Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-19 / 116. szám
4 1955 május 19., csütörtök Vikaisaiok Hépe K Szovjetuuló Kommunista Pártja életéből Fokozzuk a párt alapszervezeteinek szerepét Irta: A. KRAVCSEINKO (Rövidítés) A párt legfőbb ereje a tömegekhez fűződő szoros kapcsolatban ••éjük. A párt és a dolgozók cözti kapcsolat ' megszilárdításában fontos szerepet játszanak az alapszervezetek. A párt az alapszervezetek munkájával magyarázza meg a gazdasági és kulturális építés időszerű feladatait, szervezi a harcot a határozatok végrehajtásáért, a múlt csökevé- nveinek megszűntetéséért. Az alapszervezetek, hogy a dolgozók öntudatát emeljék, a párt politikáját megmagyarázzák, sokoldalú munkát fejtenek ki a tömegek között. Az alapszervezetek legfőbb célja, hogy az embereket meggyőzzék a párt politikájának helyességéről; Ebben a sokrétű felvilágosító munkában az egész alapszervezetnek részt kell vennie. Az élenjáró zaporozsje! gyárak egyikében a népnevelőket a párt- szervezet választja ki és neveli. A pártbizottság gondoskodik róla, hogy állandóan ébren tartsa a népnevelők érdeklődését, népnevelő-s?emináriumókát és értekezleteket tart, amelyeken megvitatják az időszerű kérdéseket. Az általános politikai kérdéseken kívül, saját üzemük gazdasági kérdéseivel Is foglalkoznak, meg- oeszélik, hogyan emeljék a termelékenységet, javítsák a gyártmányok minőségét, stb. A párt- szervezet nemcsak a gyár, hanem az egyes műhelyek sajátosságait és konkrét feladatait is figyelembe veszi. Természétesen j ilyen szervezés mellett eredmé- j nyes a népnevelőmunka. A népnevelők nemcsak bizonyos témákról beszélgetnek az emberekkel, hanem érdeklődnek azoktel! jesítménye iránt, állandóan látogatják a dolgozókat, Válaszolnak kérdéseikre, elmondják, mit hallhatnak aznap a rádióban, milyen előadást tartanak a pártbizottságnál, vagy a klubban, milyen filmet érdemes megnézni. Ismertetik az új könyveket, a színházban előadásra kerülő darabokat. A pártszervezeteknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a pártonkívülíekkel való kapcsolatuk megszilárdítását legjobban ügy szolgálják, ha a párttagok mindenben, de különösen a munkában példát mutatnak. A párt- szervezeteknek gondoskodniok kell arról, hogy minden egyes kommunista teljesítse kötelességét. A leningrádi „Krasznaja Znamja“- gyár egyes pártcsoportjai ennek köszönhetik sikereiket. A városi pártbizottság tanulmányozta a 2. számú konfekció-műhely, valamint az „A" orsózó-műhely pártcsoportjainak munkáját és megállapította, hogy a kommunlták itt 150—160 százalékra teljesítik a normát; Kitűnően ismerik a gépeket, tanítják a többieket, s eredményesen vezetik be a technika legújabb vívmányait. Nagyon fontos, hogy az alapszervezetek számoljanak az egyes tömegszervezetek sajátosságaival. A komszomolis- táknak például konkrét feladatokat kell adni és segítséget kell nyújtani e feladatok megoldásában. De ügyelni kell arra, hogy az alapszervezet ne dolgozzék a tömegszervezetek helyett, ne parancsolgasson nekik, hanem irányítsa működésüket és nevelje aktíváikat. A tömegekkel való kapcsolat szempontjából rendkívül fontos, hogy minden emberrel külön-kü- lön törődjünk, s a kollektívában megteremtsük a szívélyesség, a kölcsönös bizalom, az egymás kölcsönös segítése iránti hajlandóság légkörét. Ezért fontos, hogy mindenkivel egyénenként foglalkozzunk. A szervezeti szabályzat többek között arra kötelezi az alapszervezeteket, hogy állandóan gondoskodjanak a munkások, alkalmazottak és a kolhozparasztok anyagi és kulturális viszonyainak megjavításáról. Ez nemcsak országos viszonylatokra vonatkozik, arról van szó, hogy a pártszervezet ne feledkezzék meg azokról, akik rossz lakásokban élnek, törődjön a lakásviszonyok megjavításával, azzal, hogy a kommunisták gondoskodjanak a dolgozók munkakörülményeinek megjavításáról. A Kusztanaj-terü- leti új urnekszi szovhoz pártszervezete például állandóan gondoskodik a munkások életkörülményeinek megjavításával. Rendszeresen megtárgyalta a szovhoz építkezéseinek, az újonnan átköl- tözöttek kulturális és anyagi ellátásának kérdéseit, gyakorlati szervezőmunkát végzett. Most ebben a szovhozban több mint ezer ember kapott kényelmes, új lakást. Ugyanitt étkezdét, klubot, hétosztályos iskolát létesítettek, bevezették a villanyvilágítást, a rádiót; A munkások értékelik a kommunisták gondoskodását, ebben a párt általános politikájának megnyilvánulását látják, ezért javaslataikkal bizalommal fordulnak a pártszervezethez; Az alapszervezetek aktív tömegmunkája biztosítja a munkások, a kolhozparasztok, az alkalmazottak öntudatának növekedését, kezdeményező erejük fejlődését. A kommunista építés sikerének ez a legdöntőbb előfeltétele. Tavasszal Miért van, hogy így tavasszal, míg a rügyek bomladoznak a nyári nap hevét várom, pergését az érő magnak, a kalászok zizegését? Érzem, hogy az izmom feszül, már terűi a dús rendre rend. Víg nóta száll... Ez az étet? A tavasztól a nyár üzent, hogy készüljünk aratásra? A lányom még pár hónapos. Én úgy érzem, már kijárta iskoláit. Olyanféle hdzasítni való lányka, legszebbek közt is a legszebb .., Tervezgetem a holnapot, látom pajkos unokámat. (gyűjtöm egyre a meséket ezer titkát a világnak, mint virágot szép csokorba. Olyan jó így álmodozni munka közben, nóta közben. Csak egy lépés van már hátra a jövő és én közöttem. Csak egy lépés, csak egy lépés ... Minden új rend, új barázda, minden új dal közelebb visz. A jövö a jelenből nő: mindenki, ki telt szívvel hisz, tetteiben megtalálja! MillSl GYULA Kommunista asszonyok találkozója Békéscsabán az MNDSZ városi bizottsága kedden este a téglagyár kultúrtermében rendezte meg a kommunista asszonyok első találkozóját. Palyik György elv- társ, az MDP városi bizottságának másodtitkára tartott beszédet. Az asszonyok megváltozott életéről beszélt. Arról, hogy az asszonyok is megállják a helyüket a termelőmunkában, a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. Majd Palyik elvtárs arra kérte az asszonyokat, hrgy kezdeményezzenek és bátran bíráljanak, legyen szavuk nekik is a vállalat, a termelőszövetkezet vezetésében. Beszéde után a* asszonyokat kultúrműsorral szórakoztatták. Reggel 7 óra. Az éjszakai műszak váltása megtörtént. Uj nap Kommunisták Ígérete kezdődött. Az üzem »agyközpontja« a tnozdonyfclvigyázói iroda. Ide fut minden jelentés a »vonalról«, s a reggeli szolgálatátadás is itt történik. Soós elvtárs fűtőház- főnök a műszaki irányítók jelenlétében veszi az előfűtők, a külsős mozdonyfelvigyázók, végül a vezénylő belsős mozdonyfelvigyázók jelentéseit. Elkomorult arccal hallgatja: — .. .az 5653-as 90 perc, az 51-es 110 perc, az 57-es 125 perc késéssel »lépett ki.« Az 58-as és az 52-es vonatok is nagy késéssel vergődnek a vonalon... A jelentés monoton hangja ráült a jelenlévőkre. Hát igen. Az első negyedévi jól végzett munka örömébe belevegyült ez az ürömesepp is: az 56 sorozatú gyorstehervonntok késése, amely az utóbbi tíz nap alatt olyan sok keserűséget okozott a fűtőháziaknak. Nagy nemzetgazdasági érdekek fűződnek e vonatok pontos továbbításához, mert ezek a vonatok bonyolítják le csaknem teljesen a balkáni exportforgalmat. Ha egy ilyen vonat a megszabott időre nem ér el a rendeltetési határállomásra, súlyos álláspénzt kell fizetnie az országnak, nem beszélve azokról a zavarokról, a- melyek a késett vonatok miatt a baráti országokban támadhatnak. A március végén beállott •második tói« és az ezt követő rendkívüli szeles időjárás megzavarta a mozdonybrigádok munkáját. Reggelenként bizony szégyenkezve kellett tudomásul venni, hogy semmi javulás a nemzetközi gyorstehervonatok menetében, A szolgálatátadás ideje alatt lépett be Nagy Sándor mozdony- vezető elvtárs is, a mozdonyfelvigyázók irodájába. Megdöbbenve hallgatta a felvigyázók jelentéseit. Nem gondolta, hogy ilyen sok a napi késés. Szégyenkezése fokozódott, amikor belepillantott saját menetlevelébe, mert ő is 32 percet »szedett össze« a 698-asnál, Szolnoktól Békéscsabáig. Hiába, ez az átkozott északi szél egész úton keresztbe fogta a vonatot. Majd «szétszakadt« a mozdony, úgy dolgozott és még sem tudott menetidőt tartani. Nagy elvtárs párttag, sőt tagja az üzemi pártszervezet vezetőségének is. Kétszeres felelősséget érzett a történtekért. — »Okvetlenül tenni kell valamit — villant át az agyán —. Úgy látszik, az a baj, hogy túl gyorsan belenyugodtunk a rossz időjárás okozta nehézségbe, nem harcoltunk eléggé.« Menetlevelét leadva, a fűtőház főnöke megjegyezte: — Csak 32 perc késéssel érkeztél Nagy elvtárs? Ez szinte elvisz a kétórás késések mellett. A barátságos szavakból jogos szemrehányást is kiérzett. Kifordult a felvigyázói Irodából és egyenesen a pártirodába sietett, ahol kifakadt. Kommunista megbízatás — Nem jól van ez így, Por- csalmi elvtárs — szólt a párttitkárhoz. — A mozdonyfelvigyázó irodából jövök. Majd el süllyedtem, amikor hallottam, hogy egyetlen éjszaka majdnem 5 óra késés volt a gyorsteher-von átoknál. Hát hol van a felszabadulási verseny lendülete? Hol vannak a kommunista brigádok? — ldeballgass Nagy elvtárs1! — mondta Porcsalmi elvtárs — Ma már egy elvtársunk hasonló észrevétellel jött. Cselekedni kell. Ennek elindítására téged szólítunk fel. Nagy elvtárs egy pillanatra a párttitkár biztató szemeibe nézett. — El is indítjuk, mégpedig sikeresen! Nyolc óra körül a szabadnapos mozdonyvezetők a fűtőházi oktató-teremben gyülekeztek, hogy az oktatási anyagot meghallgassák és az utazási tapasztalatokat kicseréljék. Amikor Nagy elvtárs belépett, a zsibongás elhalkult, a mozdonyvezetők kíváncsian csoportosultak köréje. Belegyi György fiatal mozdony- vezető tréfásan megjegyezte: — fogadjunk, hogy van valami a tarsolyodban, Nagy elvtárs ... O éppen azon törte a fejét, hogyan kezdjen hozzá terve ismertetéséhez, majd így szólt: — Az imént jelen voltam, amikor a szolgálatátadásnál felsorolták a gyorstehervonatok késéseit. Roppantul szégyellem magamat és elhatároztam, hogy beszélek ytóetek. Nem jól van ez Tgy sehogysem, elvtársak ... A jövőben mellőzöm a szénjutalékra mindenáron való »utazást« és elsősorban a menetrend szigorú betartására vállalok kötelezettséget. Azonkívül legalább hat százalék szénmegtakarítást is érek el. Versenyre hívlak benneteket.., A beszédet pillanatnyi csend követte. Itt a kezem! A vállalást teljesítem! — igazad van — szólt Eelegyi elvtárs, mozdonyvezető. — Nagyon »rámentünk« a szénmegtakarításra és emiatt elhanyagoltuk a menetrend betartását. Kihívásodat elfogadom. Kezet adok rá, hogy betartom a vállalást. — Magam is gondoltam már erre — szólt Gelléri László mozdonyvezető elvtárs. — Éreztem, hogy nem jól van ez így és nem tettünk meg minden tőlünk telhetőt. Csatlakozom kihívásodhoz. Es sorba jöttek a mozdonyvezetők, a párt hű tagjai és mindnyájan fogadták, hogy ők is mindent elkövetnek a menetrend betartásáért. Fenczi Imre és Gajdács Mihály elvtársak már a verseny- szerződést írják... »Mi, a Békéscsabai fű tőház mozdonysze- mélyzete, vállaljuk ...« Aláírások: Mészáros Mthá'y, Hrabovsz- ki Pál, ielegyi György. Zsiga László, Penczi Imre, Szilágyi Károly, Süveges Mihály és még tíz név. A fűtők pedig segítségei Ígértek. Az első sikerek Néhány nap múlott el. Soós elvtárs, a fűtőházi főnök két műszaki kíséretében a széntér helyzetet vizsgálta, amikor a rendezővágányon lévő kocsisorok végénél hirtelen előbukkant a 411—405-ös mozdony vonata, s keresztül száguldott az állomáson. Az 5655-ös gyorstcher volt. Az órájára pillantott; 8 óra 6 perc, tehát megállás nélkül 37 perccel korábban »húz« keresztül. Az egyik műszaki megjegyezte — Milyen jól húz az 55-ös, pedig erős szele van. Soós elvtárs nem válaszolt hanem arra gondolt, hogy milyen nagy erőt és segítséget jelent a párt. * A fűtőházi üzemgazdász jegyzetkönyve két lapjának adataiból: »Április első dekádjában az összes vonatkésés: 1156 perc, az összes »rövid menet«: 0 perc. Május első dekádjában az összes vonatkésés 56 perc, az összes »rövid menet«: 146 perc. A fűtőház mozdonybrigádjai a legjobb úton haladnak vállalásuk teljesítéséért. Somogyvári László Békéscsaba, MÁV f űtőház.
