Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

[/iUais-aiök Vlépt

1955 március 27.. vasárnap

Fölpántlikázott szekereken jókedvű és vidám emberek haladnak a tanácsháza felé. Viszik a menyasszonyt. Esküvő van megint, zajos nagy lakodalom. Tán valamelyik tsz adta férjhez egyik lányát, azért ilyen nagy a sokadalom. De a békésieknek nem különös ez. Hiszen, ha arányosan elosztanánk, majd minden napra jutna egy esküvő. De hát azért ősszel van ennek az ideje, tengeritörés után, akkor aztán öt is van, sőt, tíz is egy-egy izombaton. Házasodnak a fiatalok, új életet kezdenek, s ez még az idősebbek, még a hatvan fele közelgők szívét is egy kicsit megpezsdíti. Hogyne, hiszen fiatalságuk emlékét idézi, a saját esküvőjük jut eszükbe. Hogy is volt? És bizony a kérDRAGA SZÜLŐFÖLDÜNK

hogy teljesen lakhatatlanná I vált. De a megmaradt lakosság oly szívósan ragaszkodott ősi városához, hogy előbújva a nádasokból és erdőkből, új várost alapított. Az ősi lakosság mellé I máshonnan menekültek is telepednek és pár évtized múlva már ott találjuk a békésieket az erdélyi fejedelmek oldalán, akik hol a törökkel, hol pedig a németekkel harcolnak Erdély függetlenségéért. A város lakói ; hajdú kiváltságot is kapnak. A békésiek még ma is büszkék ; ana, hogy őseik szabad hajdúk j voltak. Hogy résztvettek a RáBékési utcarészlet.

dés után a mosoly savanykássá dermed. Mert, ha volt is dí- nom-dánom, de az utána következő napok meghozták a bizonytalanság, a böjt időszakát is. „Egyszer hopp, másszor kopp“ — mondja a közmondás és ezek a szavak a múltat idézik. Csak húsz évvel ezelőtt is — a község határa tán háromszor ekkora volt, hiszen új faluk szakadtak ki innen —, mégis az akkori házasságkötések ötvennel-hatvannal alatta maradtak a mai esküvők számának.

Ha visszalapozunk az idők nagy történelem-könyvében, azt kell látnunk, hogy Békés népének nemcsak a felszabadulás előtti 25 évben, hanem egész történelme folyamán is nehéz élete volt. Törökök, labancok sokszor megsarcolták a várost. Kétszer úgy leégett, úgy elpusztult, hogy évek kellettek ahhoz, hogy ismét ember települjön a két Körös vidékére. Hánya-Vetett sors volt osztályrésze hazánkban mindig a jobbágynak. De az ilyen helyen, ahol sokszor évente változott a földesúr, ott még rosszabb volt, mint másutt.

Losoncziak, Maróthiak

uralma, Korvin János és Bakócz Tamás érsek perlekedése is csak a békésieknek okozott kárt. Egyik sem tudta, hogy meddig lesz ura a városnak, ezért aztán nem kímélte a jobbágyot. A nép többször felkelt elnyomói ellen, voltak, akik Dózsa seregében is harcoltak.

A török hódoltság időszdKá- ban, török martalócok többször megsarcolták a várost, majd 1596 tavaszán a török martalóc hadak között harcoló tatárok Békést semmivé tették. Ugy] kóczi szabadságharcban, s ott ; kiváltságokat is szereztek. Sza- badságszeretetük mélyen gyökerezik szívükben, bármilyen nagyobb parasztmegmozdulás \ volt az Alföldön, Békést soha- i sem kerülte el. A Péró-féle ; szabadságmozgalomban is egész csapat békési vett részt, s igen sokat közülük súlyosan elítélt, í illetve meghurcolt az akkor i egész hazánkat sanyargató császári zsarnokság.

Békés tehát nagy múltra tekint vissza, s harcos múltjához í híven, megállták a békési csapatok a 48-as szabadságharcban | is a helyüket. Sőt, a forradalom bukása után, a 48-as eszmék őrzői voltak továbbra is a község lakói. Irányi Dániel, a j márciusi ifjúság egyik vezetője j hosszú ideig képviselője volt a | városnak. De a 48-as párt mellett, az agrárszocialisták is moz- I golódtak Békésen. S az ő szellemük áthatotta a kubikosok, j kétkarú napszámosok seregén túl, a kisparasztokat is.

Lengyel Lajost, aki ggfárszo- I cialista programmal lépett fel, mint képviselőjelölt, a csend- í őrök még a választás előtt el- ! hurcolták, azért, mert nem ' bírva a zaklatást, szembeszállt velük. A csendőrök két ló közé kötve meghajszolták végig a falun. Többé sohasem tért vissza a községbe. De ez csak erősítette és nem gyengítette a békésiek mozgalmát. Az építőmunkások kis csapata az acélozott munkásmozgalom erejét mutatta meg Békésen is. Alig voltak ti- zenhatan-húszan, de harcoltak. Nehéz volt a helyzetük, mert Békés urai nem egyszer meg- I kíséreltek sztrájktörőket hozBékés

ni, de így sem lehetett az építőmunkásokat meghátrálásra kényszeríteni. A sztrájktörők viszont elhagyták a munkát, mert, ha ökölre került a sor, a békésiek ökle keményebbnek bizonyult. így aztán kiharcolták azt, hogy legalább is emberszámba vették őket. Tekintélyük lett a földmunkások előtt is. Akik egyre jobban meglátták e kis csapatban azt a nagy erőt, amely képes szembeszállni az úri renddel. 1906-ban már aratósztrájk is volt, így próbálták meg a földmunkások is a forradalmárok útját. Wenk- heim gróf Észak-Magyaror- szágról fogadott aratókat, ezzel akarta letörni a békésieket, de azoknak a keserves sors csak még jobban acélozta erejét.

1919-ben látszott meg igazán, hogy a békési munkások, és agrárproletárok mennyire gyűlölik az úri rendet. A városból százával jelentkeztek vörös katonának, harcoltak Kassa visz- szafoglalásánál, és a Tiszánál is a román fehérekkel szemben. Mindenütt emberül megállták helyüket. A 19-es szellem tovább élt és nagyszabású földmunkás-megmozdulást szült 1931-ben is. 1919-től egészen a felszabadulásig Békés népe soha sem törődött bele az elnyomatásba. A munkások és agrárproletárok sokszor szembeszálltak a csendőrökkel, ezért a nyilas banditák néhány vezetőt internáló táborba is hurcoltak.

Békés lakói büszkén emlékeznek a múltra, munkájukat ma is a harcos szellem jellemzi. Kilenc termelőszövetkezetük van, amelyekben nagy százaléka tömörült annak az 1500 szegényparaszti családnak is, akik a felszabadulás után földhöz jutottak. Nagyrészt ők alapították meg már 1948-ban a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Ez a szövetkezet országos viszonylatban is az egyike a legkorábban megalakultaknak. És ki ne ismerné a Béke Termelőszövetkezetet, amely legjobban működik a községben. De a többire sem panaszkodhatnak a békésiek, mert hiszen tavaly is körülbelül fél mázsával volt magasabb a szövetke- j zetek kenyérmag termésének | átlaga, mint az egyénieké. Jó példát mutatnak jól megművelt földjeikkel, nagyszerű állatá’lo- ; mányukkal.

Az egyéni dolgozók között is j sokan végzik kiválóan munkájukat, például Cs. Varga Mihály | es Bakucz János, öle össze tudják egyeztetni egyéni érdeküket az állam érdekével. Tanulhatnának tőlük sokan az egyénileg dolgozók közül, mert bizony so- ! kan hol az adófizetéssel, hol a beadással el-el maradoznak. Pedig | valamennyiöüknek van mit aprítani a tejbe, hiszen annyi vágási engedélyt, mint az idén, még tán sohasem kértek a községben. Annyi áru, mint 1954-ben, még sohasem fogyott el a földművesszövetkezetekből, s mégis némelyek csak a mára gondolnak. Ezért van az, hogy elhanyagolják az állattenyésztést, úgy látják sokan, hogy a tej eladá- | sa jövedelmezőbb, mint a borjúnyissunk be a járási könyvtárba is, ahova több minit 1600 állandó olvasó jár, akik 1954-ben közel 60.000 könyvet kölcsönözlek ki. Szépek ezek a számok. Arról tanúskodnak, hogy fejlődik a község és vele fej,, I,, i , lödnek az emberek is. Minden

neveles. nem gondolnak a hol- . .. , , , . ,- , 6 . , , könyv gazdagabba teszi az emnapra, arra, hogy az a felnevelt ,

..../ __

, -., , — ... ,. ,, I bért, minden könyv tágabbra

borjú gazdagon megfizeti a fa- ilja a 8aemét csiszolja értcl- radtsagot. És azonfelül nemzet- ^ g ha flz ember jj gazdasági szempontból is jobb

hu nem esszük meg azt a tyúkot ma, amelyik holnap arany tojást tojna.

nagy,

léptekkel elindul a változás útján, az igényei is gyorsabba!! nőnek, a szépérzéke is finomodik. Békésen is egyre több lesz

A békési gyerekek ma már az olyan ember, aki elindult e csak hallomásból tudják, hogy j nagy változás útján. Ma már kí- hol volt az emberpiac. \ agy tán j vánja a kultúrát sokkal jobban,

mint valaha is, ma már csaknem mindenki igyekszik tanulni. Egyre-másra születnek az újabb és újabb tanfolyamok. A csillagászattól a költészetig mindent] meghallgatnak, mindenből tanulnak.

nem is tudják, mert ma már nincs ilyen. Nincs országunkban olyan nagy építkezés, ahol ne dolgozna egy-két békési kubikos- brigád. A környező állami és erdőgazdaságokban, Vizesfáson, Hidasháton, Gyulán és másutt is jól ismerik a békésieket, nincs munkanélküliség itt sem, de még is a községpolitikai tervben elégedetlenül beszélnek az iparo-,

sírásról, mert bizony ezt egy ki- ,ik könyveil£t szív€sen hal| csit elhanyago tak. Annak a 33 vei4eiket, gvö„yöl.ködnek

tru hfiníiL' mplt'ipf inncnrln mi " . , ..

Az irodalom is sajátjuk már. Petőfi, Arany, Avjy, József Attila, Mikszáth, Móricz, Szabó Pál. Veres Péter jó ismerősük, szeremilliónak, melyet társadalmi gazdasági, kulturális és szociális területen beruházott államunk Békés községben, igen kis száza

színdarabjaikban, jól tudják, hogy mindez ő értük van. Ezért van hát, hogy minden este telve vannak az olvasókörök és nem

lékát fordították csak ipari célra. leBet kapni a moziba jegyet. Ili Ezért, hat most fokozottabban pei!ig előadáat hírdetnek a kul.

hozzálátnak az ipar fejlesztésé hez. Világhíres a békési kosár.

tárházban, már jó előre gondos, ,, , kodni kell a helyről, öreg néOrszagunk vasércét, _acelt kap, nik(tk_ fiatal iáljLk.

apák és egymás mellett ülnek és hallgatják az előadást, nézik a műsort. Szabad emberek, boldogan szívják községük szabad le- .. vegőjét. 1944 október 6 egvre zel meg híresebbe teszik majd I gyYlmölcsözik.

1944 október 6. A község fel - szabadulásának napja. Azóta több

érte. A kosárfonást akarják hát k fejleszteni. Rövidesen meg is kezdik 60 kát. holdon az új fűz- telep létesítését. A háziipart így sikerül majd kiszélesíteni, és ezcsak

nevüket mindenütt, ahova eljut a békési kosár.

Némrégiben alapítottak egy Vasipari Gépjavító Vállalatot. E vállalat előtt is nagy jövő áll. Ki akarják fejleszteni olyan üzemmé, amelyben új közszükségleti cikkeket is gyártanak majd. És most utoljára, de nein

mint tíz év telt el. Ez a tíz év' ragyog legcsillogóbban Békés történetében. Pártunk vezetésével e tíz év alatt oly nagy utat tett meg e törlénehhi hely, melyet még soha. története folyamán. De talán mindenen túl

Utolsó sorban az Olajgyárral kell j a legnagyobb utat a dolgozó em- eldicsekedni. Ez az üzem hazánk I bér tette meg. Zsellérből, elnyo- cgvik legkorszerűbb ilyen gyára, j molt proletárból szabad ember Élüzem és dolgozói mindent meg-| lett, s megtanult szabadságával

A Munkácsy Mihály Kiilfúrház.

tesznek azért, hogy a csillagot j élni, megtanult harcolni a szebb továbbra is megőrizzék. j jövőért. Lassan a múlt emléke

A lakodalomtól indultunk el, ködbe vész. Megszabadul min- térjünk hát vissza az emberhez, j <len nyűgtől, mely a múlthoz aki születik, házasodik, dolgozik és j köti. Szocialista emberré lesz, természetes dolog, hogy a mi hogy még gyorsabban hazánkat időnkben nemcsak az évek szá- i3— benne saját községük is — szórna szaporodik, hanem az ember cialista országgá gyúrja, is kulturáltabb lesz, a szó nemes | Békés főterén lakodalmasok, értelmében emberré válik. En- ! Most jöttek ki a tanácsházától. A nek bizonyítására csak néhány j fiatal pár e pillanatban lépte át adatot.^ 1954-ben több mint 60 j új életének küszöbét. Arcuk ezren látogatták meg a kulturházat j örömteli, de vonásaik mégis lm- 127 nagy előadást rendeztek. E j tározottak. A nagy vígságban is kulíurhaz igazán kultúrközpontja nrár az új élet szeileme tölti meg a községnek, úgyszólván majd a szíveket, azé az életé, mely minden lakója megfordul itt, j napról-napra szebbé varázsolja a évente _ legalább ^ egyszer-kétszer. j földet. Induljon hát ez új pár- Szep tágas kulturhaz, sok szak- j raj Békés minden dolgozója új kör működik benne. | harcra, úi győzelmek felé;

De ha már itt vagyunk, I

Szabó József.