszélt a párja, hát Otthagyta, had beszél jen ma­gának. A lovakhoz is Szótlan lőtt, A Párga fá-rá horkant, de hogy nőm kapott választ, hát csák úgy fél- szénimel rnérégette' a gazdát, és fovábfe f'öpögtaifa az abrakot. Ez vert fán a legMfegftyugtatóbb mu­zsika Szálúi fülének. Ilyenkor gon- dotfttai is nyugodtaftban for­dultak, H-á Ferkó jutott eszébe, most nem hessegecfe rí — meglátjuk, hegy mit érsz, ftágyiégóny — Néha még kf is sza­ladt a száján valami Ilyesmi. ■— írni kéne r.eki. — Ez már a har­madik-negyedik hónapban is meg­fordult a felében, de hiába, a ké­zé nem álló tá. Ó SSEEL különös doi-ög történt. Ott kezdődött, hogy belerop­pant a derekába, Segítség nélkül volt és sók volt a munka. A be­tegség májdhogy leverte ft lábáról. De erőnek erejével kitartott. Csak o vetés után esett ágynak. De ak­kor aztán hosszú Mőt nyújtózott. A gyérek, az meg sem látogatta. Kme *r<«*■•**• -e mr me <*r-<*r*ne*e'Me'*e'nr~«ir«Hr-*ie‘'Ke w <*e *r>e«e Pedig az asszony sokszor írt neki. fia levelet kapott tői«, el újságolta a fekvő- Szálainak, hogy bizony, ferkó nem hoz szégyent rájuk, i2(5á forintot keres, szeretik. Ho'gyne, hiszen olyan rencfei fiú. Near azért, hogy az 3 fia, defoát ilyen nem minden bokor­ban terem. — Az öreg hallgatta, * közben beleg derekát dörzsől- ge*#e. A* orvos adott valami rzért rá, attól j«tuh valamit. így később fibe fogadta a vendége­ket, mert vendég az vök. Egyre több, lassan már mindennap. Tömöri, a katonacrniborája és tőszöwiszédja, a végén már nem is egyedül jött. Ezért feltűnt az öregnek, hogy ezeknek az Ujba- rázda-beHeknek tán semmi dol­guk nines. JyJÍNDIG AZT VARTA, ami­kor egy-egy vendég benyi­tott, hogy »a majd csak elkezdik hogy lépjen be ő is. De azok bi­zony tán nem is gondoltak arra, legalább is mindig másról be­szélteit. dóidban ismerték annál, hogy ajtóstól rohanjanak a ház­ba. Már bosszantotta is, hogy Tömöri hol Feriről beszélt, hol meg azt mondta ef, hogy Eczsi, a Feri volt kedvese, miben nagy­szer» leány. Az öreg hallgatta, hallgatta, de egyszer aztán kiruk­kolt. — Idefigyelj Tömöri Miska, jó komáin volttá» mórt tszes-s vagy, én nem haragszom érte, csak legalább azt mondd meg, nri a fenéért jártok ide mindennap, mit akartok tőlem? — Tömöri csak mosolygott. — Kezdi már — gon­dolta. Majd így szólt. — A betegnek akkor nem unal­mas a betegség, ha gondolnak ve­le. — Még bólogatott is hozzá. Szálát nem nyugodott meg, de eo- be nem lehetett belekötni. így telt el két hónap. Amikor felépült és először végigkefélte lovait, még fötyörészett is hozzá. A Sárga na­gyokat horkantott. Hogyne, hiszen ilyen jókedvűnek jó egy éve nem látta a gazdát Szalai amikor végzett, kiállt a kiskapuba. Nézegette az utcát. Az­tán bement, leült a kanapéra, de csak mindig az ablakon volt a szeme, — Egye meg a fene — szól­ta el magát, amikor meghallotta saját hangját, rápillantott az as­szonyra, de az fel sem nézett. Meg­nyugodott egy kicsit. A délután is így telt el. Tán százszor is kinyi­totta a kiskaput, aztán másnap, harmadnap is így volt Lassan egy hete, hogy felkelt, de betegebbnek érzi magáit, mint amikor ágyba pa­rancsolta az orvos. Nem a dereka fáj, hanem valami betűi, nem fe­hetett megmondani, hogy hók Most már nem nézi az ablakot, ha vé­letlenül odapillant, akkor is el­fogja a méreg. AZ EGYIK REGGEL az istál­** lóban foglalatoskodott, nagy kocsizörgésre lett figyelmes. Kipil­lantott az ajtón, hát Tömöri, meg másik két jó barátja hajtott el a ház előtt. Tömöri csak úgy a sze­me sarkából villantott be, még a fejét sem fordította arra. De ezt is észrevette Szalai. — Hát már nem is köszön — fordult oda a Sárgához. A hangja idegen volt sajátmagának i». — Na megállj, Tömöri, megállj. Hát ezért húztalak ki a dolinából Do- berdéban, hogy rám se nézz? — A Sárga horkantott egyet. — Ilyen az ember — fordult oda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents