Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

VLUa.ísa.'iaU hípt 1955 május 8., vasárnap (Folytatás a* 1. oldalról) több foszformütrágyát —, i 22 százalékkal több kénsavat, 42 szá­zalékkal több niarónátront, négy­szer annyi anilinfestéket, tízszer annyi DDT növényvédő hatóanya­got termelt a vegyipar, mint 1949- •ben. A gyógyszeripar lényegesen fokozta az alapanyagok gyártását és számos — korábban importált — gyógyszert termelt olyan meny- nyiségben, hogy a hazai szükség­let teljes fedezése mellett exportra Is jutott. Az ötéves tervidőszak alatt uj korszerű vegyigyárak létesültek, köztük a Tiszamenti Vegyiművek, a Hajdúsági Gyógyszergyár, a Veszprém megyei Festékgyár, az Ipari Gázgyár, a Zalai Asztaltgyár. Az elsősorban hazai nyersanya­gokat felhasználó szénfeldolgozó vegyipar és a műanyaggyártás nem fejlődött kellő, mértékben. Nem volt kielégítő a műtrágya termelés fejlesztése sem, de az öt­éves tervidőszakban épített kazinc­barcikai új műtrágyagyár és a Pé­ti Nitrogénművek új műtrágyaüze­me — amelyeket 1955-ben helyez­nek üzembe — biztosítják a mű­trágyatermelés nagyfokú növelé­séi Az ötéves terv időszakában a gépipar — az ipar vezető ága lett. Míg 1949-ben a gyáripar termelé­sének csak 19 százalékát adta, ad­dig 1954-ben ez az arany közel 28 százalékra emelkedett. 1954-ben a gépipar termelése 267 százalékkal volt több. mint 1949-ben. A gép­ipar fontosabb termékei közűi 1954-ben 103 százalékkal több csúcsesztergapadot, 138 százalék­kal több fúrógépet, 97 százalékkal több marógépet, 323 százalékkal több tehergépkocsit, 553 százalék­kal több autóbuszt, 48 százalékkal több motorkerékpárt, 50 százalék­kal több 15 lóerő egységre számí­tott traktort és 37 százalékkal több cséplőgépet gyártottak, minj 1949- bérj. Az ötéves tervidőszakban ^gép­ipar'számos új gyártmány'előállí­tását kezdte meg. így többek kö­rött: új bányagépek (F. 4. fejtő-ra- k(/dó gép, Sz. 153. rakodógép, for­gókalapácsos préselőgép, villamos kézi szé~f-írógép, végtelen köteles szállítógép, stb.), új típusú szer­számgépek (univerzális eszterga­pad, sugárfu.ógép, egyetemes kör- köszörű, stB.),._vi]lamosipari cik­kek (nagyfeszültségű és nagytelje­sítményű kondenzátorok, korszerű hangrögzítő berendezések, stb.), új mezőgazdasági gépek (arató-csép­lőgépek, lánctalpas Diesel-ftiggesz- töft kultivátor), építőipart gépek (dömper, hordozható betonkeverő- gep, stb.), közlekedési eszközök (új típusa elektromos mozdony, troli­busz, háromtengelyes terepjáró gépkocsi, farmotoros autóbusz, há­romrészes „Hargita“ motorvonat, stb.), gyártása indult meg. A gépiparban öt év alatt számos új vállalat kezdte meg működé­sét, köztük a kiskunfélegyházi bá­nyászati berendezések gyára, a gyöngyösi váltó- és kitérőgyár, a gyujtógyertyagyár, a sztálinváro- si gépgyár, a jászberényi aprító­gépgyár, a békéscsabai forgácsoló- szerszámok gyára, a préslégszer- szamgyár, a mechanikai mérőmű­szerek gyára, a Ganz Árammérő- gyár, és az elektromos műszerek gyára. Ezenkívül jelentős bővíté­seket s korszerűsítéseket hajtottak végre: többek között lényegesen bővítették a Ganz Vagon- és Gép­gyárat, a Gheorghiu Dej Hajógyá­rat, a Vörös Csillag Traktorgyá­rat új dumperszereldével és öntő- esarnokkal, az I.MAG két kom­bájn-szerelőcsarnokkal, az RM Müvek új kerékpárcsarnokkal bő­vült. A Csepel Autógyárat átépí­tették és korszerűsítették. A terv­időszak végén közvetlen befejezés előtt állt a soroksári vasöntöde. A gépipar gyorsüteniű fejleszté­se lehetővé tette az egész ipar, s ezen belül elsősorban a nehézipar A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950—54-ben, az első ötéves terv időszakában mind töob új és korszerű géppel való ellátását, az építőipar és a mezőgazdaság növekvő mértékű gépesítését, a közlekedés fejleszté­sét, az exportszállítások növelését, valamint a honvédelem megerősí­tését. Az elért eredmények ellené­re nem fejlődtek kielégítő mérték­ben a gépiparnak azon ágai, ame­lyek a könnyű- és élelmiszeripart és főként a mezógazdasagot voltak hivatva ellátni gépekkel, munka­eszközök kel. Az építőipar termelése 1954- ben 1949. évhez képest több, mint két és félszeresére növeke­dett. A cementtermelés mintegy kétszeresére emelkedett, az ége­tett tégla termelése közel meghá­romszorozódott. felépült a mályi téglagyár, to­vábbá a hejőcsabai cement- és mészmű, az uzsai kőbánya, há­rom új épületelemgyár. Megin­dult a bővített dorogi mészmű próbaüzemeltetése. Az építőanyagipar műszaki színvonala is növekedett: 1954- ben a nyerstéglamennyiség több, mint felét villamosított berende­zéssel állították elő, a tégla­szárításnak pedig mintegy 20 szá­zalékát korszerű műjszárítúban végezték. Az 1954-ben termelt téglamennyiségnek már több, mint 70 százalékát a lényegesen maga-alfb termelékenységű gyors- égetéssel állították elő. Az ötéves terv időszakában szocialista nagyiparrá alakult az építőipar. Az egész építőipai- termelése 1954-ben 169 száza­lékkal, ezenbelül az állami épí­tőiparé 237 százalékkal volt több, mint 1949-ben. Az állami építőiparban — lé- i .a^^njuJí aktit,— indult meg a korszerű üzemi termelési, eliárá Az utóbbi években jelentősentcrvidöszakban — az elért igen ■ bővült a könnyűipari cikkek vá­■ lasztéka, javult a termékek mi- j nősége. Megindult a nylonból ké- | szült női harisnya, a perion fel­j használásával gyártott férfi és \ gyernickharism ák termelése, stb Az ötéves tervidőszak során I kezdték meg működésüket a sze- 1 gedi textil mű vek, és a kaposvári i textilművek. Jelentősen bővült öt ! év alatt a kőbányai és a lőrinci fonógyár teljesítőképessége is. Az országban a fonóörsók száma öt év alatt több mint százezerrel növekedett. A len- és kenderipari termelés növelésére üzembehe- lyezték a sarkadi kendergyárat és a mikósdpusztai lenüzemet Több új ruhagyár — köztük Békéscsabán, Zalaegerszegen és Budapesten — megteremtette a nagyüzemi ruházati ipar alapját Az ötéves tervidőszakban kezd­te meg működését az ország első szalma celiulózegyára Szolnokon. Az élelmiszeipar mintegy 170 százalékkal termelt többet 1954- ben, mint 1949-ben. A fejlő­dés — elsősorban a mezőgazda- sági termelés ingadozása következ­tében — nem volt egyenletes. 1954-hen az élelmiszeripar 101 ezer tonnával több cukrot, 3000 tonnával több kolbászfélét, 7400 tonnával több gyiimölcskonzer- vet, négvszerannyi cukorkát, cso­koládéárut termelt, mint 1949- ben. A könnyűipar és az élelmi­szeripar termelésének növekedé­jelentős eredmények mellett nem volt mindért tekintetben za- vartalan. A munka termelékeny­sége a gyáriparban az ötéves terv ejső éveiben igen gyors ütemben nőtt, a növekedés üte­me később lassult, sőt 1954-ben a termelékenység közel egy szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A tervidőszak folyamán az ipar számos területén nem volt meg­felelő az anyaggal és az ener­giával való takarékosság, ezért az anyagfelhasználás az indokolt mértéken felül nőtt. A termelé­kenység nem kielégítő emelke­dése, valamint az anyagtakaré­kosság hiánya következtében az önköltség sem az iparban, sem az építőiparban nem csökkent az előírt mértékben, sőt a tervidő­szak utolsó évében emelkedett. Az iparosítás érdekében végre­hajtott beruházásoknál nem min­dig és nem kellőképpen érvé­nyesültek a gazdaságosság szem­pontjai. A beruházások egy része a tervezettnél többe került, nem készült el az előírt határidőre. A nagy és új beruházások mel­lett az ipar több területén nem fordítottak kellő gondot a meg­lévő gépek és felszerelés1 felújí­tására, rendszeres karbantartá­sára. Az ötéves tervidőszakban — elsősorban a régebbi üzemekben — nem fejlődött kellőiképpen az sében jelentős szerepet játszottak ipar műszaki színvonala. A gépe a helyi ipari vállalatok és a kis- sítés, az automatizálás' és a leg- ipari termelőszövetkezetek. korszerűbb gyártási eljárások al­kalmazásának mértéke nem volt bevézetese. 19o4. év vé­gén az állami építőiparnak csak a fontosabb gépekből, több, mint 120.000 lóerőt képviselő géppark állott rendelkezésére. Elsősorban a legnehezebb fizikai erőkifejtést igénylő munkálatokat gépesítet­ték. Közel 300 földmunkagép al­kalmazásával 1954-ben a föld­munkáknak már 48 százalékát, több mint 1500 betonkeverőgép­pel a betonkeverés 74 százalékát, 600 habarcskeverővei a munkák 55 százalékát végezték el gépi erővel. Az anyagszállítás gépe­sítését közel 1000 daru, 3000 szállítószalag, több mint 200 kes'- kenynyomtávú mozdonyt, moto­ros és villamos targoncák segí­tették elő. Az építőipar gyor­sabb, eredményesebb munkáját szolgálták az előregyártott építési elemek, 1954-ben az építkezés helyén előregyártott elemeken kívül már 244.000 köbméter, üze- mileg előregyártott szerkezetet használtak fel az építkezéseken. Az építőipar a fokozódó gépe­sítés és a nagyüzemi módszerek széleskörű alkalmazása mellett nem csökkentette az építkezések költségeit, gyakran nem tartotta be a tervben és a szerződésekben előírt átadási határidőket. Nem mindig volt kifogástalan az épít­kezésék minősége sem. Az építő­ipar lemaradt a lakásépítk?zések korszerűsítésével, lakások építési költsége magas, az építkezések és főként a befejező munkála­tok elhúzódnak. A könnyűipar termelése 1954- ben kétszerese volt az 1949. évi­nek. 1954-ben 39 millió négy­zetméter pamutszövettel, 3,5 mil­lió négyzetméter selyemszövettel, 10 millió négyzetméter len-, kenderszövettel, 7,7 millió pár pamutharisnyával, 6 millió pár bőrcipővel termeltek többet, mint 1949-ben. A ruházati ipar ter­melése több mint négy- és fél­szeresére emelkedett. Az Ipar fejlődése az ötéves kielégítő. • III. M efőff« xdaxág JiiíJ A mezőgazdaság termelőerői­nek fejlesztésére jelentős össze­geket fordítottak: öt év alatt9,2 milliárd forint, az összes beru­házások 13.8 százaléka jutott mezőgazdasági beruházásokra. A tervidőszak alatt 13.200 traktort, 2200 arató-cséplőgépet (kom­bájnt), 2900 cséplőgépet, 12.000 traktorekét, 4900 traktoros-vető­gépet, 3600 kévekötő-aratógépet és több tízezer más kisebb me­zőgazdasági gépet kapott a me­zőgazdaság. öt év alatt több, mint 150.000 kát. holdat tettek öntözhetővé, mintegy 360.003 k. holdat erdősítettek és fásítottak. A mezőgazdasági termelés nö­vekedése — a jelentős beruházá­sok ellenére —nem elégítette ki a népgazdaságnak a mezőgazda­sággal szemben támasztott nö­vekvő igényeit. A termelőerők fejlesztése meg­teremtette a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának anyagi alapját. 1954-ben az ország szántóterületének egy harmada tartozott a szocialista szektor­hoz. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a tervidő­szak alatt jelentősen fejlődtek. A mezőgazdaság fejlesztésére fordí­tott erőfeszítések azonban még nem tükröződnek megfelelően a mezőgazdasági termelés növeke­désében. Az új szocialista nagy­üzemek egy része kezdeti nehéz­ségekkel küzdött, a túlsúlyban lévő kisárutermelő gazdaságok nem alkalmazhatják megfelelő­en a gépesítés és fejlett agro­technika érelméméit, s a mező- gazdasági termelés még túlságo­san, nagy mértékben függött az időjárástól. A mezőgazdaság növényi és ál­lati termékekből együttesen 1954- j ben 12 százalékkal nagyobb mennyiséget termelt, mint 1949- ben, megközelítőleg annyit, mint a jó időjárás következtében re­kord-termésű 1938. évben. A me­zőgazdaság árutermelése 1954- ben 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban — 1931—40-es évek átlagához ké­pest — megváltozott a növény­termelés szerkezete: megnöveke­dett a munkaigényes, nagyobb­részt ipari kultúrák aránya: csökkent a külterjesebb növény­termelés-ágazatok — elsősorban a gabonaneműek vetésterülete. Az ötéves terv időszakában a kenyérgabona átlagtermése mint­egy 7 százalékkal volt maga­sabb az 1931—40-es évek átla­gánál, az átlagtermés növekedé­se azonban nem pótolta a vetés­terület csökkenését (1938-ban a vetésterület 40,9 százalékán ter­meltek kenyérgabonát, az elmúlt öt év átlagában ez az arány 35 százalék körül mozgott). Az egy főre jutó kenyérgabona-fogyasz­tás 1954-ben magasabb volt, mint 1938-ban. A legfontosabb takarmánynö­vények közül a kukorica és az árpa termésmennyisége öt év átlagában némileg meghaladta az 1931—40-es évek átlagát. A zab­termelés csökkent. Az állatállo­mány takarmányellátása az öt­éves terv éveiben nem volt kielé­gítő. A burgonya termésátlaga öt év átlagában kát. holdanként 4,4 mázsával, 11,1 százalékkal volt magasabb, mint az 1931—40-es évek átlaga. A cukorrépából az öt év átla­gában több mint kétszer annyit termeltek, mint az 1931-40 -es évek átlagában. A textilipari növények vetés­területe a tervidőszakban 30 szá­zalékkal emelkedett. Az olajon növényiek vetésterülete csökkent. Zöldséget 1954-ben több mint 150 százalékkal n; gyobb terüle­ten termeltek, mint 1949-ben. A rizs vetésterülete és termés­mennyisége 1954-ben 1949-hca viszonyítva mintegy háromszoro­sára emelkedett. Az ötéves terv időszakában 40.000 kát. hold üzemi gyümöl­csöst és 9300 kát. hpld (ebből 1954-ben 2900 kát. "hold) szőlőt telepítettek. Az új telepítés azon­ban nem pótolta a kiöregedett és kipusztult szőlőtőkéket. Az ötéves terv időszakában ajz öntözött terület jelentősen meg­növelve 'ett: 1954-ben több mint háromszorannyi területet öntöz­tek, mint 1949-ben, ezen belül az öntözéses kertészet mintegy 9 5- szeresére növekedett. Az öntözött ^ terület további nagymérvű nőve- j lését teszi lehetővé az ötéves tervidőszakban épített tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsa­torna. A növénytermelés fejlesztését szolgálta a műtrágyafclhasználás növelése és a fokozódó gépesítés. 1954-ben a műtrágya felhaszná­lás mintegy 160 százalékkal voí nagyobb, mint 1949-b en. A sz- cialista nagyüzemek egy kát. holdra jutó műtrég\ afelha-zriólá- sa az ötéves terv végén kilenc­szer annyi volt, mint az egyénif gazdaságoké. Növekedett öt év alatt az istállótrágyázott terület is. <*“1954 év végén airptpMfflk inűködött. Az egy gépállomásra jutó erőgépek száma 1950 óta 68.4 százalékkal nőtt. A g ^állo­mások által végzett összes gépi munka mennyisége az ötéves tervidőszak alatt több mint meg­kétszereződött és az egy tr; Isi­torra jutó munkateljesítmény 16.3 százalékkal emelkedett. A növényápolást, a kapáenövények és szálastakarmányok betakarítá­sát csak kis mértékben végezték gépekkel. Az állami gazdaságokban 1954-ben már az őszi mélyszán­tás 98.7 százalékát, a tarlóba lás 98,9 százalékát, az aratás 68.3 százalékát, a sorkö/.i kapálás 21.1 százalékát, a kaszálás 28 százalékát végezték géppel. A háborús károk következté­ben csökkent állatállomány mar 1950 elején elérte a báborúelötti színvonalat, de a tervidőszakban nem növekedett kielégítő mér­tékben. Az 1950. és 1955 tavaszán végrehajtott állatszámlálésa la ai szerint a sertésállomány öt év alatt 5.5 millióról 5,8 millió da­rabra nőtt. A szarvasmarhaállo­mány öt év alatt 4,2 száza­lékkal csökkent. A szarvasmar­haállományon belül csökkent a tehenek aránya. A tejhozam n:m volt kielégítő. A lóállomány az ötéves terv időszakában c: ak ke­véssé változott, a juhállomány a tervidőszak alatt 78 százaik­kal — évről-évre egyenletesen nőtt. • Az ötéves terv éveiben lénye­geden előrehaladt a mezőgazda- ság szocialista átalakítása. 1954 végén 494 állami gazda­ság és 4381 termelőszövetkezet működött. (Folytatás » S. oldaton.)

Next

/
Thumbnails
Contents