Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-03 / 52. szám
1955 március 3.. c»üíün«ik \HUa\zawU Vlípi- BÉKÉSCSABÁN, * városi )krprwaí-l>iuottság kezedeménye- aégéro a nagy ligetben cg a (ereken átvezető utakat, meg a fényes! dűlőt újra salakozzák. Körülijeiül 5000 négyzetméterem új Kétsoprsfiyisan nem lesz baj a tavaszi búzával (Szabó Gábor, a kétsopronyi fanács VB-einökének levele alapján) Érdekes eset történt az elmúlt napok egyikén, a kétsopronyi ta járda is készül a város területén.; nácsházán. Reggel, úgy hét óra tájban, mintegy tizenöt dolgozó — Hétrcszes lókapát gyártanak a Dunántúli Ásványolajipari Gépgyárban. Az üzeni műszaki vezetői úgy tervezik, hogy a II. negyedévben, kötött talajon alkalmazható kisebb lókapa és leve- lesborona gyártását is megkezdik. paraszt vitázott Brachna Gyulával, a mezőgazdasági előadóval. Mégpedig arróli mi is legyen hát a hiányzó kenyérgabonavetés pótlásával — a tavaszi búza vetésével. — Értsék meg — erőst6dölt a mezőgazdasági előadó —, az előMegkezdödiitt az 1955. éviterméHy- és kúsbeadási kötelezettségek megállapítása A Megyei Begyűjtési Hivatal értesíti az egyénileg termelő gazdákat, hogy a községi begyűjtési hivatalok megkezdték az megkezdése előtt pontosan megismerje, hogy miből mennyit keli beadnia. Így módjában van esetleg tavaszi vetési tervét is a 1955. évi termény-, hús- és lej- I beadáshoz mérten módosítani. Fi- beadási kötelezettségek végleges! gyelmeztetjük a termelőket arra, megállapítását. Ez a termelők: hogy a kenyérgabona-kötelezett- —' eég megállapítása során mindenkinél a kötelezően előírt húza-^ rozsvetést veszik figyelembe. Tehát az ősszel el nem vetett kc- nyérgabonaterirleteket tavaszival lel tétlenül pótolni kell. A tárgyalásra minden termelő vigye magával az 1953. és 1954. évi beadási könyveit, az összes1 tavalyi vétel jegyi'it, termek»* szerződéseit és az esetleges beadási kedvezmények jogosságának iga »olására vonatkozó oluná- nvokat. A termelőszövetkezetek beadását a járási begyűjtési hivatalok a helyszínen állapítják meg, a tsz-tagók háztáji beadását a községi begyűjtési előadók szintén a helyszínen állapítják meg. , Aki az értesítésben, illetve idézésben megjelölt időpontban nem meghallgatásával, a többévre szóló begyűjtési törvény alapján történik. A közös tárgyalások alkalmával állapítják meg, hogy 1955-ben temiényfélékhől jhúza, rozs, árpa, zab, kukorica, nap-1 raforgő, stb.) valamint húsbél.) hízottsertés-, tojás-, baromfi-, tejes szabadválasztású cikkekből, mennyit kell beadni. A mostani tárgyaláson a termelők meghallgatásával állapítják meg azt is, hogy a húsbe-i adási kötelezettség teljesítésére szükséges hízottsertést, vagy más jószágot, mely hónapokban kell beadni. Most tisztázzák a különböző beadási kedvezményeket, mérsékléseket is (gyermekkedvezmény', termelési szerződések utáni mérséklés, stb.) Minden termelőknek egy«*, érdeke, hogy a tárgyaláson a1 jelenik meg, hivatalból nélküle irányzott területnek meg kell lennie. Aki az ősszel nem vetett eleget, az vessen most búzát. — S hozzátette: — Még segítséget is ad az állam: kétszáz mázsa tavaszi búza-vetőmag érkezett a minap. — Nem ér az semmit — válaszoltak a termelők. — Illába vetjük el, nem sokat csépelünk belőle. — Dehogynem... — mondta Brach na Gyula, s egyre magyarázta, hogy megfelelő eljárással a tavaszi búza. is terem annyit, mint az őszi. De vitázói nem fogadták el érvelését. — Nekünk aztán szépítheti a dolgot — hitetlenkedtek. — Nem úgy van az... — szólalt meg valaki az ajtó közelében. Valamennyien odanéztek, s csak akkor vették észre özv. Závogyán Jánosáét, aki -a nagy vita közepette szinte észrevétlenül lépett a szobába. Majd a meglepetteknek erősem a szemébe nézve, így folytatta: — Amit Brachna Gyula mond, azt el lehet hinni... Egy' évvel ezelőtt nekem is volt vele ilyen vitám. S hogy őszinte legyek, nem nagy kedvvel vetettem el a másfél hold tavaszi búzát... De — s ezt már mosolygós arccal tette hozzá — a csépléskor kién gesztelőd tem. — Ha nem hiszitek, idenézzetek! — ezzel elővette beadási könyvéből a tavalyi cséplési eredménylapját, s mutatta az odaírt számokat. A lap kézről-iézre járt Mindannyian leolvasták: egy és fél holdról 18 mázsa 24 kilő. — Semmivel sem kevesebb, mint amennyit az őszi búzából csépeltünk —ismerték be a dolgozó parasztok. A pár perced azelőtti hangoskodásnak vége szakadt. Rövidesen nem hallatszott más, csali a toll sercegése, amint a szobában levők egymás után írták alá yetőmagigénylésiiket. fiMmít tárunk! «1 lapítják meg beadási kötelezett- bégét. Megyei Begyűjtési Hivatal. Tűrhetetlen állapotok vannak vasárnak délelőtt az Orosházi Fürdőben. Vasárnap azok keresik fel a fürdőt tisztálkodás céljából, akik más napokon elfogláTtsagiSk miatt nem tudnak oda menni. Ezen a napon mégsem élvezhetik a jő vizet, mert a mendence — az úszást, fröcskölést tiltó tábla ellenér« — tele van úszó, fröcskölő gyerekekkel. Helyes tenne, ha vasárnap délelőtt a lő éven aluli gyermekeknek nem engednék meg a fürdést, mert hiszen ők elfpgfoU&ágiik mellett, bármelyik nap igénybevételük a fürdőt. Egyéb , hiányosságok is vannak. Számtalanszor előfordul, hogy az ember Íeszappanozva áll a ias alatt s nincs víz. Vajon miért nem gondoskodnak több vízről? A. gőzkamrára is jő terme egy csapőajtöt szerelni, mert a bii n t etééU Bmrirä. hagyjak és a gőz kelődül máshová is, : és Äüok számára, akik nem kedvelik a j Bírósági hírek Marsi Lajos nagykamarás! lakos, volt kiskereskedő, iparjago- sítvány nélkül kereskedéssel foglalkozott. Budapestre rendszeresen tojást, baromfit vitt és ott értékesítette. Budapestről pedig vidéken nehezen beszerezhet 8 árukat hozott, amikhez összeköttetései révén jutott. Szinte ineg- rendelésszerűen szállította az árakat Budapestről, amelyekre 10 százalékos hasznot számított feL A battonyai járásbíróság Marsi Lajost árdrágító üzérkedés bűntette miatt egyévi börtönbüntetésre ítélte. * Sipiczki Pál medgvesegyház! lakos füstölőjéből 33 kiló szalonnát és 5 kiló sonkát elloptak Karasz János 19 éves és Meliskjj Ferenc 20 év es medgyesegyházi lakosok. Karasz János 30 kilogramm szalonnát 300 forintért eladott Kürti Jánosnak. A bat- tonyai járásbíróság lopás büntet te miatt Karasz Jánost 10 hónapi börtönbüntetésre, Meltska Ferencet 9 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Kürti János orgazdaság büntette miatt 6 hónapi börtönbüntetést kapott. # Medgyescgyházán Bari János 22 I éves pék-egéd, többször verekedést kezdett a föídniűvesezíivet- fceaeíi vendégkafaen, amlkoris két esetben ■vote napon, illetve húsz napon túl gyógy aló sérülést okozott két emfeí’!-társának. A fcaíto- «yai járásbíróság egyévi börtön gőzt, élveshetflUínné válik a íürdés. I Sárközi Kálmán töbhazöt« «* Nem szabadna m^genjedui azt sem, hogy büuteteíf elftéleln, fogl*Hí»*ás nélR vendig vizes íttrdönadrággal fekM- jSn végig a heverökün, aminek nedvessége miatt azután az új vendég nem tudja azt igénybe venni. Kérjük, bogy *z ftleWkesek WM> gondot fordítsanak a füntfine. .Több 'doégoaó; nevében: M. Lakatos i<k*ct Orosháza knii egyén, újabhan két doigazó- tó! több kiló tollat lopott. Egyé-, rak vizsgálata közben megszökött. A szeghalmi járásbíróság lopás, szökés és közveszélyes m um- kakrrölés büntette miaft Sár- i közi Kálmánt 2 évi és 6 hónapi . börtönbüntetésre hélte. kiküldött »értesítésen« feltűntetett időben megjelenjen azért is, hogy most, r»á,g a tavaszi m ák \r vur wur *r-1ur- wr- bit-vii- vir* vif vif* y<^*»***^m^ munkaeszközöket készíteni. Te- szőr szólalt meg az ember, igen gyűjtő szó, mint a „tűz“. A lo- Minden nyelv belső törvt- zeti nyelvek, mint a szociahshát ebben az időben, mintegy kevés szó volt. Ezek a szavak bogó, lánggal ég'í tűzre is van nyei szerint fejlődik, minden ta kultúra eszközei, sokolda509.000 évvel ezelőtt jelenik azokat a tárgyakat és jelensé- egy szavuk, a parázslóra egy nyelvnek megvan a saját tör- iúan fejlődnek, az orosz nyelv meg az emberi beszéd is. A neandervölgyi emberek, vagyis a következő fejlődéin fokon álló emberek már valószínűleg ismertek egy primitív nyelvet. Erről tanúskodik az alsó állkapcsok alkata és egyegeket jelölték, amelyek az em- másik, a kialudtra — egy har- ténete, megvannak beit körülvették, azt, amely madík. A tasmán nyelvben ti- gaí. nélkül az ősember nem dolgoz- zenkét külön elnevezés van a hatott és élhetett: kezet, a kő- tűzre! vet, a botot, az evést, az ivást. Ez az érdekes tény azt ta- a menést... nusítja, hogy az általánosítás, Az „eredeti“ nyelvnek volt az elvont gondolatok nem egyEz az, amit az idealista nyelvészek sohasem értettek meg. Az emberek — mondták ezek a tudósok — megállapodhatsajátossá- — a nyelvóriás — jótékony hatása a Szovjetunió és a szláv országok népeinek nyelveire pedig e nyelvek gazdagodásának egyik eszköze. Csak a jövőben, miután a nősebb fejtartásuk. Az ember ^ jellegzetes sajátossá- szerre adódtok az embernek. nak a nyelv megváltozásában szocializmus az egész világon és a holnapi naptól a széket győzelmet aratott, az egyenjo hanstéoző rendszere tovább Sa: minden szava konkrét volt, Ugyanilyen fokozatosan fejlő- asztal néven emlegetik, az asz- gú szocialista nemzetek hosztrti;-<úptp«prip( t és néhánv tf/ezer általános fogalmakat jelölő sza- dött az ember beszéde is, tolt pedig széknek mondhat- szú ideig tartó gazdasági, polié i ezelőtt már nvílvánva- vak a *B/&V éB gondolkodás ily amelyben a gondolkodás sike- ják. Hiszen éppen így keletke- tikai és kulturális együttmű. . . ,t -)p • ippvfiifin- korai szakaszában nem lehet- rei rögződtek le. zett az „eredeti nyelv“ is- — ködésének eredményeként fogfélébb hangokat is tek. Giakran mondjuk ki azt Az „eredeti“ nyelvnek va- erősítgetik az idealisták. nak kiválni először a leggaz, 8 .. a szót — tűz — és ezalatt ál- lószínűleg volt egy másik sa- Valóban, a „társadalmi szer- dagabb egységes övezet-nyelAz emberek korul e u o^- talánog) gyűjtőfogalmat értünk, játossága is. Minden szó egy ződés“ ereje, a közösség elha- vek, majd pedig az övezet-nyelr evvei ezcloU Kez eí Teljesen mindegy számunkra, egész, még nem tagolt gondola- tarozása igen nagy dolog. Egyes vek egy közös nemzetközi hogy milyen tűzről van szó — tot fejezett ki. Az emberek tudósok ezt az erőt igyekeztek nyelvbe olvadnak össze, amely nagyról, vagy kicsiről, lángoló- egy felkiáltásban egyszerre tö- felhasználni. A XVII. századtól természetesen nem lesz sem ról, vagy parázslóról. rekedtek kifejezni annyi fogai- kezdve többször készítettek német, sem orosz, sem angol, Másképp gondolkodott és mat, amennyit mi most egy „egységes“ „világnyelv -terve- hanem egy új nyelv, amely a beszélt az ősember. Idézhetünk külön mondatban mondunk el. Ezek a „szó-mondatok“ azután tagolódni kezdtek, az emberek százezer el beszélni, írni azonban csak mintegy tízezer éve tudnak. Ha az emberiség történetét ez alatt a félmillió év alatt egy vastag könyv alakjában tolmácsolnánk, akkor a nyelv története minden oldalon szerepelne, az írásbeliségről csak a kötet utolsó oldalán találnánk utalásokat. Érthető, hogy félmillió év alatt az „eredeti“ nyelv any- nyira megváltozott, hogy maradványai, melyen először szólalt meg az ősember, egyetlen két. nemzeti és az övezeti nyelvek Minden olyan kísérlet azon- legjobb elemeit foglalja mában, hogy „mesterséges“ nyel- gába. nyelvtani eszközök segítségével kezdték összekapcsolni a szavakat. vallott eddig. Mindenekelőtt az- A nyelv kialakulását az emért, mert semmiféle mestersé- bér társadalmi fejlődése okoz- ges nyelv nem hasonlítható ta és a nyelv legtávolabbi tör- össze gazdagsága, kifejezőkész- ténetét csak abban az esetben sége terén bármely mai nyelv- érthetjük meg, ha a társadalom erre egy analóg példát. Tasmania őslakossága mindmáig is elmaradott, ősközösségi rend- végződések, elöljárók és más vet hozzanak létre, kudarcot ben él. A tasmánok nyelve is megőrizte ősi vonásait. E nyelvben például nincs ilyen A nyelv és sorsa A földön ma több mint két- Az emberi beszéd születése vei. Minden nép nyelvében a történetével, anwak a népnek ezer nyelv létezik. Ezek közt és az egyes nyelvek kialaku- nép hatalmas történelmi ta- a történetével összefüggésben modern nyelvben, de egyetlen vannak olyan nyelvóriások, lása, története — ezek tökéle- pasztalatai, bölcsessége tükrö- tanulmányozzuk, amely ennek ősi nyelvben sem találhatók mint Kína népeinek nyelvei, az tesen különböző dolgok. Ezeket ződik, minden szónak megvan a nyelvnek a hordozója és al- meg. Azért mégis tudunk ma angol nyelv, az orosz, a spa- nem szabad összekevernünk, a maga gazdag története. A kotója. A gondolkodásnak és a már képet alkotni arról — nyol. Vannak azonban más Tudjuk, hogy az emberek fél- nyelv létrehozója, fenntartója beszédnek az ember társadaligaz, hogy csak a legáltaláno- nyelvek is — a „törpenyelvek“, millió évvel ezelőtt kezdtek be- és alkotója a nép. mi munkatevékenységének fosabbat, —, hogy milyen volt A Kaukázus hegyeiben például szélni. A mai nyelvek azonban Helytelen lenne azt feltété- lyamatában való keletkezéséaz ősember nyelve. az egyik aulban bacbajcok lak- jóval később jelentek meg és lezni, hogy a nagyszámú nem- ről és fejlődéséről szóló marxisAz ősember összehasonlitha- nak, egy kis törzs — összesen jelennek meg még ma is. Pél- zeti nyelv rövidesen valamilyen ta tanítás megcáfolja az idea- tatlanul kevesebbet tudott, ötszáz ember. De ezek az em- dául a szlovák nyelv mintegy közös nyelvre cserélődik fel. l;sták minden kitalálását a gon- mint a mai ember és ezért ab- berek a saját nyelvükön beszél- száz évvel ezelőtt alakult ki és Ellenkezőleg, a szocialista kor- dolkodás elsődleges voltáról és ban a nyelvben, melyen elő- nek. rögződött le az irodalomban. szakra az jellemző, hogy a nem- a nyelv „isteni“ eredetéről.
