Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-05 / 104. szám
1935 májú« 5.. csütörtök [/iUatsawk Héfte Munkában a sarkadi Dózsa TSZ asszonyai Ahol megbecsülik a dolgozókat... Úgy kezdődött az egész szó- esata. hogy valamelyik asszony megkérdezte Szekeres Lajost: az ő feleség miért nem jár ki dolgozni? Szekeres úgy akarta kivágni magát, hogy mindjárt nagy hangon kezdte: — Hogy az én feleségem dolgozni járjon?!... Hát mit gondolnak?! Dolgozok én négy-öt asszony helyett is. Több se kellett az asszonyoknak. ők la rákezdték. — Ne' caak szóval dolgozzon akkor, mutassa is meg a munkában. Hadd lássuk, hogy tud! négyszer annyit kapáld?, vagy meggyomlálni, mint egy asz- szony. A rizst tavaly is az asszonyok gyomlálták és vágták le •— fűzte a szót tovább Debreceni Lajosné, akinek az elmúlt évben 300-nál több munkaegysége volt. — Nem becsüli a mi munkánkat, de az a pár mázsa rizs jó volt Azt nem mondta, hogy nem viszi haza. Mikor látta Szekeres, hogy már alul marad a szócsatában, segélykérőén nézett körül, hátha akad, aki támogatja az ő véleményét. Debreceni Gábor, Tóth Dániel is épp ott voltak a gyűlésen, ahol ez a vita elhangzott és igyekeztek is minden módon támogatni Szekeres véleményét. Az asszonyok azonban gyorsan őket is sarokba szorították. —■ Azért beszélnek maguk is — mondta Fodorné, akinek az elmúlt év májusától őszig 200 munkaegysége volt —, mert a maguk feleségei sem járnak dolgozni. Inkább a piacra, meg í a szomszédba járnak, de a szö- 1 vetkezetfoe nem! Debreceniek jobbnak látták a vitát befejezni, nehogy nekik is fejükre olvassa FodorTermeljíínk öntözéses kukoricát! Az öntözést legjobban megháláló szántóföldi, növényünk a kukorica. S mint a búza után kővetkező fontosabb növényünk, megérdemli, hogy mindent elkövessünk terméshozamának növeléséért. Hogyan készítsük elő a kukorica öntözéséhez a talajt? Kitavaszodáskor, amint a talaj már nem ragad, az őszi szántást síin ítéz ni kehi Ezután a tábla tatájának gyommentesítése és a talaj felületének elegyeiig* tése a feladat. Az egyengetés végrehajtásánál két fontos szabályt tartsunk szem előtt. 1 A .tójöáy-gyeligetest — vagyis a talajfelszín 8—10 cm-női kisebb szintkülönbségeinek elsimítását — csak olyan talajokon végezhetjük, amelyeken a termőréteg vastagsága legalább 30—40 cm. 2. Lgjengetést csak jól elmunkált, apróutorzsás, kedvező vázába potú talajon tehet elvégezni. Legjobb, ha ezt a munkát a vetés előkészítésével egyidejűleg hajtjuk végre. Talajegye ügetéshez használhatunk simítút, talajoyesőt ég ta- lajgyalut. Lzeket a gépeket az Öntözési és Talaj ja vitás! Vállalat kirendeltségei díjmentesen bocsátják a termelők rendelkezésére. Vetésnél a sorok irányát atábta hosszanti oldalával párhuzamosan jelöl jük ki. A forgó* ne géppel vessük, hanem kézi vetéssel egészítsük ki a sorokat a tábla széléig. Jó módszer, ha az ön- tözöhacázdákat a vetéssel egyldő- bqp húzzuk ki úgy, hogy a barázdahúzó eke testeket felszereljük a vetőgépre. Ellenkező esetben a kukorica kikelése után, öntözés előtt csináljunk barázdákat. A barázdák kihúzása után készítsük el az öntöző árkokat. Az öntózőcsatoma vizét ezek vezetik a barázdákba. Az új rendszerű öntözés esetében az öntözőárkok elkészítése után kerül sor az ideiglenes ön- tözőcsatornák kihúzására. Fűinek munká ját az Öntözési és Talajja- vítási Vállalat ka*, holdanként 30 forintért végzi el. Am'ser Imre, DEONT, Szarvas. né, hogy bizony sokszor elmondták már: „tíz asszony munkája sem ér annyit,, mint egy férfié.“ Igyekeztek másra terelni a beszédet. De az asz- szonyok nem egykönnyen, felejtik el az ilyen szóváltásokat Már sokkor bebizonyították a sarkadi Dózsa TSZ asszonyát megállják helyüket a munkában. Az ilyen viták után azonban újabb fogadalmakat tesz- | nek. Már eddig 60 asszony, leány tett ígéretet a 2Ő0 ' munkaegység teljesítésére i —- Ennél jóval több lesz — mondja Juhászné —„ mert mindnyájan igyekszünk többet, jobban dolgozni. Ha rendesen járunk ki a munkába, nagyobb lesz a termés, több jut a munkaegységekre Tavaly több mint 10 ezer forintot ért az a gabona, amit hazavittem. Most is úgy dolgozom, hogy a 250 munkaegység meglegyen. Azért, hogy én dolgozok, a gyerekeket is rendben tudom tartani, a háztájon is elvégezzük a munkát. Jószágot is tartunk, pedig a férjem is kijár mindennap dolgozni. A kori tavasztól kezdve, csaknem minden nap 40—50 asszony van 1 int, a szövetkezet földjén munkában. Ha pedig a napkösd újra megnyílik, még egyszer ennyien lesznek. Nem lehet szó nélkül hagyni a lányok munkáját sem. Eddig két lány-munkacsapat volt, de ez évben már három munkacsapatot kell alakítani. Közülük nem egy van olyan, mint Varga Ilonka, aki tavaly 200 munkaegységnél többet teljesített és most 300-at akar elérni, azért is_ igyeT szik, mert ősszel bútort akar vásárolni és erre gyűjti a pénzét Az új tagok leányait is felkeresik a DISZ- fiatalok és hívják a munkába. Munka van bőven, 218 hold vár kapálásra és ezen kívül még 80 hold rizst kell meg- gynmlálni háromszor, hogy « évben is elérjék a 23—24 mázsás átlagtermést. Sok múlik az asszonyokon; hogy a Dózsa TSZ ez évben az elsők között lesven. Lipcsei Lgy-két évvel ezelőtt panaszkodtak a Hidasháti Állami Gazdaság dolgozói a rossz élelem- ellátásra, a hiányosan felszerelt brigádszállásokra és arra, hogy keveset törődnek velük a vezetők Amilyen volt a dolgozókról való gondoskodás, olyan volt a tervek teljesítése is. Lemaradtak a munkákkal, elgyomosodtak a földek, kevesebb lett a termés, deficittel zárták az évet. Sohasem volt elegendő munkás, mert a rossz ellátás elriasztotta őket Azóta sokat fejlődött a 7500 holdas gazdaság, Uj igazgató került a vezetés élére, Szakács elv- társ személyében, akinek első tennivalója az volt, hogy minél szorosabb kapcsolatot teremtsen a vezetők és dolgozók: között. A kezdet nehéz volt, de ma már az eredmények mindjobban igazolják, hogy a jő gazdálkodás elengedhetetlen feltétele a dolgozókról való lelkiismeretes, gondoskodás. Hidashát határát most bárki megnézheti. Szépek az őszi kalászosok vetései,, a gyomnövények nem tudnak bennük elhatalmasodni, mert idejében megkezdték az aca tolást, van elegendő munkáskéz. A növénytermesztési brigádok, munkacsapatok tagjai kint szorgoskodnak a mezőkön, megkezdték a növényápolást. Az első napon is túlteljesítették normájukat a Szabadság üzemegység dolgozói. A Nyéki munkacsapat 16b, a Somlyai 1Ó3, a Szűcs 157 százalékos teljesítést ért el cu- korrépa-sarabolásbau. A gazdaság vezetői felkészültek Ebben a gazdasági évben a párt- és a szakszervezettel együtt mégjobban felkészült a gazdaság vezetősége a dolgozók ellátására. A brigádlakósokat bemeszelték, felszerelték, otthonossá tették. Hatezer forint költséggel . minden lakásba vízcsapot szereltettek, hogy a tisztálkodási lehetőség kielégítő legyen. Tizenöt mázsa szalonnát, ugyanennyi I füstölthúst, kolbászt tárolnak a négy üzemi konyha részére. Százharminc sertést hizlalnak, hogy egész évben jő minőségű élelmet adhassanak a föld munkásainak. Az öt hold öntözéses kertészet bőségesen ellátja zöldségfélénké] az üzemi konyhákat Fagylalt, málna és egyebek Büfét is állítottak fel a gazdaság központjában, ahol cukorkát, cigarettát, hűsítő italokat vásárolhatnak a munkacsapatok tagjai. Minden héten kétszer az üzemegységekbe is visznek ki fagylaltot, cukorkát, málnát és egyebet, kocsival. A brigádok mindegyike el van látva sport- felszereléssel. Futball, röplabda, ping-pongasztal áll rendelkezésükre, hogy munka után kedvükre szörakozfi as san ak. a dolgozók. Korábban sokszor reklamálták a bérelszámolást. Szakács elv- társ különös gonddal igyekezett ezt megszüntetni. Ha valamelyik hrigádvezető, vagy üzemegységvezető nem adta le egyik-másik dolgozó munkalapját számfejtésre és emiatt nem kapta meg idejében a fizetését, az illetékesek fizetéséből fizettette ki & reklamálót. Minden dekádértekezteten felhívja a Vezetők figyelmét arra, hogy a dolgozókról sohasem feledkezzenek meg Panaszaikat orvosolják és ha bármilyen kéréssel fordulnak hozzájuk, ha csak lehet, teljesítsék. Szigorúság és emberszeretei testvérek *— Szigorú ember az igazgató elvtárs — mondja öav. Szőke Mihály né baromfigoudozó . — Megköveteli a munkafegyelmet, de minden esetben megadja nekünk azt, ami jár. Szívesen elbeszélget ellenőrzés« közben és segít, ha kéréssel fordulunk hozzá. — Nemcsak Szőke néni vélekedik így róla, hanem a többi dolgozó és a vezető szakemberei is. A gazdaságban nem lesz ibub- káshiány az idén, az ötszáz főnyi leszerződött brigádtag már dolgozik a tervek teljesítéséért, a magasabb termésátlagok eléréséért, éppen azért, mert szeretettel gondoskodnak róluk a vezetők. — Medve — mi» < »**»<*«* * »#» W» <6#* \ h Molnár István útja IJ,<Truu kék»zemű íiaia enler *t ül az asztalnál, Sec e ikó verses könyvét forgatja, óvatosan bánik a lápokká1, ebben is nagy szere ct van. Seesentós az ukrán költő kelvén* e lett ennek a magyar parasztfiúnak. Molnár Pista ukránul ©La«, pedig ezelőtt 15 évvel azt sem tudta, hol van Ukrajna. Olvasott akkor is, perszK) ponyvaregényeket, hiszen ml jutott volna őneki más. Nagyszénáson, ahol született s ahol éltek a ese’éd,- gy ereket, mái' akkor is boLdegik voltak, ha holmi ponyvairodalomhoz hozzájutottak. Meg aztán, ha akadt idő egyáltalán olvasásra. Nagyszénás, gyerekkorának világa, Sváb Sándor uradalma, ifjúságának fészke. Ott éltek szülei, ott volt cseléd az apja. De ölt, a testvéreivel1, s a többi ese- lédgyerek idegenek voltak, megtűrtek az uradalom széni-kertjeiben, legelőjén, ahol néha ösz- szeálIhattak játszani, már aki nem nőtt bele még a munka sorjába. Mert a 10—12 éves legény már hajtotta a hasznot Svákéknak. 1939-ben rávették apjukat, hogy hagyja ott a cselédéletet, költözzenek be a faluba. West már még korábban kellett ke'niök, hogy kiéibe- cnefe a nutnkahelyre, mert a faluból is az uradalomba jártak. A harmincas években az ap- fának ; nagy szerencséje« vall. Hárem hold földet sikerült részletre vennie az úgynevezett leadott földekből. Ezt aztán nagyrészt a család művelte. Nagyszénáson miig ma is sokan emlékeznek arra, amikor a Molnár-gyerekek egy kerékpáron hárman, kapával, vagy egyéb a/«"számmal fe'szerelve. elindultak a 10 km-re lévő kiskirály- sági határba. A középső lénygye ek volt, de a csa'ádban, míg az anyjuk meg nem betegedett, csaknem fiúszámba ment. Mindenütt versenyt dolgozott testvéreivel. így cseperedtek f«L dolgozva a rossz szekér»«, meg a a két gyenge lóra. Mert így van ez szegény gazdáéknál, hol a ruha maiad el, hol a csizma, hol meg mind a kettő, mert ki kell cserélni a lovat, vagy a lőcsöket, vagy éppen' a kerekeket. 1944- ben mar két közepes lovuk volt ée tűrhető szekerük, amikor a németek — menekülve a szovjet csapatok elől — see hevestől, lovastul elhajtották apjukat Aa öreg Molnár bácsi Komáromból gyalog jött haza. Ujrakjeadte a gazdálkodást de nsoet már öt holdon és közelebbi földeken. Leadta a KskiráJysági darabot a földosztó bizottságnak, s heh ette a nag-, szénáéi határban kapott. Hegedűs bácsi, a Molnár g e- relek nagyapja tizenkilencen vö- röskatona volt, s ez az egész családon meglátszott már a felszabadulás előtt is. hát niég után- na. 1944-ben párttag lett a nagyobbik fiú, 1945-ben Pista is. Egy-két szemináriumot is járt, s mint MADISZ-vezető. úgy gondolta, hogy tanult is valamit. De amikor iparosokkal, tanítókkal került szembe, mindig törpének érezte magát. Bosszantotta na- gvon, el is határozta, h< gv tanulni fog. Meghallotta, hogv valami parasztiőisko1 a műkő lk Kecske! né tan. Úgy gondolta, e kétéves iskola után ha hazajön, vezető lesz, de bizony nem kellett annak egy év sem, hegy a tanulási szomj elvigye innét, már egyetemre kívánkozott. Pesten, az Agráiegyetcm mellett működő kéétes munkás tanfolyamra került. Innen jelölték szovjet ősz- töndí jósnak. A Jreesk'.-méiá OlegKoseve j tá** borból egy eiesen Moszkvába került Azon a napon érkezett Moszkvába, amelyen faluja felszabadult, csak öt évvel később, 1949 október 7-éa, Itt minden odaérkező külföldivel egy bizottság foglalkozott. Itt osztották be őket, hogv me'yik fakultáson fog tanulni, öt itthon állatorvosira jelölték. Ott megmondta az elv- társaknak, bogy Húz«, meg kukorica között nőtt, agronómus akar lenni. A szovjet elvtársak igazat adtak Molnár Pistának, így került a harkovi egyetem agronómiái fakultására. Nehéz évek következtek. Nem értették a nyelvet, előtanulmány is kevés volt. így aztán nagyon ia rászorultak a tanárikar és a komezomolislák segítségé e. Az első évben még külön kaptak előadásokat, de a második évben már közösen ment minden nemzetiségnek az előadás, mert ott neiuasak magyarok, hanem, románok, bulgárok, albánok, lengyelek, csehszlovákok, koreaiak is voltak. Érdekes barátság fejlődött ki közöttük. A tanulás összekovácsolta a kollektívát és azonfelül a közös nyelv is. Mert az orosz nyelv vatamennyiök közős kincse Tett. Ma is ágy leveleznek egymással. Jóleső érzés bírt kapni régi baritoktól, meszese országokból. A magyar parasztfinhóí, a tú- ^ dalian «mberhéH az éviek nagy műveltséggel rendeli ező. komoly tudású, mezőgazda-ági szakembert formáltak. Szeret kiirt járni a mezőn, hallgatni a parasztok okos szavat, segíteni nekik és tanulni is tőlük. A kint töltött évek nemcsak arra tanították meg, hogy minden«k fölött beesülje és szeresse rendszerünket é* népünket,, azért, mert lehetővé tették számára egyéni' fejlődésének e nagy útját, hanem arra is, hogy olyan légkört teremtsen maga körül, amely már meghonosodott a szovjietunidheli kolhozokban,, szovhozokban és a szovjet emberek szívében. Molnár István agronómus most a pártapparátusban dolgozik, de sosem fe'ejtá «I a Szov jetunióban tanultakat és azt. hogy mivel tartozik a mi pártunknak, drága népünknek. Népünknek, melyből ő is származik, s melybe mélyen gyökeredzik új rendünk, az a rend, melynek ő ia egyik harcos katonája.
