Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZMDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 MÁJUS 8., VASÁRNAP Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM 107. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950—54-ben, az első ötéves terv időszakában A* első ötéves terv időszakfiiján — a hároméves terv eredményeire támaszkodva — a munkásosztály, az egész dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hatalmas sikereket ért el az ország termelő erőinek gyors- ttt-emű fejlesztése, a társadalom anyagi és kulturális szükségletinek növekvő mértéké kielégítése, az egész társadalom szerkezteiének megváltoztatása terén. öt év alatt nagy lépéssel haladt előre hazánkban a szocializmus építése. Mindezen átalakulás eredményeként államunkban és társadalmunkban méginkóbb megerősödött a munkásosztály vezető szerepe, megszilárdult a munkás- osztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, megnőtt az értelmiség szánra és jelentősége. I. Az ötéves tervidőszak fő eredményei Az 1950-1954. közötti időszakban a népgazdaság fejlődését a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének «értékét a következő fő feladatok jellemzik: A nemzeti jövedelem összehasonlítható árakon számítva 1949- rő'l 1954-re — az előzetes számítások szerint — több mint ötven százalékkal emelkedett, A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen meghaladta a 265 milliárd forintot. Ezen összeg 29. százaléka került felhalmozásra, elsősorban a termelés bővítését szolgáló álló- és forgóalapok növekedtek. A nagymérvű felhalmozás eredményeképpen gyors ütemben gyarapodott a nemzeti vagyon: az állóalapok értéke 5 év alatt közel 30 százalékkal nőtt. A beruházásokra fordított összeg az első ötéves terv időszakában 67 milliárd forint volt. Az ötéves terv időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete: hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár országgá lett. Az ipar súlya a nemzeti jövedelemben öt év alatt 50 százalékról közel 64 százalékra emelkedett. A szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az iparon belül nőtt a nehézipar és különb sen a gépipar aránya. Megváltoztak a tulajdonviszonyok is: a , szocialista termelési viszonyok a gyáriparban, a nagyüzemi építőiparban, a közlekedésben, a külkereskedelemben és a nagykereske 'elemben ki áróla- gossá váltak. A kiskereskedelemben túlsúlyra jutott a szocialista szektor. A mezőgazdaságban az ötéves tervidőszak végén az ország szántóterületének mintegy egyharmadán folyt nagyüzemi, szocialista gazdálkodás. A szocialista — állami és szövetkezeti — szektor aránya a nemzeti jövedelem termelésében 1949-ről 1954-re 53 százalékról 81 százalékra eme'ke lelt a tőkés szektor aránya 19 százalékról 1 százalékra csökkent. Az ötéves terv időszakában nőtt a fcgVkoz atottság: a kereső népesség száma öt év alatt köztél 400.000-rel nőtt. Végleg megszűnt a munkanélküliség sőt több területen munkaerőhiány vált. 1 Megváltoztak az osztályviszonyok: az összes keresőkön belül jelentősen megnőtt az ország vezető ereje, a munkásosztály súlya: 1954-ben 326.000-rel, 34,5 százalékkal több volt a munkásak száma, mint 1949-ben. A kis- árutermelők száma öt év alatt 428.000- rel, 22,3 százalékkal csökkent. A népgazdaság szocialista szektorában 1954-ben 1,040.000 munkással és alkalmazót tál több dolgozott, mint 1949-ben. A mező- gazdasági és kisipari termelőszövetkezetekben dolgozók száma öt év alatt több mint 300.000- rel növekedett. Túl nagy mértékben nőtt ez alatt az idő alatt az igazgatásban, különösen az államigazgatásban foglalkoz- tottak száma. Az ötéves tervidőszakban Jelentősen emelkedett — bár nem az előírt mértékben —< a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének színvonala is. 1954-ben az egész lakosság 30 százalékkal fogyasztott többet, mint 1949-ben. A munkások rá alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1954-ben több mint 20 százalékkal múlta felül az 1949. évi színvonalat. Ennél nagyobb mértékben növekedett a parasztság reáljövedelme. öt év alatt lényegesen javult a lakosság egészségügyi és szociális ellátottsága: a társadalom- biztosításra fordított kiadások összege 1,3 milliárd forintról 4 milliárd forintra növekedett, azaz, megháromszorozódott. Ezen- belül a nyugdíjak, járadékok összege négyszeresre emelkedett. Bővült az egészségügyi hálózat, Az ötéves tervidőszak alatt a j szocialista iparosítás gyors ütemben haladt előre — különösen gyorsan fejlődött a nehézipar. Az összes beruházásokból 46,7 százalékot, öt év alatt összesen 31,2 milliárd forintot fordítottak a gyáripar és az építőipar, ezen- belül 27,3 milliárd forintot a nehézipar fejlesztésére. 75 új ipari üzem létesült és többszáz üzemet lényegesen bővítettek, korszerűsítettek. javult a megelőző orvosi munka és alaposabbá, eredményesebbé vált a betegek kezelése, növekedett a kórházi ágyak és a rendelőintézetek száma. A tervidőszak alatt gyors ütemben bontakozott ki a kulturális forradalom, öt év alatt az iskolai oktatás, az iskolán kívüli szakképzés, a könyvkiadás, a napilapok és folyóiratok kiadása, a mozi- és színházlátogatás, valamint a népművelés egyéb ágai olyan hatalmas mértékben fejlődtek, amilyen tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna. A megváltozott társadalmi viszonyok. az anyagi jólét növekedése, az egészségügyi viszonyok javulása eredményeképpen a korábbi éveknél jóval gyorsabb ütemben nőtt az ország néjpessége, 5 év alatt az ezíer lakosra jutő élve- születések száma 11,7 százalékkal nőtt, a halálozásoké 3,5 százalékkal csökkent, a természetes szaporodás aránya közel egy- harmaddal — ezer lakosra számítva 9,2-ről 12-re nőtt. Az 1950—1954 közötti időszakban az ország lakossága 460.000-rel szaporodott és a tervidőszak végén elérte a 9,750.000 főt. A termelőerők gyorsütemű fejlesztése, a népgazdaság és a társadalom szerkezetének átalakulása, az anyagi és kulturális ellátottság növekedése terén elért eredmények csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek létre. Az eredmények eléréséhez nagy mértékben hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú gazdasági, műszaki és tudományos segítsége, valamint a népi demokratikus országokkal egyre szorosabbá váló együttműködési Az új ipari üzemek többsége vidéken létesült, ennek következtében megváltozott az ipar területi megoszlása, 1949-ben az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak 52 százaléka, 1954-ben 46 százaléka dolgozott Budapesten: Az iparosítás eredményeképpen az egész ipar termelése 1954-ben 131 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 155 százalékkal volt több, mint 1949-ben. A szocialista iparosításnak megfelelően, a neII. Jpar, építőipar hézipar termelése gyorsabb ütem- I ben, 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt. A könnyű- és élelmiszeripar termelése 1954-ben 127 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat; Az építőipar termelése öt év alatt 169 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés fejlődését elősegítette a külkereskedelem, amely egyre több országgal létesített gazdasági kapcsolatokat; A gyáriparba és az építőiparba öt év alatt körülbelül 500.000 új munkás és alkalmazott került. Az ötéves terv végén az ipari munkásoknak már több mint 70 százaléka 500-nál több munkást foglalkoztató nagyüzemekben dolgozott; A munka termelékenysége 1949- től 1954-ig a gyáriparban 46,6 százalékkal, az építőiparban 47,4 százalékkal nőtt; A termelés őt év alatti növekedését 63 százalékban a munkáslétszám és 37 százalékban a munka termelékenységének növelése révén érte el az ipar; A termelékenység növekedéséhez hozzájárult a mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny és az élenjáró munkamódszerekkel dolgozó sokezer sztahanovista; Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejlődtek az egyes iparágak. A széntermelés 1949-röl 1954-re közel megkétszereződött: az 1949. évi 11,8 millió tonnával szemben 1954-ben már 22,0 millió tonnát termeltek; A szénbányászat fejlesztésére öt év alatt 3,5 milliárd forintot, a nehézipari beruházások 12,8 százalékát fordították; A kőolaj termelése 1954-ben 711.000 tonnával, mintegy 140 százalékkal volt több, mint 1949- ben. 1954-ben közel 300 olajkúttal több működött, mint 1949-ben. 1951-ben nyitották meg a nagylengyel: olajmezőt: A villamosenergiatermelés öt év alatt közel megkétszereződött: 1954-ben 4,8 milliárd kwo villamosenergiát termeltek, az 1949. évi 2,5 milliárd kwo-val szemben. A villamoserőművek teljesítőképessége 1954-ben mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Üzembehelyezték többek között az újjáépített Mát- ravidéki Erőművet s a teljesen újonnan épített November 7 és Sztálin Vasmű Erőművet. \z 5 éves terv alatt összesen 19 új villamos- energia termelőegység kezdte meg működését. A villamosítás további fokozását biztosítják az ötéves tervidőszakban megkezdett új Borsodi Erőmű és a Tiszalöki Vi- zierőmű építése, amelyeket részlegesen már 1955-ben üzembehelyeznek. Az erőművek teljesítőképességének fokozása nem biztosította teljes mértékben a gyors ütemben növekvő energiaszükséglet kielégítését, ezért a meglévő erőművek nagyfokú kihasználása vált szükségessé. A villamosenergiael- osztás sem volt elég tervszerű, ez- ér‘ egyes időszakokban energiakorlátozásokra volt szükség. A villamosenergia-ellátásban fellépő zavarokat sikeresen küszöbölte ki az ipari energiagazdálkodás 1954j februárjában bevezetett új rendszere: a „menetrendszerinti gazdálkodás“; A vaskohászat termelése 1954- ben 118 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Az ötéves terv utolsó évében acél- nyersvasból 419.090 tonnával, 105 százalékkal, martinacélból 508.000 tonnával, 65 százalékkal, elektro- acélból 124.000 ♦ nnával 157 százalékkal, hengereltacélból 348.000 tonnával, 74 százalékkal termeltek többet, mint 1949-ben; Jelentősen bővült a vaskohászat teljesítőképessége: üzembehelyezték Csepelen az új csőgyárat, a Lenin Kohászati Művek 700 köbméteres „Béke,, kohóját, a Sztálin Vasmű nagy kohóját és két Martin-kemencéjét bővítették a Lőrinczi Hengerműnek Az ötéves tervidőszakban épült fel a Lenin Kohászati Művek 1955. első negyedében üzembehelyezett középhengersora; Az ötéves tervidőszak alatt létesített új beruházások és a meglévő termelőberendezések átépítése nagymértékben emelte a vaskohászat műszaki színvonalát, növelte a kohók fajlagos teljesítményét, fokozta a kohászat gazdaságosságát. A hengerművek — elsősorban a finomlemezsorok — teljesítőképességének növekedése nem tartott lépést a fokozódó szükségletekkel s a termelés sem volt eléggé programszerű. Jelentősen fejlődött a színesfém-kohászat legfontosabb alap< anyagát termelő bauxitbányá- I szat. | Az 1954. évi bauxittermelés 700.000 tonnával, 125 százalékkal haladta meg az 1949. évi termelést. 1952-ben állították üzembe a Halimbai Bauxitbánya devecserl üzemét. Az ötéves tervidőszak alatt valamennyi bauxitbányában új telepeket nyitottak meg. Az új telepek termelése az 1954. évi ba- uxittermelésnek több mint felét szolgáltatta. Gyors ütemben nőtt a bauxit- feldolgozás: a timföldtermelés 1949-ről 1954-re 101.000 tonnával, 330 százalékkal, az aluminium termelése 18.400 tonnával, 127 százalékkal emelkedett. Az aluminium félgyártmányok termelése közel megnégyszereződött; A vegyipar termelése 1954-ben 1949. évhez képest, csaknem háromszorosára emelkedett. 1954-ben a szerves vegyipar 161,7 százalékkal, a gumiipar 188,3 százalékkal, a gyógyszeripar 451,8 százalékkal termelt többet, mint 1949-ben.1954-ben 64 százalékkal több műtrágyát — ezen belül 90%-kal (Folytatás a 2. oldalon.)
