Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

\/iUcu.s-QA.bk Képe 1955 április 14., csütörtök Torzsalkodás helyett céltudatos irányítást! Tavaly májusában a Mezőhe­gyes! Gépjavító Vállalat dol­gozóinak tudomására jutott, hagy az FM-től az Állami Gaz­daságok Minisztériumához kap­csolják az üzemet. A vállalat felett a felügyeletet pedig a helybeli állami- gazdaság igaz­gatója végzi. Nem valami kitö­rő lelkesedéssel vették ezt a hírt a dolgozók — metg kell mondani. Amikor ez a hír va­lósággá ért, sok felelőtlen kije­lentés hangzott el azok részé­ről, akik ezt nem akarták meg­érni. Kevesebb lesz a fi­zetés, stb. így keserűen figyel­ték, hogy Keserű elvtárs, az ál­lami gazdaság igazgatója mind többet fordul meg a vállalatnál, így teltek a hetek, hónapok, lassan a tavaszból nyár, a nyárból ősz lett és a rendkívüli ülésezések ellenére is, novem­berben megkezdődött a két vál­lalat egyesítése. A Gépjavító Vállalat egyes szakmai csoportjai: bognárok, asztalosok, festők átkerültek munkagépeikkel és munkaesz­közeikkel együtt az állami gaz­daság volt javítórészlegébe. A motorszerelő-műhely, hegesztő- műhely pedig onnan költözött át emezek helyére. Nagy voll a költözködés láza, d» nagy volt a saerviezeBemség Is, ítts-rt egyes részlegek szin­te hetekig változtatták in»!- katerü telükéi. Ez további munkaidő elrablását jelentette a tervből, ami azt eredményezte, hogy a vállalat még 1955 első negyedévében sem teljesítette tervét, mivel február közepe táján is „mo­zogtak“ a műhelyek. A fameg- munkáló-részleg háromszori költözködés után találta meg végleges helyét! Érdemes felsorolni, hogy az átszervezéssel kapcsolatosan az egyes munkacsapatok mennyi Munkaidőt veszítettek el a terv teljesítéséből: nak a rendkívüli ülések, veze­tőségi ülések, ahol még ma is az átszervezés megmásításáról, visszacsinálásáról vitatkoznak. Ezzel ma is rendkívüli állapotot teremtenek az üzemben. Ami­kor ott jártunk, akkor is ilyen rendkívüli vezetőségi ülést tar­tottak. A szobából, ahol mi is helyet foglaltunk, látni lehe­tett, hogy a munkások nem töl­tik tétlenül idejüket ez alatt, hanem szorgalmasan dolgoz­nak, mert az udvaron 80 egy­néhány kocsi állt készen. Te­hát a munka nem olyan „ke­serű“, mint ahogy éppen a ve­zetők látják. Bárhogy is fáj a gépjavító ve­zetőinek e változás, meg kell ál­lapítani, hogy magatartásuk és hozzáállásuk az ügyhöz nem va­lami jó a jelenlegi helyzetben. Helyes, hogy Kucsena Lajos igaz­gató1 elvtárs annyira íkiáll« a vállalatért, és Felle János párt­titkár elvtárs is támogatja. Azon­ban az már hiúsági kérdés, hogy egy teljesen kész tényt visz- szaakarnaik forgatni csupán azért, hogy az állami gazdasághoz ne kerüljenek. Szítják a dolgozók hangulatát, ahelyett, hogy a munka helyes megszervezésével iés a verseny lendületének növelé­sével gondoskodnának arról, hogy helyreállítsák a tervtelje­sítésben mutatkozó hiányosat — mert van adósságuk bőven az el­ső negyedévről. Értsék meg, hogy vetélkedésüknek a tervteijesítés issza meg a levét. Ez a vállalat érdekeivel ellentétes. A párt al­kalmasnak tartja Keserű és Ku- csera elvtársakat arra, hogy ve­zessék és irányítsák saját terű létükét. Hiúságból ne forgácsolják ©1 erejű kel, hanem használják fél tapasz­talataikat, teremtsenek rendét az üzemben, hogy a vállalni minél hamarabb teljesíteni tudja a reá váró feladatokat és Motorszerelők Kovácsok Esztergályosok Villanyszerelők festők Hegesztők akatosok amunkások 596 óra 83 óra 9 óra 136 óra 38 óra 14 óra 207 óra 701 óra meginduljon a folyamatos tér­Az állami gazdaság dolgozói 934 óra Tehát közel 3 ezer munka­óra a veszteség. Sőt. több is, mert közel százezer forintot pe­dig a gépek áthelyezésével, az épületek átalakításával pocsé­koltak el. Tény, hogy a minisz­tériumok hibásak voltak ebben. Az Állami Gazdaságok Minisz­tériuma nem gondoskodott a inelési. A pártszervezet ne arra mozgó­sítsa a kommunistákat, hogy ho­gyan lehetne visszacsinálni az egészet, h-ogyan lehetne elszakad­ni az áliami gazdaságtól, hanem arra, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan tudják megszilárdítani a munkafegyelmet. A dolgozókkal meg kell értetni, hogy a máso­dik negyedévi terv teljesítése fontos feladat, és mellette a le­maradást is meg kell szüntetni. Keserű elvtársnak, az állami gazdaság igazgatójának is változ­tatni kell előítéletein, hogy ne mostoha vállalatként kezelje az üzemet és az ott lévő vezetőket. Meg kell szüntetni azt a helyte­len módszerét, hogy áz üzem részére érkező leveleket csupán egy-két nap múlva juttatja ei, várva azt, hogy érte menjenek. Tartsa tiszteletben az üzem veze­tőit és ne utasítgatásokkal tár­gyalja meg velük a feladatokat. Közösen beszéljék meg azokat, így, közösen hozzáfogva a mun­kához, bizonyára hamarosan eredményeket tudnak elérni. Nagy Imre Ifjúmunkás-tanácskozás, parasztfialalok tapasztalatcseréje Békés megyében A DISZ Békés megyei bizottsá­ga az elmulL hetekben megtartott megyei értekezletén elhatározta, hogy a DISZ II. kongresszusa és az V. VIT tiszteletére nagyarányú versenymozgalinat indít az üzemi és falusi fiatalok között. Az érte­kezlet a nyersanyagok célszerű felhasználását, a felhasználható hulladékanyagok felkutatását, a pazarlás forrásainak megszünte­tését és a gyártástechnológia pontos betartását jelölte meg az üzemi DISZ-brigádok legfonto­sabb feladatának. E feladatok megvitatására, a jó tapasztalatok elterjesztésére, szombaton nagyszabású ifjúm un« kástanácskozást rendez a DISZ megyei bizottsága. A tanácskozá­son a megy-e össz-es üzemeinek legjobb ifjúmunkásai vesznek részt és még ebben a hónapban megtartják a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok leg­jobb ifjúmunkásainak tanácsko­zását is, melyen a parasztfiala­lok munkájának legfontosabb problémáit, a termel őszévé! k-eza- ti DISZ-szervez®lek tevékenysé­gének időszerű feladatait vitatják meg Ahol a páribizoiiság jól irányít... gőzökről való gondoskodásról szót : ek nevelése segíti a leemelést. Mindjárt a munkai érvét vetj? elő Sicz András elvtárs, a Bé­késcsabai Téglagyár .páríbizott- ságátiak titkára, amikor felke­restem és egyről-másról érdek­lődtem tőle. — Három hónapra szól —mon­dotta. — Nem sablonszerűén ké­szült. Figyelembevettük az előző negyedév tapasztalatait. Sok minden van a tervben, s megvalósítható. Az egyik részben pártépítésről, másik részben a politikai nevelőmunkáról, a dói­dé nem feledkeztek meg a terme­lésről sémi- Gondoskodtak jó előre. A gyártási idény tavaszi m-egiir dulásária jm.ár tiszta ebédlő!, fürldL* várta a dolgozóikat. A gondosko­dás, a jó ellátás, jókedvre han­golta az embereket. A felsza- badulási verseny bén a dolgozók 92 o/o-a vett részt, aminek eredménye, hogy a vállalat első negyedévi tervét 1315 százalékra teljesí­tette. A nevelés átformálja a párttagokat — mondja Sicz elvtársi Erre jócs­kán van példa a Békéscsabai Tég­lagyárban. A II-es telepen példá­ul az elmúlt évben csaknem min­den hónapban lemaradlak a terv- teljesítéssel. Ebben az évben más­képp megy a munka. Az üzemi pártbizottság tagjai felosztották egymás közölt az alapszervezeter két, beszélgettek a párttagokkal. A II-es telep kommunistáinak példamutatása alapján a párton- kívüliek is iparkodnak, hogy eredményesebb munkát végezze­nek. Az április 6-i nyerstéglagyár­tási tervet 103,4, az égetett tégla gyártási tervéi pedig 111,8 szá­zalékra teljesítették. Liplák János elvtárs, alapszervezeti párltitkár és -az alapszervezet vezetőségi tagjai változtattak módszerükön. Beszámoltatják a szakszervezeti műhelybizottságot, a telepveze­tőt, a műszakiakat a termelés­ről és a hiányosságok megszünte­tését, mint egy család, közösen végzik. Munkájúkért elnyerték az az üzemi pártbizottság vándor- zászlaját. Az I-es telep alapszervezetei is másképp dolgoznak, mint az elmúlt év utolsó negyedévében. A nyersgyárlásnál Zsibrita György elvtárs irányítja a kis kommunista kollektíva munkáját » wr wp »r ^ ^ ^ ivr Megy itt is a munka, mint aj ka­rikacsapás. Minden dolgozót is­mer műszakjában. Nincs olyan probléma, amit meg ne tudnának oldani Kéthetenként beszélik meg a művezetővel, a dolgozókkal pe­dig naponta, mit kell tenni, hogy a tervet mennyiségileg és minősé­gileg teljesíteni tudják. Az alapszervezetek munkájá­hoz hozzájárul: az üzemi pártbi­zottság tagjai szívügyüknek és mindennapi feladatuknak tartják, hogy üzemünkben zavartalan le­gyen a termelés. A párttagok tájékoztatása, a pártonkívüli­Im-e a példa: a négyes szalag­présnél Hazafi Pálné elvtársnő vállalását 155, havi tervét 170, a II-es présház 253-as cserépprés dolgozói vállalásukat 141, havi tervüket 156 százalékra tel­jesítették. Nem feledkeztek meg a pártbizottság a jókról. az igyekvőkről, megdicséri őkel, sőt a legjobbakat, — ha még párlon- kívüliek — felveszi a párt so­raiba'. Z.ahorán Györgyöt-, -az, 4*es telep dolgozóját, a márciusi tag­gyűlésen párttagnak, a II-es te­lepen Serbán Mihály alapszervi DISZ-titkárt tagjelöltnek felvet­ték. A termelés mutatóiról naponta szerez tudomást a pártbizottság és ennek alapján végzi politikai munkáján Élűnek eredményi az is,, hogy az első negyedévben a tervszerűség 98,5 százalék lett. Azonban a minőségi munka visz- szaeselt, a cserépgyártásnál 2,7. a vegyesáruk gyártásánál 6,7 száza­lékkal. Az első negyedévi mula­tók alapján a pártbizottság elha­tározta a minőség javításál, mi­vel itt van a legnagyobb hiá­nyosság! Hogy a termelés pártellan- őrzését még jobban meg tudják valósítania fjzjakinai oktatásról sem maradnak el. A most induló oktatáson Sicz elv társ és a párt- bizottság több tagja résztvesz. Tanainak, mert a termelés párt- ellenőrzéséhez hozzáértés is kell. Joós István — h W»*1 Váf» ¥0* helyes szervezésről, nem is­mertette meg a határozatokéit a dolgozókkal, a vezetőkkel, szinte a hátúk mögött készí­teti® el a tervet, and meghasd szid la magát és ezért nagy árat kellett fizetni. Hogy ki a felelős, azt még je­lenleg nem ismerjük, de ideje lenne megállapítani és nagyot koppintani a fejére, hogy tudja meg, a dolgozók pénzével nem lehet garázdálkodni. Mi történik most az üzem­ien, a második negyedév meg­kezdésekor? Biztosan a nagy átszervezés után hozzáláttak a munkához! Nem. Tovább foly­BUDAPESTI TAVASZ (Filmbírálat) Kezdődik a film... téli álom­ba dermedt fák, ólomszürke ég, drámai hangú kísérőzene... A fővárosból Nyugatnak veze­tő országúton le-fel száguldó fa­siszta katonai gépkocsik és me­nekülő gazdagok luxusautói. Az út szélén fásultan menetelő ba­kák. Két magyar katona törtet az áradattal szemben. A körülzá- rás előtt álló fővárosba igyekez­nek, ahová később egy katonai mentőautón sikerül is „becsúsz- niok“. Az ő útjukat követve ke­rül a néző a náci hadak és nyi­las cinkosaik által pusztulásra szánt milliós város belsejébe és ezzel a történet magvába. A rendezés oly élethűen tükrö­zi az ostromlott város hangulatát, hogy noha nem látjuk hatalmas katonai erők szakadatlan felvo­nulását és a közvetlen harcból kisebb összecsapásokat mutat , csak a film, mégis érezzük, [ hogy százezres seregek viaskod­nak egymással. Látjuk a hadá­szatiig esztelen védekezés le­sújtó eredményét, a romhalmazzá bombázott utcákat és a légiria­dókra fejvesztetten óvóhelyekre menekülő lakosságot. Bombák fülsiketítő robba­nása, omló falak, füst-láng kö­zepette virágzik ki két rokonszen­ves fiatalnak, Jutkának és Zol­tánnak megható szerelme. Az ostrom poklában tervezik szép jö­vőjüket. Zoltán barátja, Gazsó is hasonló körülmények között találkozik össze leendő szerelmé­vel. Érezzük, hogy az élet nem engedi magát leteperni. Az élet érdekében, a vérontás megszün­tetéséért robognak kicsiny kato­nai kocsijukon fehér zászlójukkal a hős szovjet parlamenterek — egyenesen a fenevad kitátott torkába. Szívbemarkoló, vérlázító jelenet; amikor a békeköveteket a minden emberségből kivetkőzött fasiszták golyói orvul leterítik. Megdöbbenéssel, undorral és egyre fokozódó gyűlölettel nézi a mozi közönsége a csapdába ke­rült fenevad veszett vérengzé­sét, amint pribékjei a kommunis­ta gyanúsakat, katonaszökevénye­ket és az esztelen fajgyűlölet get­tóba zárt áldozatainak egy részét barmok módjára terelik a Duna partjára, a „hömpölygő sír“ szélé­re. A nézők szive még jobban el­szorul, amikor Zoltán forrón sze­retett Jutkáját is felfedezik a kivégzendők között. A felszabadító szovjet seregek önfeláldozó harca azon­ban egyre közelebb hozza száz­ezrek szabadulásának percét. Utcáról utcára, házról házra küzd­ve, tisztították meg a fasiszták­tól Budapestet. Ennek az önfel­áldozó küzdelemnek gyönyörű pél­dáit láthattuk a film néhány jele­netében. Lelkesedésünket fokozta a szovjet hősök oldalán — a kommunistákból és katonaszöke­vényekből álló kis magyar ellen­állási csoport fegyveres beavatko­zása. A nap melege biztatóan ömlik «1 a felszabadult fővároson. A szovjet harcosok kedves, baráti bíztatására előjönnek a pincék megviselt lakói és fénytől része- gülten, boldogan bámulnak a sza­bad világba... Néhányan közülük már a romokat takarítják. Példá­jukat mind többen követik. Széles áradással száll köztük az ujság- áruslány hangja: „Megjelent a Szabadság! Itt a Szabadság’...“ Nagyjából ez az, ami a film látása után agyunkban, szí­vünkben maradandóan elraktáro­zódott. Ám a bíráló nemcsak az­zal tartozik a közönségnek, vala­mint a film alkotóinak és 'sze­replőinek, hogy mindezt szép sor­jában elmondja, hanem azzal is* amit a „Budapesti tavasziról írt kritikák túlnyomó része — saj­nos — nem tartalmaz, vagyis a bőséges és méltó dicséret mellett rámutatni a film néhány hibájá­ra, hiányosságára is. Úgy gondolom, hogy a „Budapes­ti tavasz”-t néni azzal a kizáró­lagos céllal forgatták, hogy csu­pán Jutka és Zoltán, egyébként megrázó erejű egymásratalálását és tragikus elszakadását mutas­sák be. Ezt nem engedi a rop-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents