Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

2 1955 májáé 5^ esii tériéi l/iUaisawU Vll\\t k bécsi tárgyalások hatása Nyugat'Németországban KÜLFÖLDI HÍREK Berlin. A Német Demokratikus Köztársaság és- Nyugat-Németor- SBág közvéleménye feszült figye­lemmel követi az osztrák állam­szerződés kidolgozásával foglal­kozó bécsi tanácskozások előre­haladást. A május 1-i tüntetése­ken és felvonulásokon egész Né­metország dolgozói egyöntetűen követelték, hogy az osztrák pél­da alapján oldjak meg a német kérdést is. Ugyanerre az álláspont­ra helyezkedett egész sor nyugat­német polgári lap. A roajnafrank- furti Abendpost lejekmti: „Né­metországnak nem katonai ;i ,k- tumra van szüksége, hanem arri, amiben a Szovjetunió Ausztriával ailapodrtt meg. A német nép job­ban járna, ha Nyugat-Némeíoc­BERLIN A Német Demokratikus Köz­társaságban május 9-án ünnepé­lyes külsőségek között emlékez- i nek meg a hitleri hadsereg kapi­tulációjának, a német nép felsza- j hadulásának 10. évfordulójáról. 1 A Német Demokratikus Köztársa- 1 ság Minisztertanácsának meghí- j vására a béketábor országaiból ■ kormányküldöttségek, több nyu­gati államból pedig vendégek ér- ] keznek a berlini ünnepségre. PÉCS S/inlSa MUl {fi háromkor megkei- * —*• -—harmadik tanács* szág nem tűrné meg területén a külfösd: csapatokat és a katonai támaszpontokat.“ A Düsseldorfer Nachrichten megállapítja: „Aden- auernak, ha komolyan akarná Németország újraegyesítését, le kellene mondania Nyugat-Német- ország NATO-tags ágáról és Né­metország semlegesítésének útjára kellene lépnie.“ E lapok felfogásával ellentétben az Adenauer-párti sajtó görcsös erőlködéssel bizonygatja, hogy az osztrák példa nem alkalmazható a német kérdés megoldására. A Köl- í Geottay waiungcr, .isftlh bécsi iug;kiJf«te és főbiztosa el­nökön. nische Rundschau .rossz hírnek“ minősíti a tárgyalások kezdeti eredményeiről érkező tudósításo­kat. fi nvi= jaínámet militaristák nem elégszenek meg az ötszázezer főnyi Wefenaaeto-íaí Bonn. (AD-N) A Blank-hivatal ! össze, amelyeket s korszerű két nappal a párizsi háborús hadviselés legújabb szempontjai szerződések hatálybalépése előttj szerint, atomfegyverek esetle- megerősitette, hogy a nyugat- ; ges alkalmazásának figyelem­német militaristák nem elég- bevételével fegyvereznek fel és szenek meg a számukra enge­délyezett ötszázezer főnyi W ehnnacht-tal. Az AP amerikai hírügynök­ség közölte: „Á tizenkét hadosztályon kí­vül hadseregcsoportokat állíta­képeznek ki.“ A DPA nyugatnémet hírügy­nökség ezzel kapcsolatban r eg- j jegyzi, hogy a nyugatnémet j hadsereg felállítására vonatko- | zó tervek kidolgozása során nak fel., amelyek mint önálló J »»nem alkalmaztak sémát“, ha- köteLékek nem tartoznak a had- j nem olyan „rugalmas rendszert osztályok keretébe. Ezek az ön- Irányoztak elő, amely katonai álló kötelékek gyorsan mozgó • síkon lehetővé teszi újabb fel- kis egységekből tevődnek majd ‘ fejlődésének mérlegelését“ Lokhajtásos postarepülőgép közlekedik Moszkva és Novoszibirszk között Moszkva. (TASZSZ) Május 2-án két órakor startolt a vnukovoi repülőtérről a II—20 mintájú lokhajtásos teherszállí­tó és postarepülőgép. Az újti- ipusú gép a május 1-i központi lapok matricáit vitte kelet felé. Kevéssel később a gép leszállt üzemanyagot vett fel és foly­tatta útját Noveszibtrsakbe. A háromezer kilométeres útvona­lat a gép sikeresen megtette, íigy Szverdlovszk és Novoszi­birszk lakói még aznap olvas­hatták a matricákról kinyomta­szverdlovszki repülőtéren, ott! tott központi lapokat. A békéscsabai Május 1 TSZ m felszabadulási versenyben első helyezést ért el a békéscsabai tíz­ek kéz (itt. Jutalmul ezer forint ér­tékű felszerelést kapott. A tsz MNBSZ-asszonyai u elért ren felbuzdulva vállalták, hogy csatlakoznak a „200 munkaegy- ség“-mozg alomhoz. WASHINGTON Az AFP jelentése szerint az amerikai államok kormányzói hétfőn Washingtonban értekezlet­re ültek össze. A tanácskozás zárt ajtók mögött több kormányférü külpolitikai beszámolóját hallgat­ta meg, így többi között Foster Dulles külügyminiszterét. Dulles beszédét nem hozták nyilvános­ságra. A jelentések szerint a fel­szólalók többsége azt fejtette ki, hogy az Egyesült Államoknak most elsősorban Ázsiára kell for­dítania figyelmét. BONN A francia kormány Francois poncet-t, eddigi németországi fő­biztosát, Franciaország bonni követévé nevezte ki. A francia kormány ezzel csatlakozott két nyugati partneréhez, minthogy | előzőleg az amerikaiak Connan- tot, az angolok pedig Hoyer-M il­láit nevezték ki nagykövetté. LONDON A Manchester Guardian bon­ni tudósítója jelenti: Nyugat-Né- i metországbac meglepően fagyos fogadtatásra talált az Adenauer— Pmay-féle „megegyezés“. A sajtó | felhívja a németeket, ne engedjék I elterelni figyelmüket a föfeladat- ról, hazájuk egyesítéséről. A Man-, ehester Guardian felhívja a fi­gyelmet Schwan« szabad demok­ratapárti képviselő kijelentésére, bogy megegyezést kell létrehozni Bonn és Moszkva között, hogy ezáltal megteremthessék a német egységet OTTAWA Mint a DPA közölte, a kanadai hadügyminisztérium szóvivője be­jelentette, hogy hajlandó pilótákat és navigátorokat kiképezni a nyu­gatnémet hadsereg számára. Két nép barátkozása . az Odern—Xeisse béke ha táron Amikor Odera-Frankfurtban megkondul a békeharang, sokan emlékeznek vissza az 1953. évi bensőséges ünnepségre, amikor a lengyel-német határmenti találkozás alkalmával a lengyelek átadták az ódéra-fra nkfurt iaknak a harangot. Azóta sok ilyen ünnepség zajlott le az Odera-Neisse bé- kehatáron. 1954 júliusában például Odera-Frankfurtban né­metek és lengyel vendégEk együtt ünnepelték Lengyelország felszabadulásának tizedik évfordulóját. 1954 vége felé Odera- Frankfurt kerület fiataljai — stalinstadti olvasztárok, bányá­szok, építőmunkások, tanulók — vendégül látták Odera-Frank­furtban a lengyel fiatalok százait: stalinogródi bányászokat, nowa-hutai építőmunkásokat, acélmunkásokat és másokat. A két nép barátságának egyik legszebb jelképe a stalin- stadti „J. V. Sztálin“ kohászati kombinát, amelyben lengyel szénnel olvasztanak szovjet ércből acélt az NDK iparának. Az Odera-Neisse békehatár ner választóvonal, hanem összekötő kapocs. Német és lengyel munkások együtt építik a hidakat, a gátakat, zsüipeket, együtt harcolnak az árvíz- veszély ellen. 1947-ben még többezer embert űzött el az árvíz otthonából és 10.000 hektár termőföldet árasztott el. 1952 óta minden tavasszal« németek és lengyelek együtt robbantják a jeget, együtt hárítják el az árvízveszélyt. Az NDK és Lengyel- ország hajói, egy 1954. évi megállapodás értelmében, akadály­talanul közlekednek a két ország folyóin. Az Odera és Visz­tula, valamint az Odera és Bug között nagy csatornák épül­nek, hogy az NDK és Lengyelország közti vizi közlekedést még jobban kiépítsék. A német—lengyel barátság nemcsak a békehatár mentén jut kifejezésre. A két ország tudósai, mérnökei, élmunkásai állandóan kicserélik tapasztalataikat. Művészek és kultúrcso- portok látogatnak a szomszéd országba, hogy megismertessék a baráti néppel saját népünk kulturális hagyományait, ered­ményeit. Az NDK-ban április I5-től 22-ig tartották a német—- lengyel barátsági hetet. Ebből az alkalomból lengyel küldött­ségek érkeztek az NDK-ba. Több német városba, üzemekbe termelőszövetkezetekbe látogattak el. Lengyel munkások, ér­telmiségiek, tanulók köszöntötték levélben az NDK dolgozóit. A lodzi „Néphadsereg,, textilgyár dolgozói például szívélyes levelet intéztek a lipesei pamutfonóda dolgozóihoz. A két nép barátságának alapja szilárd. A két országban egyaránt minden a dolgozók javát szolgálja és mindkét nép a békés élet számára épít. Cannesban nagy sikert aratott a -Simon Menyhért születése“ Cannes. Kedden, május 3-án délelőtt a carmesi filmfesztivá­lon. versenyen kívül, bemutat­ták a „Simon Menyhért szüle­tését.“ A közönség a filmet nagy tetszéssel fogadta. Kedden délután nagy sikkerrel zajlott le a Szovjetunió második fiim­iének, a „Zsurbin-családnak“ a bemutatója. A magyar kül­döttség pénteken meghívott szakemberek és újságírók, to­vábbá néhány cannesi üzem dolgozói előtt bemutatja a fesz­tiválon és versenven kívül a „Budapesti tavasz“-t. jttgssziáviébasf is bemutatják az í| magyar Hargita vtuatef A Ganz Vagongyárba nem­rég tért vissza első próbaút.já­rói a gyár új Hargita vonata« A négy kocsiból álló szerelvén’ a jövő héten Jugoszláviába in­dul, ahol 1500—2000 kilométe­res üzemeltetés közben ismer­tetik meg a jugoszláv szakem­berekkel a magyar ipar kitűnő gyártmányát. AZ ELSŐ PRÓBA 477), Irta: DER — Tisztelendő szentatyám! — — Csakugyan — pattintott az ujjúval nagy őrömmel l’aii bácsi. — Tóth Jancsi gyere csak kiébe! S a két öreg egymás vállát átölelve, csillogó szemmel, meg­fiatalodott arccal fújta a nótát, előbb halkan, majd tele-tüdőből. A cigány cinciigva kísérte: »Tisztelendő szentatyám meggyóntatta a babám. Nem tudom rá mit szabott, dó azóta elhagyott. Hej. Lillaj. lilíajto. Liila-alja, hahai-haha-ha«. Negyedóra múlva az egész so­kadalma velük együtt dalolta tel­jes erőből, kidagadt, eres nyak­kal, hogy csak úgy remegtek a falait bele: ENDRE zemből Irázi Gabri, s én nem is bántam, mert minden táncot Tú­rával szerettem volna járul. Per­sze csak szerettem volna,, mert Szútor Anti minduntalan kegyet­lenül beleavatkozott tervembe. De tán a táncolhatnéknál is töb­bet járt a fejemben az iskolába való visszatérés gondolata. Erre gondoltam akkor is, ami­kor Sándor bácsi megái lőtt mel­lettem, s nagy csodálkozásomra odavetette félvállról, mint aki mindenáron titkolni igyekszik jó­szándékát: — f iam, ha megint Csabára jönnél tanulni, ne nézz le minket sem, minteddig csináltad, hanem keress fel néha Orosházán. Egy kis irkára valót mink is kiszorí­Hej lillaj, lillajília! Lassan, de állhatatosan pereg­tek a félórák. Ejfél «fein Kazár Lackó is meg- vidámodott, s a menyasszonyt kezdte árulgaíni. Kalapjában csörgetve a filléreket, pengőket, meg Gyuri bácsi ezüstjét, odain­tett a bátyámnak: — Ki Lesz a gyűrű ára komáin!' Tíz fillért én is beledobtam a satyakba, s fordultam egyet Bazsával. Hamarosan kikapta ke­íunk. Gyuszi val is megháaytuk-vetet- tiik az iskolával kapcsolatos dol­gokat O jó könyvek küldözgeté­sét Ígérte, s ennek ugyancsak szívből örültem. — Sose feledd a tiéidet! — szélt a szemembe nézve, felejt­hetetlen hangján. — Övéké legyen minden gondo­latod, s őértük tégy mindent. Ragyogó szemmel néztem visz- sza rá. Bensőmben egyre zeng­tek ezek a szavak. Néztem, néz­tem a megvídámodott arcú em­bereket, akikhez tartozom, s akik most, néhány órára elfeledték keserves sorsukat, s egyszerre magasztos éftés árasztotta el szí ve ima. — Gyuszikám, úgy szeretném, ha a mieink mindig ilyen vi­dámak lennének, mint most! Ha mindig ilyen, mosolygós lenne az arcuk. Mivel tudnám én ezt elő­segíteni? Te biztosan tudod. Gyuszi váilamra tette balját^ jobbjával Lassan a szájához emelte cigaretta ját, s megszó­lalt; — Azt kell megtanulnod, kik az okai annak, hogy csak nagyt ritkán boldogok a mieink. Meg kell ismerned az ellenségeink sokféle arcát. S meg kell tanul­nod keményen harcolni ellenük. Már ott az iskolában is. Tartsa­tok össze. A szegény gyerekeket fogjátok egybe Hajival. Ne hagy­játok az igazatokat! A nagy ke­reskedő- fattyúfcat, a bankár-gye­rekeket, meg a birtokos-köly Kö­ket győzzétek te a tanulásiján, is. Tudjatok jóval többet náluk, mert tirátok még nagy felada­tok várnak. Rajtatok is áll az emberséges világ megszületése. El akartam mondani Gyuszi- nak, hogy én nagy részt akarok válla lni ebben a harcban, mert én már tudom, hogyan kell az öklöm használni, de akkor már Sándor bácsi és Pali bátyám vonta magával Gyuszit. Ok ket­ten minden percét ki aRarták használni. Látszott, hogy renge­teg a megbeszélnivalójuk. En hallgatagon bámultam a so­kadalma!, s elgondolkodtam me­gint. Mennyi tettre, szemet-győ- nyörködtető s lelket melengető alkotásra képesek az enyéim, 8 milyen bátor harcra a vérszopó, emberségükből kivetkezett pió­cák ellen. De jó lenne, ha példaadó tagja lehetnék ennek a nagy családnak, elvan ember, aki kitágított ér­telmével a többinek mindig utat tudna mutatni a harcban... Kelen GyusZiékhoz fura Kód­tára, s félrevontam őt: — Gyuszi — mondtam lelken­dezve, de nem tudtam folytatni. Azt akartam mondani, hogy müyen jó is lenne fáklya életű­nek lenni, tisztán lobogó-láng­nak, mely ég, világit, s per­zsel, s eloltani nem íehet... Ret­tenthetetlen vezérnek, aidt mil­liók követnek,, minden szavát les­ve... Am megnéztem ennek a hullá­mos hajú fiatalembernek hatá­rozott arcélét, kemény voná­sait, nyugodt, de villámok szórá­sára is képes acél kék szemét. Es nagyon ie,Tszégyeltetm magam. Lám, ő nem használ ilyen nagy szavakat, amilyeneket én akarok, nem kiabál a világba hangzatos fogadalmakat, hanem dolgozik szótlanul, szerényen, — s amerre lép, mégis kivirágzók a föld, s megélednek a kövek... De jő volna, ha olyan ember leiméit, mint Kelen Gyuszi! Ezt meg is akartam neki mon­dani valahogy, de. abban a perc­ben Tuca ragadott meg, s kihú­zott a szobából: — Gyere hamar 1 Kint tüneményes látvány tá­rult elihénk. A becserjedezett hó­halmok tetején, s a zúzmarába burkolózó falombokon opálszínö, kápráztató hajnal tündöKólt. Tuca hozzám bújt. Váltamra terítette haját, és halk hangon kérdezte: — Ugye írsz majd? Ugye sok­szor hazajössz? Ugye nem felej­tesz el, amiért diák leszel, mesz- sze tőlem? Ugye, mindig az enyém maradsz? Megfogtam a kezét és nagy lé­legzetet vettem, hogy ''elmond­jam: soha el nem felejtem. Mégsem moud Itattam el, mert közben belenéztem a szemébe, s attól megnémnltam egészen. Mert akkor láttam meg való­jában, milyen szeme is van Tu- cának. Szemébe belegyüjtötte a haj­nal minden sugarát. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents