Viharsarok népe, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-04 / 103. szám

199$ míjnt 4., «erd» ViUoíUUők Hifit Hogyan érte el elsőségét Orosháza? Orosháza város * begyűjtési I az aktívákkal együtt látogatják a versenyben nemcsak a megye vá-' dolgozókat és serkentik a beadás fosai között az első, hanem az J teljesítésére. Mikor hazánk fel- Üprilie 25-i értékelés szerint m- szabadulási évfordulójának ünne­szágosan Is a harmadik. Nem csoda és nem is szerencse dol­ga! Ha valaki megkérdezi a be­gyűjtési hivatal vezetőjét, minek köszönhető eredményük, akkor azt feleli! »A dolgozók köteles­sé gturl ásónak*. Ahhoz pelig, hogy a dolgozók megértetlek mennyire fontos a beadás telje­sítése, a kommunisták, a tanács­tagok, az állandó bizottság tagjai és a begyűjtési ’hivatal dolgozói felvilágosító szóval járultak hozzá. Orosházán a begyűjtési terv teljesítését nemcsak a begyűjtési hivatal tartja feladatának, a pártbizott­ság is sokat ségít, a begyűjtési hivatal vezetőjét rendszeresen be­számoltatja és annak alapján szabja meg a feladatokat. Az pére készült a város, a népneve­lők, állandóbizottsági tagok, ta­nácstagok, 615 dolgozónak a fel­ajánlását gyűjtötték össze. Mada­rász Imre 3 holdas dolgozó pa­raszt, aki tanácstag is, 50 dolgo­zó paraszttal beszélgetett el, akik ígéretet is tettek, hogy határidő előtt rendezik beadási kötelezett­ségüket. A pártbizottság javaslatára áp­rilis 10-én az áüandőbizottsági tagok és élenjáró dolgozó parasztok közösen beszélték meg, mit te­gyenek a terv további teljesíté­séért. Legfontosabb — mondták többen —, hogy akik vállalást tettek, azok azt teljesítsék is. Ezt ellenőrizni és segíteni is kell.« így alakult aztán meg tíz tagból a versenybizottság. A versenybi­zottság minden tagja másik-má­sik kerülethez tartozik. A be­gyűjtési hivatal ellenőrzi kik tet­tek eleget ígéretüknek és azoknak a névsorát átadják a versenybi­zottsági tagoknak. A hátraléko- a!ap-/ei ve e: ek titkárai felkér*- sokat pedig az állandó bizott- *ik a begyűjtési hivatalt, megné" »ággal közösen felkeresik. zik, kerületükben kik vamia|k hátralékban, kik nem teljesítet­ték még beadásukat. Ezeket nép­nevelők keresik fel él elbeszél­getnek velük. A párttagok példamutatásának, A népnevelők felvilágosító mun­kájának eredménye, hogy a be­gyűjtési terv te'jesítée az egész város dolgozóinak ügyévé vált. Az állandó bizottság tagjai Iskolai kulturális élet A Gyulai Román Gimnázium tanulói komoly munkát végez­nek tanulmányi téren. Nagy fejlődés mutatkozik a kulturá­lis életükben is. A negyedike­sek érettségi előtt állnak. A pedig nem használ a szép szó, ott a törvény szigorát alkalmaz­zák. Tíz százalékkal felemelik a beadás mennyiségét s ha ez után sem rendezi kötelezettségét va­laki, elszámoltatják. Ezt a város becsü’eles dolgozó parasztjai is megkövetelik. Az elszámoltatás­hoz pedig a végrehajtó bizottság minden segítséget megad. A felvilágosító szó, a törvé­nyek szigorú betartása együtte­sen meghozta az eredményt: a város félévi begyűjtési tervét ser­tésből 66,6, vágómarhából 41. 7\ tejből 52,3, tojásból 76.3y barom­fiból 90,7 százalékra teljesítette. A város dolgozói most azon igye­keznek, hogy elsőségüket tovább­ra is megtarthassák. _______^-Lipcsei — A z üdülők már várják az üdülőket A Balaton mentén többmülió forintos költséggel tatarozták a régi üdülőket, éttermeket és újakat rendeznek be. Megkezd­ték a hévízi Zsófia, Imre, Hun­gária és Pannónia szálló tata- kívül még előadásra került egy , rozását: átalakítják és egyben A begyűjtésben jó példát mu­tatnak a város termelőszövetke­zetei. A Rákóczi TSZ egész évi tojás-, baromfi- és vágómarha- beadását 100 százalékban ren­dezte. A Kossuth TSZ félévi ser­tésbeadását, egész évi tojás- és vágómarhabea *ását rendezte már. Azokat, akik nem teljesítik pon­tosan a beadást, a végrehajtó bi­zottság tagjai is felkeresik, ahol román színdarab is, melyet Len Margit tanárnő tanított be. Szé­pen szerepelt mindenki, a dara­bok kielégítsek voltak. Meghí­vott vendégek előtt is szépen tabló elkészítéséhez pénzösszeg- j szerepeltek, nagy sikert arattak, re van szükségük. E pénzösz- j A darabokkal tulajdonkép- izeget műsoros előadásokból pen falujárásra készültek. E akarják előteremteni. Nagy és j darabokat főleg románlakta nehéz feladatra vállalkoznak, j községekben adják elő, többek Móricz „Sári bíró“ című szín- | között Kétegyházán, Körössza- művét tanulták meg. Tekintet- J kaiban, Körösszegapátiban, Mo­tel arra, hogy sok szereplőre ! gyarcsanádon, Eleken, Batto- van szükség, elsős, másodikos, j nyán. Ez előadások célja nem és harmadikos gimnazisták is i csupán a tablópénz beszerzése, segítenek. Csala József tanár és I hanem a nemzeti kultúra ter- Csala Józsefrlé nevelőnő tanú- j jesztése. Ezzel akarják még csókát adtak a mozdulatok el- [ szorosabbá fűzni a hazai nem- sajátításához. A főpróbát a kol- zetiségeket, kiszélesíteni a ma- nagyközönség részére. Hajdú- légisták előtt tartották meg A \ gyár—román barátságot. | szoboszlón a 60 szobás Gambrir Sári bíró" című színdarabon I Krizsán Anna nusz szállodát vették át, meg is szépítik a bálatonléllei Vörös Csillag, a balatonboglári Hullám, a siófoki Fogas és Tünde, valamint Sport szállodá­kat is. A régieken kívül új szállói is lesznek az igazgatóságnak. Ba- latonfüreden már megnyílt az Arany Csillag huszonöt szobá­val, itt egy hónapon belül már 110 szoba várja a vendégeket. Siófokon Délibáb panzió néven hat házból álló szállodát nyit­nak,, ahol 63 szoba áll majd az üdülők rendelkezésére. Bala- tonbogláron 43 szobás, hellén 33 szobás, Hévízen pedig húsz szobás szállodát rendeznek be a AZ ELSŐ PRÓBA írta: DÉR ENDBK Tóth Jancsi szárazfája mutat­kozott a legeredményesebb derfl- csinálónak. Amikor bérét tányé­rozva, körbe járkált Jancsi, s minden férfiembernek elhúzta a kedvelt nótáját, mi kihasználtak az alkalmat, s egy-egy csárdásra derékon kaptuk a lányokat. Tuca táncratermett kis lábával most semmi baj nem volt, csak ügy repült a szoknyája, amint Lajivak Magdussal, meg Karcsi­val és Erzsivel körcsárdást sikeri- íeítünk. Kertaljai Pista is beszállott ké­sőbb a körbe, no meg Szutor An­ti, aki még mindig nem szakított régi rossz szokásával, s meredt szemmel bámulgatta Tucát. Laji, úgy láttam, pompásan összebarátkozott a tanító úr leány­kájával. Egyre csak egymással billegdéltek a csárdás ütemére. — Ugye, jó lenne, ha a falunk­ba helyeznék az iskolánkat? — nevettem Lajira. vagy másfél éra múlva. — Nem lenne bolondság, hal­lod — válaszolta esi Bog Ó szem­mel. Persze, nem mindig ropogóst húzattak az öreg Tóth Jancsival. Gyuri bácsi például a »Kútágasra szállott a sas« kezdetű nőt* mel­lett tört lándzsát, s tekintve, hogy Julis ángyó, a házi sárkány) messze volt, Bözsi néném felé in­tegetve fújta rekedt hangján: »Rózsám engem ne csalo­gass .. .* — Csalogat téged * rossznya­valya f Hisz féílábad a sírban van! — nevetett Bözsi néni, d» egy cseppet sem tiltakozott, mikor Gyuri bácsi vastag dere­kára fonta szikár kezét. »Kicsi nekem ez a ház, kirúgom az oldalát« — rikkan­totta pityókáján Gyuri bácsi, • Ulegette magát, mint valami vén szarka. Úgy nevettünk rajtuk, bogy muszáj volt a táncot Is abbahagyni egyklőre. Akkor is megálltunk, mikor Kazár Lackó -~ ugyancsak má­morosán — nekiállt egymagá­ban cifrázni a dobogóst. Mérhe­tetlen nagy bánat nyomhatta a szívét, mert kicsit tántorogva odahúzott Janiéihoz a duhajko­dás után, s meg-megbiesakló nyelvvel hajtogatta: — Nem érdemes szőbaállni egyetlen lánnyal se! Állhatatla­nok, meg önösek. Kutyába se veszik a becsületes embert, csak a jövedelem és a vagyoni Az ér­dekli valamennyit Jani csendes szóval vigasztalta elkeseredett cimboráját. A f ucáék savanyú otelló-bora apámat is elszomorította. Lát­tam, a holnapi gondok holló- szár inon suhognak a feje főié. Mert házasodni könnyű, de a lako­dalomnak hamar vége szakad, s mi lesz azután? Hogyan fog kivergődni Jani a munkanélküli­ség kátyújából, miként húzzák át a zord telet?... Erre gondolhattak elkomolyo­dott szüleim. Csendesen gubbasz­tottak a sarokban, s töprengő arccal, szótlanul nézegettek egyre a fiatal pár felé. Visszamereng­tek a maguk megtett göröngyös életűtjára, s elszorult a szivük, s 0 továbbtanulák s akik kikerülnek az életbe A költségvetési vita során Er- dey-Grűi Tibor elvtárs felszóla­lásában megállapította, hogy a gimnáziumokban évről-évre töb­ben érettségiznek, s ennek foly­tán csak egy részük az érettsé­gizetteknek, mintegy negyedrésze tanulhat tovább az egyetemeken és a főiskolákon, többségük köz­vetlenül a termelőmunkában fog elhelyezkedni. Kik tanulhatnak tovább ? Erre a kérdésre a válasz világos ; A zok a tanulók, kik a| közlépislkíolát- ban minden erejüket iatbavetve, lelkes odaadással,mélyreható, ala­pos tanulással széleskörű szakmai és társadalomfejlődési ismereteu­re tettek szert, az egyetemeken és • főiskolákon továbbtanulhatnak. Elengedhetetlen feltétele tehát a továbbtanulásnak a négyéves ki­tartó szorgalom és tanulás gyü­mölcse, a kiváló tanulmányi eredmény. Kiváló középiskolás tanulóink többségükben a poli­tikai-társadalmi munkában is élenjárnak. Ok vezetik iskoláink­ban a DLSZ-szervezeteket, irá­nyítják a politikai és kulturális életet a pártszervezetek útmuta­tásainak megfelelően. Aktiv ré­szesei annak a nagy küzdelem­nek, amelyet az utóbbi évekhen középiskoláink a kultúrforrada- lom terén vívtak, élharcosai 'az iskolai tanulmányi fegyelem meg- szilárdításáuak, a tanulmányi munka magasabb színvonalra emelésének. Ezek a tanulók mél­tán várhatják minden téren vég­zett kiváló munkájuk jutalma­ként az egyetemeken és főisko­lákon való továbbtanulás lehe­tőségét. Igaz, a mvét évben nem egy ésetben csalódás’ érte több középiskolás tanulónkat, mivel az egyetemre nem nyert felvé­telt, s ez igen rossz hangulat­nak lett okozója a jelenleg érett­ségiző tanulók, s a szülők köré­ben is. A Békéscsabai Leájujgini- nizmm a múlt tanév beiskolázást tapasztalatait szem előtt tartva, ebben a tanévben még nagyobb mértékben szívügyének tekinti az arra méltó tanulók egyetemi és főiskolai beiskolázását. A párt­szervezettel, iskolai DISZ vezető­séggel, a szülőt munkaközösség­gel és az érettségiző osztályok osztályt önökéivel egyetértés l\ep megjelölte azokat a tanulókat, akik feltétlenül Méltók a tovább­tanulásra, s nem egy helyen ~ mint például Szegeden — szemé­lyesen beszélték meg az egyete­mek és a főiskola megfelelő szerveivel a felvételi vizsgán meg­jelenő tanulók kérdését. Ez nem­csalt a tanulók továbbtanulásá­nak lehetőségét, hanem az egye­temi felvételi vizsgák pontossá­gát és eredményességét is előse­gíti. A DISZ-szervezet felvette a kapcsolatot az egyetemek és főiskolák DISZ-bizottságaival, s ezzel elősegítette az egyetemi DISZ-szervezetek tanéveiéi be­indulását, munkáját. A gimná­zium szaktanárai szívügyüknél' tekintve pártunk irányvonalát népgazdaságunk fejlesztése terén és kiváló tanulóink sorsát, min­dent megtesznek, hogy a tanu­lók a felvételi vizsgákon megfe­leljenek azoknak a követelmé­nyeknek, melyeket állandóan fej­lődő felsőoktatásunk állít elé­jük. Akik nem tanulnak tovább.. Mi lesz azokkal a tanulók­kal, akik az érettségi után nem | tanulhatnak továbj) az egyeteme- í ken és főiskolákon? Ez középis­kolai oktatásunk, dó különös­képpen ne velő munkánk jelenlegi legfontosabb kérdése, mely élén­ken foglalkoztatja az érettségi­ző fiatalokat, középiskolai taná­rainkat, s a szülőket egyaránt. Á szocialista társadalom épí­tésének nagy harcában kell részt- venni a középiskolákból kikerülő fiataloknak is. Ebben a küzde­lemben igen nagy feladat vár rájuk, hiszen általános művelt­ségük, iskolákban szerzett tudá­suk a nagy feladjatok elvégzésére képessé teszi őket, s pártunk és mert tudták, hogy épp úgy, mint ők. Janiék se markolhatják meg soha a szerencse mesebeli kö­penyét ... Fali bátyám jól lát­hatta, mi bántja apámat. Mellé­lépett, s a vállára csapott vígan; — Hát te mit bámulsz olyan sokat a levegőbe János? Tán cs®« nem Marjóra jár a fejedben, a «tyezáti román lány? S amikor folytatta, úgy neve­tett, hogy mind a két sor foga kifehérktt: — Micsoda szeme volt annak, testvér, micsoda csípeje... Em­lékszel-e rá? Apám elmosolyodott, s felál­lott, kihúzva derekát; — Hogy a ménkűbe ne em­lékeznék? Tőle tanultuk * »Fe- rintye Szfenciátát«. — Hát persze, — hunyorított hamiskásan Fali bácsi. — Még magyar szöveget is csináltunk a dallamához, mert románul az is­tennel se tudtuk megjegyezni. Hogy Is kezdődött csak? Apám a bakancsát fürkészte pár pillanatig, aztán homlokára bökve felkiáltott. (folytatjuk.) kormányunk meg van győződve arról, hogy szocialista szellem­ben heveit érettségizett ifjúsá­gunk helyt fog állni az építés bármilyen területén. Termelő- munkában való elhelyezésük a: ipari és mezőgazdasági termékei minőségének a javulását, a tech­nológia korszerűsítését, az ön­költség csökkentését, a keresk. - delem kulturáltabbá tételét fogja meggyorsítani és könnyíteni. A termelőmunkában elhelyezeti érettségiző fiatalok tehát igen fontos helyet foglalnak el a dol­gozó nép életszínvonalának áj- landö emeléséért folytatott harc­ban, mert tudásuk birtokában képesek a legbonyolultabb mun­kafolyamatok elvégzésére is. Sokan többre becsülik az író­asztalt annál a munkánál, ame­lyen áll, vagy dől a társadalom élete — a termelőmunkánál. Az íróasztal »mindenhatóságának« a gondolata káros nyárspolgári maradvány, mely összeférhetet­len pártunknak a szocialista épí­tés szakaszában folytatott politi­kájával, i melynek kiirtásában igen nagy feladat hárul a közép­iskolákra, * különösképpen az osztályfőnökökre é* szülőkre Igen nagy jelentőség* lenne a termelőmunka megszerettetésé­ben a politechnikai oktatás fo­kozottabb megvalósításának. Bár az a tény, hogy az érettségizett fiatalok az MTH újtípusú mű­szaki iskoláin Jés fél—2 év alatt szakimul kásképzettséget szerez­hetnek, azt bizonyítja, hogy álta­lános gimnáziumi oktatásunk igen közel jutott már a gyakorlati élethez, de ügy vélem, a lehető- ség megvan arra, hogy még kö­zelebb jusson, n oktatásügyünk fejlődése ezt a kérdést minden bizonnyal meg fogja oldani. Sie kére és József tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents