Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

*1955 március 13., vaeárnap 5 ViUattaidt kepe A párt, a kormány segíti a becsületesen dolgozó kisiparosokat A Magyar Dolgozók Pártja Köz. i ponti Vezetősége márciusi hatá- > rozatának megjelenése után az első napokban egyes dolgozó kisiparosok közölt volt némi bi­zonytalanság. Vannak olyan kis­iparosok is, akik arra igyekeznek felhasználni az újonnan kapott iparengedélyt, hogy a KIOSZ- szervezetbe kerülve iparostársaik köréhen nyugtalanságot szítsa­nak. Ilyen például Orosházán Ge- legonya kőműves, aki 120.(HM) fo­rintból mindössze hatezer i'orin- tott vallott he a jövedelemadó­ba és a párt határozatát úgy igyekezett beállítani, hogy most a kisiparosság felszámolása Kö­vetkezik. Dolgozó kisiparosságunk túl­nyomó többsége tudja, kormány­zatunk nem azért adott ki mű­ködési engedélyeket, hogy be­szedje azokat, hanem azért, mert erre szükség van a lakosság jobb ellátása miatt. Saját életükben tapasztalják az államunktól ka­pott sok segítséget: a kisipari kölcsön folyósítását, az önkén­tes betegbiztosítás létrehozását, a jobb anyagellátást, a termelés biztonságát. Az ötezer főnél ki­sebb lélekszámú községben dol­gozó kisiparosoknak 20 százalék­kal csökkentik jövedelemadóju­kat. A tanulótartó kisiparosok­nak 25—30 százalékkal több anyagot adnak, de iparú tanuló­juk nem számít alkalmazottnak, s így nem esik nagyobb adózta­tás alá. Az elaggott kisiparosokat havi 200 forinttól 300 forintig terjedő összegig rendszeres havi segélyben részesíti kormányza­tunk a KlOSZ-szervezeten ke­resztül. A becsületesen dolgozó kisipa­rosokra szükség van. Helyes a Központi Vezetőség már­ciusi határozata, mert a kisiparo­sok között is voltak olyanok, akik túlzott követeléseket támasztottak iparűzésükkel kapcsolatosan, leg­főbb törekvésük a mindenáron való meggazdagodás volt és sóit esetben a törvényességet sem tar­tották a maguk részére kötele­zőnek. A becsületesen dolgozó kisiparosoknak seipmi okuk arra, hogy az ellenséges hírveréseket elhigyjélt, mert láthatják és ta­pasztalhatják, hogy a párt és a kormány továbbra is mellettük áll. Győri I ere ne, a KIOSZ megyei titkárság szervezője. fii orosházi járási Petőfi Kultúrtiéz hírei A szimfonikus zenekar és ének­kar több hónapi kemény mun­kával készüt Szokolay Bálintés Feldmann József karnagyok irá­nyításával a március 5-i hang­versenyre. ■ A műsorban főleg Liszt, Bartók és Kodály művei szerepeltek. Igen nagy lelkese­déssel fogatba a közönség Liszt: Szerelmin áunok-ját, melyet Gé- czyné Izlay Gabriella játszott zongorán, a szimfónikus zenekar kíséretével, melynek hangszere­lését Szoko'ay karnagy végezte. Nagy sikerrel adták még elő Bartók: Este a székelyeknél,Ko­dály: Zö'd erdőben és Fölszál­lott a páva című művét, továbbá Mozart: Szerenádját. * A kultúrház eddig is szép eredményeket elért bábjátszó­csoportja a »Kerek kő« és a »Három kis gjda« című bábjá­tékot tanulja. Ezeket a közeljö­vőben lejátszók az óvodák, nap- köziotlhonok és álta'ános isko­lák gyermekeinek. * A tánccsoport és a népi zene­kar »Dinnyelopás« című műso­rával március 12-én Nagyéren szerepel. Az e'őadáson az egy - gyüttes legfrissebben tanult szá­mai is bemutatásra kerülnek. Jó eredményt elért A Békéscsabai Sütőipari Vál­lalatnak a »felszabadulási ver­seny« februárban jó eredményt elért dolgozói: NAGY FERENC dagasztó: fajlagos lisztfelhaszná­lás 73,1 százalék, tehát- 0,1 száza­lékos megtakarítást ért el. Selejt- mentesen dolgozik, a keverési arányt betartja; 98 százalékos minőségű árut termel. Teljesít­ménye 135 százalék. WE1SZ FERENC dagasztó: a fajlagos lisztfelhasz­nálásnál 0,1 százalékos megtaka­rítást ért el, 73,1 százalékos faj­iaggal; 98 százalékos minőségű áru termelése mellett 132 száza­lékos átlagteljesítménnyel dol­gozik. HOGYE ISTVÁN kemencemunkás 142 százalékos sütőipari dolgozók átlagteljesítményt ért ei 95 szá­zalékos minőségű áru termelése mellett. HRABACS1K JÓZSEF kemencemunkás átlagteljesítmé­nye 111 százalék, 96 százalékos minőségű árut termel. BORN FERENC dagasztó (buci-üzem): fajlagos lisztíelhasználásnál az országos anyagnormához viszonyítva 1,9 százalékos megtakarítást ért el, 74,1 százalékos felhasználással. 115 százalékos átlagteljesítmény mellett 95 százalékos minőségű árut termel. PHE1S1NGER TIBOR kemencemimkás 141,4 százalékos átlagteljesítményt ért el 95 szá­zalékos minőségű árutermelés I mellett. ígéretünknek eleget teszünk Nagy változás van ifjúsá­gunk életében a vezetőség új- jáválasztása óta. A vezetőségi tagok — Csipke Erzsébet, Var­sányi János elvtársak — rend­szeresen elbeszélgetnek a ta­gokkal problémáikról, vagy szórakozási igényeikről, és a pártszervezettel közöspn javít­ják ki a hibákat. Ennek tulaj­donítható, hogy DlSZ-szerveze- tünkben kezd kibontakozni a szervezeti élet. Számtalan fia­tal, köztük Varsányi János és Miklya Mátyás elvtárs már túl is teljesítette a felszabadulási versenyben tett vállalását, DISZ-szervezelüuk öröm­mel csatlakozott a rákosrende­zői fiatalok versenykihívásá­hoz azzal a módosítással, hogy vállalásainkat 2 százalékkal túl­teljesítjük. A kocsifutást 120-ról 122 százalékra, az átlagos ter­helést 103-ról 105 százalékra, a kocsitartózkodást 101-ről 103 százalékra, a fajlagos kocsimoz­gatást 115-ről 117 százalékra, a menetrendszerinti indítást pedig 122-r31 124 százalékra teljesítjük. Biztosítani akarjuk,hogy az utazóközönség igényeit tel­jes mértékben, a lehető leg­jobban kielégítsük, és a szál­lításra váró árukat a legrövi­debb időn belül a rendeltetési helyükre továbbítsuk. DISZ- szervezetünk tagsága ilymódon kívánja megünnepelni hazánk felszabadulásának 10. évfordu­lóját. Munkánk azonban csak akkor lesz eredményes, ha min­den egyes DISZ-tag átrézi fel­adatának fontosságát, valamint a DISZ-tagsággal járó kötele­zettségeket. Mindennapi mun­kánkat a párt iránymutatása szerint kívánjuk végezni, hogy bátran, felemelt fővel mond­hassuk: ígéretünknek eleget tettünk. Orsós János DISZ-titkár, békéscsabai MÁV-forgalom Két termés egy év alatt A növénynemesítők liaLaszlha- tatlanu! fontos feladata, hogy az ország valamennyi körzete szá­mára magas terméskozamú, erős­szárú gabonát és egyéb növény­fajtákat hozzanak létre, amelyek hektáronként 30—50 mázsát, sőt ennél is magasabb termést ad­nak. A növénynemesítők mái- ed­dig is biztató eredményeket ér­tek eh o'yan búza-, taraekbuza- hibridet állítottak elő, amely nem dől meg, bekláronként 70 mázsánál nagyobb termésered­mény esetén sémi Az elkövetkező 2—3 év alatt egynyári, kélka- szálásű gabonafajtát kell előál­lítani. A Szovjetunióban már van egész sor olyan újfajta ga­bona, amely a teíjesértéku ter­més íearatása után újból gyönyö­rűen kihajt és még ugyanabban az évben másodszor is kaszál­ható, azulán pedig újból kisar jad. Határidőre szeretek átadni, de... A Békés megyei Tatarozó ét Építő Vállalat orosházi kályha- gyári építkezésén a bádogos munkákat a szerződés szerint mái* régen el kellett volna végez­nie a Békéscsabai Vasipari Vál­lalatnak. A tető, az oromfalak és kémények beáznak, ami kárt okoz. A munkánkat szeretnénk határidőre készen átadni, azért szeretnénk, ha jobban segítené­nek a Békéscsabai Vasipari Vál­lalat vezetői­Az orosházi kályhagyári építkezés kilenc dolgozó­jának aláírása fi március 1§-i cinnepség békéscsabai műsora Március 14-én este 6 órakor ünnepi díszelőadás a színházban. Az ünnepi beszédet Kurucz Ist­ván százados tartja. Utána kul­túrműsor. Máreius 15-én délelőtt 9 óra­kor koszorúzás a Kossuth szobor­nál. Gyülekezés fél 9 órakor a Jókai utca sarkán. LACI, AZ CttOkO Ijl gy áprilisi napon korán indult Laci az iskolába. A nap még csak most kezdte legyőzni az Alpok felett a kö­döt. Néha rá-rátévedt tekintete a hegyekre, lassan lépegetett — gondolkodott, mostanában min­dig az zakatol a fejében, hogy mi is legyen hát: orvos, mér­nök, vagy tanár. Százszor vé­giggondolja mindegyik foglal­kozást, a hivatás szépségét, nagyszerűségét, aztán ismét új­ra kezdi: ha orvos leszek, gyó­gyítom majd az embereket, hi­szen van nálunk is beteg, nagy­mama is az. Milyen jó is lenne meggyógyítani a nagymamát. De a mérnöki mesterség sem rossz. Hidat építeni, vasutat csinálni, vagy új kombájnt ter­vezni — nagy, nagy búzatáblák az enyhe szélben ringatóznak és megindul a kombájn, arat. Mérnöknek lenni jó lehet, de, hogy mérnök lehessen az em­ber, ahhoz tanító kell, aztán meg tanár. Különös, hát ők ta­nítják az orvost is, mérnököt is, meg minden embert? Igen. — Ahogy így bandukol gon­dolkodva, egyszercsak határo­zott lépteket hall közeledni. Felkapja a fejét, egy határőr jön felé, keményen, katonásan. Laci ránéz és elmosolyodik. —- Határőr, milyen szép ember — gondolja róla. — Beszélgetett ő már határőrökkel, egy kicsit irigyelte is őket és most ez az érzés újra feltámadt ben­ne. Határőr, őrzi a határt, ak­kor, amikor mások alusznak, ő qbren van, ők mindig ébren vannak. Furcsa emberek, mi­lyen jó is lenne határőrnek len­ni, virrasztani a falu álma felett. Akkor, amikor édesanyáék le­fekszenek, a szomszédék Évi­kéje is elalszik, kis piros arca mosolyog álmában, ilyenkor szolgálatba menni, hogy ők nyu­godtan aludjanak, ez igazán szép. Mert mindenki, akár or­vos, akár mérnök, vagy tanító, másoknak segít, mások életét szépíti és könnyíti. De egyik se tehetne ezt nyugodtan, ha nem volnának határőrök. Na­gyot sóhajtott Laci és félhango­san kiszaladt a száján — de jó lenne határőrnek lenni — meg­hallva a saját hangját, egy ki­csit megijedt és fülig elvörösö­dött. Most vette észre azt, hogy a határőr már jó messze járt és ő még mindig ott áll és néz utána. Megszaporázta lépteit, újra az iskola felé indult. A gondolat egyre gyakrabban tért vissza — de jó lenne ha­tárőrnek lenni. — És. amikor találkozott egy-egy határőrrel, mindig hevesebben dobogott a szíve, már kiszámította: hány évet kell még várni, hogy ő ka­tona lehessen. Soknak találta az időt nagy op. Milyen jó len­ne nagyobbnak lenni, legalább akkorának, mint a Sárosi Pi­tyu. O már tizenötéves, há­rom év múlva katonának is el­mehet. Amikor az iskolából kijön­nek, mindig meglátogatja édes­anyját a szövetkezetben. Együtt mennek haza, mert a bolt egy órától fél háromig zárva van. Ebédidő van. A z egyik nap valamivel ko­rábban jöttek ki az isko­lából. Ö leült a boltban, hogy megvárja édesanyját. Ahcgy itt ül, egyszercsak belépett egy határőr. Ceruzát, meg cigaret­tát vásárolt. Már éppen el akart menni, amikor Laci elébe ál­lott és megszólította. — Határőr elv társ! Mond­ja csak, nehéz határőrnek len­ni? A határőr-elmosolyodott és végigmérte a gesztenyebarna hajú, ragyogó szemű fiúcskát. Csak néhány másodperc múlva válaszolt: «■= Hát könnyűnek nem mondhatnám, no, persze, nehéz­nek sem, nehéz. Laci tovább fagatta, nem elé­gedett meg a válasszal. Ö nem ilyen választ várt. Szerette volna hallani a határőr hang­ját, amint elbeszéli, hogy mi­lyen is az 5 szolgálatuk. — És határőr elvtárs, szép határőrnek lenni? A katona szívesen leülne, megsímogatná a gyerek fejét és úgy becézné, mint az öcs- csét szokta. Az is ilyen kíván­csi, kedves fiú. — Hát azért nem nehéz a határőrszolgálat, mert szép. No, de miért akarod te mindezt tudni? — kérdezte a gyerek­től. Laci büszkén válaszolt: — Mert én is határőr akarok lenni. — Igen? Na, nézd csak! Ki fia vagy? Lacit megelőzte az édesanyja a válaszadásban. — Az enyém, Fenyvesi elv­társ. Hetek óta mindig azt mondogatja, hogy ő elmegy ha­tárőrnek, mert az biztosan na­gyon nehéz, és nagyon $zép do­log lehet. Fenyvesi elvtárs arca még szélesebb mosolyra fakadt. — Hát annyira szereted a nehéz dolgokat? — Laci meg­fogta a határőr kezét és húzta a pénztár melletti székhez. Közben biztatgatja is. — Üljön le már egy kicsit, ne siessen. A katona engedett, leült s most már megsímogatta Laci bozontos fejét. — Hogy hívnak? — kérdezte meg a fiútól. — Kenéz László — mondta a fiú és fülig elvörösödött. Egy kicsit tétovázva, a kezét is nyújtotta a bemutatkozáshoz, A katona elfogadta a feléje nyújtott kis kezet és ő is be­mutatkozott. Fel is állt hoz­zá. — Fenyvesi Béla államvédel­mi szakaszvezető vagyok — és egy kicsit meg is szorította a fiú kezét. Lacinak olyan jókedve kere­kedett, hogy madarat lehetett volna fogatni vele. És beszélt, beszélt, kérdezgetett. Alig vár­ta meg a feleletet és újra kér­dezett. Amikor jó tíz perc múl­va elindultak haza, megpróbált Fenyvesi elvtárs mellett úgy menni, mint ő. Megnyújtötta a lépteit és még jobban hi- húzta magát. S kicsit elszomo­rodott, amikor nem sikerű1

Next

/
Thumbnails
Contents