Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-17 / 90. szám
1/ikaisaioU Héjit 1955 április 17., vasárnap Tiltsák el as atomfegyvert! A népek világszerte követelik az atomfegyver eltiltását és tiltakozásukat fejezik ki a háborús készülődések ellen. A Béke-Világtanács felhívását százmilliók írták alá. * Peking népe aláírja az atomfegyver eltiltását követelő felhívást. A baloldali képen Lung Juan-pin, pekingi lakos újszülött gyermekével karjaiban, aláírja a békeívet. Az angol békebizottsag (jobboldali kép) plakátos felvonulást rendez London egyik negyedében, Holborn-ban. Feliratok: „Az 1914—18-as háború vámszedése a holborni légitámadások idején: 15 halott, 41 sebesült.“ „Az 1939—1945-ös háború vámszedése a repülőtámadások idején Holborn-baa: 441 halott, 662 sebesült.“ „Tiltsák el az atomfegyvert!“ „Németországot nem szabad fölfegyverezni!'’ „Tárgyaljatok!“ ic Bulgáriában (baloldali kép) a most épülő hatalmas Sztálin vízgyűjtő-medence munkásai *— a vízgyűjtő-medence Szófia összes földjeit fogja öntözni — aláírják a Béke-Világtanács felhívását. A képen Aposztol K. Bikov ács-művezető, a szakma legjobb művezetője aláírja a békefelhívást. Levél a budapesti szülőknek, Iskoláknak Szeretettel varunk mi is titeket! Budapesli tartózkodásunk alatt i nagyon sok szere te tét és gondos- | kodást tapasztaltunk a szülők és I nevelők részéről. Már a megérkezés alkalmával szinte versenyeztek a VII. kerület iskolái és szülői munkaközösségei, akik Békés megyei úttörőinket vendégül látták, hogyan osszák el a 198 pajtást, akik hálazászlóikkal tolmácsolták lakóhelyük üdvözletét. Mi olyan gyerekeket is vittünk, akik még falujuk határán túl nem jártak. Milyen nagy élményt jelentet* ezeknek a pajtásoknak felszabadulásunk 10 évfordulójának eseménye. A fővárosi iskolák ünnepi csapatgyűlése, az úttörők első országos találkozójának l'e- lejtli etet len élménye és a legszebb kuliúrrendezvények, a csodálatos tűzijáték. A sok-sok élmény közölt én a szerétéiről emlékezem meg. Csak egy példát mondok el a sok közül. Pöttöm, kéknyakkendős II. osztályos kislány sírt keservesen az egyik sarokban. — Mi bajod kedvesí — Nekem nem jutott pajtás — szepegte. Közben hatalmas könnycseppek pereglek le arcáról. A gyermekeket ekkor már szétkapkodták, de végül találtunk egy hatalmas VIII-os, szinte háromszor akkora vidéki pajlást A kislány arca felderüli, hirtelen letörölte könnyeit, bemutatkozott és kijelentette,, hogy ennek a gye eknek ő esz a kim n- mája. Rögtön ni ege e !t a m e ve, elmondotta, hogy már apuka vett jegyet az úttörő-színházba, bábszínházba, cirkuszba és az oj>e- rábn. A bátyja szerzett a Ncps.r- dionba is állóhelyet, de még az úllörővasútra is kimennek. Anyuka pedig azért nem tudott jönni, mert tortát süt és várja őket. K6- zeiifogla új pajtását és már vezette is hazafelé boldogan. Az idő hamar elrepült, tele sok- olc élménnyel. A kirándulás végén a szülők kísérlek vissza a gyermekeket, megrakva meséskönyvekkel, ajándékokkal. A ve* naton örömmel mesélték élményeiket. Elmondották, hogy mindegyik visszahívta budapesti pa- tását a nyári szünidőre. Mi arra kérjük a kedves budapesti szülőket és a vendéglátó iskolákat, hogy amilyen szeretettel he miié - két fogadtak, úgy szervezzék meg az utazást gyermekeik ré-i szére. Szeretnénk viszonzásul m - gyünk szépségeit, tájait benn - tatni az »Ismerd meg hazádat« mozgalom keretében. A Békés megyei pajtások szeretettel várják szülőföldjükre budapesti barátjaikat. 198 Békés megyei pajtás nevében r Végit Mihály úttörő- sapatvezető Körösladáuy Megbecsülést érdemel A Békéscsabai Baromfifeldo’- gozó Vállalat dolgozói sokáig azon a véleményen voltak, hogy a tojás csomagolását é3 bélyegzését nem lehet a minőségi előírásnak megfe’elően elvégezni. Ifj. Tóth Gy örgy né csomagoló, bebizonyította, hogy lehet minőségi munkát végezni. ízléses csomagolásával, olvasható bélyegzésével kiérdemelte a vállala - vezetőség és az uB dicséretét jutalmát. Tóth Györgvné már haszlahanovista •oJú'S [ A büszke kiváló 'dolgozó- levelet és a hozzátartozó j - í vényt is megkapja. Munkámé - j szerét átadja dolgozótársainak. — Üzérkedésért és féke levágásért Keresztes András büntetett előéletű, volt í kereskedőt a ballonjai jár »g hú' roinévi börtönre ítélte. seriéül vásárolt, ebből hál ^ísl))ró ' vágott és a sertéshúst tovauJ^jdásr« Rudapestre szállította. ! todszor érte el a szintet. Baróti Géza — Székely András: Wellington hercege 1A hivatali bürokrácia bírálataként indul a darab: jól szalirizálja az író* asztal-embereket, akik az aktáktól nem látják a való életet, azokat gúnyolja, ■kik a szocializmus építéséről, a dolgozók életszínvonalának emeléséről beszélnek, de ezekért érdemlegest nem tesznek. Suhajda, Csányiné és Stefánia személyében ölt testet a bürokratáknak ez ■ típusa. Mindhárman a régi világ Ic- vilézlelt uraik adóosztályának megbúvó maradékai. Olyan emberek, akik a nép államában nem érzik jól magukat, s ezért nem szolgálhatják őszintén a dolgozókat. Az első jelenetekben ilyeneknek érezzük őket, később azonban hatalmas lórés következik be jellemükben. Olyan ellenséges típussá alakulnak, amilyen elképzelhetetlen: átváltoznak asszimilálódni akaró ellenséges figurákká. Ilyenek a valóságban nincsenek, A szatíra rendkívüli hatású műfaj. Malenkov elvtárs azt mondta a XIX. pártkongresszuson: »Gogolokra és Sesedri- ttiekre van szükségünk, akik a szatíra füzével égéinek ki az életből mindent, ami negativ, ami rothadt és döglcles, mindazt, ainl fékezi a haladástc — s rámutatott: az alakok tudatos felnagyítása nem zárja ki, hanem teljesebben ifcárja fel és húzza alá a tipikusai, A Wellington hercegében nem az alakok felnagyításával, hanem azok eltorzításával találkozunk. Az ellenséget a szatírában jobbnak semmicsetrc sem, csak rosszabbnak lehet ábrázolni. A Wellington hercegében arról nincs szó, hogy például Csányiné, a huszárezrede« elvált felesége előre megfontolt szándékkal akarna ártani a dolgozóknak, pedig az Ilyen ellenség a tipikus. Csak Kozmát szeretnék kényelmes hivatali pozíciójuk megtartása érdekébeu »kifúrni«. De ez nem sikerülhet, mert a »mindent tudó« igazgató átlát a szitán... Az ellenség csak a közönségre nézve ártalmas, íme egy példa: Suhajda: Valaki vesz egy pár cipőt, a cipő talpából kiáll egy szög és böki a lábát.. ♦ Régen az ember ilyenkor fogott egy kalapácsot és beverte a szöget. Ma, tollat ragad és beveri a cipőgyár Igazgatójának a tejét, Stefánia: Ez a demokrácia;,.. Az írók itt nagyon elvetették a sulykot, Nem a dolgozók szemével bírálnak, hanem az elleuség szavaival hamis ítéletet lopnak demokráciánkról a gyanútlan néző gondolatai közé, esetleg szivébe. Mert miről van szó tulajdonképpen? Semmi egyébről — a demokráciát célozzák az irgalmatlan gúny mérgezett nyilaival! S nincs, aki pajzsot emelne. . • Egyszertteu arról van sző, hogy az ellenség (Suhajda, Csányiné, Stefánia) a maga ideológiájával «.zabádon fertőzi közönségünket. Ezen kívül Suliajdának bőven vaunak ilyen elszólásai: »Először is: az ellenfelet addig kell fúrni, míg mozog, másodszor: az élvezet az kutya?« Ennek félreértése nem kerül különösebb szellemi megerőltetésbe. Különösen élénk fantáziájú fiatalok részéről, S mire neveli őket? Egyébként a szerzők által elénk helyezett görbe tükör elég gyakran mutat olyan torz képet, amelyre nem lehet ráismerni. Például: Suhajda: Négy éve? ... Ilajaj.., Akkor még könnyű volt hivatalt alapítani ... Az ember igényelt egy Imj- lytséget, kitalált egy címet, beszervezte az ismerőseit,., a többi jött magától ,., Ila az egészből háromnegyedet vonunk is k i, akkor sem kapunk valóságot. A negaliv figurák elemzésénél Gogol szavai kívánkoznak papírra: »A színpadra velük! Hadd lássa őket a nép! Hadd nevesse ki őket! Mert a nevelés nagy dolog: Nem fenyegeti sem vagyouodat, sem életedet, de a bűnös olyan elölte, mint a gyáva nyul.c így kell az ellenséget szatírában ábrázolni s nem úgy, ahogy a Wellington hercegének javarészében történik. Igaz, nevetségesek a negativ figurák, de nem a rajtuk való nevetés az elsődleges, — ők nevettetnek. Ezen csúszik el a darab. A humor és hatásoldala, a nevetés, ugyanis társadalmi jelenség. Az* hogy min és hogyan nevet a társadalom, Jellemző a társadalomra, a korra és az osztályok rányomják bélyegüket a humorra. A megdöntött kizsákmányoló osztályok humora ma már nem lehet egészséges, ahogy a Wellington hercegében sem az. Amikor a huszárezrede» elvált felesége nevettet (»Én három férjet nyültem el, a többiről nem is beszélve, de még most se ismerem ki magam rajtuk. .«)* humora kozmopolita, poshadt ízű: álta- lánosíUiatatlan emberi hibájából (Ifjúra való éhségéből) adódó helyzetei elhomályosítják igazi jellemét, lehetetlenné leszik, hogy típus legyen, az igazi hajtóerőről elterelik a figyelmet. Stefauláról pedig alig Hidunk meg valami lényegest, mert majd minden jelenetében pxüzi álmainak megrablásáért esedezik Kozma előtt. Mai szatírától nem ilyen humort várunk. Annak humora szocialista humor legyen, amely éles, harcos, ltudalos és a szocialista világnézetből, a szociális i a ember látásmódjából fakad, 1A szocialista humor optimista, közérthető, nevelő, egészséges népi humor!,,. Ilyennek lehet nevezni a következőket? Stelónla: . .. Maga egyedül van .. . Magányos, mint a sivatag királya,., Szüksége van egy karcsú pálmafára, amely megértő módon terjeszti lombját maga fölé... Szüksége vau védelemre, mert vadásznak magára! Kozma: És maga szívesen vállilkozna n pálínafa szerepére? Stefánia: Eltalálta. .. A magáé vagyok .... És ezután elcsattan n poént,, a szeretik mégis tovább fonják a szála!« Stefánia Kozma szemére veti, liogy szűzi álmait elrabolta. Erre: Kozma: Ml vagyok én? Múzeum tolvaj* aki régiségeket rabol? Stefánia: Maga még boldogan lenne múzeumőr énnálam ,. . Mustár: Múzeuinöroeb csak rokkantakat alkalmaznak. . • Ml ez? üres hatásvadűszus. S ezen túl: — ocsmányság! Szegjen, hogy színházban, a magyar nyelv templomában ilyeneket kell hallanunk anno domini 1055 .. • Dolgozó népünk igényli a vidámságot, A derű, a nevetés megváltozott életkörülményeiben szükségleteié viált, — ezzel a szükséglettel azonban nem lehet így visszaélni! A negatív figurák komédiá/ása melleit nem fér meg az egészséges szeljem, a Ipiozitiv erőkre is átcsap a pos- liadl levegő árama. És így elsikkad a darab pártossága, harcossága. A darab egyetlen szereplője sem képes arra, hogy, a dolgozók igazságának következetes harcosa legyen. Kozma főgasztronómus több energiát fejt ki azért, hogy Stefániát lerázza a nyakáról, mint személyes éa a dolgozók ellenségeinek megsemmisítése érdekében. S csak szavai 1 vészéinek ■rról, hogy foglalkoztatják hivatali problémák Is, egyébként arról győzöd iinX meg, hogy minden gondolata a kutya- páro/iatás körül forog. Gulyás igazgató sejtelmes, érthetetlen ember. S ellentmondásos is: egyszer pozitív előjelű megnyilatkozásai vaunak, máskor a minisztériumot üti burkoltan, s feleslegesen. (Azért függeszti fel Kozmát, nehogy olt fúrják meg a jóinadnrak, ahol bein tudja megvédeni.) Édes Károly? — csak azért kerül a darabba, hogy ügjefogyoltságával sokat nevettesse a nó- izőt, s legyen kihez férjhez adui Kozma Ágnest akinek egész világát csak a Károly iránti szerelem és a kutya pároz- latásának gondjai tudják kitölteni. Mustár bácsi helyenként egészségesen hírál, egyébként gyenge poentek ellővöl- flözőjévó szürkül. Janka néni hiáhis- töltő figurája a darabnak. Ilyen i>o- fcltlv alakok — valódi típus egy sincs köztük — nem kölcsönözhetnek a darabnak egyértelmű harcos kicsengést. Félreérthetetlen pártossággal csak akkor Halódik ál a mű, ha benne a típus és a tipikus teljességében kifejezi a mai társa-
