Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-21 / 118. szám

2

1958 május 21.. szombat

ViUa'uaítok Képe

A Pravda berlini tudósítója az Ausztriával szemben folytatott zsaroló bonni politikáról

Moszkva. (TASZSZ) P( Naumov, a Pravda berlini tudósítója az Ausztriával szemben emelt bonni követelésekről többek között ezeket írja:

Amint megtörtént az osztrák államszerződés aláírása, Bonn uralkodó körei zsarolási kampányt indítottak Ausztria ellen. E kampány ürügyéül az osztrák államszerződés 22. cikkelyét választották. E cikkely értelmében ugyanis Ausztria kötelezettséget vállal arra, hogy nem ad át német jogi személyek tulajdonába Olyan Javakat, jogot vagy érdekeltségeket, amelyeket mint volt német javakat, vagy azokkal kapcsolatban kapott meg.

Naumov megemlíti, hogy a

bonni kormány kötelezettséget vállalt minden olyan szerződés elismerésére, amely a négy nagyhatalom és Ausztria között az ausztriai német javakra vonatkozóan létrejön, majd felveti a kérdést: mi rejlik tehát ebben az esetben az Ausztriával szemben emelt bonni követelések mögött? Erre a kérdésre könnyű válaszolni:

A nyugatnémet revansiszta körök — miután kudarcba fulladtak a közvetlen Anschlussboz fűzött számításaik — elhatározták, hogy kerülő úton próbálják céljukat megvalósítani.

Mindenáron el akarják ismertetni az osztrák kormánnyal a nyugatnémet monopóliumok jogát volt ausztriai javaikhoz.

A nyugatnémet uralkodó körök más célokat is követnek. Mint a Neues Deutschland című lap közli, „Bonni kormánykörökből szerzett értesülések szerint ezek a diplomáciai lépések arra j is irányulnak, hogy a nyugatnémet közvéleményt az osztrák államszerződés ellen hangolják.“

A nyugatnémet uralkodó körök Ausztria-ellenes, durva kirohanásai — állapítja meg befejezéséül a tudósító — csupán , újabb figyelmeztetést jelentenek az európai népeknek, amelyek Jog- : gal látják a német militarizmus I feltámasztásában az európai bé- ! ke veszélyeztetését.

Szeretettel üdvözöljük a Megyei Pártbizottság lapját meg* jelenésének 10. évfordulója alkalmával. A járási párt-végrehajtó* bizottság, a járás kommunistái nevében továbbra is sok sikert; kommunista harcosságot kíván a szocializmus építéséért folytatott harcban.

Járási Párt -végrehajtóbizcttság, Szeghalom.

.4 lap megindulásának tizedik évfordulója alkalmából további jó munkát kíván a

Szabadság Lapkiadó vezetősége és kollektívája,

Harcos üdvözletünket küldjü k a Viharsarok Népe fennállásának 10. évfordulója alkalmából. További jó munkájukhoz sok sikert kívánunk,

A Medgyes egyházai Bőrfex KSZ dolgozói, ■ ♦ ■

Az Egyesült Államok beavatkozása Olaszország bel ügyeibe

Róma (TASZSZ). Az olasz sajtó élénken kommentálja a nyugati hírügynökségek arról szóló közleményeit, hogy az Egyesült Államok Olaszországba akarja irányítani azokat a csaptait, amelyek most Ausztriában tartózkodnak és amelyeknek el kell hagyniuk Ausztriát az államszerződés aláírásával kapcsolatban.

Még a kormánykörökhöz közelálló néhány sajtóorgánum is elismeri, hogy az Egyesült Államok befolyásos körei úgy tekintik az amerikai csapatok Olaszországban történő elhelyezését, mint az Olaszországra gyakorolt politikai nyomás eszközét. Így a Stampa című lap, a New York Thnesnek a csapatok átirányítási tervére vonatkozó kijelentéseit kommentálva, a következőket írja: »Feltételezhető, hogy egyesek véleménye szerint az egyetlen biztosíték, amelyet az Egyesült Államok kaphat, Gron- chi elnökké választása és az európai helyzetben végbement változások eredményeként Olaszországban bekövetkezhető bármiféle esetleges változás eilen az, ha eddig Ausztriában tartózko-1 dó csapatait átdobja Olaszország- i ba ...

szemmel láthatólag olyan viszonyokat akarnak teremteni, hogy Olaszország feltétel nélkül kénytelen legyen hozzájárulni 1 a további kiadásokhoz és a katonai alárendeltséghez.“

Az amerikai csapatok Észak- Olaszországba történő áthelyezéséről szóló tervek közlése a tiltakozások új hullámát váltotta ki országszerte. Sok városban és tartományban a rendkívüli ülésre összegyűlt békebizottságok határozatokat hoztak, amelyebben elítélik ezeket a terveket. A ha- j tározatokat eljuttatták a köztár- [ sasági elnökhöz, valamint a parlament mindkét házának elnöké-1 hez. Sok ipari vállalat munká- j sainak gyűlésein azonos' tar-' talmú határozatokat fogad- j tak el. t határozatokban követe- j lik, hogy Olaszország független-1 ségének és nemzeti szuverénitá-! sának biztosítására irányuló politikát folytasson.

„II szovjet javaslatok életet öntöttek a tárgyalásokba"

— írja a Times

London. (TASZSZ) Hírügynökségi közlemények szerint, az ENSZ leszerelési albizottságába delegált francia képviselő nyilatkozatot tett annak kapcsán, hogy az albizottság június 10-ig szünetelteti munkáját.

Jules Moch kijelentette, hogy

a szovjet javaslat „számos új elemet tartalmaz“ és hogy a javaslatot elményülten kell tanulmányozni.

A Times című befolyásos angol lap hangsúlyozza, hogy „a legutóbbi szovjet javaslatok... életet | öntöttek a tárgyalásokba.“

l

Készülődés a nemzetközi gyermeknapra

A nemzetközi gyermeknap már hagyományos ünneppé vált népi demokráciánkban. Ez a nap a gyermekek, szülők, édesanyák öröme, amely a világ gyermekeinek békéjéért, boldog jövőjéért való fokozottabb harcot szolgaija. A nemzetközi gyermeknapot 1955 május 29-én az anyák világkongresszusának előkészí tése, s a békeharc jegyében ünnepeljük.

Megyénkben a gyermeknap előkészítő munkája már megkezdődött. Megyei, járási és községi előkészítő bizottságaink irányításával lázas készülődés van, hogy az ünnepség az eddigieknél nagyobb erőt mozgósítson. A bizottságok tagjai lelkesen segítik, irányítják ezt a munkát. Javaslataikkal, tapasztalataikkal úgy a gyermeknap programjának megszervezésében, mint a műsor ösz- szeállításában segítenek.

Úgy az MNDSZ, mint a szü- | lői munkaközösségek tagjai családlátogatásokon, anyák-gyűlésein és más megnyilvánulásokon beszélnek a gyermeknap jelentőségéről, a békéért folyó harc fontosságáról. Kaszaperen beszélgetéseken magyarázzák meg, hogy a Minisztertanácsnak az anya-és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló határozata hogyan segíti a családok, gyermekek szebb, boldogabb életét, összehasonlítást tesznek hazánk és a kapitalista országokban élő gyermekek élete között. Gyermeknevelésről előadásokat tartanak orvosok, pedagógusok és védőnők.

Rubus Péterné, megyei MNDSZ

A Viharsarok Népe 10. évfordulója alkalmával szeretettel köszöntjük a szerkesztőséget és minden dolgozóját. Tárgyilagos bírálataikkal nagyban elősegítik a kultúra fejlődését. További jó munkát kíván a

Balassi Együttes.

♦ ♦ ♦

Szeretettel üdvözöljük a 10 éves harcos múltját ünneplő Viharsarok Népét, megyénk párt sajtóját. Kívánjuk, hogy továbbra is ebben a szellemben tanítsa és vezesse megyénk dolgozóit, amely a szocializmus felépítéséhez, a béke, jólét meteremtésé- hez vezet.

Szarvasi posta dolgozói.

Dísztáviratok

Megyei lapunk 10 éves eredményes működésének évfordulója alkalmával szeretettel üdvözöljük az elvtársakat. Kívánjuk, hogy pártunk politikájának szellemében a jövőben is sikeresen nevel jék és mozgósítsák megyénk dolgozóit.

Hazafias Népfront Megyei Bizottsága.

Meleg szeretettel köszöntjük a Viharsarok Népét fennállása 10. évfordulója alkalmából. Szocializmust építő munkájukhoz, melyben támogatásunkról biztosítjuk, további sikereket kívánunk.

Megyei Tanács szakszervezeti bizottsága. ♦

Tízéves fennállásuk alkalmá ból harcos üdvözletünket küldjük és további jó munkát kívánunk:

Szabadkígyósi Tan gazdaság dolgozói és vezetősége.

Harcos üdvözletünket küldjü k a lap fennállásának 10. évfordulóján. További sok sikert kívánunk, ehhez jó munkánkkal mi is hozzájárulunk.

Medgyesegyházi posta dolgozói

A Viharsarok Népe eredményekben gazdag 10 esztendőre tekint vissza. Tanácsaink fennállása óta sok hasznos, építő bírálattal, jó tanáccsal segítette munkánkat. A Szeghalmi Járási Tanács dolgozói a 10. évforduló ün neplése alkalmával harcos üdvözletüket küldik.

Szeghalmi Járási Tanács dolgozói nevében:

Kardos József VB-titkár.

A ts

— Ma megint' a csoportban toltál? Láttam, hogy hajtottad a lovakat!

— Hát nem szabad nekem oda menni ?

— Nem! Itthon semmi hasznodat nem veszem, mindig csak ott vagy, még ebédelni sem jössz haza. Csak este aludni. Ha muszáj lesz, akkor meg nem mész Ugye?

— Elmegyek én édesanyám, csak vegyenek fel engem is tagnak. Az elnök elvtárs a múltkor is azt mondta, hogy várjak még, majd ha 16 éves leszek. Három évig én nem várok. Holnap elmegyek megmondani, hogy itt akarok dolgozni, engem is vegyenek fel.

— Hogyan gondolod te gyerek? Hát még csak 13 éves vagy — dorgálja az anyja.

— Az igaz, de én mégis megpróbálom.

Biró Sanyi másnap felkereste M elnököt. Elmondotta szándéz fia

kát. Az elnök csak mosolygott a bajúsza alatt, s annyit mondott;

— Majd a közgyűlés dönt, hogy ki lehet a tsz tagja, ezt te magad is tudod.

— Azt tudom. De azért én csak szeretnék tag lenni.

— Na, és mi szeretnél lenni a

tsz-ben? ^

— Horváth bácsinál kocsis.

— Kicsi vagy te arra, még a hámot sem tudod a lóra rátenni, mert nem éred el. Vagy kis székről fogod be?

— Majd segít István bácsi.

— Na, majd meglátjuk — mondta az elnök. — A közgyűlés, ha úgy határoz, hogy felvegyünk, akkor majd szólok. Itt vagy te úgyis mindig.

Az elnök a közgyűlésen előbb nem is akart erről szólni. Minek

— úgyis elvetik — gondolta magában. A hosszú értekezés után mégis a végén megemlítette. — Uj tag is jelentkezett közénk. Mindenki ismeri, itt van mindig a tsz-ben. Ekkor már mindenki

tudta, hogy a kis Bíró Sanyiról van szó. A tagok közül többen tiltakoztak, voltak, akik azt javasolták, majd, ha a 16 évet betölti. A többség mégis azt mondta: fogadjuk a tsz fiává.

Apa helyett nevelje a tsz. Szeresse mindenki úgy, mint saját gyermekét. Kilencen vannak testvérek, az anyja nem győzi egyedül. Ha a gyerek jól dolgozik, még keres is.

Boldogságtól kipirult arccal ült első nap kocsira. Horvátn bácsi hátra, a saroglyába üjt, s a- hogy haladtak a bélmegyeri utcán, jobbra-balra tekingetett. Vajon az egész község látja-e, hogy már egyedül hajtja a ,ova- kat, mert most már nem kell elszöknie otthonról, tagja ő is a szövetkezetnek. Szinte percenként csettintett az. ostorral, hadd sza- porázzák a lovak. Horváth bácsi este meg is jegyezte: — Jó kocsis lesz belőled kis summás, (így nevezték a tagok) de szere- ted-e a lovakat.

— Jobban, mint magamat, István bátyám.

— Majd elválik az idővel.

Reggelente sohasem kellett

költeni. Egyedül ébredt, s mire a többiek, akik helyben laktak, fölébredtek, már ott volt a lovak között. Édesanyja többször figyelmeztette: ráérsz még,^ korán van, senki nincs még ott.

— Korán kelnek a jószágok édesanyám, nekem is ott kell lenni az ébredésnél.

Egyszer aztán nagyon megharagudott, a brigádvezető megmondta, hogy a hízókhoz kell menni, jártatni, legeltetni kell naponta. Akkor aztán kereken kijelentette, hogy a tsz-t is itt hagyja, pedig nagyon szereti. Az elnöknek is csak azt hajtogatta, inkább nem marad, ha a lovaktól el keb válnia. — Nem sole időről van szó, csak néhány hónapról. — Még annyi ideig sem maradok. — Több lesz a kereseted is, családfenntartó vagy, erre is kell gondolnod. — Az elnök viccesen még azt is mondta, hogy »kikötlek, ha nem maradsz tovább.«

Másnap reggel mégis az elsők

közölt jelentkezett munkára, de nem az istálló, hanem az ól felé tartott. Etetés után már legeltette is a hízókat. Másik évben alig töltötte be a 14 évet, rövid idő alj|££ 63 gyönyörű hízót h’z- lalt egyeéül. Etetéskor, ha valamelyik hizó nem evett úgv, mint a többi, mindjárt az elnöknek szólt. Ha az állatorvos kint járt, mindig arról érdeklődött, mit adjon nekik enni, hegt még gyorsabban hízzanak. Amikor az óljukat takarította, alig-alig látszott ki a kerítésen. A második évben már 160 munkaegységet teljesített. Milyen boldog volt, amikor neki is vitték a búzát, kukoricát. Meg is mondta: Édesanyám, az első keresetemből olyan szép cipőt veszek magának, amilyen még eddig nem volt.

Tizenötéves sem voít. amikor újból kocsis lett. A legrosszabb két lovat kapta, amely már senkinek sem kellett, mindenki agyonhajszolta. Korábban ment reggel, későbben jött el este. Ha szerét tehette, és ha nem látta senki, mindig az istállóban símo-