Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-26 / 72. szám
r----------------------É ljen győzelmeink szervezője és népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja és annak Központi Vezetősége! ^_______________J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZO TTSÁGANAK LAP 3 A 1955 MÁRCIUS 26., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 72. SZÁM A Magyar Dolgosok Pártja járási pártbizottságai titkárainak orsságos tanácskosása Pénteken reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járás' pártbizottságai titkárainak kétnapos országos tanácskozása. A tanácskozáson az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. A tanácskozást Vég Béla elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára nyitotta meg. A megnyitó után Acs Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára tartotta meg beszédét. A beszámolót kivonatosan közöljük. Ács Lajos elvtárs beszéde A 111. pártkongresszus határozatainak végrehajtására, a Központi Vezetőség márciusi ülésének határozata harci program pártunk, munkásosztályunk, ég sz népünk számára. A Központi Vezetőség márciusi ülése újból leszögezte — megerősítve a pártkongresszus és az 1953 júniusi KV-ülés határozatait —, hogy pártunk politikája a szocializmus építésére, a szocializmus alapjainak lerakására irányul, hogy a szocializmus építésében elért sikerek biztosítják a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális viszonyainak állandó javulását, amely politikánk fő célja volt és maradt. A KV egyszersmind megállapította,..-hogy e cél a szakadatlanul növekvő ipari és mezőgazda- sági termelés, a munka termelékenységének állandó emelkedése, a termékék önköltségének csökkentése, a legszigorúbb takarékosság. a munkafegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése révén érhető el. A Központi Vezetőség újból leszögezte, hogy a szocializmus sikeres építését mindeneik előtt aj szocilista iparosítási politikának j következetes végrehajtása biztosítja. Ez azt jelenti, hogy gazdasági-adottságainkkal összhangban, szakadatlanul növelnünk kell a nehézipar termelését, biztosítanunk kell a nehézipar elsőbbségét az ipar, s a népgazdaság más ágai előtt. A nehézipar,, s a nehézipar szíve a gépipar teremti meg a szocializmus anyagi alapjait; a nehézipar látja el az egész ipart alapanyagokkal, gépekkel, a nehézipar látja el a mezőgazdaságot mindenféle g.'ppei és leszereléssel, a nehézipar látja el a közlekedést vasúti szerelvénnyel, teherautóval, motorkerékpárral, stb. Az ipar — s benne a nehézipar — fejlesztése biztosíthatja csak a közszükségleti cikkek termelésének fokozását. A nehézipar fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdáság szocialista átszervezése szempontjából, mert a fejlődő, nagyüzemi útra lépő mezőgazdaságot a nehézipar látja el traktorral, kombájnnal, aratógéppel, vetőgéppel, műtrágyával, építőipari anyagokkal, villannyal, ami a falu jobb, kulturáltabb életéhez mindenképpen szükséges. Az ipar, s mindenekelőtt a nehézipar látja el minden szükséges eszközzel, felszereléssel az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt gazdaságát is. A nehézipar, s általában az ipar fejlődése erősíti nemzetünk vezető osztályát, a munkásosztályt, növeli politikai súlyát, kultúráját. A nehézipar fejlesztését megköveteli honvédelmünk is, hogy dolgozó népünket — testvéri szövetségben a nagy Szovjetunióval, s a népi demokratikus államokkal — megvédjük minden külső támadástól. Uymódon a nehézipar az alapja a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális ellátottságának következetes emelésére irányuló politikánknak. Pártunk politikájának célja, hogy a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek útján, a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezése révén megteremtse a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Ennek erdőkében pártunk nagy felvilágosító, nevelő, szervező munkát végez a falun. Pártunk változatlanul támogatja az egyéni parasztgazdaságokat, hogy fokozhassák gazdaságuk termelését, mozgósíthassák gazdaságuk termelési tartalékait. Mindezzel biztosítani kívánja pártunk; a mezőgazdasági termelés növekedését, amely politikánk egyik kulcskérdése. Pártunk politikájának szilárd alapja a munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetsége Pártunk harcot folytat azért, hogy e szövetséget folytonosan erősítse. A munkások és a dolgozó parasztok szövetsége a szocializmus építésére irányuló szövetség, vezetőereje a munkásosztály. A munkásak és dolgozó parasztok testvéri szövetségének, megbonthatatlan barátságának biztosítása változatlanul pártunk politikájának sarkköve marad, mert a munkások és dolgozó' parasztok osztályszövetségén nyugszik egész népi demokratikus rendszerünk, népi demokratikus államunk, ezen múlik ha. zánk szocialista jövője. Jelenleg a szocialista építésben előttünk álló feladatok megoldása érdekében erőteljesen és gyorsan le kell küzdeni a jobboldali, s a marxizmustól idegen 1 nézeteket, melyek az elmúlt hóna-j polcban meglehetősen elterjedtek, j A szocialista ipar, a nehézipar lebecsülése, háttérbe szorítása, a munka termelékenységének állandó növelésére irányuló erőfeszítések elhanyagolása, a termelőszövetkezetek háttérbe szorítása, a párt vezetőszerepének lebecsülése és elhomályosítása, stb. Ezek a nézetek legfőbb akadályát jelentik népgazdaságunk, egész népi demokratikus rendszerünk sikeresebb előrehaladásának. A KV határozata szerint, fel kell lépni a baloldali túlzások, s az állami törvényesség megsértése ellen is mindenütt, ahol ezzel találkozunk. A KV márciusi ülésének határozatai, a dolgozó milliók mozgósítása e határozatok végrehajtására igen nagy feladatokat ró pártszervezeteinkre, járási pártbizottságainkra, falusi kommunistáinkra is. Pártunk, hősi múltja során — s az elmúlt években is — igazolta, hogyr megoldja mindazokat a feladatokat, amelyek elé a történelem állítja, amelyeket maga elé tűz dolgozó népünk érdekében. A járási pártbizottságok, a falusi pártszervezetek — amelyek az elmúlt Icáét évben megerősödtek — magabiztosan fognak hozzá új, nagy feladataikhoz. Munkájuk nem könnyű, Iranern bonyolult. De megérlelődtek annak az előfeltételei, hogy a falusi pártszervezetek további megerősítésével, szívós, kemény munkával, fordulat következzék be a falusi pártpolitikai munkában, ami elengedhetetlenül szükséges is ahhoz, hogy a falu kommunistái helytálljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért vívott harcban. A járási pártbizottságok feladatai A nagy építkezések mellett az utóbbi időben a mezőgazdaság, a könnyűipar és élelmiszeripar fokozottabb támogatása miatt igen sok kisebb építkezés is található a járások területén. Járásainkban gépipari, könnyűipari üzemek is nagy számban találhatók. A bányaipart s részben az í építőipart is az jellemzi, hogy 1 ezekben az iparágakban ala- | csony a munka termelékeny- ! sége, s igen magas az önkölt- j ség. A járási pártbizottságoknak tehát meg kell indítaniok a j küzdelmet azért, hogy mind a í bányaiparban, mind az építő- j és építőanyagiparban, de vala- j mennyi, a járásban lévő ipar- I ágban és üzemben fordulatot érjünk el, megállítsuk az ön- j költsék növekedését, jelentősen ' csökkentsük az önköltséget, s j meginduljunk a termelékeny- j ség növelésének útján. Ez a járási pártbizottságok előtt álló I egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat. A járásokban lévő üzemek- ! ben e döntő célkitűzés mindé- j nekelőtt a szigorú munka- és technológiai fegyelem helyre- állításával, megteremtésével és megszilárdításával biztosítható. Ez egymagában elegendő lenne ahhoz, hogy az önköltség növekedése véget érjen, hogy az önköltség csökkenjen. Emellett harcot kell indítani a legszigorúbb anyagtakarékosságért, mert például az építkezéseken s az élelmiszeriparban az a tapasztalatunk, hogy nagymértékű a nyersanyagok herdálása, a pazarlás. Mindezeket a feladatokat csak úgy lehet megoldani, ha biztosítjuk, hogy az üzemek igazgatói jobban megszervezzék a munkát, mert nemcsak a bányászatban és az építkezéseken, de másutt is gyakran igen nagy a szerve- »ellenség, ami mérhetetlen károkkal jár. Az önköltség csökkentése érdedében jobban meg kell szervezni a szocialista munkaversenyt, az élenjárók tapasztalatainak elterjesztését, jobban kell a dolgozók tömegeit mozgósítani a gazdaságos termelés érdekében. Mindezekért tehát harcba kell szállniok járási pártbizottságainknak, helyi pártszervezeteinknek, biztosíta- niok kell, hogy egész évben a felszabadulási verseny lendületével folyjék tovább a munkaverseny. A járási pártbizottságok fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy az üzemek igazgatói törvényes eszközeikkel elősegítsék* biztosítsák a munkások szociális igényeinek jobb kielégítését és a megfelelő munkafeltételeket. Különös figyelmet fordítsanak az új munkásokra, elsősorban a bányászatban, az építkezéseken, de másutt is. A járási pártbizottságoknak nagyobb gondot kell fordíta- niok a helyiiparra, amelynek jobban ki kell elégíteni a lakosság szükségleteit és jobban fel kell használnia a helyi nyersanyagforrásokat. Járási pártbizottságaink biz o- sítsák, hagy a falvakban a becsületes kisiparosok — cipé-z, ács, kovács, bognár, stb. — működhessenek. Keményen és határozottan lépjenek lel azonban a spekuláció ellen, az k ellen, akik a kisipari engedély őrve alatt üzérkednek, spekulálnak, fekete kereskedelmet folytatnak. Járási pártbizottságainknak egyik legdöntőbb feladata, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocalista átszervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése áz egész népnek, magának a dolgozó parasztságnak is súlyos károkat okozna. Egyszersmind hatalmas felvilágosító munkát kell végezniük falusi kommunistáinknak pártunk helyes politikájának megmagyarázása, végrehajtása érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazánkban is a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az úgynevezett III. típusú termelőszövetkezetek létrehozása, e termelőszövetkezetek növekedése, fejlődése. Hazánkban a III. típusú termelőszövetkezet a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocializmushoz Miért kell ezt hangsúlyozni? Azért, hogy világosan megértessük a járási pártbizottságokkal, a falusi pártszervezetekkel, a falusi kommunistákkal, hogy a mezőgazdaságban a szocializmusért vívott harcukban elsősorban és mindenekelőtt a III. típusú termelőszövetkezetek fejlesztéséért harcoljanak. A termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődése megköveteli, hogy a III. típusú termelő- szövetkezetek hasonlíthatatlanul gyorsabban nőjenek, fejlődjenek, mint az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti formák. Természetesen az alacsonyabb termelőszövetkezeti formáknak is megvan a maguk jelentősége, szerepe. Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei számára, hogy megbarátkozzanak a szövetkezéssel, saját tapasztalatukból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit s rövidebb, hosszabb idő után elfogadják, megértsék a III. ti- | pusú termelőszövetkezet jelentőségét. Termelőszövetkezeti mozgalmunk perspektívájának tisztázása mellett le kell azonban szögezni, hogy ma termelőszövetkezeti mozgalmunk változatlanul legfőbb feladata a meglévő termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdító-a, megerősítése. A termelőszövetkezetek többsége már nem gazdálkodik rosz- szul, biztosítja a termelőszövetkezeti tagságnak magasabb élet- színvonalát, sőt, a termelőszövetkezetek tagságának többsé- ! ge elérte, nem egy helyen túl is haladta, a középparaszt életszín- j vonalát. A terméshozamok emelése, s a nagyüzemi állattenyésztés jobb megszervező e ! révén az árutermelés jelentős j kiszélesítésével most el kell ér(Folytatás a 2. oldalon »
