Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

ViUai&awk Héfte 1955 március 26., szombat A Macjyair Dolgozók Párlfa fákrsk&f párlMzollsága! iltlt&r€űiiaj£. országos íanacskozása (Folytatás az 1. oldalról) ni, hogy az egész termelőszö­vetkezeti mozgalom termelési színvonala vitathatatlanul túl­szárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt, a középparaszti gazdaság termelési színvona­lát. Hogyan érhető ez el? A növénytermelésben a ter­mésátlagok növelése — gabo­nában, kukoricában, takar­mánynövényekben, hüvelye­sekben s minden más növény­fajtában — elsősorban úgy ér­hető el, hogy a termelőszövet­kezetek biztosítják a megfelelő munkaszervezetet, a tagok szor­galmas, rendszeres, fegyelme­zett munkáját. A gépállomás gépi technikájának jobb ki­használása mellett, ez az egy­szerű eszköz a legdöntőbb a terméshozamok emelése tekin­tetében. Éppen ezért erélyesen fel kell lépni annak érdekében, hogy a háztáji gazdaságok körül ta­pasztalható visszaéléseket meg­szüntessük. Biztosítani feli, hogy a tcr- nwlsszSveíbezetek közös mun­kájában lehetőleg az egész csa­lád résztvegyen. ! Fel kell lépni a munkaegység ! körül mutatkozó liberalizmus, s visszaélések ellen. Termelő- szövetkezeteinknek jobban j igénybe kell venniök a gépállo­más agronómusát s tanácsai alapján biztosítaniok kell a be­vált, fejlett növénytermelési módszerek beveztését. Jelentékeny változásra van szükség a termelőszövetkezetek állattartó, állattenyésztő mun­kájában. Mindenekelőtt a szarvasmarhaállományt, s a te­hénállományt kell növelni. Biz­tosítani kell a magas tejhoza­mot, el kell érni, hogy a ter­melőszövetkezetek megfelelő mennyiségű trágyához jussa­nak, amely a talajerő fokozá­sának egyik legnagyobb lehe- : tőségét jelenti. Növelni kell a j j termelőszövetkezetek sertésál- j lományát is, meg kell javítani I a fialási átlagot. Mindennek érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állatte­nyésztésben megfelelő munka­erők dolgozzanak. Mindezek megvalósítására a termelőszövetkezetekben a ve­zetés színvonalát is meg kell javítani. A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése — belépések és új termelőszö­vetkezetek alakítása útján — lehetséges már ebben az év­ben. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztése érdekében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között népszerűsíteni kell a tsz-ek eredményeit, biztosítani kell, hogy az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél szorosabb kap­csolatba kerüljenek a termelő- szövetkezetekkel, meglátogas­sák azokat és a saját szemük­kel győződjenek meg a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. Rá kell mutatni a Szovjetunió kolhozainak eredményeire a felvilágosító munkában. A termelőszövetkezeti moz­galom legjobb agitátorainak természetesen maguknak a ter- raelőss.övetkezeti tagoknak kell lenniök. Hiszen nemcsak a termelőszövetkezeti mozgatom úttörőinek kell biz­tosítani a jobb, kulturáltabb ele ct, hanem az egcsz dolgozó parasztságnak. Pártunknak az a határozata, hogy 1960-ig a mezőgazdaság­ban is lerakjuk a szocializmus alapjait, előrelátható, hogy ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom — elsősorban az ősz folyamán — ismét számsze­rűen is fejlődni fog. De ennek biztosítására szívós, sokoldalú, nagy munkára van szükség, anélkül, e rendkívül bonyolult feladat megoldása lehetetlen. A termelőszövetkezetekben a pártszervezetek az utóbbi években jelentékenyen megerő­södtek, megedződtek, jónéhány közülük megtanulta a helyes pártmunkát. Erősödtek a ter­melőszövetkezetek pártszerve­zetei azáltal is, hogy a termelő- szövetkezetek megvédéséért : folytatott harcban kitűnt pár- tonkívüliek egyrészét felvették | a pártba. Ma termelőszövetke­zeteink zömében már van párt- szervezet, s a termelőszövet­kezeti tagok huszonöt százalé­ka kommunista párttag. Hatal­mas erő ez! A termelőszövetkezetek párt- szervezetei sokhelyütt jól meg- J szervezik a tagok nevelését, | mozgósítják a tagokat a jó i munkára, harcolnak a munka- fegyelemért. I Ez azonban még nem általá­nos. A feladat éppen abban áll, hogy biztosítsuk: a termelőszövetkezeíekj párt­szervezetei, a termelőszövetke­zetek kommunistái állandó felvilágosító munkát folytassa­nak, — mert ez még általában nincs j így — mindazokért a felada­tokért, amelyek a termelőszö­vetkezetek megerősödését szol- j gálják, mint például a munka- fegyelemért, a családtagok be- I vonásáért, az állatok gondos | ápolásáért, a szövetkezeti de- j mokrácia biztosításáért, stb. Ezeknek kell a termelőszövet­kezeti pártszervezeti munka 1 döntő kérdéseivé válniok. A gépállomások jelentősége A termelőszövetkezet részére a technikát, a nagyüzemi gazdálko­dás e döntő feltételét a gépállo­más szolgáltatja. Ez maga meg­mutatja a gépállomás hatalmas politikai jelentőségét. A gépállomás a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyé­nek élenjáró harcosa, ezért igen döntő a gépállomás jó munkája. Gépállomásainknak több mint tízezer traktorük, csaknem ezer univerzál-traktoruk, több mint ezer vontatójuk, több mint 1200 kombájnjuk van. E hatalmas gé­pi technika biztosítja nemcsak a meglevő termelőszövetkezetek­ben a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésének lehetőségét, hanem képes a fejlődő termelő­szövetkezeti mozgalmat is ellát­ni, annál is inkább, mert pártunk politikája révén a gépállomások gépi technikája ez évben is, s a következő években is jelenté­kenyen növekszik. Gépállomá­saink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomá­sok kötelékébe tartozó 3800 ag­ronómus munkájának jó meg-] szervezésével nyújthatják a ter­melőszövetkezeteknek. Mindenekelőtt biztosítani 'kell, hogy ebben az évben általában és részleteiben is a gépállomások elvégezzék minden előírt felada­tukat. A gépállomások pártszerveze­tei az utóbbi időbeu lényegesen megjavították munkájukat, s a falusi pártszervezetek közül a legaktívabbaknak, a legjobbak­nak mondhatók. Ez annak tud­ható be, hogy a múlt év őszén megkezdték munkájukat a gép­állomásért felelős járási párttit- károk. Különösen nagy figyelmet kell fordítantok a gépállomások pártszervezeteinek a traktoris­ták és az agronómusok neve­léseié, felelősségük fokozására. Az ő jó munkájukon malik je­lentékeny résiben a gépállomás és a termelőszövetkezet sike­res gazdálkodása. Döntő feladat, hogy a gépállo­mások javítsák kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel és politi­kai tekintetben is több segítséget nyújtsanak nekik. A járási pártbizottságok az utóbbi egy-két évben több figyel-1 met fordítottak az állami gazda­ságokra. Az allami gazdaságok; némileg megjavították munkáju­kat, növelték termelésüket. Isme­retes azonban, hogy az állami gazdaságok termelése nem kielé­gítő, hogy az állami gazdaságok jelentékeny része deficites, hogy az állami gazdaságokban igen magas a termékek önköltsége, nagy a fegyelmezetlenség, s külö­nösen súlyos a társadalmi va­gyon elherdálása, sőt fosztogatá­sa. Nyíltan meg kell mondani, hogy e téren a változás nagyon is lassú. Az állami gazdaságok megfe­lelő fejlett technikával rendel­keznek, állatállományuk is elég magas. Az állami gazda­ságok zömének van helyben- lakó, becsületes munkásíörzse, munkásgárdája. Mindez alkal­massá teszi az állami gazdasá- ságokat arra, hogy a mezőgaz­daság mintaszerű nagyüzemei legyenek. Az állami gazdaságokban a de­rék, régi, becsületes agronómusok mellett igen sok a magát szakem­bernek álcázó, a mezőgazdaság­hoz nem értő, régi tisztviselő, volt horthysta katonatiszt, volt földbirtokos, ellenséges elem, a- kik itt meghúzódnak. Az áltatni gazdaságok rossz eredményeiben az ellenség munkája is Jelen­tékenyen közrejátszik. Járási pártbizottságainknak változatlanul komoly figyelmet kel! fordítaniok az egyénileg dolgozó parasztokra, gazdasá­gaikra, termelésük növelésére. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági ter­mékek többségét a begyűjtés szá­mára, s a piacra jelenleg még az egyéni parasztgazdaságok ad­ják. Járási pártbizottságainknak, falusi pártszervezeteinknek, fa­lusi kommunistáinknak politi­kai munkájukat, a tömegek körében végzett politikai szer­vező, nevelő, felvilágosító te­vékenységüket mindenekelőtt a termelés növelésére kell össz- pontosítaniok. Ennek a népgazdaságunk további fejlő­dése számára döntő feladatnak a megöl tása az egyszerű, szür­ke hétköznapok mindennapi szívós munkáján múlik. A továbbiakban Ács elvtárs a beadás kérdéseiről szólt. — A járási pártbizottságoknak — mondotta — természetesen mindenekelőtt a termelés növe­kedését kell biztosítaniok, mert a beadásnak is ez az alapja. Ma a beadásban a tanácsok, a begyűjtési szervek, a pártszer­vezetek legalapvetőbb feladata megszilárdítani, helyreállítani, biztosítani a beadási fegyelmet s minden más állampolgári kö­telezettség pontos megtartását, lelkiismeretes, határidőre való teljesítését. A beadási fegyelmet rendkí­vüli mértékben rontja az elhara­pódzott spekuláció. A spekuláció J felveri a termény, a sertéshús árát. Ez nem a dolgozó parasz­toknak, hanem elsősorban a ku- lákságnak, a kupeceknek bizto­sít anyagi előnyöket. A spekuláció megkárosítja a dolgozó parasztságot, a városi munká-ságot, az egész dolgozó népet. Éppen ezért ennek vas­kézzel kell véget vetni. A kulák a legszemérmetleneb- bül szabotálja a beadási és az adófizetési kötelezettségét, ami­vei még a dolgozó parasztság kö­rében is vonlja a fegyelmet. Járási pártbizottságaink, párt- szervezeteink feladata most az, hogy tanulmányozzák, felderítsék a kulákság tevékenységének min­den formáját, hogy a kulákságot a dolgozó parasztok közreműkö­désével kiseprűzzék minden de­mokratikus szervből, hogy' a ta­nács segítségével, a törvény ere­jével gátat vessenek a spekulá­ciós tevékenységnek. A kulákság ellen mindenek­előtt politikai harcot kell foly­tatni, biztosítani kell, hogy párttagjaink ne tűrjek el szót­lanul az ellenség agiíációját. Acs Lajos elvtárs ezután a párt vezetőszerepéről beszélt. A KV határozata leszögezi — mondotta —»A legfontosabb a népi demokrácia rendszeréocn a munkásosztály forradalmi pártjának irányító, vezető sze­repét feltétlenül biztosítani. En­nek biztosítása nélkül nincs né­pi demokrácia«. Ennek megfele­lően falun is a legfontosabb fel­adat: növelni, fokozni a párt irá­nyító, vezető szerepét, növelni politikai súlyát, tekintélyét, befo­lyását valamennyi állami, gazda­sági, kulturális szervezetben, s az egész dolgozó parasztság Köré­ben. E feladat megoldásának egyik legfontosabb eszköze az MDL-csoportok megszervezése a tömegszervezetekbien, a tanácsok­ban, a Hazafias Népfront bizott­ságiban, a termelési bizottságok­ban és másutt. Ezután a járási pártbizottságok munkájáról beszélt Acs elvtárs. Most járási bizottságainknak biztosítaniok kell, hogy a párt minden fal isi szervezetében megszilárduljon a pártfegye­lem. Biztosítaniok kell, hogy a párt falusi szervezetei, a fa- I :si kommunisták egyöntetűen lépjenek fel és egyöntetűen cselekedjenek. A járási pártbizottságoknak a legnagyobb figyelmet kell fordí­taniuk a káderekre. A járás te­rületén a járási pártbizottság fe­lelős elsősorban a párttag és a | pártonkívüli vezető káderek mun- j kajáért, neveléséért, kiváJasztá- | sáért, előléptetéséért. Ezért ki kell bővíteni a járási pártbizottságok káder-hatáskörét. Véget kell vet­ni annak a gyakorlatnak, hogy állami, társadalmi, megyei és köz­ponti szervek a járási pártbizott­ság tudta nélkül helyeznék a já­rásban vezető tisztségbe párttag és pártonkívüli dolgozóikat, ér­telmiségieket, szakembereket, vagy a járási bizottság tudta nélkül fontos poszton levő em­bereket leváltanak. Befejezésül rátért Ács elv­társ a járási pártbizottságok feladataira: 1. Biztosítsák a járás üzemei­ben a tervek teljesíté­sét és túlteljesítését, s a for­dulatot a munka termelékeny­ségében, biztosítaniok kell az üzemekben a fegyelmet, a tár­sadalmi tulajdon védelmének megszilárdítását, a munka he­lyes megszervezését. 2. A mezőgazdasági termelés fellendítésére biztosítani kell — a tanácsok segítségével —• még ebben az évben országo­san a tavalyihoz képest 7—8 százalékos termésnövekedést. Biztosítaniok kell, hogy a ter­melőszövetkezetek már ez év­ben jelentékenyen többet ter­meljenek, mind a növényi, mind az állati termékekben, mint a paraszti gazdaságok, Politikai munkával el kell érniok, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok ez évben is — s évről-évre gyorsuló ütemben — megértsék a termelőszövet­kezetek fölényét,- s az önkén­tes szövetkezés útján belépje­nek a termelőszövetkezetekbe, vagy új termelőszövetkezeteket alakítsanak. 3. A járási bizottságok mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban szervezzék meg job­ban az élenjáró munkamódsze­rek elterjesztését, biztosítva, hogy az ipari és mezőgazdasági dolgozók legszélesebb tömegei résztvegyenek a munkaver­senyben. 4. A járási pártbizottságok vezessék jobban az állami szer­vek és a pártszervezetek har­cát a beadási és az állampol­gári fegyelem helyreállításáért, minden kötelezettség pcintQs teljesítéséért a falun. 5. A járási pártbizottságok a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazda­ságokban egyaránt küzdjenek fokozottabban a dolgozókat megillető törvényes anyagi, szociális, kulturális igények ki­elégítéséért, a jobb munkafel­tételek megteremtéséért, őr­ködjenek a szocialista törvé­nyesség felett. 6. Biztosítsák járási pártbi­zottságaink a párt vezető sze­repének fokozását a falun, el­sősorban az MDP községi szer­vezeteinek megszervezésével, ez MDP-esoportok létrehozásával, a tehetséges, jó szervező, falu­| ról elkerült káderek visszahe- | lyezésével a faluba. 7. A járási pártbizottságok vezessék a dolgozó paraszt tö­megek harcát a falusi osztály­ellenség, a kulákság és segítőik ellen. Gátolják meg a spekulá­ciót, az osztályellenségnek a dolgozókat károsító tevékeny­ségét. 8. Végül mind e céljaik érde- ] kében javítsák meg saját mun­kamódszerüket olymódon, hogy támaszkodjanak elsősorban a párttagságra, a járási és a fa­lusi aktívákra, állítsák helyre a párttagságban a fegyelmet, neveljék a párttagságot a part politikájának harcos vádclrrére Mind e feladatok megoldá­sáért folytassanak következe­tes harcot a jobboldali, anti- marxista nézetek megsemmisí­tése érdekében. Mozgósítsák járási pártbi­zottságaink a falusi kommunis­ták és DISZ-tagok több mint háromszázezres hadseregét, a járási és falusi aktíva sokszáz­ezres tömegét. Ez a járási párt­bizottság fő feladata1

Next

/
Thumbnails
Contents