Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-01 / 102. szám

Május 1 -ét minden évben ha­talmas muukag) őzelmekkel ün­nepük a szovjet dolgozók. Ez természetes, hiszen a szovjet nép ma már a kommunizmust építi. Minden szovjet ember, bárhol dolgozzék is:, munkáját azzal a tudattal végzi, hogy erő­síti hazáját, segíti a kommuniz­mus építésének nagy ügyét és biztosítja saját és családja bol­dog, békés életét. A szovjet nép és vezetői nem­eseik szavakban, hanem tettek­ben is álladóan bizonyságát ad­ják békeakaratuknak. A szovjet kormány a rendkívül bonyolult és nem egyszer nagyon feszült nemzetközi helyzetben, mindig megtalálja a helyes utat, ame­lyen járva, a béke ügyét szolgál­hatja. legutóbbi nagyszerű pél­dája a szovjet-osztrák tárgya­lások, melyek eredményeként a legrövidebb időn belül létrejöhet az osztrák államszerződés, mely lehetővé teszi a független és de­mokratikus Ausztria megte­remtését. A kommunizmus egyik nagy építkezésén, a kujbisevi vi- zierőműnél dolgozik Szemjon Tolsztik, a nagy keresztmetszetű csapágyak műhelyének esztergályosa. 285 százalékra teljesíti normáját. Lengyelországban ír áreiusban zajlott le a nemzetközi Chopin- zongoraverseny. A Lengyel- országban összesereglett művé­szek láthatták a lengyel nép óriási erőfeszítéseit, mellyel újjá építették Varsót és országúkat. Csak néhány nagyszerű ered­ményt említsünk a lengyel nép­gazdaság fejlődéséről. Lengyel- ország ipari kapacitása ma már annyira fejlett, hogy teljes üzemi felszerelések exportálására képes. A Kínai Népköztársaságban je­lenleg két nagy cukorgyár épül, amelyek teljes felszerelését Len­gyelország szállítja. Nowa-Huta, a lengyel nehéz­ipar központja, a lengyel nép büszkesége. Itt is egymásután he­lyezik üzembe a termelőrészlege­ket. Már működik az első nagy- olvasztó, a hatalmas buktatható Martin-keinenoe, készülnek a kokszoló, kemencék:. Jelenleg a hengerde épül, melynek főcsar­noka 700 méternél hosszabb lesz. A hengerelt anyag, a megmun­kálás utolsó szakaszában, a sze­mélyautó gyorsaságával gördül majd ki az üzemből. Valamennyi munkafolyamatot gépesítenek. Lengyelország: A Nowa-hutai Lenin Acélművek. A ©d&@IK Peking Ázsia vezetőerejévé fejlődött a felszabadult Kína. Különösen megnőtt tekintélye a tavalyi gen­fi t »tanácskozásokon. Az alig egy héttel ezelőtt lezajlott ban- dungi ázsiai-afrikai értekezleten ez a tekintély még tovább nőtt, hiszen az ott résztvevő országok képviselői láthattál^, hogy Kína az elnyomott népek szabadságá­ért, függetlenségéért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért, a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítéséért és a békés egymás mellett élés elvé­nek érvényesítéséért harcol. Csou En-laj kínai miniszterelnök nagy államférfiúi bölcsességről, türe­Május elseje a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepe. Az egész világ dolgozóinak összefogása, hatalmas ereje a legkülönbö- zo'ob formában mutatkozik meg ezen a napon. A különböző nem­zetiségű, pártállású, európai, vagy ázsiai százmillióknak egymás mellé állása — túl az egyes országok munkásmozgalmi céljain - a legszentebb ügyért, a békéért folyó harcban, mutatja meg vilá- got átfogó hatalmas erejét. Az Egyesült Államok és a nyugateu­rópai hatalmak vezető körei atom- és hidrogénháborúval fenyege­tőznek és felfegyverzik — atommal és hidrogénfegyverrel is —, Kyugat-Németországot, melyet a harmadik világháború kirobban­tása legbiztosabb eszközének tekintenek. Sem Európa, sem a világ népei nem akarnak háborút! Európa i szervezett munkásai — huszonöt államból 1300 delegátus — Lip­csében egy héttel ezelőtt megvitatták: mi a legfőbb teendője a nem­zetközi munkásságnak, a jelenlegi nemzetközi helyzetben. „A pá­rizsi szerződések ratifikálásával igen veszedelmes helyzet alakul ki Európa biztonsága és a világbéke szempontjából“ — mondja az értekezlet felhívása. — A párizsi szerződések megvalósítása egy­értelmű lenne a német militarizmus feltámadásával, új, agresszív, 1: atomfegyverekkel felszerelt Wehrmacht létrehozásával és e tá- I madó hadseregnek a keleti államok ellen irányuló Eszakatlanti Szö­vetségbe való bevonásával. Ez az út közvetlenül háborúhoz vezet, lemről, mérsékletről tett tanúsá­got beszédeiben, és megnyerte a résztvevő országok küldötteinek bizalmát. Hatalmas sikere ez a kínai külpolitikának. Kína népének szabad élete, gazdaságának nagyarányú fejlő­dése hatással van Ázsia népeinek önállóságra, függetlenségre való törekvéseire. Látják, hogy a kínai nép hatalmas erejét a folyók megzabolázására, gyárak építé­sére, ércek feltárására, lakóházak építésére, kulturális életének emelésére fordítja. És amit épít, alkot, az mind az övé. Ezt a bé­kés építőmunkát nem engedi megzavarni senkitől, megvan hoz- í zá az ereje, hogy megvédje, bár­kivel szemben is. Kína: Szovjet szakemberek tanítják 3 traktorvezetőket a »Barátság, állatni gazdaságban. Az egyik csoport hallga­ttál a traktor szerkezetét tanulmányozzák. A bolgár Katja Hrisztova, a dimitrovgrádi „Vulkán“ ce- mentüzem élenjáró víllartyhegesztóje. A bolgár olajmezőkön nagy a sürgés-forgás: a legkorszerűbb szovjet típusú »Bit—40« szondák, valamint a testvéri Román Nép- köztársaságtól kapott »Május 1« szonda segítségével megindul a bolgár olajkutak rendes üzeme. Az olajbányászok és olajkutatók között nagy az öröm. Rögtönzött gyűlésükön elhatározták, hogy csatlakoznak a 25 szófiai és Szó­fia-környéki üzem versenyfeÜ«. vasához. Felajánlották, hogy a munka termelékenységéi: 9,í> szá­zalékkal fokozzák, s önköltség­csökkentéssel 1,900.000 lévát taka­rítanak meg. Bulgáriában a felsza'oaéu'áa óta már ötödször csökkentett k az árakat. A mostani árleszállítás a bolgár dolgozóknak évi 650 millió léva megtakarítást jelent. Régi május elsejék Orosházán » Sokan vannak, akik őrzik ma is Fáradt testükön a kard helyét« S lm kérdik Őket a májusról Fátyol fedi mindegyik szemét«« (Tóth Lajost 1891« május 1. Orosháza.) Ma, amikor hazánk lelkesen ünnepli május elsejét, ez orosházi dolgozók Pzíve kissé jobhau megdobban. Kü­lönösen az öregebb, őszhajú emberek gondolnak vissza az elmúlt évtizedekre, a harcokra, amelyeket a május elsejék ünneplése alkalmüvaíl a Jogért), a mun­káért vívtak. Mert nem mindig készül­hettek Jel ilyen nyugodt, zavartalan kö­rülmények között az ünnepségre. Orosháza az elsők közt volt Ma­gyarországon, ahol a szegény munkás nép (agrárproletárok, iparosok) megin­dították a szervezettszerü harcot a ki­zsákmányolás ellen. Itt alakult meg már 1890-besi, egész Békés megyében (először, a »Munkáskör«:« Természetesen az első mozgalmak nem jelentettek tel­jes eszmei tisztázottságot, tökéletes (Szervezettséget. De a kezdeti szervezi* kedést elősegített« a súlyosbodó gaz­dasági válság. A »Népszava« 1890-ben így ír az orosházi állapotokról: »Végi György és Kun István feltárták előt­tünk nyomasztó helyzetüket, a munka és keresethiányukat; a nélkülözést, me­lyet a föld szorgalmas népe elszen­vedni kénytelen.« A nép hangulata egyre forróbbá •vált ős eljött az 1891-es esztendő* Még a május elsejei véres tüntetés «lőtt nagy tömegmegmozdulás volt Orosházám Ennék oka, liogy az al­ispán nem terjesztette feji a Munkáskör alapszabályát, hanem feliratot intézett a belügyminiszterhez a kör felosztá­sára vonatkozólag. A betiltó végzés el­lenére nagy tömeg gyűlt egybe. A csendőrség teljes létszámmal felvonult Ős a csendőrőrsvezető a kővetkező Szavakkal fenyegette az c gy begy ülte- két: »Aki még látni akarja család­ját, menjen haza! Aki nem akarja csa­ládját árván hagyni, az távozzék, mert minden csendőrnél harminckét éles töltény van,« A tömeg feloszlott ugyan, de kisebb-nagyobb csoportokban fel s alá sétáit az utcán. A Népszava meg­jegyzi erről: »Orosháza a szó szoros értelmében ostromállapot alatt állott.« Ezt az izzó hangulatot fokozta a bel­ügyminiszter május elseje előtt néhány nappal megjelent rendele le, mely sze­rint május elsején minden tömeg- gyűlést megtiltott. * Az 1891-es május esejel megmoz­dulás forradalmi jellegű volt. Kirob­bantó oka: a Munkáskör zászlójának elkobzása. A kör ugyanis kitűzte a zászlót helyiségére, de a csendőrök «Ivitték* A nép a főszolgabíró épület« »lé vonult cs követotfco a zászlót, A $zoiga]>író húzta az időt és segít­ségért telefonált, mert a tömeg nem oszlott szét, sőt hangosan kiáltozva követelőzött. (Madarász György így emlékezik vissza: ». . . a kaput dön­gették, a nagykaput. Azián meg tény­leg be is dobták az ablakát egy fél- téglával (t* i. a föszolgabíróság épü­letének.) Valami asszony népség volt..«) Ekkortájt érkeztek meg Apáca felöl a csendőrök és kardlappal csapdosták a tömeget, még az utcán ülő öregek közül is Jó néhányan megsebesültek. Kivezényellek egy század katonát is, ile azok már nein avatkoztak be, mert mire megérkeztek« a csendőrök szétza- variák a tömeget. Aztán hosszabb ideig nem tudtak Szervezett május elsejei megmozdulást létrehozni. Az egyre élénkülő agrár- szocialista mozgalmak azonban moz­gásban tartották az orosházi szegény- parasziságot, iparosságot. A század- forduló táján, amikor a nemzetköz! munkásmozgalom is egyre jobban fel­lendült, Orosházán is megkezdődött újra a Szervezkedés s a földmunká­sok és iparosok rendszeresen meg­ünnepelték a munka nagy napját. Az első világháború kitöréséig azon­ban nem volt nagyobb megmozdulás. Amikor felvonuljak, zászlót nem vi-

Next

/
Thumbnails
Contents