Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-26 / 72. szám
ViUai&awk Héfte 1955 március 26., szombat A Macjyair Dolgozók Párlfa fákrsk&f párlMzollsága! iltlt&r€űiiaj£. országos íanacskozása (Folytatás az 1. oldalról) ni, hogy az egész termelőszövetkezeti mozgalom termelési színvonala vitathatatlanul túlszárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt, a középparaszti gazdaság termelési színvonalát. Hogyan érhető ez el? A növénytermelésben a termésátlagok növelése — gabonában, kukoricában, takarmánynövényekben, hüvelyesekben s minden más növényfajtában — elsősorban úgy érhető el, hogy a termelőszövetkezetek biztosítják a megfelelő munkaszervezetet, a tagok szorgalmas, rendszeres, fegyelmezett munkáját. A gépállomás gépi technikájának jobb kihasználása mellett, ez az egyszerű eszköz a legdöntőbb a terméshozamok emelése tekintetében. Éppen ezért erélyesen fel kell lépni annak érdekében, hogy a háztáji gazdaságok körül tapasztalható visszaéléseket megszüntessük. Biztosítani feli, hogy a tcr- nwlsszSveíbezetek közös munkájában lehetőleg az egész család résztvegyen. ! Fel kell lépni a munkaegység ! körül mutatkozó liberalizmus, s visszaélések ellen. Termelő- szövetkezeteinknek jobban j igénybe kell venniök a gépállomás agronómusát s tanácsai alapján biztosítaniok kell a bevált, fejlett növénytermelési módszerek beveztését. Jelentékeny változásra van szükség a termelőszövetkezetek állattartó, állattenyésztő munkájában. Mindenekelőtt a szarvasmarhaállományt, s a tehénállományt kell növelni. Biztosítani kell a magas tejhozamot, el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek megfelelő mennyiségű trágyához jussanak, amely a talajerő fokozásának egyik legnagyobb lehe- : tőségét jelenti. Növelni kell a j j termelőszövetkezetek sertésál- j lományát is, meg kell javítani I a fialási átlagot. Mindennek érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állattenyésztésben megfelelő munkaerők dolgozzanak. Mindezek megvalósítására a termelőszövetkezetekben a vezetés színvonalát is meg kell javítani. A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése — belépések és új termelőszövetkezetek alakítása útján — lehetséges már ebben az évben. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között népszerűsíteni kell a tsz-ek eredményeit, biztosítani kell, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél szorosabb kapcsolatba kerüljenek a termelő- szövetkezetekkel, meglátogassák azokat és a saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Rá kell mutatni a Szovjetunió kolhozainak eredményeire a felvilágosító munkában. A termelőszövetkezeti mozgalom legjobb agitátorainak természetesen maguknak a ter- raelőss.övetkezeti tagoknak kell lenniök. Hiszen nemcsak a termelőszövetkezeti mozgatom úttörőinek kell biztosítani a jobb, kulturáltabb ele ct, hanem az egcsz dolgozó parasztságnak. Pártunknak az a határozata, hogy 1960-ig a mezőgazdaságban is lerakjuk a szocializmus alapjait, előrelátható, hogy ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom — elsősorban az ősz folyamán — ismét számszerűen is fejlődni fog. De ennek biztosítására szívós, sokoldalú, nagy munkára van szükség, anélkül, e rendkívül bonyolult feladat megoldása lehetetlen. A termelőszövetkezetekben a pártszervezetek az utóbbi években jelentékenyen megerősödtek, megedződtek, jónéhány közülük megtanulta a helyes pártmunkát. Erősödtek a termelőszövetkezetek pártszervezetei azáltal is, hogy a termelő- szövetkezetek megvédéséért : folytatott harcban kitűnt pár- tonkívüliek egyrészét felvették | a pártba. Ma termelőszövetkezeteink zömében már van párt- szervezet, s a termelőszövetkezeti tagok huszonöt százaléka kommunista párttag. Hatalmas erő ez! A termelőszövetkezetek párt- szervezetei sokhelyütt jól meg- J szervezik a tagok nevelését, | mozgósítják a tagokat a jó i munkára, harcolnak a munka- fegyelemért. I Ez azonban még nem általános. A feladat éppen abban áll, hogy biztosítsuk: a termelőszövetkezeíekj pártszervezetei, a termelőszövetkezetek kommunistái állandó felvilágosító munkát folytassanak, — mert ez még általában nincs j így — mindazokért a feladatokért, amelyek a termelőszövetkezetek megerősödését szol- j gálják, mint például a munka- fegyelemért, a családtagok be- I vonásáért, az állatok gondos | ápolásáért, a szövetkezeti de- j mokrácia biztosításáért, stb. Ezeknek kell a termelőszövetkezeti pártszervezeti munka 1 döntő kérdéseivé válniok. A gépállomások jelentősége A termelőszövetkezet részére a technikát, a nagyüzemi gazdálkodás e döntő feltételét a gépállomás szolgáltatja. Ez maga megmutatja a gépállomás hatalmas politikai jelentőségét. A gépállomás a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyének élenjáró harcosa, ezért igen döntő a gépállomás jó munkája. Gépállomásainknak több mint tízezer traktorük, csaknem ezer univerzál-traktoruk, több mint ezer vontatójuk, több mint 1200 kombájnjuk van. E hatalmas gépi technika biztosítja nemcsak a meglevő termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésének lehetőségét, hanem képes a fejlődő termelőszövetkezeti mozgalmat is ellátni, annál is inkább, mert pártunk politikája révén a gépállomások gépi technikája ez évben is, s a következő években is jelentékenyen növekszik. Gépállomásaink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomások kötelékébe tartozó 3800 agronómus munkájának jó meg-] szervezésével nyújthatják a termelőszövetkezeteknek. Mindenekelőtt biztosítani 'kell, hogy ebben az évben általában és részleteiben is a gépállomások elvégezzék minden előírt feladatukat. A gépállomások pártszervezetei az utóbbi időbeu lényegesen megjavították munkájukat, s a falusi pártszervezetek közül a legaktívabbaknak, a legjobbaknak mondhatók. Ez annak tudható be, hogy a múlt év őszén megkezdték munkájukat a gépállomásért felelős járási párttit- károk. Különösen nagy figyelmet kell fordítantok a gépállomások pártszervezeteinek a traktoristák és az agronómusok neveléseié, felelősségük fokozására. Az ő jó munkájukon malik jelentékeny résiben a gépállomás és a termelőszövetkezet sikeres gazdálkodása. Döntő feladat, hogy a gépállomások javítsák kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel és politikai tekintetben is több segítséget nyújtsanak nekik. A járási pártbizottságok az utóbbi egy-két évben több figyel-1 met fordítottak az állami gazdaságokra. Az allami gazdaságok; némileg megjavították munkájukat, növelték termelésüket. Ismeretes azonban, hogy az állami gazdaságok termelése nem kielégítő, hogy az állami gazdaságok jelentékeny része deficites, hogy az állami gazdaságokban igen magas a termékek önköltsége, nagy a fegyelmezetlenség, s különösen súlyos a társadalmi vagyon elherdálása, sőt fosztogatása. Nyíltan meg kell mondani, hogy e téren a változás nagyon is lassú. Az állami gazdaságok megfelelő fejlett technikával rendelkeznek, állatállományuk is elég magas. Az állami gazdaságok zömének van helyben- lakó, becsületes munkásíörzse, munkásgárdája. Mindez alkalmassá teszi az állami gazdasá- ságokat arra, hogy a mezőgazdaság mintaszerű nagyüzemei legyenek. Az állami gazdaságokban a derék, régi, becsületes agronómusok mellett igen sok a magát szakembernek álcázó, a mezőgazdasághoz nem értő, régi tisztviselő, volt horthysta katonatiszt, volt földbirtokos, ellenséges elem, a- kik itt meghúzódnak. Az áltatni gazdaságok rossz eredményeiben az ellenség munkája is Jelentékenyen közrejátszik. Járási pártbizottságainknak változatlanul komoly figyelmet kel! fordítaniok az egyénileg dolgozó parasztokra, gazdaságaikra, termelésük növelésére. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termékek többségét a begyűjtés számára, s a piacra jelenleg még az egyéni parasztgazdaságok adják. Járási pártbizottságainknak, falusi pártszervezeteinknek, falusi kommunistáinknak politikai munkájukat, a tömegek körében végzett politikai szervező, nevelő, felvilágosító tevékenységüket mindenekelőtt a termelés növelésére kell össz- pontosítaniok. Ennek a népgazdaságunk további fejlődése számára döntő feladatnak a megöl tása az egyszerű, szürke hétköznapok mindennapi szívós munkáján múlik. A továbbiakban Ács elvtárs a beadás kérdéseiről szólt. — A járási pártbizottságoknak — mondotta — természetesen mindenekelőtt a termelés növekedését kell biztosítaniok, mert a beadásnak is ez az alapja. Ma a beadásban a tanácsok, a begyűjtési szervek, a pártszervezetek legalapvetőbb feladata megszilárdítani, helyreállítani, biztosítani a beadási fegyelmet s minden más állampolgári kötelezettség pontos megtartását, lelkiismeretes, határidőre való teljesítését. A beadási fegyelmet rendkívüli mértékben rontja az elharapódzott spekuláció. A spekuláció J felveri a termény, a sertéshús árát. Ez nem a dolgozó parasztoknak, hanem elsősorban a ku- lákságnak, a kupeceknek biztosít anyagi előnyöket. A spekuláció megkárosítja a dolgozó parasztságot, a városi munká-ságot, az egész dolgozó népet. Éppen ezért ennek vaskézzel kell véget vetni. A kulák a legszemérmetleneb- bül szabotálja a beadási és az adófizetési kötelezettségét, amivei még a dolgozó parasztság körében is vonlja a fegyelmet. Járási pártbizottságaink, párt- szervezeteink feladata most az, hogy tanulmányozzák, felderítsék a kulákság tevékenységének minden formáját, hogy a kulákságot a dolgozó parasztok közreműködésével kiseprűzzék minden demokratikus szervből, hogy' a tanács segítségével, a törvény erejével gátat vessenek a spekulációs tevékenységnek. A kulákság ellen mindenekelőtt politikai harcot kell folytatni, biztosítani kell, hogy párttagjaink ne tűrjek el szótlanul az ellenség agiíációját. Acs Lajos elvtárs ezután a párt vezetőszerepéről beszélt. A KV határozata leszögezi — mondotta —»A legfontosabb a népi demokrácia rendszeréocn a munkásosztály forradalmi pártjának irányító, vezető szerepét feltétlenül biztosítani. Ennek biztosítása nélkül nincs népi demokrácia«. Ennek megfelelően falun is a legfontosabb feladat: növelni, fokozni a párt irányító, vezető szerepét, növelni politikai súlyát, tekintélyét, befolyását valamennyi állami, gazdasági, kulturális szervezetben, s az egész dolgozó parasztság Körében. E feladat megoldásának egyik legfontosabb eszköze az MDL-csoportok megszervezése a tömegszervezetekbien, a tanácsokban, a Hazafias Népfront bizottságiban, a termelési bizottságokban és másutt. Ezután a járási pártbizottságok munkájáról beszélt Acs elvtárs. Most járási bizottságainknak biztosítaniok kell, hogy a párt minden fal isi szervezetében megszilárduljon a pártfegyelem. Biztosítaniok kell, hogy a párt falusi szervezetei, a fa- I :si kommunisták egyöntetűen lépjenek fel és egyöntetűen cselekedjenek. A járási pártbizottságoknak a legnagyobb figyelmet kell fordítaniuk a káderekre. A járás területén a járási pártbizottság felelős elsősorban a párttag és a | pártonkívüli vezető káderek mun- j kajáért, neveléséért, kiváJasztá- | sáért, előléptetéséért. Ezért ki kell bővíteni a járási pártbizottságok káder-hatáskörét. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy állami, társadalmi, megyei és központi szervek a járási pártbizottság tudta nélkül helyeznék a járásban vezető tisztségbe párttag és pártonkívüli dolgozóikat, értelmiségieket, szakembereket, vagy a járási bizottság tudta nélkül fontos poszton levő embereket leváltanak. Befejezésül rátért Ács elvtárs a járási pártbizottságok feladataira: 1. Biztosítsák a járás üzemeiben a tervek teljesítését és túlteljesítését, s a fordulatot a munka termelékenységében, biztosítaniok kell az üzemekben a fegyelmet, a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítását, a munka helyes megszervezését. 2. A mezőgazdasági termelés fellendítésére biztosítani kell — a tanácsok segítségével —• még ebben az évben országosan a tavalyihoz képest 7—8 százalékos termésnövekedést. Biztosítaniok kell, hogy a termelőszövetkezetek már ez évben jelentékenyen többet termeljenek, mind a növényi, mind az állati termékekben, mint a paraszti gazdaságok, Politikai munkával el kell érniok, hogy az egyénileg dolgozó parasztok ez évben is — s évről-évre gyorsuló ütemben — megértsék a termelőszövetkezetek fölényét,- s az önkéntes szövetkezés útján belépjenek a termelőszövetkezetekbe, vagy új termelőszövetkezeteket alakítsanak. 3. A járási bizottságok mind az iparban, mind a mezőgazdaságban szervezzék meg jobban az élenjáró munkamódszerek elterjesztését, biztosítva, hogy az ipari és mezőgazdasági dolgozók legszélesebb tömegei résztvegyenek a munkaversenyben. 4. A járási pártbizottságok vezessék jobban az állami szervek és a pártszervezetek harcát a beadási és az állampolgári fegyelem helyreállításáért, minden kötelezettség pcintQs teljesítéséért a falun. 5. A járási pártbizottságok a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban egyaránt küzdjenek fokozottabban a dolgozókat megillető törvényes anyagi, szociális, kulturális igények kielégítéséért, a jobb munkafeltételek megteremtéséért, őrködjenek a szocialista törvényesség felett. 6. Biztosítsák járási pártbizottságaink a párt vezető szerepének fokozását a falun, elsősorban az MDP községi szervezeteinek megszervezésével, ez MDP-esoportok létrehozásával, a tehetséges, jó szervező, falu| ról elkerült káderek visszahe- | lyezésével a faluba. 7. A járási pártbizottságok vezessék a dolgozó paraszt tömegek harcát a falusi osztályellenség, a kulákság és segítőik ellen. Gátolják meg a spekulációt, az osztályellenségnek a dolgozókat károsító tevékenységét. 8. Végül mind e céljaik érde- ] kében javítsák meg saját munkamódszerüket olymódon, hogy támaszkodjanak elsősorban a párttagságra, a járási és a falusi aktívákra, állítsák helyre a párttagságban a fegyelmet, neveljék a párttagságot a part politikájának harcos vádclrrére Mind e feladatok megoldásáért folytassanak következetes harcot a jobboldali, anti- marxista nézetek megsemmisítése érdekében. Mozgósítsák járási pártbizottságaink a falusi kommunisták és DISZ-tagok több mint háromszázezres hadseregét, a járási és falusi aktíva sokszázezres tömegét. Ez a járási pártbizottság fő feladata1
