Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-03 / 79. szám
A HATALOM BIRTOKOSA! * A mezőgazdaság példamutatói Épül, szépül megyénk Benézik Sándor, a Mezőhegye- si Állami Gazdaság sertéstenyésztője most kapott kiváló munkájáért Kossuth-díjat. Kitüntetése után még nagyobb szorgalommal kezdte meg munkáját. Számos elképzelés valóraváitására törekszik. A íialási átlag állományánál kocánként eddig 6 malac volt, ami mangalicánál igen jé eredmény. Ez azonban nem elégíti ki Benczik Sándort, s élhatározta, hogy jobb tenyésztő munkával, az élenjáró szovjet sertéste- yésztők módszereinek hasznosításával hatról hét malacra emeli kocánként a fialási átlagot. Így egy fialásnál 700 malaccal lesz több. A másik igen szép elhatározása a választási malacok súlyának növelése. A 14 kilogrammos eddigi átlagsúlyt két kilóval növeli. Ezt a súlygyarapodást a kocák jobo takarmányozásával, az etetési idó pontos betartásával kívánja elérni. Benczik Sándor büszkén ünnepli felszabadulásunk tizedik évfordulóját és szeretettel, hálás szívvel gondol a szovjet népre, amely a szabadsággal együtt meghozta neki a boldogabb életet. A végegyházi Szabadság TSZ tehenészetében naponta háromszor fejnek, meglevő állományuktól összesen 298 liter tejet. Posztós Mihály, Bálint György, Stifter György és Asztalos Sándor tehenészek a nagy ünnep tiszteletére, április 4-re vállalták, hogy 11,6 literes istálíóátlagukat 12,5 literre emelik. Vállalásukat túlteljesítették. Jelenlegi istálló- átlaguk 13 liter. A tehenészek alkalmazzák a tőgymasszázst, és a borjúkat itatásosán nevelik. A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet egyik sertésóljában jelenleg 141 sertés hízik Ezek gondozását, etetését Házi István Mezőgazdaságunk egyik legfontosabb tényezője a gépállomás, megyénkben évről-évre több létesült. — Képünk a Békési Gépállomás nagyműhelyét ábrázolja, amely tavaly épült. A gépállomás építési költségei meghaladják a 2 millió forintot. Az építkezések ez évben tovább folytatódnak. A Békéscsabai Kötöttárugyárban 1954 óta működik a bölcsőde Sfe napköziotthon. — A gyermekek figyelmesen hallgatják Marik Margit vezetőóvónőt, ha mesét mond. Ám szótfogadnak akkor is, amikor ebédhez szólítja őket, amit azután jó étvággyal fogyasztanak el. végzi. A hízók egyrésze eladásra kerül és a bevételből lényegesen növelik a tagok pénzbem részesedését Régen és ma... Laszh József elvtárs apja uradalmi cseléd volt. Nehéz körülmények között élt családjával, így Jánost korán be kellett fogni markira, hogy a gyenge mindennapi betevő falat meglegyen. Kilencéves korában már apja melleit kapált, szedte a markot és verejtékezett az uraság földjén. Később hálákhoz került bérmunkásnak, majd a Wolf inger 12.000 hold bérelt földjén kommandós cseléd lett. Ekkor már legénysorban volt. Később megnősült és az 1938-as évben két családjával, feleségével tengette keserves életét. Becsülettel dolgozott, de a haszon sosem volt az övé. Neki és gyerekeinek csak a sovány koszt jutott. ízzadmányúnak gyümölcse az uraké, a kulákolcé, nagybirtokos bérlőké, a nép nyú- zóié volt. Nem jó rá emlékezni, de érdemes összehasonlítani a mostani életet a régivel. A Laszli-család jobb élete felszabadulásunk után kezdődött. Nyolc hold földet kaptak Nagyszénás község határában. Már a második évben kis háza mellé istállót épített. Lovat vett. Tehén- vásárlásra állami kölcsönt kapott. Később jobbnak látta a közös gazdálkodást és 1949-ben belépett földjével a szövetkezetbe. 1952-ben már ketten dolgoztak fiával. Tavaly 804 munkaegységet szerzett a család. Tizenhat mázsa búzát, 6,40 mázsa árpát, 18,70 mázsa kukoricát, 115 kilo cukrot és sok más egyéb terményt szekereitek haza zárszámadáskor; 36,80 mázsa kukorica a. ház- Uífin is termett. Készpénzt 8800 forintot kaptak, ezenkívül 1140 forint prémiumot. Két jó nagy hízót vágtak a. télen, de még három süldő maradt az ólban idei hizlalásra. Ruházatból, cipőből sincs hiány. Keresetükből két rendet vásároltak mindegyikőjüknek a családban. Boldog, megelégedett életet élnek ma a közösben. Laszti elvtársat a szövetkezel tagjai, az egyik növénytermesztési brigád vezetésével bízták meg. Igyekszik ellátni feladatát, úgy dolgozni, hogy katonatiszt fia, de még családjának mindegyike büszke lehessen rá. Az egykori cseléd, falverő, kubikos, most saját gazdaságának egyik vezetője, irányítója. Munkájának gyümölcse az övé, családjáé. Az idén már két (iával munkálja a tsz földjét, növeli a terméshozamot, küzd a szövetkezet erősítéséért, a több jövedelem eléréséért. t elszabadulásunk tizedik évét őszinte örömmel ünnepli és szeretettel gondol mindig a hős szovjet katonákra, akik megszabadították az úri rendszer láncaitól. —m— Munkás-paraszt találkozó Vasárnap, 27-én délután az orosházi Uj Élet TSZ tagjai és a Vas- és Kályhaipari Vállalat élenjáró munkásai találkozóra jöttek össze az üzem kultúrtermében. Ezt a munkás-paraszt találkozót a Magyar-Szovjet Társaság kezdeményezte. A vállalat MSZT-titkárának üdvözlő beszéde után az üzemi munkások a szövetkezeti dolgozóiknak megmutatták a vas- és bronz- öntődét, a szerelő és esztergályos üzemrészeket, elmagyarázták a munkafolyamatokat. Visszatérve a kultúrterembe, az üzemi kuítúrcsoport szavalattal, énekszámokkal, harmonika- szóval szórakoztatta a megjelenteket. Utána előkerültek a tsz nő- dolgozói által sütött kulcsos kalácsok, a vállalat söröshordói és poharai. Rázendített a zenekar. Vidám poharazgatás, eszegetés közben beszélgettek az emberek. Később már táncoltak is. A táncszünetekben az üzem és "a tsz élenjáró dolgozói munkájuk elismeréséül ajándék-dalt kaptak a találkozó rendezőségétől: Szekeres György, Szilasi Istvánná, Budai Andrásáé, ifj. Kökai Sándor és Varga Julianna tsz-tagok; Veres Tibor, Drobnik János, Szé- nási Lajos, Szatmári István, Madarász György, Dorogi János, Ge- legonya István üzemi munkások. Májusban az üzem dolgozói látogatnak el az Uj Elei TSZ-be, szalonnasütésre. Kasziba Lerenc, igazgató Államunk egyre nagyobb gondot fordít az ifjúság nevelésére. A gimnáziumokban, egyetemeinken a munkások, parasztok gyermekei tanulnak. Uj iskolák épülnek. Képünkön az új orosházi gimnázium látható. Felépítésére álamunk 9 millió forintot fordított. Hatszázhárom hektárnyi területet (ásítanak Békés megyében Békés megy ének ez év tavaszán újaid) 603 hektárnyi területén 2 és félmillió különböző lombos, feketefenyő, négyszázezer lucfe- nyőcsemetét és hétszázötvenezer suhángot ültetnek el. Kövelnivalóa szeghalmiak nagyszerű kezdeményezése: Mindég kopár utcába fasort ültetnek, parkosítják a tereket, utcákat, erdősítik a legelőket. Saját csemetekertet is létesítettek. A lelkes szeghalmi fásítók ősztől kezdve, mostanáig 13.500 facsemetét ültetlek el községük területén- A fák hetében a községi tanács és az MNDSZ-asszonyok rendhehozfák és díszcserjékkel ültették ba a bét hősi temetőt is, ahol a szovjet harcosok nyugszanak. A főutcán — amelynek fél oldalát gömbakácokkal már beültették — virágágyakat létesítenek, díszcserjékkel ültették be a falu több terét április 4-re. A falu egyik részében, Rákosifal- ván pedig gyermekjátszó-tér létesítését kezdték meg.
