Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-20 / 67. szám
2 1935 március 20., vasárnap UiUa&&o.iak Héfie Fiiili, leányok epreivel növeljük a M§Ä-?<i/ervezetek íagléf^ánmt (Folytatás az í. oldalról.) ] és adófizetési kötelezettségé- ! a foglalkozásokat, jobban össze-, talán nincs arról szó, hogy le- nek. Az egyéni parasztfiatalság j kapcsoljuk a mai feladatokkal az anyagot és jól fejezzük be teljes számmal a mostani oktatási évet. Mondanánk az egyénileg dől- | igyekezzék a tavaszi munkák- j Ifjúsági szövetségünk egész nevelőmunkájában £©zó parasztifjúsággal való tö- han példásan résztvenni. Már fontos szerepet játszik a hazafias honvédelmi nevelés föftésrőL A párt KV határozata 1 most készüljünk az ifjúsági Világosan kifejti, hogy tovább- cséplő-munkacsapatok verse- ra is támogatjuk az egyéni gáz- ! gyének előkészítésére. Falusi tlaságokat, hogy növeljék tér- fiataljaink jobban vegyenek nyelésüket. Területi BISZ-szer részt a földművesszövetktzetek tevékenységében is. Az egész gunkat. Amikor szép, szabad hazánkról beszélünk és büszkék vagyunk sikereinkre, azt is látni kell, hogy vannak, akik szeretnék rombadönteni, újból leigázni orszávezeteink segítsék elő a községi , , . , , , dolgozo falusi ifjúság, minden legelők rendbehozását, más DISZ-szervezet feladata, hogy közhasznú munkákat (fásítás, kérlelhetetlenül küzdjenek az Az igazi hazaszeretet olyan tett- rekészséget követel tőlünk, fiataloktól, hogy bárkivel szemben parkosítás», de az állam iránti újra“ m^toU^odo'tT^'elszeml! * tUdjUk V^ni * mÍ ha' kötelezettségek teljesítéséért is ' telenedett ellenség, a kulá- harcoljanak a DISZ-tagok és kok és falusi, városi spekulán- fiatalok, hogy családjuk tegyen j sok, kizsákmányolok, kupecek eleget beadási kötelezettségének I ellen. Bontakozzék ki a falun is nagyszerű virtus, versenyszellem hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére & azután is. Legyenek falusi S magasabb technikai műveltsé- DISZ szervezeteink a mező- get igénylő, fizikai munka is J honvédségünk, melynek harcosai, és ifjúságunk kiváló tehetségei I zánkat. Azért honvédségünk erősítése egyik legfőbb nemzeti ügyünk és egyben szent kötelességünk is, hogy a béketábornak ezt a szakaszát valóban szilárd bástyaként ismerje barát és ellenség egyaránt. UlSZ-szerveze- teink feladata, hogy honvédelmi szolgálatra előkészítsük ifjúságunkat, különösen a sorköteles fiatalokat. Legyen igazán, erős erőnket és büszkeségünket, szeretett népi hadseregünket. Az SZHSZ és MHSZ összevonásával létrejött Magyar Önkéntes Honvédieteii Szövetséggel DISZ- bizotíságaink és l>lSZ-szerveze- teink minden téren szorosan dolgozzanak együtt. Különös figyelmet kell fordítani UlSZ-szervez^teinknek a hazafias nevelésen túl ifjúságunk in- ternadonális nevelésére, más népek megbecsülésére. Tudatosítani kell ifjúságunkban, különösen középiskolákban, hogy hazánk kulturális, sport- és más egyéb sikerei neüi a magyar if jaik különleges rátermettségétől függnek kizárólag, hanem elsősorban azért van ez, mert hazánkat felszabadította a hős szovjet hadsereg, gazdasági versenymozgalom lel- szép pálya egy érettségit vég- ! tisztjei és tábornokai a nép kökes motorjai, segítsék győze- zett fiatalnak és e munkaterü- ! zül származnak. lemre vinni a párt KV a mező- leteket lebecsülő nézeteket szét I Szeresse ifjúságunk a mi védszabadon fejthetik ki tehetségeiket pártunk és kormányunk támogatásával. gazdaság fejlesztésére és a falu i kell oszlatni. Az iskolai DISZ- j \ DISZ-szervezet erősítése szocialista átszervezésére vo- : szervezeteknek továbbra is fő felszabadulásunk első évtizedeiéi mindent, hogy -ezek a hibák natkozó nagyjelentőségű hatá- feladatuk a tanulmányi munka, J után elmondhatjuk, hogy nem- tényleg megszűnjenek. Egyes lie- ®it- i a tantestület munkájának jó - csak szabad a magyar- ifjúság, rozai Násztor elvtárs a továbbiak- elősegítése. de van saját szervezett, harci han rátért a középiskolák mun- | Küzdeni kell minden iskolá- 1 szövetsége. A mi ifjúsági szövet- kájára s így folytatta: ; ban a tanulók között a szilárd ségünk a msz> mely hasonló a Iskolai DISZ-szervezeteink ! tanullnányi fegyelem betartá- ^en*n^ Komszomolhoz. feladata, hogy most, a párt KV Síiért, jobban neveljék hazafi- , B^Z-szervezetemk egyre mi . r-vTnr/ J , i kaMb kezdenek a part igazi segi- hacarozatanak alapjan magya-; assagra DlSZ-szervezetemk a tőivé váln.L Pártszervezeteink ma rázzák meg a alakoknak, hogy diákokat es ugyanakkor épít- ! már minden téren bátran támasz. a szocialista ipar, a nehézipar j senek ki szoros kapcsolatot a további fejlesztése, de a mező- mi példaképünkkel, a Komszo- gazdaság is új szakemberek j mollal. Minden iskolai Díszeseit fogja igényelni, ezért ér- szervezet készüljön már most a demes tanulni és továbbtanul- ! vizsgákra, hogy az jól sikerülni. Ugyanakkor a bonyolultabb, I jön iskoláinkban. Ae ifjúság szocialista hazafias nevelése A DISZ I. kongresszusán az if- azonban vannak nyugtalanító je szövetségünk azSm-feMia- j tenségek,. ami azt'mutatja, hog, vo 1 apta pártunktól, hogy nevelje « magyar ifjúságot szocialista szel-« leniben, a párt, a nép, a haza i inti odaadó szerétéire, a saso- cia!izmus ügyének bátor, következe ez harcosává. Elmondhatjuk, hogy öt évvel a Ijjpngresszus »i m. DISZ-szervezeteink értek el eredményeket ni ifjúság nevelésében. Részük vau abban, hogy ez idő alatt t&vábh formálódott és alapjában becsületes, a pártot, népünket Sgerető, lelkes, új a mi ifjúságiink. melyre ma már tamaszj- K« fi hat a párt és kész arra is, hhgv bárkivel szemben megvédje a mi szép, drága hazánkat. , í jú-ágiink magatartásában- « - hogy a DlSZ-szervezetek nevelő tevékenysége nem kielégítő. Értünk el eredményeket az ifjúság politikai nevelése térén. Évek óta több ezer fiatal vesz részt a DlSZ-oktatásban. Most különösen az új fajta oktatás, a DISZ Petőfi-iskolá'k igen népszerűek lettek a fiatalok kö- .zött. Megyénkben 143 Petőfi-is- kola működik 2560 DISZ-tag hallgatóval. Sokkai nagyobb számban kell a DISZ tagságát és a fiatalokat a jövő oktatási évben bevonni a Petőfi-iskolákra. Ehhez szükséges, hogy a DlSZ-propagandis- ták munkáját megjavítva érdelcekodhatnak az olyan. DlSZ-szerve- zetekre, mint a Gyulai Haris- nyagyár, Békéscsabai Kötöttáru- gyár, a végegyházi Szabadság TSZ, a sarkadi Dózsa, a nagy szénás! Lenin, az eleki József Attila, a Nagygyantéi AMG, az Örménykúti .jMÖL k tösny^kj és a halínágyi területi DÍSZ és még egy jónéhányat sorolhatnánk. "Azonban DJISZ-szérVéZeíeink többsége még nem ilyen. Ennek tudható be, hogy jelenleg) még megyénkben sem tudjuk betölteni azt a feladatot, bogy a fiatalok nagy többsége a DÍSZ-ben legyen. Őszintén meg kell itt mondani azt is, hogy megyénk D1SZ- taglétszáma nem emelkedett, hanem egyhelyben topog. A hiba természetesen, nem ifjúságunkban van, hisz több jólsikte- rült DiSZ-rendezvényre sokezer kívülálló fiatalt mozgattunk meg. A taglétszám gyenge növekedéséért, az alapszervezetek gyenge munkájáért elsősorban a DISZ lyen, mint például a békési járásban és Békés községben, ahol maga a DISZ járási bizottság nagyobb felelősséggel és szenvedé- lyességgel dolgozik a fiatalok DlSZ-szervezetekbe való bevonásáért, ott van is eredmény. Bésem járási bizottságaink és azok funkcionáriusai, sem alapszervezeteink zöme nem reagált. Látnunk kell, hogy nemcsak a termelőmunkában való fokozottabb részvétellel ketl segíteni hazánkban a szocializmus építését, hanem annak igen fontos előfeltételével, azzal is, hogy a DISZ-szervezetek taglétszámát sokezer új fiatal elvtárssal, fiúval, leánnyal növeljük. Mi akkor tudjak legeredményesebben segíteni pártunkat, ha a párt ifjúsági szövetsége, pártunk taría ék-forrása nem az ifjúság kisebbik részét átfogó szervezet lesz, hanem a dolgozó ifjúság, különösen a munkás-paraszt ifjúság többségét magában ölelő, nagy, erős harci tömeg- szervezet leszünk. Ezért a következő holnapokban minden erőn like 1 azon kell dolgoznunk, hogy tömegesen vegyünk fel fiatalokat a DiSZ-be. Ennek feltételét pártunk minden téren megteremtette. El kell érnünk, hogy alapszer- vezeteimk erős, szilárd aiapszer- vezetekké váljanak, ahoi sokrétű, az ifjúság érdeklődését lekötő színes, tartalmas munka folyik Elvtársa ki A munkásmozgalom nagy vezetői, Lenin, Sztálin arra tanítanak bennünket, hogy a párt ifjúsági szövetségében, a Kömszomorban és hason ótain a mi'ifjúsági szövetségünkben, a OiSZ-bcii is a lcgkés községben, ahol évek óta a! fontosabb és legfőbb a párt területi DiSZ-ben 60—80 fiatal volt, de azok sem éltek szervezeti életet, jelenleg, amikor új helyiséget kaptak a párttól, amikor tapasztalt, * lelkes, hozzáértő fiatal elvtárs lett a DISZ-titkár, jő a DISZ-vezetésig, szinte hét- ről-hétre rohamosan nő a DiSZ- «(zervfzetben £ t^J^szám^és 80I( másfél hónap alatt 300-ra emelkedett.Vo Az egész megyében a DlSZ-bi- zottságok, DiSZ-szervezetek, DlSZ-vezetők egyik legfontosabb feladatává kell tenni, hogy az alapszervezetek munkájának megjavításával minden területen új tagok ezreivel növeljük a D1SZ- szervezetek taglétszámát. Leghatározottabban fel kell lépni a közömbösség, a szenvedélytelen- ség ellen. Meg nem engedhető dolog, hogy például a szarvasi járási küldöttértekezlet, valamint a sarkadi területi DISZ-szervezet olyan irányú felhívására, kezdeményezésére, hogy sokszáz fiatalt vonnak be a DISZ szervezetbe az ifjúsági szövetségünk 11. kongresszusáig — egyszerűen néhány alapszervezet kivételével 'i'M “'“^oi^eaető munkáját a jilll't pHHWSvezetesének biztosítása A pár! a mi számunkra az az erő, amely nélkül nem létezhetünk. A párt hozta létre a mi ifjúsági szövetségünket, a párt vé lte meg sz; r- vezetiinket az ellenséges támadás- tál. A párt vezet.'se ifjúsági' szövetségünkben mindenekelőtt azt jelenti, hogy minden, „DiJJ-Z-szt-r- vezet, minden DISZ-tág cs DfSZjátíak szelleme és a pdlitiKáSrt folyó pare tüze hassa át. Mi a párt ifjúsági szövetsége vagyunk és ezért injnden határozat, amely pártunkon bel.il megszületik, ránk is vonatkozik és minden erőnkkel harcolni kell azok megvalósításáért. Pártunk Központi Vezetőségének március 4-i határozata egyben a magyar ifjúság biztos jövőjéről való gondoskodást is jelenti. Ezért kiolt hatatlan s eceteire, hűségre kell ifjúságunkat nevelni a párt iránt. És ugyanilyen szeretet hassa át ifjúságunkat felszabadítóink, a nagy Szovjetunió és hős ifjúsága, annak szervezete, a dicső Komszomol iránt. Megyei Bizottságát terheli a* felesebbé és színvonalasabbá tegyükj lősség, mivel mi sem követtünk lfi{il!itni)!Hfíi!lllii!illlij!ltlíllill!M!!!fi!nilMII!llijl!llllllllilll||[|||j|||||ffö |llliHlfl!llittlllllil!!!!!!!ÍIIIHIi!H!!IIIHHÍ!lilllilltliii!i!Pi”! gyasztási cikkek termelésére és cseréjére korlátozódik, az érték- törvénv hatása aránylag szűk keretek közt érvényesül. A Szovjetunióban az értéktörvényt nem lehet a népgazdaság szabályozójának tekinteni. A szocialista tárA szocialista társadalom- Elméleti tanácsadó ban a népgazdaság két alapvető termelési szektorát — az állami é6 a kolhozszektort — a szocialista társadalmi tulajdon kér formáját különböztetjük meg. Ebből következik, hogy a Szovje unióban az árutermelés ob- v^tel útján tudja értékesíteni tér- A Szovjetunióban az áruterme- dolgozó emberek munkája teje ív szükségszerűség. mékeií. lés a szocialista gazdaságot szol- remti meg. Itt a munka nem Az állami üzemekben az összes Az árutermelés és az értéktörvény a szocializmusban írta: N. Szpiridonova Rövidítés sadalomban a termelés volumenét, a termelési eszközöknek és A kapitalizmussal ellen- gáija ki. Nem vezet és nem is oszlik meg szükséges és többlet- a munkaerőnek. a népgazdaság termelési eszközök és az összes (étben, ahol minden, beleértve vezethet a kapitalizmus íljjáéle- munkára. A szocialista üzemek- eg.ves agai közötti etosz.asat, a te mékek a nép tulajdonát k'pr- a munkaerőt is. az áru formáját déséhez, mivel itt a termelési ben előállított munka értékében népgazdaság tervszerű^ (aranyos) zik, te át ezekkel az állam ren- ves : r i .c, mindenütt az adás- eszközök nem válhatnak magán- a szocialista termelési viszonyok Jö ven e köve e meny eme s xndelkezik. A kolhozok tei-melési vzte[ „jv€ uralkodik a szocia- tulajdonná, nem szolgálhatják a tükröződnek. bave.e e\ el es a szocializmus gazeszközei és termékei szövetkezeti- iizm,usj)an az árutermelés szfé- kizsákmányolást, a munkaerő pe- A kapi a [izmusban, uho! az áru- ^asa?* alaptörvényével ossz tang- kolhoztulajdont alkotnak. r^ja a szernélv<-5 fogyasz- dig nem változhatik át áruvá. termelés az uralkodóíorma, az ér- 3a!1 l,e,'ve nicg.^ A. kolhozok csak abban az eset- tási cikkekre korlátozódik. A szó- Á kapi aIizmusban az áru, mint léktörvénynek korlátlan hatóköre Bár az értéktörvény nem szatén tarthatják fenn magukat, cializmusban csak a kolhozter- » kapitalista gazdaság alapsejt- van cs a kapitalizmus gazdaság! bályozza a szocialista termelést, csak abban az esetben fejlődhet- meiésnek és a kolhozparasztok csírájában hordja a kapita- alaptörvénye követelményeinek azért hatóereje érvény esu a szó- nek, ha termékeik egv részét a kiegészítő gazdaságának cserére 1 izmus összes aníagónisztikus el- megfelelően szabályozza a tér- cia ista termelésben. Számunkra gazdaság folytatásához szükséges kerülő feleslegei válnak áruvá, lentmondasait. Az árukat a mun- meiést. Az értéktörvény hatása nem közömbös, bogy a termelési ipari termékekért cserébe elide- Árunak tekintjük továbbá a szó- kások termelik és a tőkések sajá- itt a proletariátus és a paraszt- tervet milyen ráfordítások árán geuítik. Tekintettel arra, hogy cialisía iparnak adás-vétel útján tÍ!ják W- saS ki sákmányolásáoak rendsze- teljesítjük. A terme elcenyUg a kolhozok és a kolhozparasztok a kolhozok és az egyes polgárok A szocia'izmusban a íe nvelés a :e fokozásához, a tőkén-k a mo- eme'ese, amely bi'tositja az öntermékeikkel. mint tulajdonosok tulajdonába kerülő termékeit, te- társadalom tulajdonát képező tér- nopólisiák kezeben való kancent- költség csökkenését és a feíhalrendelkeznek, a csere esek adás- hát a személyes fogyasztási cik- tnelési eszközök segítségével fo- rá!ágához és a népi tömegek el- mozások növekedését, l ie .ívé levétel úján lehetséges. Ennek kö- keket és apróbb termelési szer- !)ik. A termékek is társadalmi nyomorodásához vezet. s i hogy 1‘szó e-ítsük a * - ést, ve keztében a személyes fogyasz- számokat, valamint a külkeres- tulajdont alkotnak. A szocializ- A szocialista gazdaság- csökkentsük az áruk árát, fokoztási cikkeket belső piacra tér- kedeiem keretében értékesített musban az áruk értékét a ma- ban. ahol az árutermelés és az zuk a lakóházak, iskolák, stb. melő állami ipar is csak adás- termékeket. guk és a társadalmuk javára áruforgalom szférája főként a fo- építését.
