Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Msftuwto#’Náv r ~\ A dobozi kommunisták taggyűléséről Ma; TOTO-UTMUTATO V. J AZ M D P BÉKÉS l> A EG YEI PÁRTBIZOTT $ ÁGÁN A K LÁ P3A 1955 MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 52. SZÁM A termelési mozgalmak újjáélesztéséért Felszabadulási ünnepi-« készül az ország. Az üzemek dolgozói munkaié jajául ásu k tel jesíté sével kívánják megünnepelni a 10. év­fordulót. Szép eredmények szü­letnek nap mint nap, hiszen a dolgozók jól tudják, hogy az élet- »zínvonal további emelkedése csakis a több, jobb és olcsóbb termeléssel valósulhat meg. A verseny vállalásokban egyre töb­ben fogadták a termelés emelése mellett a minőség javítását, az önköltség csökkentését. Egyre többen ismerik fel a minőségi munka előnyét és fontosságát. A dolgozóknak mintegy 80 százalé­ka konkrét célokat tűzött maga «lé. A verseny vállalások mellett azonban nem kapnak megfelelő helyei a különböző mozgalmak; a Gazda, Köder, Deák, síb. Ezek hiányosságok a szakszerveze­tek versenyirányításának a hibái. Az elmúlt években a legnagyobb hiba volt, hogy egy-egy üzemben nun den mozgalmat he akartak vezetni és minden mozgalomra történtek felajánlások. Ennek az lett a következménye, hogy az üzem vezetői képtelenek voltak pzeket a mozgalmakat kézben tar­tani, irányítani és értékelni. Mi­vel a mozgalmak sokasága volt az üzemekben, és legtöbb helyen nem értékelték személy szerint az elért eredményeket, a dolgo­zók többsége nem is küzdött annak teljesítéséért. A legna­gyobb hiba a mozgalmaknál ab­ban nyilvánult meg, hogy idő­szaki feladatnak tekintették és nem választották ki a munkahe­lyek sze int megfelelő mozgalmat. Nem kerülhet előtérbe olyan üzemrészben a »Kőder-mozga- lom« _ amely a 100 százalékon aluliak segítését célozza —, ahol mindenki túlteljesíti a normá­ját és a minőségi munkában van hiányosság, ilyen üzemben el­sősorban a minőség javítására kell mozgalmat indítani. Fel kell számolni azt a hely­űién irányzatot, hogy csak vál­lalást tesznek a különböző moz­galmakra és semmi nem törté­nik megvalósításukért. Ki kell választani a munkahelyekre al.g- fontosabb mozgalmakat és főleg azokat, amelyek a szűk kereszt- metszetek megszüntetését segítik elő, és azt a mozgalmat minden erővel támogatni kell. A mozgal­mak értékelésére is sokkal na­gyobb figyelmet kell fordítani és nyilvánosságra kell hozni ered­ményeit és hibáit. Ma a legtöbb helyein a Sztaha­nov- és újító-mozgalmon kívül egyet sem találunk — így a Gazda-mozgalom is csak papí­ron szerepel. Komoly hiba, hogy a vállalati és szakszervezeti veze­tők sem látják a helyesen irá­nyított mozgalmak jelentőségét. Gerő elvtárs, a Magyar Dol­gozók Pártja 111. kongresszusán mondotta, hogy »országos vi­szonylatban 'egyszázalékos anyag­megtakarításból 2500 kétszobás összkomfortos lakást lehetne épí­teni.« Sok üzemben, főleg a textiliparban arra hivatkoznak, hogy nem lehet értékelni az anyagtakarékossági vállalást és így legtöbb dolgozó anyagtaka- rékosságban elért eredményeit nem lehet helyesen kimutatni. A Gazda-mozgalmat például igen széles körben alkalmazzák a Mezőhegyes! és Sarkadi Cu­korgyárban most a karbantartási idő alatt. Sarkadon a Gazda-moz­galom keretében olyan salaksze­relő állványt készítettek hulla' dékanyagból, amely 480 kg vas- anyag megtakarítást eredménye­zett. A Mezőliegyesi Cukorgyár­ban a vállalások túlnyomó több­sége az anyagtakarékosságra irá­nyult. Masek János lakatos kar­bantartó brigádja vállalta, hogy a karbantartás alatt 5 mázsa va­sat takarít meg. Az elmúlt év­ben a két cukorgyárban a Gaz­da-mozgalom nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nehe­zen beszerezhető anyagokat pó­tolni tudták és az üzem gépeit jól kijavítva, kezdhettek hozzá a cukorgyártáshoz. Sajnos, gépállo­másainkon ezzel a mozgalommal nem sokat törődnék,, pedig nagy mértéltben megkönnyítette volna a téli gépjavítást. Számos alkat­részt, vagy 'anyagot elő lehetett volna állítani a Gazda-mozgalom felkarolásával. Hogy a különböző verseiiymoz- galimak éljenek az üzemekben, szükséges, hogy maguk a vezetők lássák annak jelentőségét. A dolgozókkal így meg tudják ér­tetni, mit jelent az további fel­emel kodé síink s zeni pont j áfaál, sokkal nagyobb buzgalommal fogják alkalmazni és meghono­sítani. A szakszervezeteik akkor ün­nepük meg méltóan felszabadu­lásunk tizedik évfordulóját, ha a dolgozók figyelmét a legdön­tőbb feladatokra irányítják és segítséget adnak a vállalások tel­jesítéséhez. \ Udvar dy Gyu.a, SZMT-tükár Jelszavunk ez legyen Iskolánkban az a szokás, h jgy minden hónap végén eredmény­hirdetés van. A tanító néni a hó­nap utolsó napján felolvassa ! az osztályzatokat. Ilyenkor, 20-a után, nagy ver­senyek vannak a jó osztály­zatokért. Én ezt nem találom helyesnek. Iskolába azért ]á- | runk, hogy tanuljunk. Tanulni ] csak egyképpen lehet. Minden hónap elsejétől a. hónap végéig vasszorgalommal. Ezt kell sok pajtásnak megszívlelni. i Jelszavunk ez legyen: „Ta­nulni, tanulni, tanulni!“ De egyformán, mindig! Sutyinszki Katalin, Apponyí-földi isk. úttörője. így köszöntjük a legszebb évfordulót Túlteljesítette februári tervét a Békéscsabai Téglagyár A Békéscsabai Téglagyár dolgozói je- I tővé telte a dolgozók versenylendüle- i fagyástól, ugyanakkor a száradás is lentik, hogy a februári tervüket a téli j te, valamint az, hogy nemcsak a mű- gyorSabb. Az égetés tervét is jelentősen időjárás éltemére is túlteljesítették. 358 ezer nyerstéglát és 1 millió 50 ezer Uyerscserepet gyártó Itak terven felül. A nyersgyártási terv túlteljesítését lebe- | hőmennyiség megóvja a nyerstéglát a | szítettek februárban terven felül. ; szárítóba, iiancm egy nagyszerű ónét I alapján a kemencék tetejére is szálií- ! tottak nyerstéglát. Az égésnél elszálló túlteljesítette a vállalat. 245 ezer égetett téglát és 305 ezer égetett cserepet ké­Hétszáz könyv — olcsóbb áron Február 28-án az állami könyvesboltok országszerte ör­vendetes meglepetéssel szolgál­tak az olvasóközönségnek. Ki­rakataikban bő változatosság­ban sorakoztak fel egymás mellett az értékes szépirodal­mi, ismeretterjesztő, ideológiai, politikai, művészeti, tudomá­nyos, mezőgazdasági és műsza­ki szakkönyvek — borítéku­kon új ár jelző cédulákkal. Eze­ken a régi árat vastagon át­húzták — s mellettük a 40-75 százalékkal leszállított, új ára­kat tüntették fel. Az árleszál­lítás mintegy 700 féle könyvre terjedt ki. Több mint 120 szépirodalmi mű kapható most felénél is ol­csóbb áron, köztük számos ver­seskötet, antológia, az élő és klasszikus irodalom több ki­emelkedő alkotása. így például Arany János akadémiai kiadá­sú népdalgyűjteménye 100 fo­rint helyett 40 forintért; Nyek- raszov válogatott költeményei 8 forintért; Sevcsenko „Kob­zosba 12 forintért kapható. Jelentékenyen leszállított áron szerezhetők meg többek között Barbusse, Boldizsár Iván, Brandys, Fábián Zoltán, Gar- metto, Gergely Mihály és Ger­gely Sándor, Goda Gábor, Há- mos György, Háy Gyula, Hol­lós-Kor vin Lajos, Horváth Mi­hály és mások prózai írásai. Hőstett az RM Martinban A napokban ki kellett cserélni az KM Mattin egyik utódaruján a megrongálódott emelőmotort. Már az új motort emelték helyé­re, amikor Szarka Elek, segéd­munkás észrevette, hogy a szom­szédos daru a motorról lebegő Icábel felé közeledik. Ha a daru elszakítja a kábelt, az 520 voltos áram a daruvezető és a szere­lők életét olthatja ki. Szarka L ek jelzéseket adott a dai uvczclöiu k, hogy álljon meg, s közben a: at. só végén szigeteletlen káb ít is igyekezett biztonságba helyezni. A következő pillanatban a köze­lében dolgozó Szabó János vil- I lang szerelő már csak azt látta, 1 hogy a szigetelés nélküli rész a I segédmunkás kezéhez ért és áramütést kapott. Tapaszt dalból tudta, hogy még ha azonnal el is zárja a főkapcsolót, az is tár- sa életébe kerülhet, mert az áram TSZ-bír Február 19-én az orosházi Béke TSZ-ben közgyűlés volt, ahol több tsz-tagot terjesztet­tek fel a „Kiváló tsz-tag“ ki­tüntetésre, azokat a női dolgo­zókat is, akik az elmúlt gaz­dasági évben elérték a 200 munkaegységet. A kertészetből többek között Baranyai Lajos­áét, Horváth Jánosnét, az ál­lattenyésztő-brigádból Sasvári Ferencnét, Géci Jánosnét, a nö­vénytermesztési brigádból Szi­lágyi Jánosnét. Ifi-brigád alakúit A Mezőkovácsházi Gépállo­máson a napokban DISZ-ta- gokból ifi-brigád alakult. Var­ga Béla, ifj. Talpai János, Var­ga András, Mihály Gábor, Bódi Pál, Kurcsik János és Kiss Já­nos a brigád tagjai. Az idős traktorosok nem nézik jó szem­mel az ifi-brigád alakulását. Am, a fiatalok lelkesek, vál­lalást is tettek. Vállalták, hogy tervüket túlteljesítik, 3540 kát. hold helyett 4000 normálholdat munkálnak meg, és minőségi munkát végeznek. megszűnése után Szarka Elek el­esik és bezúzhatja a fejét, Egy pillanatig sem habozott, Szarka Elek mellé ugrott és saját életét is veszélyeztetve kitépte a magas­feszültségű áramkörből. Mindez egg másodperc alatt történt és ennek köszönhető, hogy Szarka Elek rövides, n gyó­gyultan hagyja el a kórházi ágyat. Egyben intő példa is az eset, hogy a gyár vezetői nagyobb gonddal ügyeljenek a dolgozók biztonságára és ezentúl sokkal alaposabb elővigyázatossági in­tézkedéseket tegyenek a balesetek elhárítására. Kinevezték az év első államköicsönhúzásának sorsolási bizottságát bek között — Czeiüinger Gási­Csak néhány nap van hátra a Negyedik Békekölcsön Zala­egerszegen sorrakerülő második sorsolásáig. A sokmilliió kötvény- tulajdonos képviseletében ezúttal 19 tagú sorsolási bizottság ellen­őrzi a húzásokat. A pénzügymi­niszter a dolgozók legkiválóbb- jaiból nevezte ki a bizottság tag­jait. A bizottságban van — töb­Néhány éve, amikor a gyulai menhelyt átalakították gyermek- kórházzá, előkerült József Attila törzslapja is. E törzslap arról ta­núskodott, hogy a gyulai men- hely nyilvántartásában, gondozá­sában élt József Attila hosszú ideig. Az itt megtalált értékes anyagot átadták annak idején a gyulai múzeumnak. A múzeum úgy látszik megfeledkezett erről, mert az értékes lelet még ma is valahol, valamelyik levéltárban porosodik, pedig lehet, hogy Jó­zsef Attila életének eddig még ismeretlen adatait is tartalmazza ! «z a törzslap. Lehet, hogy olyan pár, az KM Művek sztahanovis­ta kovácsa, dr. Ary Lajos érde­mes ötvös, a zalaegerszegi kór­ház főorvosa, Baranyai Ferenc, az Andráshidai Állatni Gazda>- ság fejőgulyása és /Aki Mária, a Zalaegerszegi Ruhagyár szalag- vezetője, a könnyűipar kiváló dolgozója. gondozószülők nevét találnánk e kartonon, akikről eddig az iroda­lomtörténet mit sem tud és akik talán élnek és sok dolgot el tudnának mondani József Attila gyermekkoráról. A gyermekkórház most célul tűzte ki, hogy megkeresteti a múzeummal József Attila törzs­lapját és emléktáblát helyez el a kórház falán, amely majd min­denki előtt hirdetni fogja, hogy a volt menhely lakója volt József Attila. Ezen felül tárgyaltak már arról is, hogy a gyermekkórhá- zat József Attila nevéről neve­zik el. Gyula város így késről a barátsági hátlapra Szombaton este nagyszálló ií ünnepség keretei között nyílik meg Gyulán a ma gyár-szovjet barátsági hónap. A barátságii hónapra az MSZT, a járási kul- túrliáz közös munkával gazdag műsort állított össze. Többek kö­zött előadás lesz a sztálini ki­lencedik csapásról. Ez a hadmű­velet Magyarország teljes fel­szabadítását foglalja magába. Uj mikrobarázdás operaest is lesz a barátsági hónap keretében. A műsoron valószínűleg az Ivan Szu- szanyin, vagy a Borisz Godunov című klasszikus orosz opera sze­repel. A TTIT előadói: »Utazási a Szovjetunióban« címmel elő­adássorozatot tartanak a Szovjet­unióról. A barátsági hónap alatt Gyulán a kultúrházban szavaló­versenyt is rendeznek orosz és szovjet költők verseiből. Az említetteken kívül a DISZ seregszemle kultúrműsora is gaz­dagítani fogja a magyar-szovjet barátsági hónap gyulai ünnepsé­geit. A. gyulai menhely nyilvántartásában volt József Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents