Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-15 / 88. szám
1355 április 15, pcniek 3 VikaimwU Hépe Hogyan lesz nagyobb a jövedelem a lőkösházi Májas 1. TSZ-ben ? I Jó szövetkezel j», mJusL TSZ, de hogy jobb is lehetne, fezt maguk a tagok is elismerik. Az egészséges fejlődést gátló nemtörődömség mindjobban kivész a román hat ármenti közösség gazdáiból. ■— Tavaly 37 forintot osztottunk munkaegységenként — magyarázza Bogár Szabó elvtárs. állattenyésztési brigádve- zető. — De meglehetünk-e ezzel elégedve? — Nem! — teszi hozzá csat- tanós rövidséggel, s szomorú visszapillantást tesz a múltra. A szövetkezetben már megalakulás óta idegenkedtek a jószágtartástól. S ezt, igen helytelenül. azzal magyarázták: — Ugyan mit várhatnánk az állatoktól? Több velük a baj, mint a haszon. _______ p ersze meg Az ellenkezőjéről sem győződhettek, mert az állatok önmaguktól bizony nem „szülték“ az eredményeket — a nagyobb íejési átlagot, a több malacot, a gyapjúhozam növelését. A hibák 1.954-ben váltak veszélyessé. A 23 tehén tejhozama olyan gyenge volt, hogy az állattenyésztési állomás megszüntette a törzskönyvi ellenőrzést. A 40 mangalica koca csak 132 malacot adott egyszeri fia- lásra. A másik fialás elmaradt i— kettő kivételével a kocák mindegyike elvetélt. Az altkor még^csak egyéves juhászattal sem arattak sikert. Persze ebben — ahogy Bogár Szabó elvtárs mondja — a tájékozottság hiánya is szerepet játszott. A fiatalon beűzetett anyák szaporulatának a fele elpusztult. S éppen ekkor, a legnagyobb bajok közepette eszméltek rá: — Nem jó úton járunk, valamit tennünk kell. A változáshoz | hogy Bogár Szabó elvtárs, az állattenyésztés irányítója a múlt évben iskolán volt, ahonnan szakismeretekkel gazdagodva tért haza az ősszel. S az azelőtt is sokat magyarázó brigádvezető ezután még többet beszélt a tagságnak — mit és hogyan tegyenek, hogy az állatokból nagyobb legyen a haszon. A 40 kocát a bangfertőzés miatt mind kiselejtezték. Helyükbe a dobozi Petőfi TSZ-től vásároltak 21 fehérhúsú kocát Jó volt a vétel; az előhasú anyakocák 161 malacot fialtak néhány héttel ezelőtt. Természetesen a jól fertőtlenített fiazta- tóban. A malacokból eddig mindössze 10 pusztult el. Az igaz, hogy a gondozás ellen sincs kifogás. Csáki András, az új sertésgondozó majdnem mindig az állatok között van segítőjével, a feleségével együtt. Az ólak tiszták, s a takarmányozás is jobb, mint az ezelőtti időben. Az anyakocák cseréje nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna — panaszolja Bogár Szabó elvtárs. Ha akármilyenek is — úgy vélik —, negyven helyett nem elég huszonegy koca. Kértek még 10 cornvvaldit a TenyészállatA gyógyszerész nagy figyelmességet, gondosságot igényel. Pontos munkája nyomán gyógyul a beteg. A felelősségteljes munkához meg kell, hogy adjuk azt, amit munkája megkíván: a nyugalmat. Nézzünk hát széjjel valamelyik gyógyszertárban, ismerjük meg a gyógyszerészek munkáját. A kalauzolásra Pavlovics Gyula elvtársat, a Megyei Gvógyszer Vállalat igazgatóját . „xjük meg. — Úgy gondolom, a megyében gyógyszertárat mindenütt látni, de ilyent, mint a csabai Szent István téri, nincs több a megyében, mert ez egy szovjet típusú gyógyszertár. A kiszolgálás gyorsabb és jobb. Ezt magyarázza kísérőnk, amikor belépünk az ajtón. A jobb kiszolgálásról mindjárt meggyőződhetünk. Előttünk egy fiatalember az orvostól kapott vényt nyújtja át a szolgálattevő gyógyszerésznek, aki elolvassa a latinul írt sorokat és egy számot ad ki a betegnek. Kéri, várjon türelmesen, míg a gyógyszer készül. A fiatalember közli, hogy sétál addig, és elmegy. Mi pedig induljunk a vény után, nézzük, mi lesz a sorsa. A vénykészítőben vagyunk, itt állítják össze a recept szerint a gyógyszert. Köns-körül a teremben üvegszekrények, benne sok üveg, tégely, rajta cédulák. Itt dolgoznak a gyógyszerészek. Mindegyiküknek külön birodalma van. Medvegy Béla kenőcsöt készít, éppen most kapta kézhez a vényt, melyet a fiatalember hozott. Máris gurul a szükséges tégely után. Ugyanis gördülőszéken ül, amely a tégely közelébe viszi. Egy mozdulatába kerül és minden kéznél ran. Ez a szovjet típusú berendezés megkíméli a gyógyszerészeket attól, hogy órák hosz- szat álldogáljanak, járkáljanak. És így természetesen kényelmesebb is. A vénykészítőbe az emberek esetleges türelmetlenkedésánek csak egy-egy hangfoszlánya jut el. Nyugodtan dolgozhatnak, figyelmüket teljesen lekötheti a munka. A vénykészítőből tovább megyünk. Bármelyik helyiségben is járunk, mindenütt az életmentő, a gyógyító gyógyszert tartalmazó üvegeket, fiókokat látjuk. Visszatérve a gyógyszertár előcsarnokába, a fiatalember éppen most veszi át az elkészített kenőcsöt és távozik. Mi is távozunk a gyógyszertárból. És mielőtt becsukjuk magunk mögött az ajtót, gondolatban köszönetét mondunk minden gyógyszerésznek, akik nagy figyelmességgel, gondossággal végzik munkájukat, hogy betegeink ismét egészségesek legyenek. (Bánfalvi) Séta a gyógyszertárban munkája forgalmi Vállalattól a múlt év végén, de a vállalatnál, úgy látszik, fülük botját sem mozgatják, hogy a szövetkezetiek óhaja teljesüljön. A kocákat a mai napig sem szállították le. A sertéstenyésztés azért így is másabb lesz a tavalyinál, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy az idén 160 sertést hizlalnak a múltévi 82-vel szemben. A tehenek ugyan továbbra is a régiek, mégis jobb a tejhozam a tavalyinál. Már csaknem nyolc liter a fejési átlag. — Sokat tesz az abrakolás— jegyzi meg a brigádvezető. Eddig mindig sajnálták az abraktakarmány egyrészét a tehenekkel feletetni, de belátták, hogy így jobban járnak, mintha pénzért értékesítik, A tehenészetben az is sokat számít, hogy az emberek itt megfelelőbbek a régieknél. A fiatal Husvéth István, meg az ősszel belépett Varga József, ha még nem is a legfejlettebb módszereket alkalmazza, de jól gondozza a rábízott állatokat. Nap-nap után egyazon időben etetnek, itatnak és fejnek. j De más a helyzet 1a ban is. Persze, sem itt, sem máshol nem olyan tökéletes még a változás, hogy az idén már az állattenyésztés hozama tegye ki a jövedelem zömét. Negyven százalékát azonban — amit a szövetkezetiek terveztek — adhatja, ha Bogár Szabó Mihály elvtárs lelkesedése valamennyi állatgondozóra átragad. S akkor az ősszel nem 37 forintot, hanem annál jóval többet ér majd a lőkösházi Május 1. TSZ tagjainak egy-egy munkaegysége. B. L. Beadás ellen izgaioit a kulák — háromévi börlön Gyűlölt személy Ballonján Makód! János kulák. Közismertek a cselédeivel szemben elkövetett gazemberségci és cselekedetei, amelyekkel népi demokratikus államunk törvényeit igyekezett kijátszani. Még néhány évvel ezelőtt, 1948-ban is. cselédet és kanászt tartott, kiknek munkabérét nem fizette ki. Bírósági ítélet szorította rá a bérek kifizetésére. Kihasználta a dolgozó kisparaszt- ság igaerő-hiányát is, kétszeres áron végezte ezeknek a szántást, fuvarozást. Az állampolgári kötelezettségét mindenf áléképpen igyekezett kijátszani, például szár kúpokba rejtette tengerijét és a begyűjtő szerveket így akarta félrevezetni. Makádi tipikus képviselője az osztályellenségnek, aki mindenütt ártani igyekszik államunknak. Azt kivesztette: nem kell termelni, adót és begyűjtést nem kell teljesíteni, úgyis elengedik azt. A gyulai Megyei Bíróság Makádi Jánost 3 évi börtönbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, mert a termelési kötelezettség, az adózás *' és a begyűjtés megtagadására izgatta a dolgozó parasztokat. Hit és félmilliós beruházással folytatják a tejporgyár építkezését Egy teljesen új üzem épül Barett}-óúj faluban, az ország második tejporgyára, amelyet a Békés megyei Építőipari Vállalat dolgozói készítenek. Ebben az évben hat és félmillió forintos költséggel tovább folytatódnak a munkálatok és így az üzemi épület, a kazánház és a szociális épületek nagyrésze teljes egészében elkészül. A szociális épületek már befejezés előtt állnak. Jelenleg az üzemi épület és a kazánház vasbeton elemeit állítják be és a falazási munkálatok folynak. — A Párizs melleid Orly repülőtérnek személyzete csütörtökön 24 órás sztrájkba lépett. Mint az APP jelenti, a sztrájk miatt nem indulhatott el a Párizs és London, valamint a Párizs és Prága között közlekedő postajárat. — Apriiis 13-án megnyílt Bécsijén a közszolgálati és rokonszakmáid dolgozók szövetségének nemzetközi alakuló értekezlete. Ujgazdagodok — Gyengén mozog az üzlet. Én csak azért dolgozom, hogy egy jó ebédet tudjak a férjemnek adni vasárnap, amikor Pestről munkából hazajön — mondja szerényen Fekécs Lajosné szarvasi baromfi- és tojásfelvásárló, egy 94.000 forintos, nem régen vásárolt nagy, szép, modern ház tulajdonosa. Pontosabban haszonélvezője, mert hiszen hivatalosan a tulajdonos a kis hétéves Gergely- ke. Csicsely Pálné felvásárló családjában meg a kis hároméves Jutka ilyen szerencsés gyerek. Ö egy 40.000 forintért vásárolt ház vevője. Szerencsés szülők még szerencsésebb gyermekei. Az ol» vasót méltán érdekelheti, hogy mi lehet a szerencse receptje. Megnyugtatásul: a receptismertetéí majd következik. Szóval: a szülők is szerencsések. Csicsely Pál- néék vagyonához tartozik még egy kis „házikó“, melynek három nagy utcai szobája van (10 éve lakatlan), aztán belül konyha, szobák, egyéb helyiségek, amint az egy „házikóhoz” illik. Ravaszságért, furfangért nem mennek a szomszédba — Sokba kerülne a három utcai szoba felszedett padlózatának rendbehozása, a falak kijavítása — mondogatja, bizonygatja Csi- cselyné. — Elkérnének érte tizenháromezer forintot is. Inkább vettek tehát egy fél házrészt 40.000 forintért. Dehogy is ennyiért. Akik az alkudozásokról hallottak, meg az árakat ismerik, ezt el nem hiszik. Ajánlatos lenne, hogy a gyulai illetményellenőrző hatóság becslés alapján, meg egyéb módszerekkel lemérné a vevők őszinteségét. Az asszonyság a házvétel jogosságát bizonyítva, adott még más magyarázatot is: — Az anyám azt mondta nekem: „írassátok a gyerekre a házat, mert te elkofálkodod“. Micsoda veszélyek fenyegetik « keservesen, alig egy esztendő alatt megszerzett vagyont. Menynyi aggódás csak egy esztendő alatt. Ki bírja ezt évekig? Talán a termelőnek, vagy a pesti átvevőjének van kiszolgáltatva egy kola? Nem, nem. Keresni lehet jól, de veszteni nincs mit. Valószínűbb azonban, úgy gondolják a végnélküli magánvagyon-szer- zés hívei: a kiskorúak nevére írt házingatlanhoz nem nyúlhat hozzá az állam sem. Ki kopaszt és A márkásabb felvásárlók közé tartozik Szarvason a „Zsigmondi- cég“ is. Szemtanú elmondása szerint február közepétől március végéig hetenként két napon, 5 személy segitkezett a baromfivágásnál és tisztításnál. A baromfit mások nevelik, mások kopaszt- ják, szállítják és vásárolják meg, — de ők, a kofák tollasodnak. A 25.000 lakosú községnek 25 engedélyes magjínf el vásárló ja van, akiknek négyen—öten is segít- keznek. Köztük csendőrök, kulá- kok, vitézek, meg miegymás. Ma ennyi van, holnap több lehet, holnapután még több. Csak meg kell ismerkedni egy fővárosi magánfelvásárlóval, az majd elmegy a KlOSZ-központba, ott kiállítják az igazolványt, a Belkereskedelmi Minisztérium hitelesíti, nem kérdik ott, ki volt, mi volt az illető. Ha valakinek úgy tetszik, az igazolványról fényképmásolatokat csináltat — akár tízet is —, segítségével bárki vásárolhat. Megtették ezt Szarvason Ls. Aztán kezdődhet az üzlet. Szép szóval, erőszakkal, rémhír- terjesztéssel, a legváltozatosabb módszerekkel gyűjthető a tojás, a baromfi. A begyűjtési terv teljesítése nem érdekes, csak a haszon. A pesti megbízó magánkereskedő is kap valamit, és felutaznak fekete küldemények is. ki tollasodik? Vállalati felvásárló a gyakorlatban úgyszólván már nincs is, összefonódott a magán fel vásár lássál, ez utóbbi elnyelte az előbbit, Ifjú Frecska Andrásné és idős Frecska Andrásné két „kofa- Egyiknek vállalati, a másiknak magánfelvésárlási engedélye van. A felvásárolt árut ott adják ei. ahol nagyobb haszon ígérkezik. Most ők is házra alkudoznak. Hs számszerűen nézzük is: a magánkofák száma a közületi felvásárlók számánál jóval nagyobb. Ez is magyarázza, hogy a szabadpiacon ők az urak, s ők irányit jak az árakat. Falun a dolgoz«: paraszton húznak, városban a munkáson. Ha azonban a községi, vagy városi tanács végre mindezt megsokallja, egyetlen engedélyt be nem vonhat. A minisztériumnak, vagy a KlOSZ-központnak van csak ehhez joga, ők pedig ezt nem teszik meg. Most már azonban itt az ideje, hogy az említett szervek első lépésként 1—2, Szarvasra kiadott engedélyt bevonjanak. Figyelmeztetőül: hogy a szabadpiac csak addig szabad, amíg a felvásárlók az egész nép, a munkás és a dolgozó paraszt együttes érdekeit meg nem sértik. Jelzésül: hogy a kofák felvásárolt arany-tyúkjai nem repülhetnek az égig. Felhálmrodás és tehetetlenség — de most már jöjjön az intézkedés! Az említett állapotok miatt Szarvason, a különböző szervek és vezetőemberek körében nagy a felháborodás. (Az öntudatos dolgozók között is). Nem kisebb ennél ugyanakkor a tehetetlenség. A szarvasi járási ügyész olyan asz- szonyok neveit említette meg, a- kik mások engedélyével, jogtalanul üzletelnek. Módjában áll azt is megtudni az ügyésznek a vasúti iratokból, hogy kik, miből, mennyit adtak fel a megbízóikon kívül mások címére, feketén való értékesítésre. Dióssi járási ügyész a spekuláció korlátozására azonban semilyen intézkedést nein tett. Hivatalosan budapesti értesítés szerint Tomasovszkiné, Lau- rinyeczné, Kiszelycsokné barom- fipestises vágott állatot szállítottak az év elején a fővárosba. Megteszik ők és a többiek ezt most is. Csak ellenőriztetni kell. Nem szabad a szabadpiacot a harácsolókra hagyni, a felelősség- revonásra kínálkozik jónáhány alkalom. Ha már itt tartunk, megkell említeni, hogy az egészség- ügyi szerveknek régen rá kellett volna szorítaniok a felvásárlóka* a baromfivágásoknál előírt feltételek betartására. Például, hogy megfelelő, tiszta vágóhely legyen, ami nincs a legtöbb helyen. Számos engedélyes a kötelező időszakos orvosi vizsgálaton még egyszer sem volt. Szabad a piac Szarvason, túlságosan szabad. Szerencséjüket az új gazdagodok ennek köszönhetik. De csak addig, amíg hagyják az illetékesek és amíg rendes mederbe nem terelik a mind többet elnyelni akaró spekuláció hullámait. (Tóth Géza)
