Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-07 / 81. szám

ViUaís-ataU Vléyit 1955 április 7., csütörtök Ahol 01 vezetők példái mulatnak ✓ a párttagság is szívesen tanul DlSZ-élet RAKTUNK Kö2lJ0NTi VEZE­TŐSÉGI!* 1954 júniusában hatá­rozatot hozott, hogy az 1954/55- ös pártoktatási év, a 111. kong­resszus határozata tanulmányo­zásának éve legyen. Párttagsá­gunk zöme meg is értette ezt a határozatot és önként jelentke­zett a politikai iskolákra, konfe­renciákra. Vezető elvtársaink nagy része pedig örömmel vállal­ta a megtisztelő és egyben fele­lősséggel járó propaganda-mun­kát. A pártoktatás sikere elsősorban a párttitkárok és vezetőségi tagok egyöntetű munkájától, példám tatásától függ. Ahol kollektiv a munka és a vezetők példát mu­tatnak, ott a párttagság is szíve­sen tanul, különösen akkor, ha élőén, elevenen vezeti a foglako­zást a propagandista. A pártszer­vezetek vezetőinek azonban nem­csak az a feladatuk, hogy tanfo­lyamon szervezzék a hallgatókat, hanem menetközben is segítsék a gyengébbek tanulását. S mind emellett elsőrendűen fontos, hogy minden vezető tanuljon, s tu­dásához mérten végezzen propa­gandamunkát. A RUHAGYAh PÁRTSZERVE­ZETÉNEK titkára, Poór elvtárs az oktatási év kezdetén önként vállalta egy propagandista-sze­minárium vezetését és emellett a Május 1. TSZ-ben is vezet po­litikai iskolát. Azóta is híven tesz eleget megbízatásának. A foglalkozásokon minden esetben pontosan megjelenik. A Ruha­gyár pártszervezetének vezetősé­ge a jó példa láttán egyre job­ban érzi a tanulásért a felelőssé­get. llésztvesznek a tanulásban és minden vezetőségi tag ellen- őiiz és segít egy-egy területen. A hiányzó, vagy gyengén tanuló hallgatókkal a vezetőség tagjai, pártbizalmiak is, rendszeresen foglalkoznak. A jó pártoktatási munka fokmérője azonban nemcsak az, hogy foglalkozáso­kon hány százalékban jelennek meg a hallgatók. Különösen fon­tos: a tanulás hatása hogyan je­lentkezik a politikai munkában, a termelés eredményeiben. Ná­luk ez is megvan. Üzemük első negyedévi tersét 104,1 százalékra túlteljesítették. Az oktatásban való részvétel, a tanulás kapcsán egyre nő a párttagok és pártonkí- viiliek öntudata, világosabban látják a kongresszusi és a már­ciusi határozatokból adódó fel­adatokat. A hallgatóik jobban megismerték pártunk erejét, s szilárdult a párthoz való ragasz­kodásuk. Ennek példája, hogy az oktatás megkezdése óta öt j hallgatót vettek fel tagjelöltnek, I hetet pedig taggá minősítettek. Hasonlóan dolgozik a Szikra TSZ pártszervezete is. Gajdács elvtárs, a párttitkár egyszer sem ! hiányzott a pártoktatásról, pél- ! dáját követték a többi hallgatók I is, szinte teljes számban meg- j jelennek a foglalkozásokon. SAJNOS, NEM MINDEN aiap- I szervezetben számolhatunk be i ilyen eredményekről. Több He­lyen a párttitkárok is lebecsülik saját elméleti képzésüket, nem tanulnak, s így a vezetőségi ta­goktól sem tudják megkövetelni, hogy rendszeresen tanuljanak. Ilyen helyen az oktatás fontossá­gának hangoztatása csak üres fe­csegés, elcsépelt hang, mely nem mozgósítja a vezetőségi tagokat, hogy törődjenek a párttagság ta­nulásával. Sok helyen a párt- propaganda-munkát csak reszort- feladatnak tekintik, úgy gondol- I jak, hogy ehhez a vezetőség töb- I bi tagjainak nincs semmi köze, hiszen mindenkinek megvan a j maga elfoglaltsága, a maga baja. A PROPAGANDAMUNKA le. I becsülése kifinomult formában is I jelentkezik. Ezt legjobban Kesz- ! linger elvtársnak, a Eorgácsoló- ! szerszámgyár volt párttitkárának példája mutatja. O ugyan min- j dent »vállalt«. Ónként jelentke­zett propagandistának, de a propagandista-szemináriumok lá- I togatását rendszeresen elhanya- ! goíta. Emiatt hallgatód nem egy esetben megjegyezték, hogy szá­raz, brosuraízű volt a foglalko­zás, s ez nem segítette fejlő­désüket, nem fejlesztette a vita­A fiatalok vállalták, teljesítették készséget. Az oktatás lebecsülé­sének egyik formája az is, hogy elfoglaltságára hivatkozva az egyik hallgatóit küldt e maga he­lyett a foglalkozásra. Helytelen módszerét a többi propagandis­ták is követték, s az üzemben je­lenleg csak egy propagandista van, aki megállta helyét az okta­tás megkezdése óta. A rossz pro­pagandamunka miatt a hallgatóik mintegy 40 százalékának elment a kedve a tanulástól, s úgymond »iemorzso I ód ta k«. AZ OKTATÁS ELHANYAGO­LÁSA, az elméleti tudás hiánya miatt Keszlinger elvtárs nem tu­dott megbirkózni a munkával, nem tudott lépést tartani a fejlődés­sel, s végül a párttitkári funkció és a propagandista megbízatás aló1] is fel kellett menteni. Kesz­linger elvtárs esete tanulságos példa minden funkcionárius szá­mára. A pártoktatási munka le­becsülése ha nem ilyen formá­ban, de jelentkezik több helyen is. Pelyva Imre elvtárs, a posta alapszervezetének párttitkára az egész oktatási éviién csak egy­szer jelent meg propagandista- konferencián. Párttitkár elvtár­saink vizsgálják meg eddigi mun­kájukat, párttagságunk pedig bí­rálja jobban a tanulást elhanya­goló vezetőket. A pártoktatási év­ből nem sok van hátra, most in­dáit a kongresszus utolsó és igen szép anyaga (a pártmunka kér­dései, pártunk szervezeti szaMiy- zata), ennek gondos tanulmányo­zása, a szervezeti szabályzat szel­leméiben végzett munka elenged­hetetlen feltétek a párt márciusi határozatának végrehajtásához. Kacsaid János, a békéscsabai városi PB okt. felelőse —■ AZ 0RÖSHÄZI termelőszö­vetkezetek versenyében a Rákó­czi TSZ lett az első. Megkapta a városi tanács végrehajtó bizott­ságának jutalom-zászlóját. A második helyre a Vörös Csillag TSZ, a harmadik helyre pedig a Dózsa TSZ került. A biharugrai területi DISZ- i szervezet fiataljai a februári tag­gyűlésen vállalást tettek április 4. tiszteletére, amit az utolsó tag- j gyűlésen értékeltek is. A februári taggyűlésen Moldo-, ván József 10 holdas egyénileg dolgozó parasztfiatai versenyre hívta Tanyi Sándort, a .tava­sziak elvetésére. Ehhez a kihí­váshoz csatlakozott Rózsa Mi­hály parasztfiatal is. A márciusi taggyűlésen a ver­seny így alakult: Moldován Jó- j zs'ef elvetett í hold árpát, 1 hold zabot, 2 hold lucernát, 2 hold I I tavaszi búzát. Tanyi Sándor 2 hold árpát, 1 hold tavaszi búzát vetett ei az értékelésig. Nyomon követi őket Rózsa Mihály is, aki 1 hold búzát, másfél hold árpát vetett el. A három fiatal a versenyt továbbra is tartja, amit havonta értékelnek. A lányok sem maradnak: el a fiúk mögött. A verseny a tiszta udvarért folyik és azért, hogy ki­nek lesz szebb virágos-kertje. Ta­lán eddig a versenyben Hódos Margit vezet, de B. Nagy Zsu­zsika sem hagyja magát. Kopcsek Julika, a fiatal óvónrui pedig úgy vélekedik, hogy az övé tesz a legszebb. A felszabadulási versenyben a Gyulai Harisnyagyár DiSZ-fiatai- jai teljesítették, sőt túlteljesí­tették vállalásaikat. Az elért ered­ményeken azonban nem pihen­nek meg, újabb vállalást tettek május 1 és a DÍSZ II. kongresz- szusa tiszteletére. A DISZ-vezetök vállalják, hogy 20 fiatalt, aki 100 százalékon alul termel, munkamódszerátadá vsai, segítéssel a 100 százalékot telje­sítők soraiba emelnek. A veze­tők 10 ifjú sztahanovistát ne­velnek, a taglétszámot 15 szá­zalékkal növelik. A felajánlásuk teljesítését áp­rilis 5-én, az ünnep utáni első napon meg is kezdték. Hazánk legszebb tájait láthatják a takarékos iskolások Megyénk iskolásai is szor­galmasan gyűjtik a takarék­bélyeget, hogy annak ellen­értékéből a nyári szünidő­ben hazánk legszebb tájaira utazhassanak, s ott érdekes tanulmányi kiránduláson vehessenek részt, vagy üdü­lőtáborban nyaralhassanak. Már heti 6—8—10—12 fo­rintos megtakarítással tanul­ságos és érdekes kirándulá­sokon, táborozáson vehet­nek részt a fiatalok. Eljut­hatnak például Budapestre, ahol három nap alatt fővá­rosunk legfontosabb neveze­tességeit — Citadella, Állat­kert, Országház, Népstadion, Pálvölgyi Csepkőbarlang, Nemzeti Múzeum, Uttörővas- út, Margit-sziget — tekint­hetik meg. A takarékos fia­taloknak lehetőségük nyílik arra, hogy a Bükkben, a Mátrában, a Balaton mellett és a Felső-Tiszántúlon úgy­nevezett mozgótáborokban vegyenek részt. A balatoni mozgótábor például Veszp­rémből indul el és Balaton­almádin, Baltonfüreden, Ti- hanyon, Révfülöpön, Bada­csonytomajon keresztül jut végcéljához: Keszthelyre. A költségeket összegyűjtő fia­taloknak lehetőségük nyílik Aggtelek, Eger, Salgótarján, Visegrád, Szeged és sok más város, valamint azok kör­nyékének megtekintésére. A kirándulásokat és a táboro­zásokat a DISZ és az Ok­tatásügyi Minisztérium szer­vezi meg. m BOKROS IDA nagybánhegyesi levelezőnknek: A füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ vállalásához amely a fejhozam növelését és begyűjtéséi tűzte ki célul, 14 tsz csatlakozóit- Az értékelés még nem történt meg Ez csak a ne­1t€t£c*Afc£ \ gyedéves tejhozam és a begyűj- ; lés után értékelhető, mivel a vál­I lalás egész negyedévre szólt. Ek- j kor osztja ki a korpautalványo- I kai is a Békés megyei Tejipari { Vállalat a három legjobb tsz-nek. i Az elért eredményt az érlékelés ; illán lapunkban közöljük Békés megye készül a Budapesti Helyiipari Vásárra Alig indult meg a Budapesti Helyiipari Vásár előkészülete, máris országszerte nagy vissz­hangja támadt, s a vidék minden részéből tömegesen jelentkeznek a tanácsi vállalatok, szövetkeze­tek és kisiparosok a vásáron való részvételre. Az Alföld és a Du­nántúl kisebb-nagyobb városaiból egymásután futnak be a jelent­kezések. Békés megyéből Békés­csaba, Békés, Mczőberény, Vésztő, (jsorvás és Orosháza tanácsi vál­lalatai, szövetkezetei és magán- kisiparosai kértek helyet a vá­sáron való részvételre. A kiállítási anyag gazdagságá­ra és sokféleségére lehet követ­keztetni abból, hogy a jelentke­zett vidéki iparosság elsősorban az egyes tájak legjellemzőbb ké­szítményeit állítja ki éspedig a legtetszetősebb és legjobb minő­ségű mintadarabokat. így a vá­sár láto'fatói megcsodálhatják azt a rengeteg ötletet, leleményt, tu­dást, kiapadhatatlan képzelőerőt, amely az egyes vidékek mechani- Icai és kézműipari készítményeit jellemzi, s nemcsak itthon, ha­nem világszerte is megbecsült ne­vet biztosít a magyar ipar fej­lettségének. Békéscsaba többek közölt csempézett, nikkelezctt, hordozható kályhákat, gyermek­játékokat, csőbútorféléket, víz­hordó kocsikat, piaci húzókocsi­kai állít ki. Népi ülnökök a bíráskodásban Igazságszolgáltatásunk a felszabadulás óta nagyot fej­lődött. Nálunk sem volt megvalósítható azonnal a szocialista igaz­ságszolgáltatás. A felszabadulás után az igazságügyi apparátus­ban nagyrészt bentmaradtak a Horthy-fasiszta korszak bírái, s e.d a helyzetet egyszerre nem lehetett megszüntetni. Olyan ügyek el­intézésében, melyek az adott időben az igazságszolgáltatáson be­lül is döntő feladatot képeztek, különböző törvényekkel biztosí­tották a dolgozó nép politikailag fejlettebb, megbízható képvise­lőinek részvételét a bíráskodásban. Így jöttek létre a népbíróságok, a háborús és népellenes bű­nösök felelősségrevonására; majd az üzérkedés leküzdésére a munkásbíróságok. A fordulat éve után az igazságszolgáltatás is követte az általános fejlődést, és 1950 április 1-én a dolgozó nép képviselői teljes jogú ülnökök személyében bevonultak a bírósá­gokba. Ettől kezdve a nép képviselői az ítélkezésben is még fon­tosabb szerepet játszanak. A szocialista bíráskodás mindig társas, tan ácsi - hí rirsko- dás. Az eljáró tanácsokban egy-egy hivatásos bíró és két ülnök­bíró működik. A tanácsok határozataikat szótöbbséggel hozzák A* ülnököket ugyanazok a jogok illetik és kötelességek terhelik, mint a hivatásos bírákat. Az ülnökök élettapasztalataikkal, a ter­melés különböző szektoraiban való jártasságukkal, szakmai szem­pontból! is elősegítik a bíróság munkáját. Bármennyire is szoros a hivatásos bíró kapcsolata az élettel, a termelés vonalán nem ren delkezhetik azzal a jártassággal, amivel az ülnökök, akik közvet­lenül az üzemekből, a termelőszövetkezetekből, vagy az állami gaz­daságokból kerültek a bírói tanácsokba. Bíróságaink államunk törvényeit alkalmazzák. Büntető törvé­nyeink fegyvert képeznek az ősz táfyharcban, fegyvert a bíróság kezében, amellyel lesújt épülő szocialista társadalmi rendünk ellen­ségeire; de felhasználja ezt a lcgvvert arra is, hogy nevelje a megtévedt, vagy félrevezetett, még a tőkés rendszer esökevéilyeit magukban hordozó dolgozókat a magasabbrendű, szocialista együttélés szabályainak betartására. A népi ülnökök választás, illetőleg kijelölés és behí­vás útján egy éviién legfeljebb egy hónapon át működhetnek a bíróságoknál. Ezt az időt fontos okokból, kivételesen meg leltet hosszabbítani. A népi ülnökök a legfejlettebb dolgozók közül ke­rülnek ki, hogy igazságszolgáltatásunk is maradéktalanul eleget tudjon tenni feladatainak. Az elmúlt időszak azt mutatta, hogy az ülnökök túlnyomó részben beváltották a működésükhöz fűzött reményeket. Az ülnökök aktivitásukkal eredményesen segítik a bíróságok munkáját. Az ülnökök működését sokszor akadályozza az, nogy munkahelyük vezetősége (vállalati igazgatók, üzemvezetők, stb.; nem látják a népi ülnökök tevékenységének fontosságát az igaz­ságszolgáltatásban, és akadályozzák azok működését. Különféle vállalati érdekekre hivatkozva, ellenzik beosztottaik ülnöki műkö­dését. A jövőben, ülnöknehívás esetén, a vezetők ne gátolják ez ülnökbírákat működésükben, segítsék elő, hogy az igazságszol­gáltatásban végzett felelősségteljes munkájukat zavartalanul vé­gezhessék. Az igazságszolgáltatás csak akkor fejlődhet tovább, ha nemcsak törvényi, de egyéb tárgyi előfeltételeit is megte­remtettük; és ilyen az ülnöki munka nyugodt körülménye inéit megteremtése is. Az ülnökök pedig továbbra is szakmai tudásuk­kal, élettapasztalatukkal és a dolgozó népből fakadó igazságér/e- tükkel, helyes, igazságos . ítéleteikkel járuljanak hozzá szocialista igazságszolgáltatásunk eredményeihez, további fejlődéséhez. (riiidi B'da, a gyulai megyei bíróság elnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents