Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-17 / 64. szám

Az exportterv túlteljesítésével harcolunk a KV határozatának végrehajtásáért ' Vikoisawk Hifit 1953 március 17., estit őr tok Úttörők emlékezése Petőfire Március 15«. A Békéscsabai Kötöttárugyár jelenti, hogy első negyedévi exporttervét teljesí­tette A telefon meg-meg csend üti gyárunk végibe tudja hajlani a Központi Vezetőség határozatá­ban előírt követelményeket. 1. Nem szabad előfordulni, bogy 3. Munkafegyelem: Kél terüle­te van a munkafegyelemnek. Az egyiket úgy nevezhetnénk, hogy minőségi munkafegyelem, tehát u irodában, megkérdezik, hogy; kőtbéresen termeljünk. Mit je ént i termelési fegye em, a másikat Igazié a hír. A hír, igaz. Büsz-j ez? Azt, hogy mindenfajta objek- lsén mondják a gyár dolgozói. E tív nehézséget ki kell küszöböl- büszkeségnek jogos' alapja van,! nünk az egyenletes termelés út- hiszen hosszú, áldozatos munka | jából. Elmérjük—és nagyjából előzte meg ezt a napot. Nemcsak! már fel is mértük — az üzeni a negyedév, de már az előző 1 teljés kapacitását. Ehhez mérten hónapok is gondos, kemény igyekezni kell az áruk lekötésé­munkában leltek' é’, hogy ez az vei, hogy a folyamatos terme- eredmény megszülethessen. [lést és tervezést legalább egy ne- , ERDŐS KAROLT főmérnök! gyedévre, ds az volna a legjobb, jj^f most erről a kemény, hosszú út- ha félévre biztosítani tudnánk, l ót beszél: j így az üzemszervezés, a műszaki — Nagyon földobok vág u k, intézkedések megtétele olyan különösen ezért, mert a KV ha'á- pontossá emelkedhetne, hogy azt rozat után most nekünk nem mondhatnánk, gyárunk óramű kell ide-oda kapkodnunk, hanem pontossággal végzi fe'adalát. a megkezdett úton kell tovább | Egye'ő -eaz exportvál’a’at hosszú haladnunk. A j harcok után 60 napra előre hix­párthafárnr.at figyelmeztetett j tosítja a megrendelést. Ezt a minket is. Még keményeid,, határidőt igyekezni kell legalább , ,,, . ,, x, 90 napra Jtelemtfwni, hogy még mese aíooz&iüsaíro munkára sár- , , .. , „ , . . * _ .... zavar Lalanabbu1 iohjon a term«­ka!.,a valamennyiünket. ^ hogy anyagigényléseink min­Most, hogy az exporttervet lelje-: dig idejében megtörtén jenéit, Hitettük, nem nyugodhatunk meg, j hogy sikerüljön minden objektív a KV határozat mindannyiunk nei,ézséget kiküszöbölni Ennyit kötelességévé teszi, hogy harcol- a termelésről és tervezésről, junk mindenfajta megnyugvás! elletn. Mik azok az új intézkedések, melyeket meg ke l tennünk, hogy 2. Az elmúlt negyedben az ön­költséget 3,8 százaikkal akartuk csökkenteni- Ezt a számot 2,7 százalékkal túlteljesítettük. Igen „ .. , nagy eredmény ez- Sok újítás *•* történt • •. s egyéb műszaki probléma A juhbetegségek közül leggya- megoldása után jutottunk «1 ide. koribb a büdös-sántaság. A mi: Az juhállományunkban is több ál­lat ebben a betegségben szenved. A járási állatorvos receptet írt a gyógykezeléshez szükséges or­vosságról. Mivel egyik tagunk útja a faluba vezetett, megbíz­tuk azzal, hozza ki egyúttal az i könnyű feladat ez, mitit­enkSitségf.sökLe at és terül e (én most újabb feladat áll előt­tünk. ez pedig üzemünk min­den ágában a zárt ciklusú ter­melés tökéletes megszervezése. orvosságot is. Három egyliteres üveget adtunk neki, mert három­literes nem volt. A gyógyszert azonban nem volt hajlandó kiadni a gyógyszerész — mondván: miért nem egy há­romliteres üveget vittünk. Egy­szóval nem kaptuk meg az or­vosságot. v Ma, araikor állatállományunk fejlesztéséért harcolunk és véd­jük azok egészségét, vajon, meg­enged hető-e az, hogy egyes gyógyszerészek miatt csak egy nappal is tovább fertőzzenek ál­lataink? Nagy György, Béke TSZ, Vésztő. ahogy nem könnyű az önköltség­csökkentés állandó fokozása sem. Gyárunk valamennyi dolgozója gondolkodik az i vén problémá­kon, hiszen 1954-hep több mint 80 újítást vezettünk be, de még ma is igen sok a megoldatlan feladat. Az egyes műszaki prob é- mákat mindig ismertetjük az elv­társakkal, teliát az újítás rabunk nem spoil tanítás, hanem tervsze­rű munka. Ezt a munkát termé­szetesen még tervszerűbbé kell magatartásbeli fegyelemnek ne vezhetnénk. Mit értünk ez alatt? A termelési, minőségi munka­fegyelem abban áll nálunk, hogy kellő szaktudással dol­gozóink úgy bálinak gépeikkel, Imgy azok a lehető legjobb árut állítsák elő. Egy apró momentum: hogy ál- _ a kötés, sok gépünkön ezt még súlyzókkal tudjuk elérni. Itt a dolgozónak nagyon víg. áznia kell, mert ha csak egy perccel előbb, vagy később veszi le, vagy teszi fel a kellő súlyt, már meg­látszik a szövet minőségén. Ter­mészetes, hogy a műszakiak azon igyekeznek, hogy automatával megoldják ezt az igen nagy fi­gyelmet igénylő munkát. A má­sik terület* a fegye'emnek, hogy ki késik, ki jár be pontosan. Itt is van javítani való, bár egé­szen minimális a mu'asztók szá­ma nálunk. Negyedszer, de nem utolsó sorban, a termelékenység kérdé­séről beszélek. Úgy érzem, hogy czefti a területen feed legtöbbet tennünk, hiszen a Központi Ve­zetőség határozata is ezt húzza legjobban alá. A termelékenység fokozása ér­dekében elhatároztuk, hogy kö­tőgépeinknél a 106-os átlagíor- düLttot 120-ra emeljük. Ezzel mintegy 12 százalékkal tud­juk emelni a termelékenységet. Hangsúlyozom azt, hogy még a határozatban említett minden kérdést nem vizsgáltuk meg tü­zetesen gyárunkban. Éppen ezért tervet sem készítettünk még pontosat a határozat végrehajtá­sára, de rövidesen készen lesz a tervünk, melyet majd részltei­re bontva minden egyes dolgo­zónk a saját munkaterületén igyekszik megvalósítani. Nagy segítség számunkra a Központi Vezetőség határozata:, Ígérjük, hogy a magunk terüler tén mindent megteszünk e hatá­rozat végrehajtásáért. Azon igyekszünk, hogy mostani ered­teim!, hogy gyárunk még üteme- ménjeinket _fokozzuk, hogy ex- sebben haladhasson az au torna- porttervünket mindig határidő tizálás felé. | előtt teljesítsük. A mezőberényi nép 1899- ben emléktáblát állított nagy költőnk, Petőfi Sándor emlé­kére, aki több napot töltött Mezőberényben barátjánál, Or- lai Petries Sománál. Innen in­dult a csatába is, ahol ifjú éle­tét vesztette. A herényiek ezt a feliratot vésték az emléktáb­lára : Petőfit Ia«en ragadott el a végzet, Karcok terén keresni dicsőséget, Innen távozva ért ülőt halálod S leltél halálodban halhatatlanságot, A községbeliek minden év­ben március 15-én megkoszo­rúzzák ezt az emléktáblát. Ez év március 15-én a békési já­rás úttörői is Mezőberényben gyűltek össze, ott emélkeztek 1848-ra, a magyar szabadság- harcra, a forradalom vezetőire, Petőfire, Kossuthra, Táncsics­ra és a többi márciusi fiatalra, akik örök időkre bevésték ne­vüket a történelem lapjaira. A sokszáz úttörő a Technikai Állomáson tartott ünnepséget kedden délután. Két órát ütötte el a toronyóra, amikor az út­törők legjobbjai és a járás is­koláinak küldöttei dobpergés közepette, a nemzetiszínű és csapatzászlókkal elindultak a Petőfi-emléktáblához. Az utcai járókelők szívét megremegtette az a látvány, amikor az úttörök zászló-tisztelgéssel gdóztak Pe­tőfi emlékének, és megkoszo­rúzták a Peíőfi-emléktáblát. Ezután a Technikai Állomás parkjában folytatódtak az ün­nepségek. A nemzetiszínű zász- ! lók sokaságát, az úttörők vörös ! nyakkendőjét lengette a tavaszi szél, amikor egy tüzesszemű ifjú elszavalta a Nemzeti dalt. A helybeliek rövid jeleneteket, ! a köröstarcsai pajtások népi táncot mutattak be, majd abe- I rényiek uzsonnával kedvesked- j tek a vendégeknek. Az ünnep- I ség tánccal végződött. Ez is életszínvonal-emelés Még tavaly tavasszal került [ tott filmvetítést 50—60 személy átadásra a Gyulai Körönt kul- nézi végig. A jobbnál-jobb fii— túrterme. Azóta rendszeresen! meket nem egyszer a vállalat látogatják az üzem dolgozói,ahol | vidéki dolgozói is szívesen lá- kultúrcsoportjuk és egyéb mű- togatják. Az elmúlt szerdán velődési lehetőségek biztosítják ! „A magyar sport nagy éve“ szórakozásukat. Mozigépet is című filmet vetítették, s ezen- vásároltak és a rendszeresen,! kívül még egy színes szovjet minden héten szerdán megtar- í kísérő film is volt műsoron. Pályázati felhívás A Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum igazgatósága felhívja azokat a ta­lmim vágyó dolgozókat, akik a mezőgazdasági technikumi levelező oktatás gépé­szeti tagozatán akarnak tanulni, bogy afc 1855—5ö. iskolai évre felvételre jelent­kezzenek. A jelentkezés határideje májup 31. A felvételre jelentkezhetnek mind- pzok a párt-apparátus, közigazgatás, állami gazdaság, gépállomás, termelőszö­vetkezet és más szervek dolgozói, akiknek munkakörük eredményes ellátásáé­hoz mezőgazdasági, gépészeti szakképesítésre vau szükség. A felvételi alsó korhatár 26. életév, felső korhatár 46. életév. A 20—25 életév közötti férfiak csak akkor vehetőt fef, ha a tényleges katonai szolgálat­nak már eleget tettek, vagy szolgálatra való alkalmatlanságukat igazolják. Fel­vételhez az elemi vagy általános iskola nyolc, polgári iskola, vagy más régi- típusú közép, illetve középfokú iskola négy osztálya, valamint két év szakmai gyakorlat szükséges. A fenti feltételekkel nem rendelkezők ne pályázzanak, inert jelentkezésüket nem fogadják el. Felvétel céljából, tintavni, sajátkezűié^ írt kérvényt kell benyújtani az iskola igazgatóságának. A kérvényhez mellékelni kell: születési anyakönyvi kivo­natot, utolsó iskolai bizonyítványt, munkahely vezetői javaslatot, kétévi szakinr* gyakorlat igazolását és az illető rövid önélefrajzáí. A felvételi vizsga sikeres letétele után válik véglegessé a felvétel. Vizsgát magyarból és matematikából kell tenni, mely fogalmazás és helyesírás, va­lamint az egyszerű számolás területére szorítkozik, általános iskolai nívón. Az iskola a felvételi vizsga idejéről külön értesítést küld. A tanulmányi idő négy év. Mindé« oktatási év szeptember elején kezdődik és június végén fejeződik be. Egy-egy év tanulmányi ideje két félévre tagozódik. A levelező hallgatók úti­költség megtérítésben nem részesülnek. Tandíj nines. A félévi, évvégi, valamint a képesítő vizsgák utón fizetendő vizsgodíj összege a tanulmányi eredménytől függően változik. MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM. Mezőtúr. WT* Szerényen dolgozott népéért... Kulich Gyulának, az Ifjúság bá­tor harcosának és a kommunista párt mártírjának életét ismertette a 106 éves fiúgimnázhim előadás- sorozatában Botyánszki Pál elv társ, Kulich Gyula kortársa és barátja. Az előadásból vettük az alább kö­zölteket. TS ulicli Gyula édesapja, Jvu- lieh Mihály mezőberényi születésű szabó1 volt. Az 1900-as évek elején kivándorlásra kény­szerülő másfélmillió magyar kö­zött att volt ő is. Bécsbe vető­dött. itt ismerkedett meg a du­nántúli Gsepreg községből szár­mazó feleségével. Alighogy meg­nősült, kitört az első világháború és 1915-ben elvitték katonának. Kulieh Mihály a háborúból sú­lyos szívbajjal tért haza, 1918- ban. Szívbaja vitte el 1923-ban; négy kis árvát hagyva maga után. Gyula, * legidősebb gyermek, ek­kor 9 éves volt. Az özvegy édesanya mosni és vasalni járt az úri házaknoz, hogy gyermekeinek biztosítani tudja — ha nem is • minden­napi — de legalább a minden másnapi kenyeret. Gyula már tíz­éves korától segített édesanyja gondján enyhítem: pénzt kere­sett. Délutánonként a teniszpá­lyán labdát szedett, mosáshoz vi­zet hordott, cipelte a nagyságák piacon vásárolt körtével, almá­val telerakott kosarait. Halai, éhes gyomra korán megtanult önfegyelmet tartani, hogy a csá­bító gyümölcs kísértésbe ne hozza. ATehéz anyagi körülmények kö- * zött, de kitűnő eredménnyel végezte el a négy polgárit. Tovább azonban nem tanulhatott. Nagy­apja és édesapja foglalkozását követve, szabóinas lett. Szabad idejében fiatal barátaival bejár­ta a környék községeit. Eközben megismerte a hatalmas földbirto­kokon tengődő zsellérek nyomo­rúságos életét. Ez nem maradt rá hatástalanul. Egy ilyen kirán­dulás alkalmával az újkígyó'si zsellérek előtt elszavalta Ady: »Grófi szérűn« c. versét. A gond­tól barázdált parasztarcok még komorabbakká váltak, a szemek lázasan tapadtak a szavaiéira, s szinte itták a szót — az igazsá­got... Mint annyi százezer fiatalnak, Kulich Gyulának is kijárt a mun­kanélküliség keserűsége. 1933- ban, alig hogy felszabadult, mun­kanélkülivé vált. Sokat olvasott, tanult. A munkásotthonban az elvtársaktól haladószellemű és társadalom tör té neti könyve bet kapott. Tudását mindig lelkesen adta tovább társainak. 1934 kora tavaszán Budapest felé vette az útját, ahonnan pár hónapi tartózkodása után gyalo­gosan indult Ausztriába, mely­nek jórészét bejárta. Ősz volt, mire ismét Budapestre ért és egy belvárosi szalonban vállalt munkát. Ekkor már az eszperan­tó nyelvien kívül perféktül beszélt németül, s az volt a célja, hogy a következő évben Franciaor­szágba megy, ezért beiratkozott a francia konzulátus esti nyelv­óráira. E’zerkiiencszázharmkicöt nysu ^ rán beiratkozott a buda­pesti szociáldemokrata párt Vili. kerületi ifjúmunkás szervezeté­be, ahol értelmes hozzászólásai­val, lelkesedésével, a pártmunka szaretetével és tanulásával hama­rosan felhívta magára a figyel­met. Élete napró'l-napra újabb ismeretekkel, tapasztalatokkal bő­vült, s világosan felismerte mun­kájának további célját és tar­talmát. Ebben az időben a Kommunis­ta intemacionálé VII. kongresz- szusa a kommunista párt tagjait és az ifjúmunkásokat arra uta­sította, hogy menjenek be a szo­ciáldemokrata párt legális szer­vezeteibe, valamint a szakszer­vezetekbe és igyekezzenek azok megerősítésén dolgozni. Védel­mezzék a munkásosztály legális szervezeteit a fasiszta kormány feloszlató kísérletei ellen, nevel­jék a szociáldemokrata munká­sokat a fasizmus elleni harcra, tudatosítsák a munkásegység megteremtésének fontosságát. Igyekezzenek a szakszervezetek­ben és a szociáldemokrata párt- szervezetekben a vezetést maguk­hoz ragadni, hogy módjukban legyen a tömegeket a forradalmi célkitűzéseknek megfelelően ne­velni és adott esetben mozgósí­tani. A z 1936-ban újjáalakított Or- szágos Ifjúsági Bizottság vezetőjévé Ságvári Endrét vá­lasztották meg. Ságvári Endre ve­zetése alatt álló ifjúmunkás ifjú­sági csoportok ettől az időtől kezdve gyors fejlődésnek indul­tak. A rendőrség 1937 szeptember közepén 123 kommunistát és ifjú­munkást őrizeti« vett, köztük Ságvári Endrét is. Ságvári Endre letartóztatása' és bebörtönzése után, 1937 novemberében vá­lasztották be az Országos Ifjúsági Bizottság vezetőségéi« Kuliéit Gyulát, aki ekkor már az illegá­lis kommunista párt tagja volt. A párt utasítása alapján azon munkálkodott, hogy a kommunis­ta ifjúsági szövetség még mindig szektaszerű, a tömegektől elsza­kadt munkáját megjavítsa. Ku­link Gyulát, mint politikust az elvi szilárdság, az opportunizmus elleni kérlelh; t tlesnség jellemezte. Jy'ulich Gyula, mint teketse- “• ges ifjúsági vezető, áldoza­tos forradalmár, feltétlen bizal­mat tudott maga körül kialakí­tani. A fiatalok szerették és lel­kesen követték. Mint vezető, ele-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents