Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-03 / 52. szám
1935 március 3.. csütörtök s VLU&tsaiök Hifit R Negyedik Békekölcsön második sorsolásán 431 nagy nyeremény A Negyedik Békekölcsön március fill«» Zalaegerswrgen j^rrakcrtll« nias»dik worsoiásáti újból sok tízezer bötvény- lí»f»jöonös részesül kisebb-nagyoiib ay«- reménybeli. Az úttéröpajtáwok a töh25.000, száz 10.OM és hároms/a* 5000 forintos nagy nyeremény. Tehát csupán ennek a 4CI1 kötvénynek szerencséd tulajdonosai ezúttal összesen 3,9M.0C0 forint nyereményben részesülbi közölt 4SI kötvény számát nagy nyereménnyel húzzák ki a sorsolási kerekekből. A nagy ny «remények íuegaszlá£8 a kővetkező: egy 180.900 forintos tönyeremém. tíz 50.800 forintos, húsz n«k. Ezenkívül háromezer kötvényt ltot forintos, tizenegy ezrei 500, hatvaanégyczerhahankilencet pedig 200 tvrtnto» nyereménnyel sorsolnak ki. INNEN-ÖNNAN Az idén is nagy sikere van a lipcsei vásáron a magyar* vendéglőnek, amit az egyik legnagyobb étteremben, az Antiffá- ban rendeztek be. Naponta mintegy 1000 vacsorát szolgálnak fel és sokan ízlelik meg a híres badacsonyi, egri, tokaji és móri borokat. A vendégek a négy nyelvű étlap mintegy hatvan fél« étele között válogathatnak. Nagy sikere van Toki Horváth Gyula, hazánkban is népszerű zenekarának. Az Állami Faluszínház különleges, sokszínű, eredményes, művészi munkájáról a Magyar Híradó- és Dokumentum Filmgy ár kisfilmet készít. A forgatókönyvet Mándi Éva írta. A film néhány jelenetet is bemutat a színház műsorán lévő »Ludas Májtól* és a »Petty es« című darabból. A film előreláthatólag március végéig elkészül. Az idei, viszonylag enyhe tél nem okozott jelentős károkat a vadállományban, s ahol a vadásztársaságok kellően gondoskodtak a védelemről, etetőket is állítottak, ott igen jól telelt a vad. A nyúl, a fogoly és a fácán is jól bírta a telet, s most egészséges törzsállomány biztosítja az idei számszerű emelkedést. A nagyvadak: a szarv as, az őz és a vaddisznó szaporulatára még kedvezőbbek a kilátások. Remény van arra, hogy a nagyvad- állomány a tavalyihoz képest az idén 20—39 százalékkal nő. A két telepített nagyvad, a rouflen éa a dámvad is jól telelt, s mivel mindkettőre teljes a vadászati tilalom, szépen fejlődnek, számuk egyre nő. ♦ A szovjet háromütemű fejőgép mintájára a Malom gépgyár még a mult évben elkészítette az első magyar gyártmányú, fejőgép mintapéldányait, majd megkezdte sorozatgyártását is. A háromütemű fejőgépnek az eddigi kétütemüekkef szemben az a nagy előnye, hogy tökéletesebben utánozza a borjú természete* mozdulatait és jobban kíméli a tőgyet. Az évvégéig 200 gépet gyártottak az állami, gazdaságok és több gépet a termelőszövetkezetek részére. Ez év elején megkezdték a gepek felszerelését! a gazdaságokban. Az első fejőgépeket pénteken helyezik üzembe j, J Lsongrád megyei kutasinti állami gazdaságban. Békeérzelmeiket is beleszövik anyagéikba Nyugaton az urak háborús tar-! rek.„. Senki nem tadná oly: veket szőnek. Mezőfcerénybea aj szaporán osásztergatni a vételükéi, iránt ezek a: gépek. Mégis nagyabbak tahik kezelőik: az emberek. Stsáiszakaeiáa és Jeáffást után nélkülük nincs indulás. És j ha akarják, ők ugyanazon gépeken. mn szövőgyárban munkaruhákra való anyagot. Zajongó szövőgépek melleit: Márta Mária, lilrffitu— Júlia fiatalok... Körülöttem, amerre nézek: szövőgépek és emberek ... szövőgépek és embe-* egy mősztrk afatt több, jobb, ofesőbb ruhaszövetet készítenek, mint tegnap. Holnap még többet, Ork januárban 6.3 számlákkal, még jobbat, még olcsóbban, mint február 24-ig 4,8 százalékkal, ma. Miért? Mert beleszövik a*' gyártottak többet. Forintérték- anyagba béli-vagyukat, békesze- ben is egyszázafékos túlteljesíretelüket, a háború tervezői elleni gyűlöletüket, munkás és dolgozó paraszt társaik iránti nagy szenetetüket. Egy százalékkal több parautszövet készítését vállalta az özem az első negyedévben, mint ami a tervben van. tés az üzem vállalása — de januárban 6,6 százalékos, február 24-ig 5,1 százalékos túlteljesítést értek el. Kilencvennyolc százalék az üzem minőségi vállalása, eddig 98.9 százalékos a teljesítésük. Aki jól dolgozik, a békét akarja, erősíti annak táborát. Aki még jobban dolgozik, még jobban akar -i ja. még jobban erősíti azt. Mezőbe- rényben ezen az úton haladnak, de nem mindenben. Van az üzem vállalásának egy olyan pontja — a 10.000 forint körüli, anyag- megtakarítás —, amely nem igen téka fonalat kellene megtakarítani az első negyedévben. Ez az előkészítő és szövődé dolgozóinak feladata lenire. Közülük azonban egy sem tett felajánlást anyag- takarékosságra. Művezetőik sem. teljesül. Ebből 7000 forintnyi ér- Az egész üzemben k mindössze 1500 Íeriííng megtakarított anyagból A Békéscsabai Kötöttáru- gyár a könnyűipari tanácskozás után felhívással fordult az ország minden olyan könnyűipari vállalatához, amelynek exportterve van, A felhívás szerint a Kötöttárugyár dolgozói vállalták, hogy első negyedévi exporttervüket március Iáig teljesítik. Februárban már a márciusi exportterv harminc százalékával készültek el. Az üzemben jelentős eredmények születtek a takarékossági mozgalom terén. A szabászati üzemrészben februárban a hulladék-veszteséget 0,7 százalékkal csökkentették. A megtakarítás során így 237 kilógramm anyagot takarítottak meg. amiből 150# férfiinget készíthetnek. Pénzben kifejezve, a megtakarítás csaknem 80 ezer forintot tesz ki. A minőség javítása tarén pedig februárban, a januári 93 százalékkal szemben, 94,8 százalékot értek el, amely újabb 432 ezer forint értéket jelent csak hetet álamnak. I akareL«- ksctó — a váílaKsukbóí ew «*- lük ki. Sz ásfcctv enháro m munkaruha 103» aiiáiiei! ummMumm««bők 175 Miiá foualbél' áilítfcrá e&J. Huy- orv in keltene és felié tané- megtstfeairíVonla az előkészítő és a szövődé 123 dolgozójának. Egy főre ebből negy edévre 1,43 kg. naponta 1j9 dekagramm jut, átlagosan. Az előkészítő, dolgozóira többel, » szövődére kevesebbet számíthatunk, figyelembevéve lehetőségeiket. A tennivalók: latesten ki előtt közismertek: Á csávákról a fonalat maradék nélkül Ledolgozni, «gyik-másdajál ne kerüljön &—10 m. hosszú a kullaéék- ha.. Matriogoknál szálszakadós esetén megkeresni a szálat,, ne lábaljanak le. helyette másik öthatot, inert így esetenként 4—5 méter megy tönkre. Vetülákcsó- velésuél nagyon, hátra ne kezdje-, nek, ésf a fonal bátra ne szaladjon, mert a szövődében ez hulladékát okoz- A felvetőknél ledob gozui a kejressrtorsót- Vetélőbe téve a esetet, rövid szálat biizui, hogy ne kelljen leszakítani egykét méter hulladékot. Mim!:'«cla. » a többi takarékossági módszerek könnyen megva- : tósít hatói«- Akarat, elhatározás* | lei ki is me re! és becsület dolga az egész A mezőberényi azevőgy áriak kézül, aki takarékoskodik is, sm jobban, igazabban védi a bélés, mint többi társak Mart az üzemel ahhoz segíti, hogy úgy an- | annyi fonalból több. paiwií szövetet adjon a nrnnkásoknak. <M- gozó parasztok nők. Ezáltal az 1 iparcikk előálMlásí költségé i* j csökken. És csak ezúéo» jufba- [ tunk el idővel, fohmatosan ! újabb, árleszállításig is. T. <?. Hogyan jött létre a beszéd ? írta: K. Kondrosov, a nyelvtudományok kandidátusa Hogyan képzelték régen a nyelv kialakulását? Már régen igyekeztek magyarázatot találni arra, hogyan kezdet először beszélni az em- 'flogy jött létre a nyelv. Ellentmondóan és zavarosan igyekszik megmagyarázni az emberi beszéd kialakulását a biblia. Írói az egyik helyen azt mondják, hogy minden létezőnek az isten adott nevet. Egy másik helyen meg azt találjuk, hogy az isten engedelmével az ember maga adott nevet minden tárgynak, létrehozva ily- módon a nyelvet. Korszakunkban az idealisták tudományos színezetű formákba öntötték ezt a bibliai, vallási magyarázatot. Az idealisták azt állítják, hogy maga az ember saját akaratából nevezte el egyszerre az összes tárgyat és jelenséget. Ezek a nevek tehát csak mintegy „szimbólumok“, melyeket csak azért ért minden ember egyformán, mert megállapodtak, hogy így értik és nem másképp. Az idealista tudósok ilymódon abból a feltevésből Indulnak ki, hogy az ember előbb kezdett gondolkodni, megítélni és csak azután kezdett beszélni. Ez a feltevés már Jóelőre kudarcra ítélt minden olyan kísérletet, hogy feltárják a nyelv kialakulásának titkát. Egyes idealisták a környező természethez fordultak és azt bizonygatták, hogy az ember a természet hangjait utánozva kezdett beszélni. Valóban, minden nyelvben vannak olyan szavak, mint például „kakuk- kol“, „csámcsog”, „röfög”. Viszont tudjuk, hogy ilyen szó igen kevés van és ráadásul még ezek a szavak nem is a legfontosabb fogalmakat fejezik ki az ember számára. Ezenkívül érthetetlen, hogyan magyarázzák ennek az elméletnek a segítségével az olyan tárgyak elnevezésének kialakulását, mint például a „ház“, „fal”, „kő”, melyek maguk a természetben „hallgatnak“. Tettek kísérletet annak bebizonyítására is, hogy az emberek első nyelve a jelbeszéd volt, valami ahhoz hasonló, amit a némák használnak. A történelem azonban nem ismer egyetlen olyan népet sem, még a legelmaradottabbat sem, melynek ríe lenne saját (hangos) nyelve. Ez a tény megcáfolja azt a feltevést, hogy a beszéd megjelenése előtt az emberek állítólag „jelbeszéddel“ cserélték ki gondolataikat. A nyelv keletkezésének problémája annyira bonyolultnak bizonyult, hogy a burzsoá országok nyelvészei ma úgy vélik, a tudomány sohasem lesz képes megmagyarázni, hogyan keletkezet a nyelv. A párizsi nyelvtudományi társaság például hivatalosan törölte mun- katervébol a nyelv kialakulásának kérdését. A beszéd születése A beszéd keletkezésére vonatkozó materialista elmélet végül mégis tudott feleletet adni a megoldhatatlannak hitt problémára. A győzelem kivívásában döntő szerepet játszott többek között Engels műve: „A munka szerepe a majom emberré válásában“ és nagy lépést jelentett előre a marxista nyelvtudományban Sztálin: „A marxizmus és a nyelvtudomány“ című műve. A tudósok, akik azt akarták kikutatni, hogyan kezdett beszélni először mz ember,, először is az állatok viselkedését figyelték meg, azt remélve,, hogy az állatok által kiadott hangokban találják meg a beszéd csíráit. Hallották-e már, hogyan „beszélgetnek“ egymással az állatok? A kotlóstyűk sürgetően kárál, amikora kiscsibéket hívja. Riasztó hangon figyelmezteti veszély esette az öreg, tapasztalt vezérállat a csordát. Gyakran hasonlítják össze az emberi beszédet az ..állatok nyelvével". Kipling angol író még egy egész fantasztikus mesét is írt Maugliról, aki a dzsungelben nőtt fel egy far- kasfalkában és megtanult beszélni az „állatok nyelvén“. A Maugliról szóló csodaszeuű mese azonban mese is marad. A tudomány pedig az ilyen esetekről mást mond. 1927-ben Indiában találtak két kislányt, akik a majmok közt nőttek fel. Ezek a kislányok olyan könnyedén és ügyesen ugráltak a fákon, mint a majmok, de sem beszélni, sem gondolkozni nem tudtak. Szokásaikban és szellemi fejlettségükben semmiben sem különböztek a majmoktól és semmiféle módon nem beszéltek: még a „majomnyelvet“ sem, mert ilyen nem is létezik. Mint minden más állat, a majmok is értelmetlenül, ösztönösen kiáltanak a fájdalomtól, a félelemtől, az éhségtől, a kie- légültségtől. Az olvasó valószínűleg hallotta, hogyan ismétel a papagáj egész mondatokat, amelyeket az emberektől hallott. De a papagáj sohasem fog beszélgetni, sohasem fogja megértetni magát az emberrel. Nyilvánvalóan nem elégséges a „gégefő“ az, értelmes beszédhez. Csak az az élőlény tanul meg beszélni, amelyik gondolkodni képes, amelynek tudata van. Csak az. ember gondolkodhat és beszélhet. Ezeket a tulajdonságokat, amelyek az embert az állatvilág fölé emelték, az ősember csak azért fejleszthette ki magában, mert do-t- gozni kezdett A munka, alakította ki, hozta létre aa embert Ugyanez a közös munka kény- szerítette az embert a beszédre is. Az együttes munkatevékenység kötelebb- hozta egymásba* az ősközösség tagjait. S minő több munkaműveletet tudtak elvégezni az emberek, miméi bonyolultabbá váltak eszközeik, annál nagyobb szükségük volt rá, hogy megosszák goerdu*- lataikat. Ez a szükségesség fo*- fcozatosan átalakította, alkalmassá tette a majom fejletlen gégefőjét a bonyolultabb mozgásokra, a száj szervei pedig megtanulták kiejtem' az egyik tagolt hangot a másik után. Az. emberi értetem minden újabb győzelme, a kollektív munkában1 keletkező, minden új fogalom a nyelvben rögződött A nyelv olyan kinccsé tett, amelyben mind több gazdagság' halmozódott fel, s mint az ember tudatának kifejezője, egyre fejlődött. Mikor és hogyan kezdett beszélni az. ember? Mikor hangzott fel tehát elő- gítségével felelhetünk, szőr a földön az emberi be- A tudósok megállapították, svéd? Erre a kérdésre az arc- hogy az ember körülbelül féi- heológia és az antropológia se- millió évvel ezelőtt kezdett
