Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

1955 május 19., csütörtök 3 Vikaisatúk Héfit Vandhái példaképe 8ok takaros tanyát látni Bé­késcsaba határának vandháti ré­szén, de tisztaságával, rendezett­ségével valamennyi közül kivá­lik Hrabovszki Mátyásé, a Kö­rös közelében. — S amilyen a tanya, olyan annak a lakója — vélekednek a városi tanácsnál. Ezt a vandháti dolgozó parasztok is megerősítik — körükben a jó gazdálkodó hí­rében áll Hrabovszki Mátyás. Példát vehetnek róla, s vesznek is. Tanácsát gyakran kérik. Hra­bovszki Mátyás pedig nem fukar­kodik a magyarázattal. Szívesen elmondja, hogyan termett hol­danként 18 mázsa búzája, 40 má­zsa kukoricája, 300 mázsa cukor­répája. Nézzük hát, mi az eredményei- n»k forrása. Ha valaki beszélget Vele« a már őszülő, de csupa erőt sugárzó emberrel, az életéről, munkájáról, már kezdetben ész­reveszik nála a föld határtalan szeretetét, Nem sokat mond sa­játjának — alig három holdat —, de azért elég szép darabot munkál harmadmagával, a csa­ládjával; összesen 10 holdat, amelyből az övén kívül kettő bérbevett, öt pedig állami tarta­lék* De legyen a föld bárkié is, ő egyformán kezeli valamennyit* Szerinte két dolog szükséges ah­hoz, hogy a föld — akármilyen Is —, jól teremjen: trágya, meg mélyszántás. Nem is vonja meg egyiket sem a földtől. Na, de teheti. Annyi a trágyája minden évben, hogy még el is adhat belőle. A szántáshoz pedig bát­ran káposztát termel. Persze, a föld nem marad üresen a káposzta késői kiültetéséig. Már kikelt a helyére vetett burgonya, amit addig értékesíteni akar a piacon. De bármennyire ss szereti a nö­vénytermelést. Hrabovszki Má­tyásnak mégis az állattenyésztés a mindene. Nem hiába adta ki neki a városi tanács az egyik bikáját. Két lova, két csikója, hat szarvas- marhája, 30 sertése volt még a télen, na meg a baromfi. Ez pe­dig csak annak lehet ennyi földiin, aki nagyon szereti a jószágot Az állomány azóta ugyan meg­csappant, de haszonnal. Disznója már csak 12 van, a többit eladta. Az egyik lovától is megvált (a kétéves csikót fogta be a másik mellé) 5500 forintért adta oda, Két tehenet is áruba bocsátott. Az előhasúért ötezret, az öregért pe­dig 3500 forintot kapctt. Az ilyen állattartás rppllett a beadás sem okoz nehézséget. Ser­tését júliusra ütemezték, de már e héten beadja. S nem is akár­milyet — 140 kilós hízót a nyolc­van egynéhány kilóba; Jó életük van — Hrabovszki Mátyás nem tagadja. De hozzáte­szi: — Bárkinek lehet, ha úgy dol­gozik. (B ará'h) igénybeveszi a gépállomás segítséget Az ősszel 5 holdat szántott neki traktor, pedig két lova van. Ez a magyarázata annak, hogy az alacsony fekvésű, kötött föl­dön, amelyik másnak sokszor alig terem, neki mindig sikeres a ter­mése. A többi munka azután — amint ő mondja —, már könnyen megy. A növényápolás csak já­ték a dúsan trágyázott és mé­lyen szántott talajon. Na, per­sze van egy elve — mindent ide­jében! Aki a vetést, kapálást és a betakarítást elhanyagolja, az ne várjon jó termést — magyaráz­za. ö már a múlt hét elején megkapálta a napraforgót. A ku­koricát a múlt hét derekán ekéz- te s a cukorrépája pedig már egyelés előtt állt. Jó eredményeihez az is hozzá­járul, hogy szakított a régi felfo­gással, hogy „jő úgy minden, ahogy az apám csinálta“. Büszkén újsá­golja, hogy az idén már öntözni is fog. Nyolcszáz négyszögöl pap­rikát, meg 200 négyszögöl őszi Lelkiismeretesebb szakirányítástI Üzemünk valamennyi dolgozója áprilisban is bebizonyította, hogy van lelkesedés és munkakedv. A múlt hónapban üzemünk termelési tervét í 15,9 százalékra teljesítet- lüíC Ez aZél-t vált lehetségessé, mert a márciusi párthatározat óta megjavult a munkafegyelem, s a munkaverseny az eddiginél szélesebb körben bontakozott ki. A termelés növekedésével azon­ban az anyaggal való takarékos­ság messze elmaradt a követelmé­nyektől. Áprilisban jóval több anyag került a szemétbe, mint előző hónapban. Ez abból adódott, hogy a Fűzkitermelő Vállalat nem megfelelő anyagot szállított «>» üzemnek. Olyan anyagot kap­tunk, amiből jő minőségű export­árut nem lehet készíteni. Súlyos kárt jelent ez az üzemnek. Csak egy példát: a múlt évben körül­belül egy vagon anyag esett ki a termelésből, mint használhatatlan, j Ezzel szemben ebben az évben j előreláthatólag 3 vagon anyag I lesz, amelynek egyrésze már a raktárban összerakva áll. mint se- , lejt. Ha ez a 3 vagon vessző -— j ami év végére a raktárban lesz —,1 mind használható lenne, az üzem- ’ nek 2—3 hónapi anyagellátását j biztosítaná, amely 100.000 for m megtakarítást jelentene. Mindezt lelkiismeretes, jó szakirányítássali meg lehetne menteni a népgazda­ságnak. Az üzem valamennyi dolgozója j elítéli ezt a lelkiismeretlen mun­kát. Változtassanak ezen az lile-: tékesek! Medpyesl Mihály, a kosárüzem dolgozója, Békés lllllllll!ililiíl!ll|líllj|||||||||||||illllllillllllllll!lllllllllllllll!lllilillilll lllllllllli!llllllllll|Nilíll!llillllflllll|! i szeg felé fordult. Egy pillana­tig tétovázott, feleljen-e, majd halkan megszólalt: — Neírt vagyok én úr, két nap­ja szereltem le, a tényleges kato­naidőmet töltöttem ki. Most ál­lás után nézek. Azt monták, hogy Szlélinvárosban munkaerőhiány Van, jelentkezek hát munkára, t— Mélyet sóhajtott és kissé job­ban magához ölelte á hegedűt. A lány szemében vizenyős fény parázslóit. A részeg rántott egyet a vállán s a saját pálihkája után a fiúját is egy hajtásra kihör- pintette, majd minden átmenet hélkül ismét énekelni kezdett: „Elvesztettem a zsebbe való ké­sem“. A cigánylegény állt egy darabig kezében á pálihkás po­hárral s lehajtott fejjel nézte a vonat zakatolására táncoló italt. Majd hirtelfen mozdulattal Ő iS Visszaadta a poharat, és hegedű­jén új nótára kezdett. — Ez is inegboibhdult — mo­rogta maga elé a részeg, feigy- gyesztett egyél a szájáh és úgyan- tolyan gyakorlott mozdulattal ön­tötte le az italt, mirtt az előbbie­ket. A szőke fiú a zene hang­jára felemelté a fej-ét ék ismét a lány biztató tekintetével talál­kozott, játszani kezdett; A részeg annyira bere­kedt, hogy már csak suttogni tudta kedvenc dalát: „Elvesztet­tem a zsebbe való késem“. A fiatalok összenevettek ezen. Amint egymást nézték, arcukról egy pillanatra sem tűnt el a mo­soly. A cigány legény egy darabig még együtt játszott a fiúval, míg végül gyöngyöző homlokát vé- I gigsímítva, letette a vonót. A vonat lassított, a szőke fiú is letette hangszerét, még egyszer hosszan a lányra nézett és így szólt SzekfűhöZ: — Felvenhe-e brácsásnak? — A cigánylefeéhy a fiúra, majd a húgára pillantott, elmosolyodott. — Nem brácsásnak, inkább prímásnak, meg brigádtagnak. — Együtt szálltak le. Haj halódott! Hosszan utánuk néztem, né­hány lépés múlva eggyé olvasz­totta őket a reggeli köd. Eül m- be csengtek még a hegedűk hangjai, nehéz volt megmozdul­ni. Valaki 'mégveregette a vál- lám és így szólt: — Végállomás, ne aludjon. — Hátrafordulok, az vasutas volt, aki egész útőft mélyen aludt mel­lettem; Tordai Géza Készítsünk jó zöld szénát Állattenyésztésünk fejlesztésé­nek legnehezebben kiküszöbölhető akadálya az állandóan visszaté­rő takarmányhiány; Énnek oka, hogy nem termelünk elég takar­mányt, a megtermelt takarmá­nyokban lévő táplélóanyagok nagyrészét pedig a helytelen tar­tósítási eljárások miatt veszítjük el. A pillangós takarmányoknál az emészthető fehérje-veszteség évente többszáz vagonra becsül­hető. Megyénkben is megkezdődött a takarmánynövények kaszálása; Arra kell törekednünk, hogy nagytömegű, jóminőségű takar­mányt készítsünk és már ez első kaszálás nagyrészét tartalékolhas­suk a téli takarmányozáshoz. Fontos a kaszálás időpontjának megállapítása. Akkor kaszáljunk, amikor a legjobb minőségű és legnagyobbtömegű takarmányt kapjuk. Ez az iídőpont takar­mánynövényeinknél általában el­ső sarjúhajtások megjelenése, vagy a bugahányás utáni és vi­rágzás előtti időpont. A helyes, vagy helytelen szá­rítással úgy a mennyiséget, mint a minőséget növelhetjük, vagy csökkenthetjük. A lekaszált ta­karmányt a tarlón — úgyneve­zett renden szárítással készítik szénává. Ez okozza a legnagyobb veszteséget. Legjobban bevált az állványos és huzalos szárítási módszer. Ha lehetőség van rá, külön szárítószérűn állítsuk fel az állványokat, ahol a kazalozést is elvégezzük. Kaszáláskor rövid ideig tartó fonnyasztás után hord­juk el a takarmányt a tábláról, Mert csak így válik lehetővé a kaszálás utáni boronálés, és ha Öntözünk, az öntözés elvégzése. A munkaerő-takarékosságnál Sem közömbös a táblán szárított széna forgatása, gyűjtése, hiszen a tavaszi kapálások és egyéb fem­lős munkák idejére esik. Ezek a munkák az állványos srénaké- szílésnél elmaradnak. A sodrony­ra felrakott zöl d lak arma nyból 6 —10 nap alatt kiváló minőségű, száraz szénát kapunk és mind­járt helyben kapálózhatjuk. Kaiser Imre DEÖNT kirendeltsége, Szarvas. Voniák felelősségre a hanyagokat Hogy bő termést takaríthas­sunk be, fontos a növényápolás időben való elvégzése. Ezt nap mint nap több dolgozó végzi Mezőhegyesen. A határban idő­sek, fiatalok, nők szaporán irt­ják a kalászosok közül a gyo­mot. A nehéz munka megkíván­ja a jó étkezést., a nyugodt, meg­felelő szállást. Ez több üzem­egységben meg is van. A fcelső- kamarási 21-es üzemegységben szép tiszta az ebédlő, az asztalok fehér abrosszal lete­rítve várják a dolgozókat. A fel­tálalt ételek is ízletesek. Minden­nap van hús, s a napi étkezés csak 9 forintba kerül. A szállások is megfelelőek. Az asztalokon vi­rágvázákban különböző virágok illatoznak. Nem lehet ezt elmondani min­den üzemegységről. Komlósfccs­késea jelenleg 130—150 alkalmi munkás van. A szállás most még; elegendő, de a létszám hamaro­san szaporodik, s akkor bajban lesz az üzemegy ség vezetője, mert: nem tudja elhelyezni a dolgozó­kat. Igaz, készül itt kétszer hat­van-fős szállás és egy Üzemi, konyha, de hogy mikor lesz kész*, az rejtély. így van ez a 73-as üzemegységnél is. Itt is az 5-ös Mélyépítő Vállalat dolgozói »építik« a munkásszállást és a konyhát. A munkahelyre kedden s van, amikor szerdán érkeznek és a hét útdíján, pénteken, vagy szombaton reggel már mennek haza. A szerződéskötés június 30 -ra szól, de ha már kész lenne az épület, akkor is késő lenne. Most szükségmegoldásként, egy nyári barakot állít össze — előre­gyártott elemekből — a gazda- ság egyik brigádja. A konyha is úgy készül, mint a lueaszéke. Nem is csoda, hiszen a Mélyépítő Vállalat dolgozói a heti munka-! idő bizonyos részét elutazzák, el-j kártyázzák és csak kevesebb ré­szén dolgoznak. Varga elv­társ, az üzemegység vezetője, többször megbírálta ezért őket, egyes munkákat nem vett át, mi­vel minőségileg kifogás alá ke­rültek, de ők rá se hederíieneb erre. Ez a »gyors« munka hát­ráltatja a bölcsőde létrehozásai is. Ideje lenne, ha az 5-ös Mély­építő Vállalat működését a fel­sőbb szervek ellenőriznék a hely­színen és felelősségre vonnál azokat, akik okai a hanyag mun­kának. Joós István Jól halad a növényápolás Termelőszövetkezetünkben tag­ságiink jó kedvvel végzi a mun­kákat, s így előre vagyunk a ta­vasziak művelésével. Ehhez hoz­zájárult a Vésztői Gépállomás is, mivel elegendő erő- és munka­gépekkel segített bennünket. A tagság jobban meg van eléged­ve a gépi munkával, mint ta­valy. A munka megkönnyítésére fogatos lókapákat alkalmazunk, s a kukoricát traktoros kultivá- torral kapáljuk. A tavasziakból 5 kát. hold mákot, 30 kát. hold cukorrépát már megsaraboltunk. Két növénytermesztő brigád ver­senyben végzi munkáját. A nö­vényápolásban legjobb eredményt Hegyesi Jánosné és Kilop* József 200—-200, Kovács Julianna és kremicki Sándorné 153,' Ceglédi Mihály és Szívós Lajos 106 szá­zalékot értek el. Homoki János, Lj Alkotmány TSZ, Szeghalom. Pillanatkép a kereskedelemből Három járás községeit látja el fűszer-, vegyes« és más keres­kedelmi árúval a földműves« szövetkezeik orosházi árubázi­sa. Mindennap másirányha indul a gépkocsi, viszi a kü­lönféle cikkeket, amit nagyon várnak a boltosok és a vá­sárló közönség. Egy ilyen út­jára mi is elmentünk. Kondo­ros, Csalvacsüd, Szarvas, Békés- szén tanórás üzleteit jártuk vé­gi« — Nagyon várják már a vá­sárlók ezeket a cikkeket — mondják a boltosok. Kíváncsian figyeljük, hogy a bázis emberei hogyan adják át az árut és legfőképpen azt, olyan árut hoztak-e és olyan minőségben, amit kértek. Sok helyen megelégedve veszik át az árut. Csak az örménykúti 11. sz. boltban akad panasz. Tíz doboz piskótát akarnak otthagyni a bázis emberei. A boltos méltatlankodik; »Nekem nem kell. mert nem veszik meg a vevők:« Azt persze nem figyeli meg, hogy a piskóta szavatossági ideje lejárt Mi az úton erről már meg­győződtünk, amikor a dobozok között hely elfoglaltunk. A bá­zis bizonyára meg akart sza­badulni ezektől az áruk­tól ! A csabacsüdi I szá­mú bolt is visszaáruzta a piskótát. Egy másik hiDá- val is találkoztunk. A leszám­lázott áru nem érkezett meg. A Bikazugi Állami Gazdaság büféje előtt, amikor megállt az autónk és kezdtük lepakolni m árut, újabb meglepetés kö­vetkezett. Hiányzott a »Ea- törzs« cukorka, pedig szám­lázták. — Úgy látszik, elfelejtettük feltenni — vakarja meg az egyik ember a fejét. Most aztán várhatják a ve­vők a következő járatot, míg idekerül a megrendelt áru. Így gyűlnek a tapasztalatok, amit él kell mondanunk a vállalat vezetőinek, hogy azokat meg­szüntetve, járuljanak hozzá, hogy a területükön az áruel­látásban ne legyen hiányosság. Nem mehetünk el szó nél­kül a kivételezés mellett sem, amit ugyancsak észre kellett vennünk, bármi­lyen ügyesen titkolták azt. »Reggeli italt« (cukrozott ka­kaó) minden szövetkezeti bolt­ba adtak — ahol csak kértek — de a szarvasi 49-es Kisker- üzletbe már snem jutott«. No, majd legközelebb megkapják ők is a bázistól, ha a kivétele­zés megszűnik!

Next

/
Thumbnails
Contents