Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-05 / 104. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! ÍMamtoéNáv AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPU 1935 MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM 101. SZÁM r----------------------------> A z 1955—56-os pártoktatási év előkészítésének feladatai és módszerei Ma keresztrejtvény ____________________________> l ó növényápolás - biztos termés 1 Főbb növényeink vetése a kukoricán és a rizsen kívül csaknem befejeződött. Az új módszerek, a tudomány eredményei és az élenjárók tapasztalata ujafcb és újaob termelőszövetkezeteket, állami gazdasagokat hódított meg, s ebben az évben már sokkal nagyobo területen vetik négyzetesen a kukoricát, mint tavaly, vagy azelőtt. A nagy termésért indított harc — a még hátralevő vetések mellett — újabb szakaszához érkezett. Az időben való vetéssel leraktuk a nagy termés alapjait, de ezzel még nem tettünk meg mindent. Következő lépésünk a növényápolás jó megszervezése, időben való elvégzése. A növényápolás nagy feladat. Nem elég a régimódi gazdálkodás szerinti kétszeri kapálás. A kukorica, napraforgó, cukorrépa és egyéb növények akkor adnak igazán bő termést, ha legalább háromszor-négyszer kapálják. Ma mar minden lehetőség megvan arra, hogy akár 4—5 kauálást végezzünk. Gépállomásaink, állami gazdaságaink olyan gépparkkal rendelkeznek, mellyel a növényápolást munkákat, a kapálásokat jól, időben el tudják végezni a tsz-ek és állami gazdaságok földjén. Különösen állami gazdaságaink mutassanak példát a növényápolásban, hiszen az állami gazdaságokat figyelik a kívülállók és nem csak figyelik, hanem tanulni is akarnak tőlük. Megyénk csaknem minden állami gazdasága megkezdte már a növényápolást, a gabonafélék gyomtalanítását. A kalászosok tábláin brigádok, munkacsapatok tagjai irtják az acalot, vadrepcét és egyéb gyomot. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban a napokban kezdik meg a vegyszeres gyomirtá st repülőgéppel. Felsőnyomáson, Hidashciton, örménykúton már a maghozó fű kapálását, a borsó, répa sarabolását is végzik. Ez még csak a kezdet, a munka dandárja később köszöni ránk, ezért jól fel kell készülni. A leszerződött időszaki dolgozók leginkább május első hetében állnak munkába állami gazdaságainkban. Az acatolás, szű- kebb sorvetésű kapások kapálása, később a répa figyelése igénye] nagyobb kézi munkaerőt. Hogy ezeket a munkákat eredményesen végezhessék a munkacsapatok, előre gondoskodni kell a gazdaságok vezetőinek, szakembereinek megfelelő szerszámokról, éles aéatol ókról kapákról, répaegyelőkről. A gépcsoport dolgozói tartsák jó karban az erő- és növény- ápoló gépeket, hogy amint kikel a kukorica, napraforgó, megindulhasson a gépi kapálás. Ha ezzel a munkával megkésnek állami gazdaságaink, utána már nehezen lehet pótolni a mulasztást, mert nemcsak a későbbi munkákat hátráltatják, hanem lényegesen csökkentik a termésátlagokat is. Állami gazdaságaink mutassanak példát a növényápolásban termelőszövetkezeteiknek, egyénileg dolgozó parasztjainknak. A gépeket helyesen kihasználva, kapáljanak háromszor-négyszer. Tartsák állandóan gyommentesen, tisztán kalászos, kapás tábláikat, hogy elismeréssel beszéljenek munkájukról a kívülállók. Gépállomási dolgozók versenye A Megyei Tanács gépállomási osztálya jelenti: Legjobb gépállomások i A gépállomások közötti versenyben legjobb eredményt április utolsó tíz napjában a Békéscsabai Gépállomás érte el. Tavaszi idénytervét 85,8 százalékra teljesítette. A versenyben második a Kondorosi Gépállomás 76 százalékos tervteljesítéssel. Harmadik az Orosházi Gépállomás 70,4 százalékos tervteljesítéssel. Legjobb brigádoki A brigádok közötti versenyben első Zsoldos Mihály brigádja, a Me- zőgyáni Gépállomáson, 145 százalékra teljesítette tavaszi, tervét. Második Hankó György brigádja a Békéscsabai Gépállomáson 129,7, harmadik a Kondorosi Gépállomáson Ujfaluczki István brigádja, 103,2 százalékos tervtelj esítéssel. Egy munkás hétköznapon Régi szokása már Bogár Imre művezetőnek, hogy mielőtt a téglagyártáshoz hozzákezdenek, meglátogatja a bányát, a nyersgyártókat, végigjárja a telepet. Mindig tudni akarja, mi hol van. Pénteken is végigjárta a telepet, a bányászokkal beszélt legelőször. Nagy jelentőséget tulajdonít a bányászok munkájának, mert ettől is függ, hogy a Gyulai Téglagyár hogyan teljesíti nyersgyártási tervét. — Gyerünk emberek, mert mindjárt leállnak Kneif el Már- tonék — szólt minduntalan Bogár elvtárs a bányászoknak. — Küldjük, küldjük mondták azok. És szakadatlan ment az agyaggal megrakott csille a garathoz, ahol Merényi József ga- ratos etette a nyersgyártó-gé- pet. Megyeszerte ismert a Kneifel-brigád A nyersgyártó-brigád már évekkel ezelőtt megismerkedett a téglagyártás minden fortélyával. így nem véletlen, hogy állandóan jó eredményeket érnek el és Kneif el Márton brigádját már szerte a megyében ismerik. — Igyekezzetek, Marci, mert versenyre hívtam a Skodát — szólt le a garatról Merényi. A „kihívott“, a cseh ipar egyik kiváló gépe pedig szorgalmasan adta a lóerőket a versenyhez. “> Az első órában 8300 téglát gyártottunk — kiáltott fel Kneifel. — Ha tartjuk ezt az Iramot, akkor meglesz a 60 ezer nyerstégla a mai műszakban. Persze, hogy tartották, mert a kocsitolók igyekeztek időben kiszolgálni az elszedőket. Valamennyien fiatalok, akik nemcsak tapasztalt szakembert látnak a brigádvezetőben és Bogár elvtársban, hanem tanítójukat is, akik az alkotás minden vágyát igyekeznek beléjük oltani. Amikor délután megszámolták a teljesítményüket, nem bírták megállni, hogy el ne dicsekedjenek eredményeikkel. Telefonon hívták fel a központjukat és örömmel közölték: 59.000 téglát gyártott a Kneifel Márton-brigád egy műszakban! Győzött tehát a brigád akarata és megállta helyét a Skoda- gép js ebben a munkában. Teljesítményük országosan Is szép eredmény! Ebben az üzemben ilyen teljesítményt még soha nem értek el. Nem lehet csodálkozni ezek után, hogy a másik brigád tagjai gyakran felkeresik őket és nem egyszer élénk szakmai vita fejlődik közöttük. Keresik a bonyolult kérdések megoldását, hogyan lehet ilyen eredményeket tartósan elérni, — Hogyan tudtok egy műszakban ilyen sok téglát gyártani? — érdeklődött a PuckóA májusi eső aranyat ér A szokatlan időjárás április1 végén is furcsasággal szolgált. A hideg utáni gyors felmelegedés egy hét alatt elérte a 25 fokot, sőt május elsején már 30 fokot is mértek. A Változás a növényzetre is hatással volt. Erről Kulin István, az Országos Meteorológiai Intézet agrometeorológiai osztályának vezetője « következőkét mondotta: — Az április végi szokatlan fel- melegedés sokat lendített a növényzet helyzetéd^és igen jő hatással volt a gyümölcsfákra, az őszi vetésekre és az évelő növényekre. Behozták a hűvös idő okozta késedelmet, s napok alatt ugrásszerűen fejlődtek. Az sem okozott bajt, hogy csak igen kevés csapadék hullott, hiszen a mélyebb talajrétegek elegendő nedvességet tároltak. Igen jő hatással volt a napfény a zöldségfélék fejlődésére is. Csak a talaj felső rétege sínylette meg a csapadékszegény napokat, kiszáradt, a friss vetések viszont esőt kívántak. — Kedden, majd szerdán ez is megérkeztté. A két napon az ország legnagyobb részén esett az eső, s a lehullott csapadék elérte az öt millimétert, sőt helyen kint ennéi brigád egyik tagja Kneifel Mártontól, Ö pedig megmagyarázta: -=< Egyszer jártam nálatok és megfigyeltem, mit csináltatok. Jól emlékszem, hogy leesett a szíj a meghajtó tárcsáról és szaladtatok mindjárt lakatosért, s míg előkerült, eltelt 10 perc. Nálunk ilyenkor nem ülünk le írni, hogy jöjjön segítség, hanem magunk kezdünk hozzá az ilyen egyszerű hibák kijavításához. Nem egyszer még a ga- ratos is lejön segíteni, ha baj van. Úgy latszik, a Puckó-brigád elismerte ezt a hibáját, mert tagjai kedden már minden percet kihasználtak, hogy minél kevesebb legyen a lemaradás a másik brigádtól. Elfogadták a versenytárs tanácsát és így a Puckó-brigád megközelítve a Kneifel-brigád teljesítményét, a délelőtti műszakban több mint 46.000 nyerstéglát gyártott. — Nagy -i W Elvelették a rizsi A gyulavári Felszabadítók Hagyatéka Termelőszövetkezet tagjai 30 holdon elvetették a rizst. Dicséretet érdemelnek ezért Püspöki Károly kocsis munkacsapatának tagjai, mert nagy szorgais több hullott. Az eső áláztatta lommal igyekeztek időben élőké' a talaj felső rétegét és elősegítette a frissen vetett magok kicsírázását. szíteni a talajt, földbetenni a magot, hogy minél több mázsát takaríthassanak be. A% idén 2S0 mázsa mézet ad a közfogyasztásnak a szarvasi méhész-szakcsoport Legjobb traktorosok ■ TraKtorvezetők között első Váci István, a Sarkad! Gépállomás traktorosa, 73,8, második Cseke Pál, a Kondorosi Gépállomás traktorosa, 66, harmadik Nyemcsok Pál, a Kondorosi Gépállomás traktorosa, 64 műszaknorma teljesítésével. Szarvas községben a felszabadulást követő években mintegy 80 család foglalkozott mé- hészkedéssel. Hat évvel ezelőtt a legjobb méhész, Beieznay Béla kezdeményezésére szakcsoportot alakítottak, hogy a méhészkedéssel járó ügyes-bajos gondokat közösen viseljék és egymást segítve fellendítsék ezt a jól jövedelmező gazdálkodási ágat. Az elgondolás igen jól bevált. Ma már a szakcsoportnak 210 tagja van, összesen 1600 méhcsalád van birtokukban. A szakcsoport közösen szerzi be a méhészeti eszközöket, közösen szervezi meg az egészségügyi ellenőrzést, a vándoroltatást, a méz értékesítését. Ezáltal sokkal olcsóbban és eredményesebben dolgozhatnak. Az elmúlt évben mintegy 500 mázsa — több mint 900.000 forint értékű — mézet termeltek. , Ebből több, mint 100 mázsát a földművesázövet- kezet útján értékesítettek. A jő eredményen felbuzdulva, az idén már 250 mázsa mézre kötöttek szerződést. Ez — a kiadásokat leszámítva — több mint 400.000 forinttal gyarapítja a csoportiagok jövedelmét — főfoglalkozásuk mellett. Nemsokára megkezdődik a méhek vándoroltatása. A csoport már megkezdte a legjobb méhlegelők felkutatását. Az idén a váckörnyéki, pusztava- csi nagy akácosokra szállítják a méheket. Sok segítséget ad a földművesszövetkezet is a csoporttagoknak. A tél folyamán kéthetes szaktanfolyamot is tartottak a méhészek, hogy alapos szakképzettségüket több méztermeiéssel gyümölcsöztet- hessék. A legjobb méhészek — így maga a szakcsoportvezető Beieznay Béla, az úttörőházban az érdeklődő gyermekeket is megtanítja erre a szép és hasznos foglalkozásra. Ezerötszáz rántani és paprikásnak való csirkét szállított szerdán reggel Budapestre a Hidasháti Állami Gazdaság. A csirkék 1—1.10 kg súlyúak!, s az e'ső szállítmányt ha- maro an újabb követi; a jövő hét derekáig 3000 darab csirkét küldenek a fővárosi dolgozóknak, az állami gazdasagok Lenin körj úti mintaboltjába, i A gazdaság baromfi-!e erén szerdán kike lek a kispulvkák is, I mintegy 3000 et szedtek már ki 1 a keltetőgépekből. Ezekből az j év végére 1000 darab tojót hagy- I nak meg, a többieket pedig ex- j portra tenyésztik.
