Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-04 / 103. szám
3 1955 májas 4., szerda yiUaisawU Héftt Megrövidíffük a határidőket Mi, a Békés megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói az alábbi vállalásokat tesszük az éves termelési és termelékenységi, valamint c nköltségesökkentési tervünk túlteljesítése érdekében — íigyelembevéve a vállalatunkra meghatározott élüzem-verseny feltételeket: 1. Éves termelési tervünket 104 százalékra, éves termelékenységi tervünket 105 százalékra teljesítjük. A tervezett éves önköltségi tervünknél 1 százalékos megtakarítást érünk el. 2. Figyelembevéve az I. negyedévi lemaradást, az I. félévi tervünket. 103 százalékra teljesítjük. \ esze’ka György párttitkár 3. Lakásfelújítási (tatarozási) tervünket október 30-ig teljesítjük. 4. A határidők megrövidítése érdekében az alább felsorolt munkákat vállaljuk: A békéscsabai V. kér. állatorvosi lakáét május 30-ra, a szarvasi állatorvosi ambulanciát június 30-ra, nagykamarúsi napközi otthont jiiniue '30-ra, az orosházi szociális épületet július 25-re, Békéscsaba, Thurzó utcai állatorvost lakást augusztus 20- 1 ra, békés-berkei iskolát augusz- ; tus 2fl-ra, a békéscsabai vágóhíd szociális épületét augusztus 30- ra. a békés-berkei tanítói lakást Varga Mátyás váll. ig. Tarapeslk Gyula műszaki oszt. vez. szeptember 20-ra, a kondoméi tanítói lakást augusztus 20-ra befejezzük. 5. Vállaljuk, hogy az átadott épületek minőségi hiányosságai a szerződési összegek 0,o százalékát nem haladják meg. 6. A fenti vállalásokat a műszaki feltételek biztosításával, s a munkafegyelem megszilárdítása- I val, az anyagtakarékosság, a ! Sztahanov- és újító-mozgalom ki- szélesítésével, gépeink jobb kii használásával, valamint az üze- j mi kollektív szerződés pontjainak határidőben való teljesítésével kívánjuk elérni. Nyist Lajos OB-ehiök Petíner János kőműves, kiváló dolgozó Ágoston Mihály ép. v. az ép. ip. kiváló dóig. Többszöri kapálás A KOMATAVASZ! NÖVÉNYEK i UTÁN földbekerültek a tavaszi gabonafélék magjai is, teljes erő- j vei vetik a kukoricát. Néhány! nap múlva befejeződik a mezőgazdasági munkák első része, s kezdetét veszi a növényápolás,: a kapálás. Hogy az előző években termésátlagaink nem ala- j kuitak kielégítően, ennek egyik 'legfőbb oka a növényápolási. munkák nem megfelelő szerve-! zése, a gyomirtás elhanyagolása S hogy egyes helyeken kapáiat- lan maradt a kukorica, cukorré- | pa, zsebünkből pénzt, állataink- i tői takarmányt, iparunktól nagy- j mennyiségű nyersanyagot von- j tunk el. Kormányunk, iparunk éven- | ként növekvő segítséget ad: a nő-; vény ápolási munka megkönnyl-i tésére. A gépállomásainkon meglévő többszáz univerzális növény- ápoló géppel, a Zetor és Lauz Bulldog traktorokkal, átalakított kultivátorokkal, rúdon vontatott j fogatos lókapákkal, jó felkészü- j léssel, alapos és körültekintő i szervezéssel sokezer hold növényt j lehet sormíívelni. Gépállomása- j ink műszaki dolgozóim, agronó- musain múlfk csupán, hogy a gépi erőt megfelelően kihasználjuk. A GÉPI NÖVÉNYÁPOLÁS hatásos módszere a vegyszeres gyomirtás is. Megyénk termelő- szövetkezetei több mint 15 ezer holdon akarják ezzel a módszerrel — dicopúr permetezéssel — irtani a vadrepcét, aca- nagyobb termés! tot, egyéb egyszikű gyomnövényeket gabonavetéseinkről. A Mezőberényi Növényvédő Állomáson, az állomás dolgozóin múlik, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Már most gondoskodjanak elegendő gyomirtó-szerről, s hogy üzemképesek legyenek a permetező eszközök, tervszerűen osszák be a munkát dolgozó paraszt is a 8—10 hold földjén csak akkor gazdálkodhat eredményesen, ha az egész család dolgozik, úgy mondva: minden munkát a névnapján végeznek el. Nem lehet, de nincs ez másképp a szövetkezeti gazdaságokban sem. Helyesen teszi az a termelőszövetkezet, amely a növényápolási munka megkezdésénél számít a családtagokra, az asszonyoknak és a fiataloknak területet adnak ki. Gépi felszerelésünk igen nagy segítséget ad a termelő- szövetkezeteknek s ha úgy kívánja, az egyéni dolgozó parasztoknak is a növényápolásban. A munka jó része azonban a kis kapákra vár. A szövetkezeti gazdaságokban már most mérjék tó a munkaerőt, osszák fel egyénekre a kapásnövények területét, mint ahogyan az end- rndi Rákóczi, a sarkadi Dózsa, a nagyszénás! Lenin és megyénk több termelőszövetkezetében tették. E nélkül a békéscsabai Kossuth, a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet sem termelhetett volna tavaly holdanként 30 mázsánál több kukoricát, 200 mázsánál több cukorrépát így közvetlenül ér- I deke a tsz-tagoknak az, hogy j többször, időben kapáljanak, többet termeljenek, hiszen a terven felül termelt mennyi- I ségért természetbeni jutalom j jár A NÖVÉNYÁPOLÁS EGYÉ-j NEKRE történő felbontása segíti elő legjobban a családfa- : gok bevonását is. Az egyéni I Farkas Sándor prop. agronómus, Megyei Tanács, Gyűjtsük a székfüvirágat A székfű (kamilla) virág az Alföld szikes, vízállásos talaján terem tömegesen. A legfontosabb vadonternaők egyike. A kamillavirág iorrázatát a gyógyászatban használják. Gyógyhatásút külföl- j dón is ismerik, a begyűjtött virág ] túlnyomórészét exportáljuk, melyért népgazdaságunk nagy meny- nyiségű árut kap cserébe. A kamillavirágot a megyei földművé sszövetkezetek szedik be az Országos Gyógynövényforgairai Szövetkezeti Vállalat megbízásából. A gyűjtés ápriiis hónap végével kezdődött és május hó végéig tart. Ez igen szép keresetet biztosít. Szorgalmas munkával 80- 100 forintot is lehet vele keresni naponta. A megye lakossága a székfüvirág-gyüjtés népgazdasági jelentőségét ismerve, máris igen szép számmal jelentkezik a föid- művesszövetkezeteknél. A tömeg- szervezertek brigádokat alkotva készültek fel a gyűjtésre. A békéstarhosi Petőfi TSZ-ben öntözéses kukoricát termelnek a régi rizstelepen A békéstarhosi Petőfi TSZ tagjai a termő téridét gazdaságosabb hasznosítása érdekében bevezetik a vetésforgót a rizsfőMefeen. Hatvanholdas rizstelepülnek felén, a harminchoktes régi táblán az idén már öntözéses kukoricát termetnek. A régi rizstelep átépítését, a csatornák ásását most fejezték be, s megkezdték a vetést megelőző talajelőkészítést. Az öntözött táblába lieterózis kukoricát vetnek iwersomsaiji st a barázdás öntözéssel legalább 40 mázsás csöves átlagtermést akarnak elérni. A kukoricát herefüves követi majd két évig, aztán újra rizst termesztenek. Ekkor vezetik he' a másik 30 holdon is a vetésforgót. Ezzel a módszerrel elkerülik a talaj kimerülését, jövedelmezőbbé válik gazdálkodásuk. A begyűjtés meggyorsításáén A Medgyesegvházi Földmüvesszövetkezet vállalása Egészévi tojás-, saványbaromfi- begyüjtési kötelezettségünknek június 30-ig 100 százalékra teljesítjük. Ezért a földművesszövetkezeti tagság és a dolgozó parasztság körében versenymozgaimat szervezünk. Szakmai továbbképzéssel és jó munkával jobbá tesszük az átvételt és ezáltal a törési veszteséget a múltévi átlaghoz viszonyítva 25 százalékkal csökkentjük. helyek számát, hogy a beadását teljesítő dolgozó parasztság feleslegesen ne várakozzon, A verseny értékelése július 15-én lesz. Kér ;ük a föltíművesszövetkezetc- ket, hogy a fenti versenyvállalás- hoz csatlakozzanak. Ádám János, Lavrinyecz János igazgatósági tagok, Ragasz János felügyelőbizottsági tag, Andó Sándor fmsz. ügyvezető, Prókai Ká- j roly felv. üzemág. vez., Buzsik átvételt., növeljük a piaci átvevő- j Santó Gyula KPDSZ-c-lnök. IPARI TAPASZTALATCSERE Újítás a gyengébb minőségű szén felhasználására Csehszlovákiában a2, utóbbi időben igen sok erőműnél és még több üzemben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a barnaszénpor, lignit é& egyéb kiskalóriájú tüzelőanyagok felhasználására. A legtöbb helyen úgy próbálták megoldani a kiváló minőségű szénnel való takarékoskodást, hogy bizonyos arányszámban összekeverték gyengeminőségű tüzelővel. Másutt különböző újításokkal, a kazánok átalakításával érnek el említésre méltó sikereket. Igen jelentős I. Gregy és K. Mikota úgynevezett kétréteges tüzelési újítása. Az újítás lényege, hogy a tüzelő két különböző beöntőnyíláson jut a kazánba úgy, hogy a nagyobb széndarabok a rostélyon az alsó réteget, a szénpor pedig a felső réteget alkotja. Az eddigi kísérletek teljesen beváltották az újításhoz fűzött reményeket.. Gyakorlati megvalósítása egy-egy kazánnál csak minimális kiadást jelent. Nem véletlen, hogy a csehszlovák kormány határozatot adott ki, melynek értelmében a 1?—100 négyzetméter fűtési területű kazánokat Gregy és Mikota újításának megfelelően, legkésőbb 1056-ig át kell alakítani. A prágai „Szlovák Nemzeti Felkelés“-üzemben még az előbb említett újítást is továbbfejlesztették: a két beöntőnyí- lás közé egy harmadikat is szerkesztettek. Asmann fűtő, a műszaki dolgozók segítségével, úátnevezett segédbeöníőnyílást szerkesztett. Ebben a beöntő- nyílásban tartják a jó minőségű szenet, amellyel időnként ,,meg- ízesítik“ a kazánt. * A Monyinszki Fésügyapjú- kombinát szövőműhelyében Mihail Kapralov segédművezető a brigádjába tartozó mind a tizenkét szövőnő munkáját tanulmányozta és elemezte. Mindegyikük munkamódszerében talált valamit, ami. alkalmas a munkatermeléknység növelésére. Arra törekedett, hogy minden egyes brigádtag élenjáró tapasztalata a brigád közkincsévé váljon. ismét a lóhoz. Az megingatta fejét, aztán újra a lucerna után nyúlt. Az öreg ezt látva, arra gondolt: ennek is fontosabb az evés. Kifordult az istállóból. Eljött a délután, magára húzta a nagykabátját és azzal az elszánt akarattal indult el, hogy most megmondja a véleményét Tömörinek. Bement a szövetkezeti irodába. Az elnök leültette. Megkérdezte, hogy felgyógyult- e? Meg azt, hogy mi van Ferivel? Semmi egyebet. Nem soká kellett várni, Tömöri jött, mosolygott. Nem tudott, mit mondani neki, mert elmegy az ember mérge, ha meglátja azt az ártatlan képét azzal a huncut szemeivel. — Eljöttél, Ferenc? — kérdezte Tömöri. Az öreg nem válaszolt, csak bólintott. Melléült a másik, az sem szólt, várta, hogy Szalai kezdje. De Szalai hallgatott, nézegette az asztalokat, a falakat — úgv gondolta —, inkább ezt, mint Tömöri képét. — Mert, ha odapillant, akkor mosolyogni kell, ha mosolyog, Tömöri azt hiszi, hogy minden rendben van, pedig ma észre sem vette. — Tömöri megfogta a vállát. — Gyere na, nézz széjjel nálunk. — Szalai engedelmeskedett Mindent megnézett, de barátjára rá se tekintett. Az meg csak mosolygott a bajusza alatt. Mindennapos vendég lett a szövetkezetben Szalai. Néha az istállóajtóban is álldogált és várt, mert mégis van mit csinálni a szövetkezetben. Tavasz- szal, amikor a munka kezdődött, bizony a földeken is a cimborákat kereste. Megszokta nagyon a szót, megszokta az együttlétet. Ha már nincs itthon a fia, hát legyen valaki, akihez szólhat — így gondolta. ■— Egyik vasárnaD aztán meg is mondta Tömörinek, hogy ő tán most még jobban szereti őket, mint a fronton. Pedig ott az ember inkább egymásra volt utalva, mint most. — Lehet, de nem esküdnék rá. Az ember az mindig egymásra van utalva. — telelte Tömöri, aztán hozzátette. — Jobb is együtt, még a munka Is könnyebb. — Szalai csak ingatta a fejét, de még mindig nem tudta kimondani, hogy igaza van Tömörinek. Délután eljöttek a régi katonacimborák és azok mondták ki azt őhelyette. O csak jóváhagyta. Így lett tagja a szövetkezetnek. SZALADT AZ 1DO, nyár lett, ^ majd hirtelen őszre fordult, s együtt mintha kergetnék egymást a napok, olyan gyorsan repültek. Későn jöttek, korán mentek, jóformán még arra sem volt idő, hogy az ember úgy isteniga- zábó'l kigondol kódja magát. Az újfajta gondok el is homályosít- ják a régieket. Csak tán egyet,. a Béri ütötte sebet nem gyógyította be semmi. De csak megmakacsolta magát az öreg Szalai, nem írt. — Még mit nem ? 0 írja meg annak a kölyöknek, hogy most már hazajöhet, teljesül az akarata. — Azt már nem. ilyen vásár nincs — gondolta. Vágyódott a gyerek után, de haragudott is rá. Hogyne, hiszen neki egy sort sem ír, mégcsaa az anyja levelében sem üdvözli. Egyszer meg is mondta Tömöri komájának: hogy ilyen gyereket még az isten sem látott. Tömöri ezen is csak mosolygott, de most úgy, mintha ő tán többet is tudna a gyerekről. Ez bosszantotta Szálait. Mi van ezen. nevetnivaló1? Meg is bánta, hogy elmondta. Egy vasárnap hajnalban megkocogtatták az ablakot. Az aszszony eszmélt elsőnek. — Hallja, valaki be akar jönni — mondta és már kapta is magára a ruhát. — Maradj, majd én — mondta az öreg s felvette nagykabátját és kiment ajtóit nyitni. A kiskapuban Feri állt. Amikor meglátta alpját, liátl csak kiitánUa karjiájt! és átnyalábolta az öreget. Az nem szabadi«)zott, tűrte, hogy jól megszorongassa a fia, sőt ö is megropogtatta azt. Nem szóltak egymásnak. Ilyenkor, nem tud az ember beszélni. Amirp beértek, az asszony te felkelt. O tudta, várta, hogy Jón a fia, hiszen olvasta a tsz hazahívó levelét és most mégis sírásra görbült a szája. De lecsófkolta arcáról a kőny- nyet Feri. ^EM FEKÜDTEK LE. Beszélni kellene egymással, érezték valamennyien. De mégis csend ült a szobában. Feri tekintete nebdesett. A két öreg őt nézte, a legkisebb fiukat. Egyik fe- ‘ében sem fordult meg, hogy vajon meddig lesz itthon. Feri sem mondta, csak annyit tudott, hogy nagyon soká. (Ha megnősül is már, segítség kell az anyjának. Megférnek, n<fgy a ház, két szoba van. Nem kérdezte az öreg sem hogy mi a szándéka a fiúnak, félt attól, hogy valami olyat mond; visszamegy, nem marad itthon. Leste az arcát, próbálta kitalálni gondolatait. Nehéz feladat, de segített a fiú. — Mondták 'már édesapámnak, hogy én leszek a csoport szerelője? Én kezelőn a motorokat? — Az öreg megingatta fejét, nemei intett, aztán el is fordult hirtelen, mert tán valamit a gyorsan támadt huzat belesodort a szemébe. Szabó József
