Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-21 / 118. szám

(90S május Sl., szombat __________________________________ ViUaisütoU Hifit T eljesíteni kell a megszabott munkaegységet 3 A csauádapácai Haladás TSZ feöjtponijának udvarán nap mint nap néhány embert lehet talál­ni, akik beszélgetnek. Akadnak mindig olyanok, akik ráérnek, nem találnak munkát. Pedig Rkadna, hiszen a tavaszi növény­ápoláshoz még alig kezdtek hoz- lá. A kalászosok közül nem aca- toiták ki a gyomot, a csutka­tövet sem szedték fel. Huszonkét hold cukorrépa sarabolását nem fejezték még be, pedig a kukori­cát is kellene már kapálni. — A férfiak járnak rendesen dolgozni — mondja az elnök. — Igaz, hogy vannak, akik né­ha-néha elmaradoznak, vagy nem minden munkát végeznek szívesen, de azért nagyobb pa­nasz nincs rájuk. A lucernát is két nap alatt vágták le a 40 holdon, de a fiatal fiuk és nő­tagjaink nem akarnak dolgozni. Alig van olyan asszony, akinek 10 munkaegysége lenne dolgozni, és azok az asszonyon, akik tagjai a szövetkezetnek, a legsürgősebb munkákban — a növényápolásban — nem vesznek részt. Pedig előre látom, hogy az őszi zárszámadásnál az asszonyok nem hagyják szó nélkül, ha ke­vés kukoricát osztunk. Zsibrita Józsefné csak másfél nap volt kint még ez évben dolgozni, pe­dig ősszel ő szokott legjobban zúgolódni, ha keveset visz naza. A szövetkezet vezetőségének nem lehet megnyugodni abban, hogy csak a tsz férfitagjai járnak A Minisztertanács határozata megszabja — de az alapszabály is előírja —, hogy ;>a termelő­szövetkezet minden tagjának évenként legalább 120 munkaegységet kell teljesítenie Ez vonatkozik nemcsak a szö­vetkezet férfitagjaira, hanem a családtagokra és a nőtagokra is egyaránt.« A határozat azt is megszabja, hogy »a tavaszi nö­vényápolás idején mintegy 40, az aratás és cséplés idején 30, őszi betakarításkor 40 munka­egységet kell teljesítejniölk. Azoktól a tagoktól, akik az előírt munka­egységet akár a növényápolás, akár az aratás és cséplés, vagy az őszi betakarítás idején nem teljesítik, zárszámadáskor egész évben teljesített összes munka­egységeiknek annyi százalékát keli levonni, ahány százalék hi­ányzik a munkaszakaszokra ösz- szesen megszabott munkaegysé­gek teljesítéséből.« Azok a tagok, akik csak rit­kán járnak ki dolgozni nem­csak kevesebb munkaegységgel rendelkeznek, hanem zárszám­adáskor még anyagilag is meg­károsodnak. Ezt a határozatot a szövetkezet vezetőségének is­mertetni kellene, hogy minden tag tudja, ha nem jár rendsze­resen dolgozni és nem teljesíti a megszabott munkaegységet, nem várhat ősszel természetbeni juttatásokat, jó jövedelmet. L. Békés megye ifjúsága készül nagy seregszemléjére Épül a gépállomás Két öreg kőműves a maga mód­ja szerint végzi a vakolást, ügy tesznek, mintha nem is érdekel­né őket az eső, ami a nyakukba csorog. A Gyulai Gépállomás 100 erőgépes műhelyének felépített fa­lait vakolják. Portörő Sándor, mi­közben ezt a munkát végzi, nem meri bevallani Szabó Lacinak, akivel együtt dolgozik, hogy ő örül az esőnek. Tegnap vetette ti a babot, arra keil az eső. Rájuk, igaz, nem, mert abba kell hagyni! áTöjínkát és nem haladnak a vál­lalásukkal. Arrébb Csonka Má­tyás brigádvezető dolgozik "Pe­csenye György kőműves fiatallal. Csonka bácsi már régi szakmun­kás, sok falat rakott és bevakolt már, jól ismeri a szakma minden csínját-bínját. Kiváló minőségű munkát végez. így nyilatkoznak róla szaktársai. Szakismereteit nem rejti véka alá, megismerteti a fiatalabb társaival is. Igaz, mun­ka közben nem nagyon szeret be­szélgetni, ezért Pecsenye csak in­kább figyeli, hogyan s mit csinál az „öreg“. A brigádvezető ügyesen és gyorsan dolgozik. Ezt akarja el­sajátítani tőle a fiatal kőműves. Csonka bácsi megmutat neki j mindent, ha kell. — így tedd oda j a falhoz a kanalat, ilyen legyen j a habarcs — s egyebet. Nem sajnál- | i ja a fáradságot, ha szükség van 1 ! rá, megmagyarázza és megmutat­ja, mit, hogyan kell végezni. Meg­Mchus 25-én ülésezik a Megyei Tanács A Megyei Tanács május 25-én tartja ülését a békéscsabai kul­túrotthon nagytermében. A ta­nácsülés foglalkozik az aratás, cséplés és betakarítás munkájára való felkészüléssel, amely alka­lommal a Megyei Tanács mező- gazdasági állandó bizottságának elnöke beszámol a bizottság mun­kájáról. Megvitatja a tanácsülés a megye áruellátását s egyben értékeli a kereskedelmi állandó bizottság elnökének beszámoló­ját, illetve az állandó bizottság munkáját. Továbbá megtárgyal­ják a megye 1955. évi költségve- í tését, amelyet a pénzügyi ősz- : tály vezetője ismertet. A napirendi pontok megvita­tása után a tanácstagok kérdései és bejelentései következnek. van az eredménye, mert a vele dolgozó fiatalról is jó vélemény-- nyel nyilatkoznak az idősebb szaktársak. A legutóbbi teljesít­ménye a brigádnak 116 százalék volt. Ezzel nincsenek megeléged­ve és most ez az eső is hátráltat­ja őket, ezért bosszankodnak. — Megakaszt bennünket ez az eső — zsörtölődik Pecsenyés. — Meg, mert szabadon van még a tető, azt kellett volna előbb be­fejezni — méltatlankodik Cson­ka bácsi — és azután nyugodtan dolgozhatnánk idebent. Igaza van. Az eső hátrál­tatta őket ezen a napon. Megelégedéssel szemlélték a brigádszállásról, hogy a má­jusi eső hogyan záporozza végig a határt, ami ugyancsak olyan se­gítség lesz a mezőgazdaságnak, mintha ők az ősszel jóval határidő előtt befejezik a gépállomás épít­kezését és az erőgépek már innen indulhatnak a mezőgazdasági mun­kákra. Az egész megyében lelkesen készülnek a diszisták és velük együtt megyénk valamennyi fiatalja, a Békés megyei fiatalok május 22-i nagy seregszemléjére. A megye legtávolabbi járásából, a mezőkovácsházi járásból több mint 700 fiatal, a békési járásból több mint 1000 fiatal jelentette be részvételét. A fiatalokkal együtt nagy az idősebbek érdeklődése is. Nem véletlen ez, hiszen az if­júság immár hagyományossá vált találkozója mindig jelentős, színes sport- és kulturális események szintere is, A találkozó Békéscsabán, a Kazinczy utcai sportpályán ün­nepi megnyitóval kezdődik 10 órakor, ahová ünnepélyesen, zárt sorokban vonulnak fel megyénk ifjai. Az ünnepi megnyitót Nász­tor Sándor elvtárs, a DISZ MB titkára tartja. A megnyitó ünnep­ségen résztvesznek a DISZ KV képviselői, megyénk párt- és tö­megszervezeti vezetői. Elküldik képviselőiket a kínai, koreai, al­bán, lengyel fiatalok is. Délután 2 órától a ligeti szabadtéri színpadon és a téglagyári kultúrotthonban bemutatkoznak megyénk legjobb művészeti együt­tesei, művészei, a sportpályákon pedig megkezdődik ifjúságunk nemes vetélkedése. A színes, gazdag programot az ifjúság ligeti szabadtéri tánca és a csaknem félórás tűzijáték zárja bej Eddig 150 köbméter silót készítettünk Tíz éve, hogy kollektív, nagy­üzemi gazdálkodást folytatunk. Ez idő alatt tsz-ünk sok ered­ményt ért el és hibával küzdött meg. Ebben az évben tagságunk megfogadta: úgy dolgoznak, mint még eddig soha. Szövetkezetünkben érvényesül a demokrácia. Ezt úgy tudtuk elér­ni, hogy pártszervezetünk irányí­tását mindenkor figyelembe vesszük, s így közösen hajtjuk végre a Központi Vezetőség már­ciusi határozatának reánk eső ré­szét. Közgyűlésünket rendszere­sen megtartjuk. Kéthetenként a brigádvezetői értekezletek sem maradnak el. Itt beszéljük meg az elmúlt hét eredményeit, hi­báit, de megbeszéljük a soronkü- vetkező feladatokat is. Augusztus 20-ra tettekkel akarjuk bebizo­nyítani, hogy terméseredmé­nyeink jóval túlhaladják az előzi' évieket. Ezt úgy biztosítjuk, hogy a növényápolási munkákat már elvégeztük; 150 kát. hold őszi ka­lászost kiacatoltunk, vegyszeres gyomirtást 122 kát. hold földterü­leten végeztünk. Tavaszi vetésein­ket, a franciaperjét már kétszer megkapáltuk, a répát május 19-r*: kiegyeltük. A többi tavasziak kapálása is folyamatban van. Ál­lataink zöldtakarmányozásáról sem felejtkezünk meg. őszi ta­karmánykeverékből eddig 15‘i köbméter zöldsilót készítettünk, s helyébe másodnövényt vetettünk. Szekeres István, tsz-elnök Szekeres Sándor, levelező Sarkad, Lenin TSZ Amíg szőnek a gépeken.. A Békéscsabai Pamut­szovo gáttá, kefélgctte, különösen a Gizi volt nagyon kedves. Az ősz- szei a könnye is kicsordult, ami Kor elvették tőle és az öreg Mak- kainak adták a Reményért cseré­be. A Remény már minden ko­csison kifogott, senkinek sem kellett. Amikor a piacra vitték, senki meg nem kérdezte, hogy minek hozták ide, olyan rosszul nézett ki. Ha agyonütötték vol­na, akkor sem húzott. Nem is boldogult vele senki. Sanyi simo­gatta, becézgette s egy hónap múlva már alig] alkartapráismerni. A húzással sem volt nagy baj. Az ősszel a rizsaratáskor az egyik kocsi úgy elsüllyedt, hogy négy ló sem húzta ki, már úgy volt,, hogy ott reked. Sanyi kifogta kocsijából lovait, a rudat az el­süllyedt szekér elé akasztotta, egyet csettintett ostorával, s mint könnyű terhet, úgy vitték azok a lovak, amelyek már mindenkin kifogtak. öt év telt el az emlékezetes nap óta. A gyerekből meglett fiatalember lett. Ahogy haladt •7, idő, a bélmegveri József At­tila TSZ tagsága megszerette ésj szívébe zárta a tsz fiát, a csen- desbeszédű, szorgalmas fiatalem­bert. Nincs olyan ember a tsz- j ben, aki már valamire meg nem kérte. — Sanvikám, nekem haj­nalban megérkezik egy vagon téglám — szólt a magtáros — eljönnél-e segíteni? — Hány órakor menjek? — Két órakor. — Akkor már fél kettőkor ott leszek. — S az ígé­retének eleget is tett. Az év 365 napjából 36(kt dolgozik, bújhat a szél, eshet az eső, szó nélkül teljesíti mindenkinek a kérését. Az elmúlt évben 470 munka- egységet teljesített, az idén már 500-nál is többet vállalt. Nagy boldogság érte az elmúlt hónapban, a megyei DlSZ-bizott- ság kiváló munkájáért oklevelet adományozott neki. Azóta szinte megsokszorozott erővel dolgozik, hogy méltó legyen arra a juta­lomra. Megérdemelte, talán sen­ki sem szolgált úgy rá erre a kitüntetésre, mint ő, a tsz fia.- Cs. E. — MNDSZ-élet A kamuti Lenin TSZ asszo­nyai május 14-én műsorral egy­bekötött estet rendeztek; A 600 forint bevételt a gyermeknap megünneplésére fordítják. A mezőberényi Előre TSZ el­nöke — Kohút György elvtárs — a legnagyobb elismeréssel be­szélt a nők munkájáról, akik nemcsak a főzőkanál mellett, ha­nem a növényápolásban is meg­állják helyüket. A gyermeknapon az asszonyok kaláccsal, kávéval kedveskednek a fiataloknak. Eddig húsz asszony dolgozik a békési Alkotmány TSZ földjén répakapálásban. * A medgyesegyházi MNDSZ- asszonyok és a kultúrotthon ve­zetői közös előadást tartottak, melynek jövedelméből, a 650 fo­rintból, a fiatalokat megvendége­lik a gyermeknapon. Május 22-én Kvasz Mátyásné, az MNDSZ me­gyei titkárságának munkatársa tart élménybeszámolót az anyák országos konferenciájáról. Kaszaperen több kisgyűlést tar­tottak, ahol a gyermeknap je­lentőségéről beszélgettek. Szó esett arról is, hogy hamarosan megszervezik a tsz és egyéni dol­gozó asszonyok találkozóját. a májusi mennyiségi tervét — 17-éig — 100,4 százalékra teljesí­tette. Minőségben 93 százalékot ért el, még kéttized százalékkal kell a minőséget javítani, akkor termel majd a gyár a terv előírá­sai szerint. A minőségi lemara­dás egyik oka, hogy olyan új cikket is kell gyártania, amely­nek készítésével az üzemben ed­dig még nem foglalkoztak, s nem gyakorlottak benne a szövők. Egy másik ok: a tervezett ötféle szö­vet helyett most tízfélét kell sző­niük a dolgozóknak. Másfél hó­nap alatt majd minden héten egy újabb anyagféleség gyártásához kellett hozzálátniok. Az előkészü­letek, a begyakorlás hiánya ter­mészetszerűleg magával hozza, hogy nem növekedhet úgy a ter­melés, nem javulhat úgy a minő­ség, nem csökkenhet úgy az ön­költség, mintha kevesebb cikkfé­leséget gyártanának. hogy a Budapes­ti Pamutszövőipa­ri Vállalat vezetői a könnyebb j utat választották, amikor a bé-! késcsabai telep rovására — más telephelyek könnyítése céljából — kétszeresére növelték a gyár­tandó cikkek számát. Irányítá­suknak csak ez lehet a magyará­zata. Ellenkező esetben — ha az jobb lenne — már a tervezés­nél beállíthatták volna a tízféle cikket. Nyilván, mindezt Budapes­ten is tudják, csak hát azzal szá­mítottak: Békéscsabán még így is teljesítik a terv minden mutató­számát. Ez így is lesz. Mégis, az efféle irányítás a népgazdaságnak kárt okoz, mert a Békéscsabai Feltehető, Pamutszövő munkásai amúgy még többet, még jobbat, ezáltc még olcsóbban termelhettek vol­na. Az anyaghulladék | rításában első helyen van a Be késcsabai Pamutszövő a telephe­lyek között. Havi 600—700 kg hulladékot takarít meg. Ebből 4000 folyóméter szövetet lehel szőni. További munkával még jobb eredményt is el lehet érni Egyes dolgozók bizonyos rejtett helyeken dugják el a hulladékot — hogy kevesebbnek tűnjön. Ezeknek ellenőrzése az egyik leg­fontosabb feladat, mert csak ak­kor teljesítheti túl az üzem meny- nyiségi tervét, ha a túlteljesítés­hez szükséges anyagot a munká­sok megtakarítják. | Az üzem vezetői mar most foglalkoznak a nyárra való fel­készüléssel. A szövéshez — hogy a fonál ne szakadozzon — ned­ves levegő kell, amit csak zárt ablakok és mesterséges nedvesítés által lehet elérni, ügy tervezik, hogy időnként friss levegőt jut­tatnak be a munkatermekbe gépi berendezéssel. Egy má­sik elképzelés, hogy 8 szövő be­állításával műszakonként, felvált­va, mindenki egyszer egy rövid, langyos zuhanyt vegyen, felfris­sülésre. Ez még jóváhagyatlan terv — de mutatja, hogy a veze­tők segíteni akarnak. Uj megol­dás lesz, hogy e nyáron a légned­vesítő felszereléseket — remélhe­tőleg jobb eredménnyel — külön egy megbízott dolgozó kezeli majd. tg— Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents