Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
VLUa.ísa.'iaU hípt 1955 május 8., vasárnap (Folytatás a* 1. oldalról) több foszformütrágyát —, i 22 százalékkal több kénsavat, 42 százalékkal több niarónátront, négyszer annyi anilinfestéket, tízszer annyi DDT növényvédő hatóanyagot termelt a vegyipar, mint 1949- •ben. A gyógyszeripar lényegesen fokozta az alapanyagok gyártását és számos — korábban importált — gyógyszert termelt olyan meny- nyiségben, hogy a hazai szükséglet teljes fedezése mellett exportra Is jutott. Az ötéves tervidőszak alatt uj korszerű vegyigyárak létesültek, köztük a Tiszamenti Vegyiművek, a Hajdúsági Gyógyszergyár, a Veszprém megyei Festékgyár, az Ipari Gázgyár, a Zalai Asztaltgyár. Az elsősorban hazai nyersanyagokat felhasználó szénfeldolgozó vegyipar és a műanyaggyártás nem fejlődött kellő, mértékben. Nem volt kielégítő a műtrágya termelés fejlesztése sem, de az ötéves tervidőszakban épített kazincbarcikai új műtrágyagyár és a Péti Nitrogénművek új műtrágyaüzeme — amelyeket 1955-ben helyeznek üzembe — biztosítják a műtrágyatermelés nagyfokú növeléséi Az ötéves terv időszakában a gépipar — az ipar vezető ága lett. Míg 1949-ben a gyáripar termelésének csak 19 százalékát adta, addig 1954-ben ez az arany közel 28 százalékra emelkedett. 1954-ben a gépipar termelése 267 százalékkal volt több. mint 1949-ben. A gépipar fontosabb termékei közűi 1954-ben 103 százalékkal több csúcsesztergapadot, 138 százalékkal több fúrógépet, 97 százalékkal több marógépet, 323 százalékkal több tehergépkocsit, 553 százalékkal több autóbuszt, 48 százalékkal több motorkerékpárt, 50 százalékkal több 15 lóerő egységre számított traktort és 37 százalékkal több cséplőgépet gyártottak, minj 1949- bérj. Az ötéves tervidőszakban ^gépipar'számos új gyártmány'előállítását kezdte meg. így többek körött: új bányagépek (F. 4. fejtő-ra- k(/dó gép, Sz. 153. rakodógép, forgókalapácsos préselőgép, villamos kézi szé~f-írógép, végtelen köteles szállítógép, stb.), új típusú szerszámgépek (univerzális esztergapad, sugárfu.ógép, egyetemes kör- köszörű, stB.),._vi]lamosipari cikkek (nagyfeszültségű és nagyteljesítményű kondenzátorok, korszerű hangrögzítő berendezések, stb.), új mezőgazdasági gépek (arató-cséplőgépek, lánctalpas Diesel-ftiggesz- töft kultivátor), építőipart gépek (dömper, hordozható betonkeverő- gep, stb.), közlekedési eszközök (új típusa elektromos mozdony, trolibusz, háromtengelyes terepjáró gépkocsi, farmotoros autóbusz, háromrészes „Hargita“ motorvonat, stb.), gyártása indult meg. A gépiparban öt év alatt számos új vállalat kezdte meg működését, köztük a kiskunfélegyházi bányászati berendezések gyára, a gyöngyösi váltó- és kitérőgyár, a gyujtógyertyagyár, a sztálinváro- si gépgyár, a jászberényi aprítógépgyár, a békéscsabai forgácsoló- szerszámok gyára, a préslégszer- szamgyár, a mechanikai mérőműszerek gyára, a Ganz Árammérő- gyár, és az elektromos műszerek gyára. Ezenkívül jelentős bővítéseket s korszerűsítéseket hajtottak végre: többek között lényegesen bővítették a Ganz Vagon- és Gépgyárat, a Gheorghiu Dej Hajógyárat, a Vörös Csillag Traktorgyárat új dumperszereldével és öntő- esarnokkal, az I.MAG két kombájn-szerelőcsarnokkal, az RM Müvek új kerékpárcsarnokkal bővült. A Csepel Autógyárat átépítették és korszerűsítették. A tervidőszak végén közvetlen befejezés előtt állt a soroksári vasöntöde. A gépipar gyorsüteniű fejlesztése lehetővé tette az egész ipar, s ezen belül elsősorban a nehézipar A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950—54-ben, az első ötéves terv időszakában mind töob új és korszerű géppel való ellátását, az építőipar és a mezőgazdaság növekvő mértékű gépesítését, a közlekedés fejlesztését, az exportszállítások növelését, valamint a honvédelem megerősítését. Az elért eredmények ellenére nem fejlődtek kielégítő mértékben a gépiparnak azon ágai, amelyek a könnyű- és élelmiszeripart és főként a mezógazdasagot voltak hivatva ellátni gépekkel, munkaeszközök kel. Az építőipar termelése 1954- ben 1949. évhez képest több, mint két és félszeresére növekedett. A cementtermelés mintegy kétszeresére emelkedett, az égetett tégla termelése közel megháromszorozódott. felépült a mályi téglagyár, továbbá a hejőcsabai cement- és mészmű, az uzsai kőbánya, három új épületelemgyár. Megindult a bővített dorogi mészmű próbaüzemeltetése. Az építőanyagipar műszaki színvonala is növekedett: 1954- ben a nyerstéglamennyiség több, mint felét villamosított berendezéssel állították elő, a téglaszárításnak pedig mintegy 20 százalékát korszerű műjszárítúban végezték. Az 1954-ben termelt téglamennyiségnek már több, mint 70 százalékát a lényegesen maga-alfb termelékenységű gyors- égetéssel állították elő. Az ötéves terv időszakában szocialista nagyiparrá alakult az építőipar. Az egész építőipai- termelése 1954-ben 169 százalékkal, ezenbelül az állami építőiparé 237 százalékkal volt több, mint 1949-ben. Az állami építőiparban — lé- i .a^^njuJí aktit,— indult meg a korszerű üzemi termelési, eliárá Az utóbbi években jelentősentcrvidöszakban — az elért igen ■ bővült a könnyűipari cikkek vá■ lasztéka, javult a termékek mi- j nősége. Megindult a nylonból ké- | szült női harisnya, a perion felj használásával gyártott férfi és \ gyernickharism ák termelése, stb Az ötéves tervidőszak során I kezdték meg működésüket a sze- 1 gedi textil mű vek, és a kaposvári i textilművek. Jelentősen bővült öt ! év alatt a kőbányai és a lőrinci fonógyár teljesítőképessége is. Az országban a fonóörsók száma öt év alatt több mint százezerrel növekedett. A len- és kenderipari termelés növelésére üzembehe- lyezték a sarkadi kendergyárat és a mikósdpusztai lenüzemet Több új ruhagyár — köztük Békéscsabán, Zalaegerszegen és Budapesten — megteremtette a nagyüzemi ruházati ipar alapját Az ötéves tervidőszakban kezdte meg működését az ország első szalma celiulózegyára Szolnokon. Az élelmiszeipar mintegy 170 százalékkal termelt többet 1954- ben, mint 1949-ben. A fejlődés — elsősorban a mezőgazda- sági termelés ingadozása következtében — nem volt egyenletes. 1954-hen az élelmiszeripar 101 ezer tonnával több cukrot, 3000 tonnával több kolbászfélét, 7400 tonnával több gyiimölcskonzer- vet, négvszerannyi cukorkát, csokoládéárut termelt, mint 1949- ben. A könnyűipar és az élelmiszeripar termelésének növekedéjelentős eredmények mellett nem volt mindért tekintetben za- vartalan. A munka termelékenysége a gyáriparban az ötéves terv ejső éveiben igen gyors ütemben nőtt, a növekedés üteme később lassult, sőt 1954-ben a termelékenység közel egy százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A tervidőszak folyamán az ipar számos területén nem volt megfelelő az anyaggal és az energiával való takarékosság, ezért az anyagfelhasználás az indokolt mértéken felül nőtt. A termelékenység nem kielégítő emelkedése, valamint az anyagtakarékosság hiánya következtében az önköltség sem az iparban, sem az építőiparban nem csökkent az előírt mértékben, sőt a tervidőszak utolsó évében emelkedett. Az iparosítás érdekében végrehajtott beruházásoknál nem mindig és nem kellőképpen érvényesültek a gazdaságosság szempontjai. A beruházások egy része a tervezettnél többe került, nem készült el az előírt határidőre. A nagy és új beruházások mellett az ipar több területén nem fordítottak kellő gondot a meglévő gépek és felszerelés1 felújítására, rendszeres karbantartására. Az ötéves tervidőszakban — elsősorban a régebbi üzemekben — nem fejlődött kellőiképpen az sében jelentős szerepet játszottak ipar műszaki színvonala. A gépe a helyi ipari vállalatok és a kis- sítés, az automatizálás' és a leg- ipari termelőszövetkezetek. korszerűbb gyártási eljárások alkalmazásának mértéke nem volt bevézetese. 19o4. év végén az állami építőiparnak csak a fontosabb gépekből, több, mint 120.000 lóerőt képviselő géppark állott rendelkezésére. Elsősorban a legnehezebb fizikai erőkifejtést igénylő munkálatokat gépesítették. Közel 300 földmunkagép alkalmazásával 1954-ben a földmunkáknak már 48 százalékát, több mint 1500 betonkeverőgéppel a betonkeverés 74 százalékát, 600 habarcskeverővei a munkák 55 százalékát végezték el gépi erővel. Az anyagszállítás gépesítését közel 1000 daru, 3000 szállítószalag, több mint 200 kes'- kenynyomtávú mozdonyt, motoros és villamos targoncák segítették elő. Az építőipar gyorsabb, eredményesebb munkáját szolgálták az előregyártott építési elemek, 1954-ben az építkezés helyén előregyártott elemeken kívül már 244.000 köbméter, üze- mileg előregyártott szerkezetet használtak fel az építkezéseken. Az építőipar a fokozódó gépesítés és a nagyüzemi módszerek széleskörű alkalmazása mellett nem csökkentette az építkezések költségeit, gyakran nem tartotta be a tervben és a szerződésekben előírt átadási határidőket. Nem mindig volt kifogástalan az építkezésék minősége sem. Az építőipar lemaradt a lakásépítk?zések korszerűsítésével, lakások építési költsége magas, az építkezések és főként a befejező munkálatok elhúzódnak. A könnyűipar termelése 1954- ben kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben 39 millió négyzetméter pamutszövettel, 3,5 millió négyzetméter selyemszövettel, 10 millió négyzetméter len-, kenderszövettel, 7,7 millió pár pamutharisnyával, 6 millió pár bőrcipővel termeltek többet, mint 1949-ben. A ruházati ipar termelése több mint négy- és félszeresére emelkedett. Az Ipar fejlődése az ötéves kielégítő. • III. M efőff« xdaxág JiiíJ A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésére jelentős összegeket fordítottak: öt év alatt9,2 milliárd forint, az összes beruházások 13.8 százaléka jutott mezőgazdasági beruházásokra. A tervidőszak alatt 13.200 traktort, 2200 arató-cséplőgépet (kombájnt), 2900 cséplőgépet, 12.000 traktorekét, 4900 traktoros-vetőgépet, 3600 kévekötő-aratógépet és több tízezer más kisebb mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. öt év alatt több, mint 150.000 kát. holdat tettek öntözhetővé, mintegy 360.003 k. holdat erdősítettek és fásítottak. A mezőgazdasági termelés növekedése — a jelentős beruházások ellenére —nem elégítette ki a népgazdaságnak a mezőgazdasággal szemben támasztott növekvő igényeit. A termelőerők fejlesztése megteremtette a mezőgazdaság szocialista átalakításának anyagi alapját. 1954-ben az ország szántóterületének egy harmada tartozott a szocialista szektorhoz. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a tervidőszak alatt jelentősen fejlődtek. A mezőgazdaság fejlesztésére fordított erőfeszítések azonban még nem tükröződnek megfelelően a mezőgazdasági termelés növekedésében. Az új szocialista nagyüzemek egy része kezdeti nehézségekkel küzdött, a túlsúlyban lévő kisárutermelő gazdaságok nem alkalmazhatják megfelelően a gépesítés és fejlett agrotechnika érelméméit, s a mező- gazdasági termelés még túlságosan, nagy mértékben függött az időjárástól. A mezőgazdaság növényi és állati termékekből együttesen 1954- j ben 12 százalékkal nagyobb mennyiséget termelt, mint 1949- ben, megközelítőleg annyit, mint a jó időjárás következtében rekord-termésű 1938. évben. A mezőgazdaság árutermelése 1954- ben 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban — 1931—40-es évek átlagához képest — megváltozott a növénytermelés szerkezete: megnövekedett a munkaigényes, nagyobbrészt ipari kultúrák aránya: csökkent a külterjesebb növénytermelés-ágazatok — elsősorban a gabonaneműek vetésterülete. Az ötéves terv időszakában a kenyérgabona átlagtermése mintegy 7 százalékkal volt magasabb az 1931—40-es évek átlagánál, az átlagtermés növekedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenését (1938-ban a vetésterület 40,9 százalékán termeltek kenyérgabonát, az elmúlt öt év átlagában ez az arány 35 százalék körül mozgott). Az egy főre jutó kenyérgabona-fogyasztás 1954-ben magasabb volt, mint 1938-ban. A legfontosabb takarmánynövények közül a kukorica és az árpa termésmennyisége öt év átlagában némileg meghaladta az 1931—40-es évek átlagát. A zabtermelés csökkent. Az állatállomány takarmányellátása az ötéves terv éveiben nem volt kielégítő. A burgonya termésátlaga öt év átlagában kát. holdanként 4,4 mázsával, 11,1 százalékkal volt magasabb, mint az 1931—40-es évek átlaga. A cukorrépából az öt év átlagában több mint kétszer annyit termeltek, mint az 1931-40 -es évek átlagában. A textilipari növények vetésterülete a tervidőszakban 30 százalékkal emelkedett. Az olajon növényiek vetésterülete csökkent. Zöldséget 1954-ben több mint 150 százalékkal n; gyobb területen termeltek, mint 1949-ben. A rizs vetésterülete és termésmennyisége 1954-ben 1949-hca viszonyítva mintegy háromszorosára emelkedett. Az ötéves terv időszakában 40.000 kát. hold üzemi gyümölcsöst és 9300 kát. hpld (ebből 1954-ben 2900 kát. "hold) szőlőt telepítettek. Az új telepítés azonban nem pótolta a kiöregedett és kipusztult szőlőtőkéket. Az ötéves terv időszakában ajz öntözött terület jelentősen megnövelve 'ett: 1954-ben több mint háromszorannyi területet öntöztek, mint 1949-ben, ezen belül az öntözéses kertészet mintegy 9 5- szeresére növekedett. Az öntözött ^ terület további nagymérvű nőve- j lését teszi lehetővé az ötéves tervidőszakban épített tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna. A növénytermelés fejlesztését szolgálta a műtrágyafclhasználás növelése és a fokozódó gépesítés. 1954-ben a műtrágya felhasználás mintegy 160 százalékkal voí nagyobb, mint 1949-b en. A sz- cialista nagyüzemek egy kát. holdra jutó műtrég\ afelha-zriólá- sa az ötéves terv végén kilencszer annyi volt, mint az egyénif gazdaságoké. Növekedett öt év alatt az istállótrágyázott terület is. <*“1954 év végén airptpMfflk inűködött. Az egy gépállomásra jutó erőgépek száma 1950 óta 68.4 százalékkal nőtt. A g ^állomások által végzett összes gépi munka mennyisége az ötéves tervidőszak alatt több mint megkétszereződött és az egy tr; Isitorra jutó munkateljesítmény 16.3 százalékkal emelkedett. A növényápolást, a kapáenövények és szálastakarmányok betakarítását csak kis mértékben végezték gépekkel. Az állami gazdaságokban 1954-ben már az őszi mélyszántás 98.7 százalékát, a tarlóba lás 98,9 százalékát, az aratás 68.3 százalékát, a sorkö/.i kapálás 21.1 százalékát, a kaszálás 28 százalékát végezték géppel. A háborús károk következtében csökkent állatállomány mar 1950 elején elérte a báborúelötti színvonalat, de a tervidőszakban nem növekedett kielégítő mértékben. Az 1950. és 1955 tavaszán végrehajtott állatszámlálésa la ai szerint a sertésállomány öt év alatt 5.5 millióról 5,8 millió darabra nőtt. A szarvasmarhaállomány öt év alatt 4,2 százalékkal csökkent. A szarvasmarhaállományon belül csökkent a tehenek aránya. A tejhozam n:m volt kielégítő. A lóállomány az ötéves terv időszakában c: ak kevéssé változott, a juhállomány a tervidőszak alatt 78 százaikkal — évről-évre egyenletesen nőtt. • Az ötéves terv éveiben lényegeden előrehaladt a mezőgazda- ság szocialista átalakítása. 1954 végén 494 állami gazdaság és 4381 termelőszövetkezet működött. (Folytatás » S. oldaton.)
