Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-24 / 70. szám

Értelmiségi dolgozóid Emeljétek a tudomány és a technika színvonalát; neveljétek az ifjúságot a hazaszeretet és a népek közötti barátság szellemében! A békéscsabai Mossufh TW2E segítsége a% egyéni gazdáknak a tataszi vetésnél A békéscsabai Kossuth TSZ példás segítséget ad az egyéni dolgozó parasztoknak a tavaszi búza vetésénél. Az egyre jobban fejlődő. 2600 hol­das tsz — amely legutóbbi közgyűlésén kilenc új taggal gyarapodott — még az ősszel bevetette az összes búzaterü­letét. A Kossuth TSZ tagjai elhatározták, hogy a megma­radt tavaszi búza-vetőmagot, az idejében való vetés előse­gítésére azoknak a termelők­nek adják, »kiknek nincs meg­felelő, vagy elegendő vető­magjuk. Eddig, mintegy negy­ven mázsa szelcktorozoít ta­vaszi búza-vetőmagot kölcsö­nöztek, vagy cseréltek be az egyéni gazdáknak és más tsz- nek is. Már számos dolgozó paraszt kereste fel a Kos­suth TSZ-t, vetésre nem alg kalmas búzájukat kitisztított tavaszi búza-vetőmaggal cse­rélték ki, sokan pedig a vető­magot kölcsön kaptáié a tsz- tői, azt az új termésből fize­tik majd vissza. A szövetkezetiek már a múlt héten 20 holdon elvetet­ték borsójukat és 180 hold tavaszi árpaföldjük bevetésé­vel is készen akarnak lenni a hét közepére. Azt is elhatá­rozták, hogy amint befejezik saját vetésüket, vetőgépekkel és egyéb gazdasági eszközök­kel támogatják azokat a kör­nyező egyéni dolgozó parasz­tokat, akiknek szükségük van erre. A fogatnélküliieknek a tsz tagjai segítenek a földjüket bevetni. A Vizesfási Állami Gazdasál Is megkezdte a tavasziak vetését A tavasziak alá a vetőmag- ágy készítését tegnap megkezd­ték a A iziesfási Állami Gazdaság­ban is, ma pedig hozzáláttak a vetéshez. A vízkártól mentesítet­ték a gazdaság földjét, a vadvi­zet mindenütt lecsapolták. A*! utakat is boronái ják, hengerezik. hogy a járművek közlekedését megkönnyítsék. t/lUa-tacok képe Januárban kértem levelemben a Viharsarok Népe szerkesztősé­géi, segítsen, hogy megkaphassam az SZTK-tól az öregségi nyugdí­jamat. Most leve'cmben nem pa­naszról, hanem eredményről írok és köszönöm segítségüket, mert ügyem elintéződött, március 11- én megkaptam öregségi nyugdí­jamat. özv. Fehér Jánosné, Békés. Szövetkezeti és egyéni paraszfasszonyok találkozója Békésen (Deák Ferenc tudósító írja): Hétfőn Békésen mintegy 80 me- tőmegyeri, muronyi, bélmegyeri és békési termelőszövetkezeti és egyéni parasztasszony találkozó­ra jött össze. A találkozón Kiss tanács mezőgazda­sági osftálypuak vezetője mon­dott beszédet. Többek közö t arról beszélt, hogy 1945 április 4-e megszüntette az asszonyok jog- fosztottságát s ma már nem egy kiválóan megállja he­lyét az állam, az üzem, vagy a szőve! kezet vezetésében. Az, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődik, nem kis része van ab­ban a dolgozó parasztasszonyok- tiak, akik kiváló munkájukkal, odaadó szorgalmukkal hozzájá­rultak, hogy mind többen köze-! lebb kerültek a békési járásban is a szövetkezeti éleihez. Rámuta­tott arra, hogy az asszonyok kü­lönösen sokat tudnak tenni a ba­romfitenyésztésben, a növendék­állatok gondozásában és a nö­vényápolásban. A beszámolóhoz mintegy 20 asszony szólt hozzá. Pogány Ju­lianna, a bélmegyeri József At­tila TSZ tagja elmondta, hogy a felszabadulás előtt bizony rit­kán vágtak hízót, de mióta szö­vetkezeti tag, nemcsak hízót vág­nak, hanem az idén — állami támogatással — családiházat is építenek. A barátságos összejövetelen a tsz-asszonyok kávéval és süte­ménnyel vendégelték meg az egyéni paraszlasszonyokat. | munkavédelem megyénk textilüzemeiben Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából lelkes versenyvállalások indultak tex­tilüzemeinkben is. Üzemi bi­zottságaink, társadalmi aktívá­ink mégsem tesznek meg min­dent, hogy a dolgozók által tett vállalások teljesítve legyenek. A műszaki vezetők közül igen kevesen tettek vállalást a dol­gozók testi épségének védelmé­re. Ezek a művezetők nem gon­dolnak arra, hogy az üzemek tervét csak ép, egészséges dol­gozókkal lehet teljesíteni. A B-csabai Ruhagyárban 1954 IV. negyedévében 121 munka­nap, a Gyulai Harisnyagyárban 168 munkanap, a Békéscsabai Pamutszövőben pedig 135 nap esett ki a balesetek miatt. Ezek a számok bizonyítják, hogy a művezetők és a szakszervezeti — A mezőhegyes! méntelep dolgozói, a gazdaság fennállásá­nak 170. évfordulójára készül­nek. A jubileumi ünnepségen liemutaiják a mán telep legszebb állatait, lóversenyt tartanak és lo- vasünnepélyi is rendeznek. : aktívák keveset tettek a mun- j ka védelmi agitációban. Több műszaki vezető az el- J lenőrzés alkalmával zaklatás- [ nak veszi a figyelmeztetést Van azonban olyan művezető is, aki magáévá tette a Miniszterta­nács és a SZOT határozatát, mint például Gajda Sándor, a Mezőhegyesi Kendergyár egyik művezetője. Náluk 1954. IV. negyedévben és 1955. I. és II. hónapjában egyetlen ' egy baleset sem volt. Gajda elvtárs szoros kapcsolatot tart a szakszervezet társadalmi ak- I tíváival, műszaki és termelési j ! értekezleten ismerteti a balese- ; tek megelőzésének módját. El-1 lenőrzi a védőberendezéseket, I figyelemmel kíséri a régi és új dolgozók baleseti oktatását. Az emlitett példát követve, f harcoljanak szakszervezetünk | társadalmi aktívái, munkavé- 1 delmi és biztonsági megbízottai a műszaki vezető elvtársakkal I karöltve, a balesetmentes ter­melésért. Csicsely Pál területi munkavédelmi felelős. Békéssámsoni hírek Dobszóval hívják meg Békés- sámson dolgozóit az úttörők a március 27-i békenagygyűlés­re, ahol a IV. magyar béke­kongresszus küldötte tart elő­adást. Díszes vándorbotot visz az úttörők budapesti találkozójára a község küldötte. A botra az MNDSZ és a békebizottság is hímzett szalagot készít, melyen a község dolgozóinak szeretetét tolmácsolják. Kútfúrók érkeztek a község­be. Megkezdték az apadt kút újra fúrását. Rövidesen lesz bővizű kútja a lakosságnak. Biztosítást lehet kötni a pestis és orbánc ellen beoltott sertésekre Az Állami Biztosítónál biztosítás köt­hető a sertéspestis és sertésorbánc elleni védőoltások után esetleg előfor­duló elhullásokból és kényszervágásokból eredő károkra. A beteg, vagy betegségre gyanús álla­tot csak gyógyító oltásban szabad ré­szesíteni és az ilyen állatra biztosítás nem köthető. Egyéni állattartók, föklmü- vesszövetkezetek, kisipari szövetkezetek, vagy társadalmi szervezetek egészséges Sertéseire csak abban az esetben köthető bizlosítás, ha az állattartó a biztosítás díját az oltással egyidőben az állator­vosnak kifizeti. Ka a biztosított sertés fez oltás után elhull, jelenteni kell az illetékes állatorvosnak, az köteles a hely­színre kiszállni és a hullát felboncolni, hogy az elhullás okát megállapítsa. 11a az állatorvos valamilyen akadály miatt a kiszállást és a boncolást elvégezni nem tudja, a községi, vagy városi ta­nács állítja ki az igazolást. A kártérítés összege: a sertés oltáskori élősúlyának kg-ként 10 forinttal számí­tott értéke. Ebből semmiféle címen le­vonást eszközölni nem lehet. A biztosítás- díj — a sertés súlyára és korára való tek hitet nélkül — sertéspestis elleni Védőoltás esetélien oltásonként 9 forint, sertésorbánc elleni védőoltás esetében ol- ftásonkéiít 2 forint. — Elvetet!« a tavaszi búzát Kőszegi Mihály, 7 holdas gvomai dolgozó paraszt. Állampolgári kötelezettségéről sem feledte ik meg. Már teljesítette évi liízott- sertés-beadását. — Az itléti megelőzik az ame­rikai szövőlepke elierjedését, a gyulai gyümö'cs enuelő szakcso­port tagjai. Brigádokat szervez­nek és közösen permetezik a gyümölcsösöket a kártevők ellen. A tanácstól 10 permetezőgépet kapnak, s ha ez sem lesz elég. még újabb 10 permetezőgépet biztosítanak részükre Az utcai fákat három motoros fecskende- zővel permetezik. Három követendő példa A gyulai kultúrház hazánk felszabadulásának 10. évfor­dulója tiszteletére és a barátsági hónap még ünnepélyesebbé tételére, útjára indított a járás községeibe két nagyszerű ván­dorkiállítást. A kiállítások bemutatják a Szovjetunió életét. Megismertetik a nézővel a szocializmus, a kommunizmus ki­magasló alkotásait, a szovjet ember harcos, szép életét. Ápri­lis 4-ig a járás minden községét bejárják ezek a kiállítások. Beszédes térkép a járásról. Ez a második követendő példa címe. Az ötlet nagyszerű. Feltérképezik a járást és azt meg­küldik minden községi kultúr háznak. A térképen a községek jelzései mellett be lesznek rajzolva az új alkotások. De ter­mészetesen csak az 50—100 ezer forinton felüli beruházások eredményeit tudják felrajzolni, így is csupa szín, változatos­ság az egész térkép. Piros színűek a kultúrházak, barnák a gépállomások, sárgák az új és újjáalakított iskolák, és kékek az utolsó tíz évben fúrt egészséges kutak. És ki tudná meg­mondani, hogy hány és hány „zín kell ahhoz a sok nagyszerű munkának érzékeltetéséhez, amelyet az utolsó tíz évben ha­zánk felszabadulása óta dolgozó népünk véghez vitt. Épült a járásban az említetteken kívül út, szakiskola, új üzem és ezen felül létesült sok-sok termelőszövetkezet és állami gazdaság is. Április 4-re „Tízéves fejlődésünk“ címmel egy nagymé­retű kiállítást is rendez a gyulai kultúrház. A kiállítás a járás fejlődésének megmutatásán kívül, a város fejlődésével ismerteti meg majd részletesen a nézőt. Régi újságcikkek, fényképek s egyéb dokumentumok mutatják be az átkozott múltat. De ez csak kis része a kiállításnak. A nagyobbik fele fejlődésünk tükre lesz. Fényképek, térképek és egyéb doku­mentációk azt bizonyítják, hogy történelmünk folyamán vív­mányokban ily gazdag tíz esztendő még nem volt. A gyulai kultúrház e három követendő példával, sok nagyszerű előadással és műsorral méltón akarja ünnepelni szabadságunk tizedik születésnapját. Közlemény a személyi igazolványok kiosztásának megkezdéséről A személyi igazolványok kiosz­tása megkezdődött A személyi igazolvány bevezetése megköny- nyíti a dolgozó nép hivatalos ügyeinek intézését. A jövőben ugyanis nem kell különböző ira­tokat beszerezni és magával hor- dozniok a z állampolgároknak, mivel a személyi igazolvány ma-: gában foglalja mindazokat az adatokat, amelyek a személyazo­nosság hiüeltérdemlő igazolásá­hoz szükségesek. A személyi igazolvány kiállitá-j sához az itt felsorok okmányok szükségesek: a) Születési anyakönyvi kivo­nat b) Házassági anyakönyvi kivo­nat c) 16 éven aluli gyermekek szü’etési anyakönyvi kivonata. d) Elhalt férjnek, vagy fele­ségnek ha'o'.ti anyakönyvi kivo­nata. | e) Elváltaknál jogerős bírói végzés, illetve ítélet. f) Aki rendelkezik állampolgári okirattal, azt is vigye magával. g) Munkáltatói igazolás, üze­mi dolgozók a vállalattól, egyé­nileg gazdálkodó parasztok a beadási könyvet, adóívet önálló iparosok az iparengedélyt, ter­melőszövetkezeti tagok tagsági könyvüket, napszámosok, szabad­foglalkozásúak a városi, illetve községi tanács VB igazolását vi­gyék magukkal. h) Állandó lakásbejelentést igazoló szelvény (nem szállás­adói rész). i) Aki a megye területén ideigle­nes beje’entett tálcással rendelke­zik, az ideiglenes lakásl>ejelen- lő is szükséges. j) Hadköteles férfiak katona­könyvet. illetve tartalékos tisz­ti igazolványt, 18—20 év közötti férfiak összeírás! igazolványt, a hadkötelezettség alól felmentett személyek alkalmatlansági iga­zolványt kötelesek bemutatni. k) 4 forintos illetékbélyeg. l) 2 darab 4x4 cenliinéteres, jobb alsósark on fehér három­szöggel ellátott retusálallan fénykép. m Kérjük a megye lakosságát, hogy a személyi igazolvány át­vételére a falragaszokon és egyéb hirdetés útján közölt helyen és időben jelentkezzék és ezzel se­gítse elő a személyi igazolványt kiosztó kirendeltségek utunkáját A személyi igazolványt, átvé­tele után mindenki köteles meg­őrizni, állandóan magával hor­dani, a hatóság tagjai és közegei felhívására személyazonosságát ezzel igazolni. A személyi igazolványt elzálo­gosítani, másra átruházni, más őrizetére bízni, vagy azt biztosí­tékul másnak átadni tilos. Ha valakinek a személyi iga­zolványa elveszett, vagy bármi más módon tulajdonából elke­rült, megsemmisült, azt haladék­talanul jelentse a legközelebbi rendőri szerveknél, hogy igazol­ványának bűnös óéira való fel­használását megakadályozhassuk. Az elvesztés, ellopás, megsemmi­sülés bejeleulésének elmulasztása büntetést vem maga után. Kérjük a megye lakosságát, hogy a már átvett személyi iga­zolványnak 28—30. oldalán lévő tudnivalókat tanulmányozza át, amely maga Iran foglalja a sze­mélyi igazolvány használatának összes tudnivalóit. BM Békés megyei Főosztály — Huszonöt kát. hold búza ve­tését kezdték meg Csárdaszállá­son. Az egyénileg dolgozó parasz­tok a tavaszi búzavetést már jó­részben elvégezték és hozzáfog­tak az árpa cs a többi tavaszi ve­téséhez. Kun Antal egyénileg dol­gozó paraszt öt kát. hold földjén elvetette az árpát.

Next

/
Thumbnails
Contents