Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

Megyénk tízéves kulturális fejlődése a számok tükrében 6 ViUais-cviaU Plép-t 1955 április 3., vasárnap Dolgozó népünk kulturális felemelkedése az elmúlt 10 év alatt együtt haladt gazdasági és társadalmi felemelkedésével. Alkotó ereje szabadon szárnyal­hatott a termelő és kültúrmun­GYO-MA. A járási Katona Jó-1 példány volt, 1954-ben már zsef Kultúrházban 10 szakkör! 693.928 példány. Az olvasók tá- működik, három hónap alatt 34 bora állandóan szaporodik: 1953­foglalkozásuk volt, 1103 részve­vővel. Iluszonnégytagú színjátszó, 16 tagú tánccsoport, két zenekar, 20 taggal és énekkar működik a kában egyaránt. Sokat csiszoló- kultúrházban. Három hónap alatt dott az elmúlt években népünk 44 műsoros-estet, két kiállítást kulturális igénye, sokat emel- és 34 ismeretterjesztő előadást kedett általános műveltségének rendeztek. színvonala és a kulturális élet SZEGHALOM. A járásj kul- minden területére kiterjed már túrházban két szakkör működik, dolgozóink érdeklődése. Sok harT h?naP _a,aít 40 /°Sla!f' kulturális létesítmény született , zaí,u. 1, a rcszvev ve. , ... , , , , ,, , szonhattagu tanccsoport, 27 tagú és születik felszabadulásunk e'nckkar> 6nyoictagú zenekar, hét­óta. Néhány példa megyénk- |agd képzőművészeti csoport mű­ből: Geszten és Szentetornyán körlik a kultúrházban. Három hó- befejeződött, örménykúton, nap alatt 17 műsoros estet, egy Kaszaperen és Csárdaszálláson kiállítást és három ismeretter- befejeződéshez közeledik az új jesztő előadást rendeztek. kultúrotthon építése. Számok SZARVAS. A járási József Át­fejtik ki leghívebben eredmé- lila Kultúrházban három szakkör nyeinket: a megyében 6 járási I “űkö,?lk’, h?rom.thfi°”aP alatt 2f . " ,, , I foglalkozásuk volt 88 részvevővel. s egy varost kulturhaz 127 szín- ^ á színjátszó_, 12 tagú )atszócsoport, 103 tanccsoport, tánccsoport, 14 tagú zenekar, 18 72 énekkar, 79 zenekar, 15 báb- 1 * ~ Hanzó Lajos, megyénk Kossuth-díjas pedagógusa A MI MEGYÉNK SZÜLŐT- , egyik tanulmányát, amelyet a TE, közülünk nőtt a történelem ! jövőben „Alföldi ipartörténet“- tudományának kiváló magyar j té szélesít ki. Történeti kuta- munkásai közé. Velünk él,! tások mellett pedagógiai mód­gyermekeinket neveli, fiaink,! szertani kérdésekkel is foglal- lányaink szívébe oltogatja a' kozik. Ez évben jelent meg legszentebb emberi érzést: a Vajda Péter pedagógiai gondo­csoport és 8 képzőművészeti csoport működik, Kultűrháx OROSHÁZA. A járási Petőfi Kultúrházban színjátszó- és tánc­csoport, népi és szimfonikus ze­nekar, tánczenekar, zeneiskola, balettiskola, 40 tagú énekegyüt­tes, bábjátszó-csoport, szabás- varrás tanfolyam, képzőművész, írói és fotó-szakkör működik, s ezek a szakkörök és csoportok közel 200 kulfúrmunkást foglal­koztatnak. A kultúrházban dolgo­zik a szemléltető agitáció híres Ludas Matyi újságjának szerkesz­tősége és a járási híradó is. A színjátszók, énekesek, táncosok, zenészek, bábosok állandóan lá­togatják a járás falvait, tsz-eket, állami gazdaságokat, de elláto­gatnak városokba és községekbe, sőt Csongrád megyében is sze­repeltek már. GYULA. A járási Erkel Fe­renc kul úrházban 10 szakkör mű­ködik, három hónap alatt 468 foglalkozásuk volt 5232 részvevő­vel. Harmincöttagú színjátszó-, 26 tagú tánccsoport, 20 tagú énekkar, három zenekar 40 tag­gal, 35 tagú képzőművészeti cso­port, 50 tagú úttörőzenekar mű­ködik a kultúrházban. Három hónap alatt 30 műsoros estet, két kiállítást és 32 ismeretter­jesztő előadást rendeztek. tagú képzőművészeti csoport mu ködik a kultúrházban. Három hónap alatt 22 műsoros-estet, egy kiállítást és 11 ismeretterjesztő előadást rendeztek. BÉKÉS. A járási Munkácsy Mi­hály Kultúrházban 11 szakkör működik, három hónap alatt 77 foglalkozásuk volt, 1387 részve­vővel. Huszonöttagú színjátszó-, 14 tagú tánccsoport, két zene­kar 12 taggal, két képzőművé­szeti csoport 17 taggal, két rig­musbrigád 14 taggal és kilenc­tagú bábjátszócsoport működik a kultúrházban. Három hónap alatt 39 műsoros estet, két kiál­lítást és 59 ismeretterjesztő elő­adást rendeztek. Könyvtár 137 könyvtár van a megyében, könyvállományuk 139.819 darab. A rendszeresen olvasók száma: 33.919. Ezek közül 14.546 tizen­négy éven aluli. A kikölcsönzött könyvek száma 1953-ban 560.854 ban még csak 28.885 ember láto­gatta a könyvtárakat, egy év múlva majdnem ötezerrel töb­ben. Hol volt ennyi könyvtár- látogató tíz évvel ezelőtt? Zene A felszabadulás előtt Békés megyében szervezett zeneiskolai élet nem volt. Zenetanítással leg­többször magánemberként taní­tók, tanárok, zeneakadémiai nö­vendékek foglalkoztak. Valame­lyes zenei élet Gyulán volt, a megye székhelyén, de ott is in­kább alkalomszerű és baráti ösz- szejövetelek formájában. Békés­csaba a vidéki gazdálkodó mező­városok nívóján mozgott, zenei élete nem volt. Fúvós zenekar is csak két helyen működött. A felszabadulás utáni tíz esz­tendő alatt sok változás történt megyénk zenei életében, öt évvel ezelőtt létesült a Békéscsabai és a Gyulai Állami Zeneiskola, ame­lyek ma kb. 800 növendéket ta­nítanak. Az elmúlt év őszén hat helyen alakultak megy énkben új­“P-* kultúrotthon-zeneiskolák i fii02Óf ■“ ' 8 ~kö” képesítést és 800-900 növendékkel. Ezek az bölcsész doktorátust is szer_ nép és a haza szeretetét. Küzdelmes pálya, áldozatos munka jutalma a mostani ma­gas kitüntetése. Évtizedekkel ezelőtt indult útjára — a nagy bizonytalanságba. Falusi-tanyai tanító fia lévén, nem tekinthe­tett bizokadással a másnap elé: iskolai tanulmányait lépten- nyomon legyőzhetetleneknek látszó nehézségek keresztezték. latairól írott tanulmánya, ame­lyet a Pedagógiai Tudományos Intézet kérésére tovább foly­tat a jövőben. Eddigi munkái­nak jó része megjelent már ön­álló tanulmányokban, az Aka- démiá kiadásában, a Levéltári Híradóban, és a Békés megyei nevelők lapjában. Tudományos kutatómunkáját állami támogatással végzi: elő­Sokat élt szüleivel falun és ta-| ször az Országos Ösztöndíj-ta­nyán olyan emberek között, akik mindennap harcot vív­tak a holnapért, s megtanulta tőlük, hogy küzdeni kell... En­nek köszönheti, hogy befejez­hette gimnáziumi tanulmányait Szarvason, és a történelem­nács, majd a Tudományos Ta­nács s végül a Tudományos Akadémia nyújtott munkájához hathatós segítséget. A levéltári kutatást tanításmentes napjai, az úgynevezett kutatónapok biztosítják. Tudományos mun­földrajz szakon az egyetemi i kája ,nem e1lvont’ gyakorlatilag stúdiumokat Szegeden 1934- ben. Ugyanebben az évben ta­nítóképző intézeti pedagógia­iskolák leginkább csak hegedű- és zongoraszakot működtetnek. A növendékek létszáma egy-egy he­lyen 80 és 200 között jár. Dolgo­zóink tehetséges gyermekeinek fejlődéséhez minden lehetőség biztosítva van. Uj zenekarok mű­ködnek: Baltonyan, Békéscsabán, Gyomán, Gyulán, Orosházán és Szarvason. Maxi A megye területén 55 mozi működött a felszabadulás előtt — ma 96. A megyének alig van olyan zuga, ahol legalább idő­szaki mozi ne működne. A vetí­tett filmek sokfélék: magyar, szovjet filmalkotások és nyugati államok haladó szellemű film­jei. OnnepliK a tízéveseket Felejthetetlen ünnepséget ren­dez Békéscsabán, a Petőfi Kul- túrotthonban vasárnap délután két órakor a városi Hazafias Nép­front-bizottság, az MNDSZ és az MSZT az 1944 október 6-án szü­letett gyermekeknek. A megyéből 50 gyermek vesz részt. Ezen az ünnepen méltatják 1944 október G-a jelentőségét, mivel joggal le­hetnek büszkék születésnapjukra. Dísaelnökségben éltanulók foglal­nak helyet. Az ünnepség után a gyermekeket uzsonnával (kávé, kalács, torta) vendégelik meg. Az uzsonna után filmvetítéssel, kul­túrműsorral szórakoztatják a fia­talokat. így köszöntik megyénk zett. Utána 3* évig az egye­temen dolgozott, a közép- és újkori történeti intézetben. 1941-ben a szarvasi tanítókép­zőbe került s pedagógiát és fi­lozófiát tanított. A következő évben átkérte a gimnázium s azóta megszakítás nélkül a szarvasi diákok szeretett neve­lője. AZ EGYETEMI INTÉZET­BEN KEZDETT a tudományos összekapcsolja nevelői tevé­kenységével. A pedagógusok továbbképzésének szakmai ve­zetője; ennek során feldolgoz­ták a magyar és egyetemes tör­ténet fontosabb kérdéseit, s így a pedagógusok megismer­ték a legújabb kutatási ered­ményeket. Az emberektől nem zárkózik el, készséggel segít mindenkinek — ezért szeretik munkatársai, tanítványai... MINDIG KUTAT, fáradha­tatlanul dolgozik, tudása foly­ton gyarapodik. Tudását nem rejti véka alá, csak addig kizá­rólagosan az övé, amíg meg­szerzi, utána nyomban meg­^ Illegi kutatómunkához s azóta állan-| osztja azokkal, akiknek kö- dóan keresi a kincseket a régi I szönheti: véreivel—népével. Ér­írások poros lapjain. Először tékes munkájáért nem marad- a nemzetiségi kérdéssel foglal­kozott, majd az alföldi pa­rasztság történetének feldolgo­zásával. Nemrégen fejezte be hatott el a nép államának el­ismerése: szabad életünk tizedik évében államunk a Kossuth-díj III. fokozatával tüntette ki. Táfékoztató Felvétel a mezőgazdasági technikum levelezooktatás.a I. évfolyamára A mezőgazdasági technikum levelező- | A Jelvételi kérvényben kell kérni, OK ta tusura jelcnikezheinek, akiknek man- mellékelni kell: jelentkezési lapot — k-nkőrük ellátásához mezőgazdasági szak- | |,„elyet a technikum bocsát a jclciitkez« képesítésre van szükségük. A Jelvételi j rendelkezésére — és nvolc általános is­. .. . , , . i ./ álső határ 39, a felső pedig 49 életév, kofa, vagy ezzel eővenértékíi 4 fiataljait, alak szabadságunk első KtvétCescn ..............................— 1 egyenértékű 4 n apján születtek. . _ -------------- . közép. az FM Szakoktatási Föigaz- Iskola elvégzését Igazoló bizonvítváuyt. i gatosága koraigedélyt adhat. I c*afoI«l kell még rövid önéletrajzot/ a ! umukaliely vezetőjének javaslatát és nvl- latkozafát, kétévi szakmai gyakorlatot Íjra a régi harcostársak között j—---------: ” i soha nem | Az emberek 1 Iátott bol. dogsággal ünnepeltek. Április negyediké volt akkor is. A ntéh- keréki kisemmizett román pa­rasztok életükben először me­hettek dalolva, boldogan az ut­cán. felszabadulva hirdette ro­mán anyanyelvén az ünnepi előadó: »Elvtársak, magyaros és románok, miénk a föld és annak gyümölcse. Vége a meg­aláztatásnak, emberek let­tét nk!« Az ünnepi nagygyűlésen ott volt a fiatal Kora Mihály is. Nagy érdeklődéssé, figyelte az előadót, minden szavát meg akarta jegyezni. Hazafelé men­ve azon gondolkodott, hogy vé­gett-et a cselédéletnek. Nem lesz többé az újszalontai Acs Gézák megalázott szolgája. A négy hold földön most már megélnek. Kúra Mihály a maga gazdája lett a kapott földön. Azóta sokszor szökkent már kalászba a vetés, a kicsiny magocskák hullámzó, aranyló tengerré nőt­tek. Az emlékezés jóleső élmé­nyeket, beszédes indulatokat csal a szavakba Kára Mihály elvtárs ajkairól: — Amikor az első MAD1SZ- gyűiés volt, szinte valamennyi román-magyar fiatal ott voit. Valamelyik meg is jegyezte, hogy most már mi is gazdák lettünk. Mily en lelkesen készül­tünk az első kultúrpróbákkal. Nagyon örültünk, amikor elő­ször mutattunk be román tán­coltat magyar községben és nem fütyültek ki, tetszett, na­gyon tetszett a szereplés. Múltak az évek a __________MAU1SZ­tagb ói párttag lett. Az egyéni gazdaságból többszáz holdas nagygazdaság. A volt cselédből a gazdaság egyik vezető embe­re; párttitkár. Később elkerült a megszokott, megszeretett kis faluból a sarkadi, majd a szeg­halmi járási pártbizottságra. Ez idő alatt sokat tanult Kára elv­társ. 1954-bon érettségizett. A tanulmányait szakérettségin, fő­iskolán folytatta tovább. A kis községet, ahol született, nevel­kedett — ahol megismert min­den jót, minden rosszat — nem feledte el soha. Mindig vissza­húzta valami, az ismerős embe­rek, a megszokott vidék, a régi haroostársalc. Akár hányszor hazament meglátogatni szüleit, első dolga volt, hogy megnéz­ze a pártszervezetet, érdeklőd­jön az otthoni életről. Örült, ha újabb és újabb neveket hal­lott a pártban emlegetni. Itt van Martin László, Bálint Já­nos, Argyelán József és még többen, akikkel még együtt szervezték a kultúrcsoportot a MADISZ-ban. közéjük. Most a ni. Olyan jó lett volna, ha a község minden dolgozója hallja, amikor azt mondta: — Uj életet akarunk vará­zsolni a községben. Amit tanu­lok a főiskolán, azt itthon gya­korlatban is alkalmazom. Töb­bet termelünk, szebb állatokat nevelünk. Ezzel nemcsak az ál­lamot segítjük, de egyénileg is gazdagszik a falu népe. A sző­lőskertet, aminek eddig csak a neve volt meg — valóban sző­lővei telepítjük, be. A régi el­hanyagolt utakból bogárhátú szép utakat építünk, közös erő­vel, valamennyien. Ezt akarjuk Mindig vágyott napokban teljesült régi vágya. Az MDF községi szervezete ala­kuló gyűlésén őt választották titkárnak. Visszajött, újra itt­hon, tanulmányait levelezési ta­gozaton folytatja tovább. Mi­lyen szépek az elgondolásai, további tervei, amit közösen a méhkeréki román, magyar dolgozókkal akar megvalósítar és ezt meg is valósít­juk. Pártszervezetünk a legjob­bak közé kerül a járásban, már eddig is húszán jelentkez­tek, hogy kisgyűlést tartsanak a községben, a párt politiká­ját magyarázzák. A jövő héten 50 tagú népnevelő gárdát hoz­nak létre. A fejlettebbek pedig bizalmiak lesznek. Ez a nagy lendület, nagy akarás biztosí­ték lesz arra, hogy a tervüket végre is hajtják. —(jsepkó— Igazoló iratot. A tevelezSoktatás tanulmányi ideje uégj év. A negyedik év végén a hallgatói! képesítő vizsgát lesznek és a rendes ta­gozattal azonos értékű mezőgazdasági technikusi oklevelet kapnak. Az oklatte formája egyéni tanulás. A technikum Igazgatósága heti három órára — ma­tematika. fizika és kémia — instruáló- sára instruktort alkalmaz. Az anyatskoli- lioz csupán felvételi, félévi és évVégi víz», gára kell bejönnie a hallgatóknak. A jelentkezők mindegyikét felvételi vizsgára hívjuk lie augusztus végén. A felvéteti vizsga pontos Idejéről és helyé- föl, valamint anyagáról a jelentkezés beérkezése után az anyaiskola értesíti a jelentkezőket. Vizsgát kell lenni magyar helyesírásból és mennyiségtanból. A vlzs. ga díjtalan. További tájékoztatást az Is- kola Igazgatósága készséggel ad az ér- dektődőknek. Nagy Ferenc igazgató, Szabadkígyóst Mezőgazdaság? Technikum. — Csokonal-emlckest lesz 5-én este 7 órakor, a békéscsabai ze­neiskolában. Csokonairól a meg­emlékezést Féja Géza tartja. Köz­reműködnek a Jókai Színház művészei, Faludi Mária és Al- mési József.

Next

/
Thumbnails
Contents