Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-25 / 71. szám

Kommunisták ! Harcoljatok a párt politikájának minden elferdítése ellen ! Leplezzétek le a szocializmus építését veszélyeztető jobboldali, ellenséges nézeteket! ITT A TAVASZ! A Dar vasi-brigád Múlt évben a Darvasi-brigád| Éu-atla a babért a Gyulavári Gép­állomáson. Éves tervét 134, őszi idénytervét pedig még ennél is jobb eredménnyel — 168 száza­lékra teljesítette. Az 1954 év le­zártával nem szűnt meg a 12 — többnyire fi» tál—’traktoros lelke,- sedése. Vezetőjük, a sztahanovis­ta Darvasi József irányításával már az új sikerekért küzdenek. Erről beszélnek nagy elismerés­sel mostanában a gépállomás ve­zetői. — Darvasi elvtársék értik a módját a jó munkának — mond­ja Ferenczi Lajos elvtárs, az igazgató. Gépeikkel még január végén, február elején kihúzattak a brigád tagjai. Mégpedig olyan sorrend­ben, ahogy a traktorokat és az ekéket kijavították. S azután egy­re jobban türelmetlenkedtek — mikor kezdhetik a munkát. Vala­mennyi közül Petner János volt a legbátrabb. A »gépállomás büszkesége« — ákjl a múlt évben 170 százalékra teljesítette éves tervét— egy februári napon be­leunt a tétlenségbe. Az ekevasat helee resztet te a földbe. Jónak ta­lálta a szántást — ő is, meg az a dolgozó paraszt is, akinek szántott. Hat holdat megművelt, de közbejött a havazás. Abba kellett hagynia a munkát s a többiekkel folytatni, amit nem nagyon szívlelt — a várakozást. A kitavaszodás első napjaiban megint csak a »kis« Petner (így nevezik a brigádban) próbálko­zott először a szántással. A múlt hét szombatján már úgy találta, hogy lehet kezdeni. Példáját Pet- ner József (a brigád egyik leg­idősebb tagja, amiért az »öreg« jelzőt is kapta) még Kenf And­rás is követte. Hétfő estig csak­nem 25 holdat szántott fel a három gép. Az idő most már nem akadályozza a munkát. — De valami mindig közbe­jön — panaszkodik Darvasi Jó­zsef elvtárs, a brigádveziető —. llefejezte negyedéves tervét A felszabadulási verseny leg- j telefonj elentésükben, hogy! obbjai közé tartozik az Oros- megelőzve a többi telepet I. házi I. sz. Téglagyár, amely- negyedéves nyerstéglagyártási nek dolgozói minden erejüket; tervütcet 23-án teljesítették, latbavetve, igyekeztek a Bé- Csütörtökön a dolgozók már a kés megyei Téglagyári ES te- j negyedéves terven felül gyár­iepei közötti párosversenyt tották a nyers téglát, ami újabb megnyerni. Sikerült. Csütörtök biztosíték a további sí kerek- reggel arról számolhattak be , hez. Izgalmas műtét Irta: Sz. Guscsov Száguldva kanyarodóLt be aj m-eulőKocsi a harkovi klinika elé, ahol a sürgős sebészeti műtété-, kei és vérátömlesztéseket végzik. Az ápolónő még írta a felvételi lapot: »I. Sz. Kuoenko, munkás, 32 éves, szívsérülés, eszmé- JeLlen.'..«, amikor a sebesült mar a műtőasztalon feküdt. Eb­ben a pillanatban légzése meg­szűnt, érverése abbamaradt, szív­működése megállt... Ahogyan az orvosok mondják, beállt a klini­cseppenkint áttértek a vénás vért» átömlesztésre. Most már, öt perccel a vérát­ömlesztés megkezdése után, hoz­záfoghattak a tulaj donképenij szívműtéthez. A legnehezebbjén ekkor már túl voltak. Amikor az utolsó külső varratokat he­lyezték el, a beteg felnyitotta aj szemét. A fiatal férfi, aki három és fél percig halott volt, egy idő múlva: egészségesen hagyta el a klinikát, j Kevés a szántanivaló. Nem so­kat hagytunk tavaszra. A területükhöz tartozó Dózsa TSZ földjét még az ősszel fel­szántották. De az egyéni parasz­tokét is, akik a gépállomással szántatnak. így jobban csak a ráérőknek van szántanivalója. Igaz, ezek most se nagyon törik magukat A legtöbbször a trak­torosok mennek megkérdezni — mi lesz a földdel? De így lega­lább munkához jutnak. Az »öreg* Petner még Kétegyházára is be­ment motorjával, hogy a farkas- halmi szántatlan parcellák tulaj­donosait felkeresse. Harminc hol­dat derített fel pár nap alatt. A többiek is összehoztak vagy har­minc holdat. Vetni is kell hatvan holdat. Bizonyára lesz még több Is. A brigád tagjai mindlent megtesz­nek, hogy teljesítsék tavaszi ter- Vüklet. s az idén ismét kiérdemel­jék »a gépállomás legjobb bri­gádja« címet. Asszonyoknak A koratavaszi étrendről Legnehezebb időszak az ét­rend összeállításában a február, március, április. Ismeretes, hogy a téli időszakban a szer­vezet vitamin-igénye megnő, mert télen jóval kevesebb vi­tamin tartalmú táplálékot fo­gyaszt az ember, mint az év bármely szakában. Ezért van az, hogy a gondős háziasszony a téli hónapokra is tartalékol zöldségfélét. Különösen a gyer­mekek — de felnőttek számára is — készítsünk ezekben a hó­napokban minél több vitamin­dús táplálékot. Adjunk a gyer­mekeknek reszelt sárgarépát nyersen cukorral, vagy citrom­mal ízesítve, a vitaminok pót­lására. Használjuk minél job­ban a koratavasszal megjelenő sóskát, spenótot, zöldsalátát. Ezenkívül március—áprilisban már bőven van tojás is, ami ilyenkor aránylag már elég ol­csó és étrendünkben gyakran alkalmazhatjuk. ■ kai halál. Az ügyeletes orvosok tudták, hogy hosszas megfontolásra nincs idő. Ha nem cselekszenek azon­nal, 5—6 perc múlva elpusztul az agy velő... Másodperceken múlott minden. Az orvosok gyors moz­dulatokkal felnyitották a beteg lábán az artériát és különleges készülékkel, nyomás alatt meg­kezdték a vérátömlesztést. Ami­kor már száz köbcentiméter vért juttattak a beteg szervezetébe, egy köboenti adrenalint, a szív­működést serkentő gyógyszert fecskendeztek a vérbe. Izgatottan várták az ered­ményt Tudták, ha az első 250 köboenti vér nem segít, a továb­bi vérátömlesztés már céltalan. De az adrenalin meglette hatá­sát: az elvértelenedett szív újra éleire kelt és érezhetővé vált a szív első, még gyenge dobbanása. A három és fél percre meg­szűnt élet újra megindult A szív minden dobbanása erősebb, biztosabb lett. További artériás vérátömlesztéssel támogatták a szívműködést, azután lassan, Kandó Kálmán álján y A JÓN HÁNYÁN, EMLÉ- * KEZNEK a békéscsabaiak közül arra az 1946-os őszi nap­ra, amikor először indult meg a helyi motorjárat. Igen keve­sen. Pedig érdemes felidézni an­nak a fiatal legénykének az ar­cát, aki örömtől csillogó szem­mel ott állt a vezető mellett, s figyelte a motor egyenletes bu­gását. Akkor tán, ha azt mond­ják, hogy hányjon cigány kereke­ket a Sztálin úton, s úgy kö­vesse a motort, azt is megtette volna, hiszen e húszéves legény­kének első nagy sikere volt e mo­tor üzembehelyezése. Priskin Gyula mottmár lassan 30 éves lesz. De ezt a napot mégsem feledi soha. Hiszen ez a siker indí­totta el azon az úton, hogy ko­moly elektrotechnikus váljék be­lőle és 1954-ben alkotója, terve­zője legyen az 5001-es négy- tengelyes vontatómotor elektro­mos berendezésének. p RISKIN GYULA a kisvasút műhelyében volt tanonc is. Itt ismerkedett meg korunk egyik legnagyszerűbb segítőjével, az elektromos árammal. Megis­merkedett, s neki szentelte éle­tét. 1945-ben 19 éves. Amikor munkába áll háború után, a mű­helyben egyetlen villamos beren­dezés nem volt üzemképes, ö, a fiatal legény, a tanonc megsej­tette a ráváró nagy feladatot. Éjjeleket töltőit könyv mellett, mert hiszen a tudatlanságon túl meg kellett birkózni munkatár­sai közönyével, bizalmatlanságá­val. Meg kellett szereznie azok bizalmát, hitét, az ő szaktudásá­ban, s ezt csak úgy lehetett, ha mindig egy kicsivel többet tudott mint ők. Megjött az első szigetelő- anyag. Nem tudták használni. Az akkori művezető talán nem is akarta. Ö elkérte a papír- és mfi- S^'-emszigetelőanyag egy részét. Addig kísérletezett vele, míg vég­re engedelmességre bírta. így ju­tott el oda a műhely, hogy meg­kezdhesse, az első eletromoa motorkocsi helyreállítását. Most következett a motor kapcsolásá­Munkás-paraszt asszonyok találkozója Mezőberényben Az MNDSZ-székházban is kora reggel óta folyt a készü­lődés. Szorgos asszonykezek. terítettek, az asztalokon mindenütt virág. Az irodahelyiségből — amely ezen a napion konyhává ala­kult — tejeskávé illata terjengett. Kilenc óra felé már több asszony foglalt helyet a terített asztalnál, ismerkedtek. Terme­lőszövetkezeti asszonyok, az egyéni dolgozó parasztasszonyok ha­mar összemelegedtek és elmondták egymásnak, hány kotlót ül­tettek, mennyi baromfit nevelnek, hány liter tejet ad a tehén... A találkozóin Kiss Máté elvtárs, a járási tanács elnöke mon­dott beszédet. Bieszélt a tíz év alatt elért eredményeinkről, az 1945 márciusában megtörtént földosztásról, a tsz-ek megalaku­lásáról, a nagyüzemi gazdálkodásról, az időszerű feladatokról, a tavaszi munkákról. Ismertette a Magyar Dolgozó Pártja Központi Vezetőségének határozatát, melynek alapján úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban növelni kell a termelékenységet és ehhez az asszonyok is nyújtsanak segítséget. Kiss Máté elvtárs beszéde után megkezdődtek a hozzászólások. Szabó Károlyné idős asz- szony, a köröstarcsai Rákosi TSZ tagja ezt mondotta; »1949- ben léptünk be a tsz-be, s ha valaki megkérdezi tőlem, meg­bántuk-e, csak azt mondhatom, nem bántuk meg. Mindenünk megvan, semmink sem háányziii. A régi rendszerben grófi urada­lomban dolgoztunk látástól vaKulásig, mégis alig volt, mit en­nünk. Én ezt a sóik jót, amit a demokráciától kaptunk és amit a felszabadító szovjet embereknek köszönhetünk, jobb munká­val hálálom meg.« Szabó néni hangját fátyolossá tette az emlékezés. Könny csordult végig az arcán, megremegett a hangja, de ami­kor arról beszélt, hogy idős létére 300 négyszögöl cukorróp>a-te- rület megmunkálását vállalta, hangja már határozottan csengett; — Mi, a kétsopronyi Hunyadi TSZ asszony-tagjai, elhatá­roztuk, kivesszük részünkét a termelő munkából — mondotta Pau- lik Mlhályné — —, mert minél többet termelünk, annál szebb az életünk. Ezt tapasztaljuk, férjemmel semmi nélkül kezdtüK az életet, mióta a tsz-ben vagyunk semmiben sem szenvedünk hiányt. Kevés az olyan tanya, ahol nincs rádió, motorkerékpár is sok tsz-tagmak van. Egy asszony a mezőberényi Petői i TSZ asszony-tagjainak üzenetét tolmácsolta. Elmondotta, hogy tavaly kevesen értek el 200 munkaegységet, most megfogadták; mindnyájan úgy dolgoz­nak, hogy elérjék a 200 munkaégj’séget. Schidt Györgyné, az Alföldi Szövőgyár dolgozója arról be­szélt, hogy üzeműkben az asszonyok is. nagy lendülettel dolgoz­nak, többet termelnek, jó anyagot akarnak adni a dolgozó pa­rasztoknak. Arra kérik a mezőgazdaságban dolgozókat is, tegyenek meg mindent, termeljenek többet, így lesz nyugodt, gondtalan az életük. Az értekezleten Bauer Mártonná keresetlen szavakkal mon­dotta el, hogy fiatal még, de a múlt rendszer bűnét saját bőrén tapasztalta. Hajnalban édesapjával dolgozott az uradalomban, utá- na iskoláha ment, piersze, nőit fáradtan. Dolgozni kellett, ha enni akart. — A felszabadulás óta tudom, mi az élet, a tsz-ben nincs köztünk szegény, gyermekeinknek ruhájuk, cipőjük van. Mi, szülők, most nem azon gondolkodunk, hová küldjük el szolgálni gyermekeinket, hanem arról beszélünk, hová küldjük tanulni. Mi, a Kossuth TSZ asszonyai, megfogadjuk, április 4-e tiszteleté­re teljesítjük a háztáji után a tojás- és baromfibeadásunkat. Még sokan beszélték megváltozott életükről és mondották el, hogyan kívánnak dolgozni, hogy minél több termést takarítsa­nak be. nak bekötése. Hosszú éjjelek tel- lett a fék és Zsibrita bácsi az- tok míg sikerült Priskin elvtárs- óta egyujjnyi erővel fékezhetett, nak olyan rajzot készíteni, mely- 1951-ben sztahanovista lett. Több nek segítségével moj tudta ol- mint 25 újítása van eddig, dani a bekötést. Elismert szak- A LEGUTÓBBI A MELEG víz­ember lett. Az üzem első él- . cirkulációval előmelegített munkása. Diesel hengerfej megoldása. Ha m ISTYÁN FŐMÉRNÖK BIZ- ezt üzembehelyezik, nem merül -*• ^’ATTA, segítette a fia- ki többet az önindító akkumülá- talembert, ébrentartotta benne a tor a motorok megindulásakor, tudásvágyat, így jutott el odáig, Ezt megelőzően olyan tekercselő hogy meglássa Zsibrita bácsinak, sablont készített amellyel három az egyik motorvezetőnek a kínló- helyett, naponta 56 tekercset tud- dását a nehéz és rossz kézifék- nak elkészíteni, kel. Tán kicsit meggondolatla- Priskin Gyula kiváló szakem- nul Ígérte meg neki, hogy »scgi- bér, s hogy nem akar megállni tek én majd magának, Zsibrita félúton, azt fényesen bizonyítja,: bácsi, csinálok olyan féket, hogy hogy két évvel ezelőtt beiratko- egy ujja is elég lesz az üzemel- zott a technikumba. Amikor erről tetőshez.« Beváltotta az Ígéretét, beszél, úgy csillog a szeme, mint Addig kutatott, keresett, mígsi- £gy rajongó kisfiúnak, aki meg­került egy elektromágnes rend- látta a kirakatban a játék vil- szerű fékberendezést szerkeszte- lanymozdonyt. Nem kis- nie, ezzel lett országoshírű újí- fiú, nem is játékot szeretne, tó. Ma már a kés- hanem sajáttervezésű villamos- kenyvágányú elektromos mo- mozdonyt. Olyan példaképet torvonlatásnál mindenütt hasz- választott magának, mint Kandó nálják az ő fékberendezését. A Kálmán. Kandó eljutott a vil- munkaközben gáncsolták, de erő- lamosmozdony építéséhez. Priskin sebb volt ő azoknál, s kitartott Gyula előtt is szabad az út, meg- elliatározása mellett. Sztálin elv- van rá a lehetősége, hogy eljus- társ. 70. születésnapjára készen son a mérnöki tervező oszlóiig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents