Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-19 / 66. szám
Vckaisaiak. Héfve 1933 március 19., szombat Wrt és pártépité» Egységesen, fáradtságot nem ismerve dolgosunk a határosat végrehajtásáért Ülésezett a sarkad! járási pártaktíva A Sarkadi Községi Pártbizottság előadótermét zsúfolásig töltötték meg a sarkadi járás kommunista aktívái. Eljöttek, hogy megtárgyalják a Központi Vezetőség március 4-i határozatát és megvitassák, milyen teendők várnak a járás kommunistáira a határozat végrehajtásában. Az aktívaülésen Szabó Mihály elvtárs, a járási pártbizottság első titkára mondott beszámolót. Résztvett és felszólalt az aktívaülésen Pólyák Jánosné elvtársnő, a Megyei Pártbizottság adminisztratív osztályénak vezetője. A titkári beszámoló és szinte minden hozzászóló hangsúlyozta, hogy a járás kommunistái mennyire várták a párt Központi Vezetőségének egységes, határozott állásfoglalását számos olyan kérdésben, amely nyugtalanította nemcsak » a párttagokat, hanem a becsületes pártonkívüli tömegeket is. »Lelkesedéssé!, örömmel és magabiztosan jöttünk erre az értekezletre — mondotta a többi között Takó elvtársnő Sarkad község MNDSZ-titkára — mert a Központi Vezetőség határozata véget vetett minden ingadozásnak és szilárd utat jelölt meg számukra.« Az aktívaülés résztvevői a beszámoló és saját tapasztalatuk alapján példák sorával igazolták, hogy az eredmények mellett (melyek népszerűsítéséről az utóbbi időben csaknem teljesen megfeledkeztek), egyre több nyugtalanító jelenség mutatkozott a járás politikai és gazdasági életében. A júniusi párthatározat jobboldali eltorzítása miatt a jár ás ipara az elmúlt években nem. teljesítette a termelési és önköltségcsökkentési tervet. A cukorgyárban 1954-ben tűrhetetlen magas volt a termelési költség, nem emelkedett a termelékenység, ennek ellenére a béralap jelentősen nőtt. E hibák abból adódtak, hogy a JB sem fordított kellő gondot e mutatók betartására. Keveset tett a lazaságok felszámolásáért a cukorgyár pártszervezete. A tanácskozáson a cukorgyári párt- szervezet titkára, Tézsla elvtárs hozzászólásában sem jutott ez kifejezésre. Beszélt arról: az idő sürget, a répaszerződés t pedig még nincs teljesítve, de j nem utalt saját hibáikra, a tér- | melési terv teljesítése, az önköltség csökkentés fontos ten- j nivalóira. Lazult a. munkafegyelem a mezőgazdasági jellegű üzemek- \ ben, a gépállomásokon is. Amíg 1953-ben egy normálhold szán- j tásnak költsége, terv szerint, 98,6 forint volt, a ráfordított összeg a valóságban 121,1 forint. Ennek alapján és helytelenül, az 1954. évi tervezést 125,73 forintra emelték, de a ráfordított költség ezt is jelentősen, 134,65 forintra haladta meg. Mindezeknek és hasonló súlyos hibáknak is a sarkadi járásban a legfőbb oka, hogy lebecsülték a termelékenység állandó emelésének, az önköltség szüntelen csökkentésének fontosságát a dolgozó nép élet- színvonalának állandó emelésében. A hozzászólók a példák egész sorával bizonygatták, hogy a járásban mennyire elferdítették pártunk parasztpolitikáját. A vezetők, a kommunisták nem támaszkodtak eléggé a szegényparasztságra, s szinte ma- | gukra hagyták a termelőszövetkezeteket. Különösen súlyos hiba volt mindezek kapcsán, hogy sutba- [ vágták az osztályharcot. Nem | egy elvtárs felszólalásából ki- j csendült, hogy a földjétől meg- j fosztott kulák a júniusi határozat után rizstermelő szövet- I kezeibe lépett, a munkát másokkal végeztette, ő csak dőzsölt, spekulált a szegényparasztok bőrére. Lábra kapott a spekuláció, a kapitalista tendenciák feléledése is. Nem egy esetben tanács-funkcionáriusok is foglalkoztak olyan gondolattal, hogy egy-két hold rizstelepet ők is beépítettnek, s ezek munkálására kisembereket szerződtetnek. Ilyen gondolattal volt Hízó elvtárs is, a járási tanács földnyilvántartó csoportvezetője. Az ilyen vezetők tudatától távol álló volt, hogy a kisparasztságot kell elsősorban hozzájuttatni az előnyökhöz, a kulákokat pedig A népi demokratikus országok életéből Lengyel hajók a világiengereken megfosztani ezektől a lehetőségektől. Az ideológiai munka elhanyagolása, a munkásosztály vezető szerepének lebecsüléséhez vezetett egyes helyeken. A gépállomás dolgozóinak tudatában nem műiden esetben élt az, hogy erősíteni kell a munkásparaszt szövetséget. Ez azzal járt, hogy egyes helyeken a kulákok, spekulánsok használták ki a gépállomás nyújtotta kedvezményeket. Ugyanakkor megfizethetetlen árért szántottak a í'ogatnélküli kisembereknek. Gyakori volt az olyan eset is, I hogy a kulákok a retye-rutyá- jukhoz mentették át terményeiket, jószágukat, pénzüket s az állami elszámoltató közegek nem találtak náluk semmit sem, pedig jelentős tartozásuk van adófizetésben, beadásban egyaránt. De olyan eset is elő- | fordul, hogy ezek a kulákok a júniusi határozat óta mint ' ,.jó középparasztok“ tetszelegnek. Az utóbbi időben az igazság- | ügyi szervek munkájában is rendkívül liberális nézetek ér- : vényesültek. Nem egyszer előfordult, hogy az ügyészség — indokolatlanul — az osztályidegenek érdekében járt el és becsületes feljelentőket bünteteti meg. így járt Lődi elvtárs is, aki a T. N. V. udvarára bejáró, az embereket izgató kulá- kot feljelentette, a végén 60 forintra büntették meg, mert nevén nevezte a gyereket. A pártszervezet nem lépett fel a jogtalan igazságszolgáltatás ellen, s így több elvtárs bizonytalanná vált a párttal szemben. A beszámolóból és hozzászóld' sokból kicsendült, mint azt a Központi Vezetőség határozata megállapítja; nem foglalkoztak megfelelően a termelőszövetkezetekkel. Nem egy helyen a dolgozó parasztság egyrésze várakozó álláspontra helyezkedett, mert a párttagok és tanácsfunkcionáriusok nem ma- ; gyarázták a tsz-ek eredményeit, hogy a dolgozó parasztság boldogulásának útja a nagyüzemi | gazdálkodás. Hogy mennyire | egyetért parasztságunk a határozattal, azt Nagy Lajos elvtárs, Lengyelország tengeri úton a világ 31 országával tart állandó kapcsolatot. A lengje! hajó« eljutnak Európa csaknem valamennyi tenger mellett fekvő országának kikötőibe, Egyiptom, Szudán, Törökország, Szíria, Libanon, Izrael, India, Pakisztán, Ceylon, a Kínai Népköztársaság,. Jáva, valamint Argentina, Brazília és Uruguay kikötőibe. Csaknem kétévi megszakítás után újból megindult a rendszeres közlekedés a Szczecin—Gdynia — Malmö — Koppenhága ■— Rostock—Szczecin vonalon. Megnőtt a hajóforgalom Szczecin és Helsinki között, a Helsinkiből visszatérő hajók útba ejtik Rostock kikötőjét is. Ugyancsak befutnak Rostocki» az Angliával és a Skandináv-félsziget országaival rendes forgalmat lebonyolító hajók is. Nagyobb arányú hajóforgalmat bonyolít le Lengyelország Argentínával, Brazíliával és Uruguay- jal is. Ezeken a vonalakon a lengyel külkereskedelmet jelenleg -kizárólag lengyel hajók bonyolítják le. Magyar filmhét Csehszlovákiában Magyarország felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából Prágában, Bmoban, Bratislava ban és Kosicén április 1-től 7-ig magjai- filmhetet rendeznek. Ebből az alkalomból a csehszlovák filmszínházaik bemutatják az »Élet jel«, a »Hin tóm járó szerelem«, a »Rokonok« és a »Város alatt« című filmeket. Weimar készül a Schiller-ünnepségekre Május 9-én lesz 150 éve annak, hogy Friedrich Schiller, a nagy német költő, a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa, elhunyt. A Béke-Világtanács felhívására ezen a napon nemcsak Németországban, hanem az egész világon megemlékeznék a harcos humanistáról, az emberi méltóság következetes védelmezőjéről, a béke és öröm dalnokáról. Az NDK-ban a Schiiler-év alkalmából ünnepségeket rendeznek. A weimari ünnepségek május 8-án kezdődnek a »Teil Vilmos« című dráma és Beethoven 1A. szimfóniájának előadásával. A Nemzeti Színházban Sehiller-míí- veket adnak elő. Május 14-én Thomas Maun, a legnagyobb éió német író emlékezik meg Eried- rich Schillerről. Német halászok egy lengyel kikötőben A Balti-tengeren tomboló vihar a Német Demokratikus Köztársaság három halászhajóját és két nyugatnémet motorosnaszádot arra kénj-szerí tett, hogy befusson a Hel-félszigeti kikötőbe. A kikötői dóm ás vezetősége gondoskodott a német halászokról, üzemanyaggal és élelemmel látta el őket. A kikötő kollektívája meghívta a német balászokat a klubba, ahol néhány órát elbeszélgettek és kicserélték tapasztalataikat. A Német Demokratikus Köztársaság »SAS—268 -as motorosnaszádjának kormányosa a kikötő vezetőjének levelet nyújtott át, amelj'ben a maga és társai nevében köszön elet mondott a len- gj-el halászok segítségéért. Új pavilonnal gazdagodik a prágai állatkert A prágai állatkertben rövid időn belül befejezik a meleget kedvelő vizimadaraik speciális pavilonjának építését. Ebben a pavilonban kapnak helyet a délamerikai, az indiai és a «ró- pusi éghajlatról származó madarak. Az új pavilon három, üvegtetőzettel ellátott részből áiL Mindegyikben különböző a víz és levegő hőmérséklete. A vizima- darak valóságos trópusi környezetben fognak élni. a mezőgyáni Lenin TSZ elnöke juttatta hozzászólásában kifejezésre: »A dolgozó parasztság is várt erre, várta azt, hogy világosan megjelölt út legyen előtte. Eddig mi sem tettünk semmit a tsz fejlesztése érdekében, a határozat óta igen, s munkánk eredménye, hogy azóta hat új tag lépett be szövetkezetünkbe.« A sarkadi járási pártaktívaülés résztvevői őszintén tárták fel az utóbbi időben elkövetett hibákat, lelkesedéssel fogadták a Központi Vezetőség március 4-i határozatát. A járás párttagsága nevében tettek ünnepélyes fogadalmat, hogy a járás valamennyi párttagja, minden becsületes dolgozója fáradtságot nem ismerve munkálkodik a március 4-i határozatok megvalósításán. . — Deák —> favermek kereskedők Irta: L. Sejnyin T övedeimezőbb és biztonsá- gosabb üzlet után nézek. Ismét gyermekkereskedelemmel foglalkozom majd« — mondotta egy csekkhamisításért elítélt asz- szony Mitler amerikai vizsgálóbírónak. Mi tier egy ike azon csekély- számú becsületes amerikai bírónak, akit felháborítanak az ilyen aljas üzelmek. Elhatározta tehát, hogy tudomására hozza a dolgot a felsőbb amerikai hatóságoknak. A kongresszus illetékes tagjai azonban arra a következtetésre jutottak, hogy az eset csak New- Yorkra jellemző, ezért nem érdemes kiterjes? teni az FBI hatáskörét a gyermek kereskedés országos ellenőrzésére. Mitlemek pedig azt tanácsolták, hogy jobb, ha nem dugja Iiele az orrát idegen ügyekbe. A bíró nem fogadta meg a jótanácsot. Elhatározta, hogy az Egyesült Államok más városaiban is utána néz az ügy- nek. Először Texas állam egyik városkájába látogatott el. Birtokában levő adatok szerint ugyanis bizonyos Mrs. Heuteisemek titokzatos »szanatóriuma« van a városkában. Mitler hamarosan megtudta, hogy az úriasszony kezében valóságos gj ermekkereske- dési tröszt összpontosul. Mrs. Heuteiser elmondotta a vizsgálóbírónak, hogy a városban egy külön lakást bérel. Itt fogadja az »áruszállítókat«, vagyis a terhes asszonyokat. Mitler megkérdezte, honnan kerülnek hozzá azoit az asszonyok, akik eladják neki gyermekeiket. A hö'gy némi büszkeséggel azt •“ válaszolta, hogy az Egyesült Államok valamennyi államában bőségesen akad ilyen aszszony. A vevőként fellépő Mitler megjegyezte, hogy ez az üzlet esetleg börtönbe juttathatja Mrs. Heuteisert. A válasz kissé meglepő volt: »Mintegy 250—300 szavazóra gyakorolok befolyást. E szavazók valamennyien a közigazgatási és bírósági szerveit képviselői. Ha netalán megpróbálnának megzavarni munkámban, könnyben elveszthetik állásukat...« Egy ízben mégis bíróság elé állították Mrs. Heuteisert. A bíró azonban hamarosan beszüntette az eljárást, mert megállapította, hogy »ez az asszony többet tett a városért, mint bárki más«. Így adta meg a kijáró tiszteletet e gyermekkereskedőnek a texasi igazságszolgáltatás. A gyermea- kereskedési tröszt tiszteletreméltó tulajdonosinője végül kijelentette Millernek, hogy a csecsemőket 350—600 dollárért árusítja. \fitler ezután Chicagóba uta- 111 zott. Hamarosan kiderült, hogy a gyermekkereskedési hálózat itt még szélesehbkörű, mint Texasban. Egy gyerniekkeresKe- déssel foglalkozó ügyvéd kijelentette, hogy Dlinois államban (ide tartozik Chicago) igen liberális törvények uralkodnak. Mitler itt is úgy jelentkezett, mint vevő. A gyermekkiereskedő ügyvéd sajnálkozva mondta, hogy miután minden árunak emelkedett az ára, egy gyermekért körülbelül 2000 dollárt kell fizetni, de ebben az árban az ügyvédi tiszteletdíj is benne foglaltatik. Ennyit mond Mitler a gyermekek árusairól. Ami a vevőket illeti, közöttük minden bizonynyal akad olyan, akit jó szándék vezet a gyermekvásárlásban. De ahhoz sem fér kétség, hogy számos vásárló aljas és bűnös célokra veszi meg a gyermekeket. Ezt a kérdést Mitler már nem elemzete, de ez mit sem von le a tények leleplező erejéből. A Look című folyóirat, amely mindezt közölte, akarva-akaratlanul az »amerikai életforma« egyik legjellemzőbb vonására derített fényt; Amerikában minden eladó és megvehető, csak pénz kell hozzá. Tlitler nyomozása során rá** jött arra, hogy a gyermek- kereskedők felügj'elete alatt álló szülőotthonokban a kendő anyákkal egy kötelezvényt íratnak alá, amely szerint az újszülött az ellátási és a keze.ési díj fejében a kereskedőket illeti. A gyermekkereskedés létjogosultságát tehát a mai Amerika szociális viszonyai teremtik m g. Súlyos anyagi viszonyai m att igen sok anya akad, aki kényr- telen eladni legdrágább kincsét, a gyermekét. A lelketlen kereskedők pedig az anyák keserűségét és fájdalmát üzletté változtatják. Az Egyesült Államok törvényei erőt ennek és tehet etkrm k bizonyulnak a gyermekkereskedők feketepiacán.
