Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-20 / 67. szám

Dolgozó parasztok! Előre a virágzó mezőgazdaságért, a falu és a város jólétéért! A tavaszi munkák jó elvégzésével, az állam iránti kötelezettség példás teljesítésével köszöntsétek felszabadulásunk 10. évfordulóját! Távirat Yl H AUS A KOK NÉ KE SZÍ. RKESZ TŐSÉGÉNEK. Békéscsaba békéssaentaadrásl nagj-akttva-értckeziet * Központi Ve- márehisi határozatát magáévá tett« és harcos ldál- küzd annak végrehajtásáért. Rékéssz enternd rási nagy aktíva-értekezlet. ♦ DISZ Megyei Bizottságának, Békéscsaba torró szeretettel küldjük üdvözletünket a DiSZ-iküldöttérte­fcezlet résztvevőinek. Kívánjuk, hogy ez a tanácskozás mélyítse Ifjúságunk hazaszeretetét, a szocialista hazafiság nagyszerű esz­méjét. Mi szent kötelességünknek tartjuk, hogy erőnk legteljesebb­jét adjuk az ifjúság szocialista neveléséhez, a Ti munkátok, tö­rekvés te k sikeres végrehajtásához. Hazafias Népfront Megyei Bizottsága. ITT A TAVASZ! Vetnek megyeszerte Egyre népesebb a határ. Községeink dolgozó paraszt­jai kint szorgoskodnak a föl­deken. Traktorok, lófogatok ekét, boronát, vetőgépet vontatva, járják a kisebb- nagyobb táblákat, hogy mi­nél hamarább elvessék a ko­ra tavasziak vetőmagját. A köröstarcsai Rákosi 1 erme- lőszövetkezet tagjai 18-án öt hold tavaszi búzát vetettek el és megkezdték a húsz hold tavaszi árpa vetését. Ugyanezen a napon fogtak hozzá a Szabadkígyósi Tan­gazdaságban is az 50 hold tavaszi árpa vetéséhez. A Kondorosi Gépállomás két univerzális traktorral kezd­te meg a tsz-ek tavaszi búza vetését. A orosházi Ady TSZ tíz hold tavaszi búzát, tíz hold árpát, négy hold borsót, a Dózsa tíz hold búzát, tíz hold árpát, tíz hold borsót, az Uj Élet öt hold búzát, 12 hold árpát, hat hold borsót* az Október 6. TSZ két hold búzát, 15 hold árpát, 15 hold borsót, a sarkadi Dózsa hat hold árpát, a gyulavári Uj Élet hat hold tavas?) búzát vetett el 18-án estig. A tavaszi belvízvédekezésről Igaz szeretettel, szívünk egész melegével köszöntjük a DISZ megyei küldöttértekezletét a Békés megyei édesanyák, nők nevében. Átérezzük ifjúságunk szerepét társadalmunk át- Íormálásá!>an és elismerésünket fejezzük ki a DISZ-nek eddigi munkásságáért. ígérjük, hogy gyermekeink hazafias szellem­ben valló nevelésével úgy segítjük a Dolgozó Ifjúság Szövet­ségét, hogy továbbra is. méltó legyen pártunk bizalmára. MNDSZ Megyei Elnökség. Fásitsunk! Tegyük szebbé városunkat I Ezzel a felhívással fordul Békéscsaba város lakosságához a ÍJazat'ias Népfront városi bizottsága és a városi tanács VB. A fák hete március 27-től április 2-ig lesz. Békéscsabán is van­nak olyan utcák, terek, ahol az embernek önkéntelenül is em­lékeznie kell e néhány sorra; »Sehol egy fa, sehol árnyék, mert Itt laknak Fató Pálék«. A fák lombjai megvédik a házat az idő­járás szeszélyeitől, a levegő is más ott és egészségesebb, ahol fa van. A játszóterekéin játszadozó gyermek is a fa árnyékába szeretne húzódni a tűző nap elől. A fa árnyéka után kutat a jó­szág a gazdasági udvaron. A legtöbb helyen ez nem áll mód­jában. De fásítással lehet ezen segíteni: Harmincezer felnőtt van a városban, ha mindenki csak egy facsemetét ültet, már az is sokat jelent. A facsemeték a város különböző részein lesznek elültetve. A városi tanács fásítási tervében szerepel a Kazinczy utcai vásártér fásítása és a Sportstadion kömyéfcéiiek fásítása. Á fák némileg felfognák a vasúti mozdonyok füstjét, amelyet oly­kor a játékosok mélyen magukbaszívnak. A 111. kerületben, az Északi sor és a Mokri utca közt, az V. kerületben a Gyöngyö­si és a Tavasz utca közt, valamint a Kassai utcában új játszó­tér létesül. A játszótereket is befásítják. A facsemeték ültetése hoz­záértő kertészeti szakemberek irányításával történik. Már történ­tek vállalások is. Eczedi Andrásné tanácstag indítványára a Batthyány utcai lakosok vállalták, hogy társadalmi munkával 130 facsemetét ültetnek ei utcájukban. A Kétegyházi úton a Hiz­laldáig, a Tatarozó Vállalat, a Hizlalda, a Vágóhíd és a kis­vasút dolgozói vállalták, hogy 1100 darab facsemetét ültetnek el. A facsemetéket mindenhová a városi tanács adja. A fák hetének ünnepélyes megnyitója március 27-én, vasár­nap délelőtt 9 órakor lesz a Dobozi útnál a Puskin téren, az V. kerületben pedig a Kolozsvári utcai piactéren. Minél többen ültessünk fát. És amikor néhány év múlva végigsétálunk a játszótéren, fás utcáinkon, elmondhatjuk majd gyermekeinknek, unokáinknak;— Látod, ezt a fát én ültettem. Ugye, milyen szép lesz? — és milyen jól esik majd az a hálás pillantás, amelyet gyermekünktől kapunk ezért cserélje. A Körösök völgye száz év­vel ezelőtt még mocsár volt, azóta a vidék csatornázásá­val, a Körösök szabá­lyozásával ez a vidék az ország egyik legjobb termőterülete lett, de a csapa­dékosabb években a mélyebb területeken ma is megjelen­nek a belvizek. A Gyulai Víz­ügyi Igazgatóság 1945 óta 39 százalékkal növelte szivattyú- telepeinek teljesítményét és ma az állandó jellegű és ideigle­nes szivattyúival másodpercen- kint 100 köbméter belvizet tud a földekről leszivattyúzni, s a vizek vezetésére 3,300.000 fo­lyóméter csatorna szolgál. A belvizek levezetésénél a Vízügyi Igazgatóság feladata a csatornákon való vízvezetés és a szivattyútelepek üzembentar­tója, de a földek hajlatairól a csatornákba a dolgozó pa­rasztságnak kell a vizeket be­engedni. Ezért járja be min­denki a földjét és készítsen ba­rázdákat, amelyekben a csator­nák felé engedje le a vizeket és ezeket a barázdákat a víz leeresztése után tömje be, ne­hogy a legközelebbi eső után a csatornából visszafolyjon a víz a földekre. Ha a dolgozó parasztságnak bclvízpanasza van, elsősorban a legközelebbi gát-, vagy csatornaőrt keresse fel és jelentse a panaszát, vagy pedig a Vízügyi Igazgatóság gyulai, gyomai, vésztői, sar­kadi és békési szakasz irodájához, forduljon a panaszával. A pa­naszok bejelentésének ez a módja az ügymenetet gyorsítja, mert a panaszok kivizsgálására a Vízügyi Igazgatóságtól a gát-, vagy csatornaőr, vagy pe­dig a szakasziroda műszaki sze­mélyzete megy ki és ők tesz k meg a szükséges intézkedése­ket is. Kocsis Árpád főmérnök, Gyulai Vízügyi Igazgatóság. = EGY HÉT LEVELEI « Az elmúlt héten 102 lenéi érkezett szerkesztőségünkbe Hu­szár József, a Mezőhegy esi Kendergyár pántlikára és Vásári Gá­bor sarkadkeresztúri VB-elnök, a Központi Vezetőség határozatá­nak megtárgyalásáról és annak munkájukban való alkalmazásáról írtak. Berki László, a Békéscsabai Téglagyárból azt írta, hogy a Központi Vezetőség határozatának megva'ásítására dolgozóik tettekkel jelelnek, s levelében erről számszerűleg is tájékoztatta szerkesztőségünket. A Békéscsabai Kötöttárugyárból Fekete Fái elvtárs telefonon értesített bennünket, hogy negyedéves export- tervüket befejezték. A Gyulai Cementipari Vállalat vezetősége fo­lyamatosan ismerteti április 4. tiszteletére tett vállalásuk telje­sítését. A mezőkovácsházi járás sem tartozik az utolsók közé. Gyebnár Mátyásf a járási tanács mezőgazdasági osztály tsz-szer- vezője három levelet írt az elmúlt héten, amelyekben a tsz-ek megszilárdításáról és egyebekről adott hírt. Bélmegyerről Nátor János VB-titkár, Kiscsákóról Móricz István hetenként ír a köz­ségben történtekről. Az MNDSZ megyei elnöksége az asszonyok életéről tájékoztatta lapunkat. • Szerkesztőségünkhöz küldött leveleikért Móricz Istvánt (Kis- csákó) és Soós Erzsébetet (Orosházaj könyvjutalomban részesí­tettük. Dicséret illeti nemcsak az itt felsorolt levelezőinket, hanem mindazokat, akik segítik szilárdítani lapunk és olvasóink közötti kapcsolatot. A Dolgozók Gimnáziumába lehet beiratkozni Népi demokráciánk a leisza­badulás óta minden évben le­hetővé teszi, hogy azok a fel­nőtt dolgozók, akik a múltban nem folytathatták tanulmánya­ikat a középiskolákban, napt munkájuk után, az esti órák­ban tovább tanuljanak. A Bé­késcsabai Rózsa Ferenc Általá­nos Fiúgimnáziumban műkö­dő Dolgozók Gimnáziumának ősszel meginduló első osztályú­ba a beiratkozások már meg­kezdődtek. Jelentkezhet bárki, aki 17. életévét betöltötte és elvégezte az általános iskola VIII. osztályát, vagy a négy polgárit, illetve a négy gimná­ziumot. ll!ll!H!!!i!i!lil!lliliílH[|lliHllil!l!ll!fHilllll!ll!llllllilllllllllll!IIIH!lil!lllll!lllilillllllllllll!lllllll!IIIIIIIIM iiiimi A kommunista építés feladatai megkövetelik, hogy to­vábbemeljük a gazdaság vezeté­sének színvonalát, a termelékeny­ség szakadatlan növelésének biz­tosítása érdekében megszilárdít­suk az önálló elszámolást, szigo­rúan takarékoskodjunk és fokoz­zuk a jövedelmezőséget. A Szovjetunió legtöbb üzeme teljesíti a‘termelékenység emelé­sével és a termelési önköltség csökkentésével kapcsolatos terv­feladatokat. A moszkvai üzemek csupán 1953-ban terven felül kö­zel 240 millió rubelt halmoztak fel. Az önköltség csökkentésénél azonban komoly hiányosságok vannak. Még több nem jövedel­mező, üzemünk van, amelyek aka­dályozzák a szocialista felhalmo­zásnak és az állami költségvetés bevételeinek növelését. Az üzemek jövedelme annál nagyobb, minél alacsonyabb a termelési önköltség. Az 1954. évi népgazdasági terv előirány­zata szerint az iparban a ter­melési önköltséget 4,4 százalék­kal, ennek keretében az anyag- költséget 1,2 százalékkal kell csökkenteni. Az élenjáró üzemek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt a feladatot nemcsak telje­síteni, hanem túlteljesíteni is le­hel. Küzdenünk kell a munkaerő­tartalékok és a munkabéralapok helyes és gazdaságos felhasználá­sáért. Sajnos, számos üzem és szervezet vezetője nem fordít erre kellő figyelmet és megen­gedi, hogy a tervben megálla­pítottnál több munkást foglalkoz­tassanak. Felesleges munkások foglalkoztatása, a haladó munka- bérnormák bevezetésének elha­nyagolása, a munkabérala­pok helytelen felhaszná­lása a szocialista gazdaság elvei szempontjából megenged­hetetlen következményekkel jár: az átlagos munkabér gyorsabban emelkedik, mint a termelékeny­ség. A népgazdaság további fejlesz­tése szempontjából rendkívül fontos, hogy végrehajtsuk a hi­tel- és elszámolási rendszerrel kapcsolatban hozott kormányin­tézkedéseket, s ezzel erősítsük az önköltség csökkentésére, a válla­latok forgóeszközeinek felhalmo­zására és megőrzésére irányuló tervek rubelellenőrzését. Az értéktörvény alapján az áraknak azonosaknak kell lenniük az áruk és termékek értékével. Az állam, amely ez értéktör- rcnyt, mint az árak tervezésének egyik tényezőjét veszi számba, az áraknak az egyes termékek ér­tékétől való eltérését arra hasz­nálja fel, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének és a népgazdaság tervszerű fejlődése törvényének megfelelően befo­lyást gyakoroljon a termelésre, az elosztásra, a forgalomra és a fogyasztásra. A szovjet árpolitika ösz­tönző hatással van az anyagi erő­források észszerű kihasználására, a helyi és hiánycikkeknek szá­mító nyersanyag- és üzemanyag­fajták bevezetésére. Előmozdítja a tényleges munkaerőráfordítás csökkentését és a tervenfelüli fel­halmozások növelését. Az állam a különböző ipari termékek árai közt helyes viszonyt állapít meg és ezzel az üzemeket az áru­választék-terv teljesítésére és túl­teljesítésére serkenti. A mezőgazdaságnak szocialista társadalmi tulajdonba vétele kö­vetkeztében az értéktörvény a többi termelési eszközhöz hason­lóan a mezőgazdasági nyers­anyagok termelését és elosztását sem szabályozza. Az áruforga­lom szféráján keresztül azonban kihat a mezőgazdaságra. Az ér­téktörvény egyike azon tényezők­nek, amelyeket az állam a be­gyűjtési és felvásárlási árak ter­vezésénél számbavesz. Ezeknek az áraknak a színvonala befolyásol­ja mind a kolhozok és kolhoz- parasztok jövedelmét, mind az állami ipar felhalmozását és a közszükségleti cikkek fogyasztási árát. Az értéktörvény szabályozó szerepe leginkább a kolhozpiacon érvényesül. Az értéktörvény szabá­lyozó szerepe azonban az áru- és f iénzforgalom szférájában is kor- átozott, mivel az árukat szocia­lista állami vállalatok és kol­hozok termelik és mivel a szocia­lista állam tervszerűen irányítja a termelést, az elosztást és a forgalmat. Nálunk nincs szabad árhullám­zás. A szocialista állam az ál­lami és szövetkezeti kereskedel­men keresztül a mezőgazdasági és ipari áruk árának rögzítésé­vel befolyásolja a kereslet és kí­nálat viszonyát és a kolhozpiacok áralakulását. Ezért az értektör- vény szabályozó ereje a kolhoz­piacon sem érvényesül korlátla­nul, mivel az állami fogyasztási árak leszállítása a kolhozpiaco­kon is árcsökkenést idéz elő. Amikor az állam megállapítja a személyes fogyasztási cikkek árát, ezt a lakosság életszínvonalának emelésére és arra használja fel, hogy a fogyasztóknak minél több értékes élelmiszert és iparcikk- fajtát bocsásson rendelkezésére. (Megjelent a Partyijnaja Zsizsnv. 18. számában.)

Next

/
Thumbnails
Contents