Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

1935 február 27., vasárnap ViUai&atúlt hifit 3 KÉSIÜL ÜMK a A tótkomlóst Viharsarok TSZ»bon Nincs már messze a tavasz •— mondják többen Tótkomló­son, és így is készülnek. A tótkoiniósi Viharsarok TSZ irodájában alig lehet valakit ta­lálni, mindenki a munkáját végzi. Az udvaron négy ember tették a versenypontokat. A versenykihívást először a kom­kötnek. Senki sem tétlenkedik © Megkezdődött a munka, nem- | akarnak; a földből kihozni azt, gépeket akaszt a kocsi után, viszik a brigádszállásra. A má­sik helyen műtrágyát pakolnak az autóra. Az épület egyik helyi­ségében pedig az idősebbek seprűt, kosarat és csirkeborítót dásáról a tsz taggyűlése dön­tött. Minden brigádban be is akarják fejezni. A kony- haKerteszeti brigád tagjai maja mindennap dolgozna*, meg is latszik az ereamenye: A Korai káposzta-, karaiaöé- palanta mar kikelt. Pár hét múlva ki is ültetik. Nagy lendülettel kezdtek hozzá a Viharsarok TSZ dol­gozói, kommunistái az idei év­munisták a taggyűlésen fogad- j^ez ]^z a lendület még íoko- ták el. Egyes pontjait még ki is javították. A verseny elfoga­csak a központban, de kinn, a földeken is. Alig olvadt el a hó, a Viharsarok tagjait már a földeken lehetett látni. Szór­ták a műtrágyát a 120 holdon később vetett búzára. Talán a legjobbkor végezték, mert utá a népnevelők, kommunisták a példamutatók amit vehet. Céljuk, lévő földön mégegyszer annyit j ^ brigádvezetők valamennyien kommunista módra dolgoznak. Rimoszki Mihály, Oravecz termelni, mint az elmúlt év­ben. Meg is értették ezt a kom­munisták, ezért vállalnak na- : Mihály brigádvezetők már gyobb területeket, mint: minden szükséges gépet, mező­_____ ,_o____t _______ amennyi a tervfelbontáskor ju- ! gazdasági szerszámot kiszállí­n a megkezdődött az olvadás, ! tott. Már minden tag megkapta | tottak a brigádszállásokra. Fel­esőzés és jól lemosta a tápláló az egyéni területét. Pakorádi készülve varjak, hogy mikor le­port a gyökér tövéhez. j György elvtárs feleségével na­Döntő fordulatot az 1955-ös ' gyobb területet művel az idén, évben — ez a jelszó most a mint tavaly. Tóth Mihályék Viharsaroknál. Ezt a fordulatot1 2,5 hold cukorrépa megművelő - azonban nem a véletlenre bíz- j sét, betakarítását vállalták, A zák. A kommunisták harcol- i vállalások azt eredményezték, nak, hogy ez ne csak jelszó : hogy a tervbevett cukorrépa­maradjon, hanem meg is va- j területet még 5 holddal kell lósuljon. A kommunista veze- j növelni, a kenderterületet 10 tők, népnevelők elbeszélgettek minden párttaggal, dolgozóval. Külön részletesen is ismertetik azokat a terveket, melyeket a taggyűlésen a tagság vállalt magára. Valamennyien egyet holddal. Valamennyien többet akarnak termelni a szomszéd­juknál. A régi versenytársak — a Ha­ladás TSZ — még a java mun­kák megkezdése előtt, elkészí­Üveg is kell a meiegágyi ablakhoz! Semmi sincs olyan kifize­tődő, mint a primőráru-terme­lés — vélekednek a gyulaiak. De, hogy ez mikor érkezik? — nem tudják. — Lehet, hogy egy hónap múlva — mondta Persze, nemcsak az egyéni ter- j kissé restelkedve az üzlet ve­rődök, hanem a szövetkezetiek j zetője. is. Ezért határozták el az Erkel! — A kiültetés előtt álló pap­TSZ tagjai már tavaly, hogy j rika és uborka viszont addig a meglévő 500 meiegágyi ab- : nem várhat — panaszolta Szi­lakot ezerrel növelik. | geti Lajos elvtárs, a szövetke­! zet elnöke a já,rási tanácsnál, Félig-meddig sikerült. Az igé­nyelt kereteket ugyanis két- három héttel ezelőtt megkap­ták, de nem adtak hozzá üve­get. — Az is jön rövidesen — magyarázták a tsz elnökének a íöldművesszövetkezeti üz­letben. Jött is a héten vagy 800 köb­méter, de hiba csúszott a do­logba. Mire a szövetkezet tag­jai az üveg érkezéséről tudo­mást szereztek, azt már mind kiosztották másoknak. de mindhiába — segítséget nem kapott. Most aztán főhet a tsz-tagok feje, hogy mi legyen a primőr­áru-termeléssel... B. L. hét a földeken a munkát meg­kezdeni. De már nem is kez­désről beszélünk, hanem foly­tatásról. Már eddig is szántot­tak ott, ahol lehetett. A simí­tózást pedig a napokban kéz- I dilc meg, hiszen március 5-ig j zódik, ezt igazolják azok a kez­deményezések, javaslatok, ame­lyek a tagság részéről történ­nek. Valamennyien egyet akar­nak: többet, jobbat termelni, mint az elmúlt években. A kívülálló dolgozók nem hagyják figyelmen kívül a tsz dolgozóinak szorgos munkáit, törekvéseit. Naponta újabb és újabb tagok érdeklődnek a kö­zös gazdálkodás iránt. Minden közgyűlésen új belépőkkel sza­porodik a nagy család. Most legutóbb is több új tagot vet­tek fel, többek között Karasz Mátyást, Kovács Károlynét, Túrák Istvánt, Túrák Imrét, Báthori Istvánnét és még töb­bet. Az új tagok többsége már ki is jár dolgozni. — Csepkó E. — Március 10-ig lehet cserélni lncernavetőmagot A tavaszi vetésekre való fel­készülés egyik igen fontos fel- sula'a a megfelelő minőségű lu- eerriaveíííinag előteremtése. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők birtokában levő nyers lucernamag erősen gyo- mos, sok esetben arankával fertőzött. Feltételezhető ezért, hogy a termelők a lucernavető- mag-hiány miatt nem megfe­lelő minőségű magot vetnek és terjesztik ezzel a gyom-, vagy arankafertőzést. A termelőknél lévő lucerna- mag tisztítása eredményesen nem oldható meg, ezért kor­mányunk lehetővé tette, hogy a vetésre nem alkalmas, tisztitat- lan magot fémzárolt vetőmag­ra cseréljék ki. Termelőszövet­kezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink a birtokukban lé­vő nyers luoernamagot a he­lyt terményforgalmi vállala­tok begyűjtő telepein kicse­rélhetik. A terménybegyüjtő te­lepek az átvett nyers lucerna- magért a tisztasági százalék alapján megállapított súllyal (tiszta lurernave tőmaggal) azonos mennyiségű fémzárolt vetőmagot adnak ki. A fémzá­rolt lucernamagot legkésőbb a nyers lucernavetőmag beadá­sától számított 14 napon belül vehetik át azon a telepen, ahol átadták a termelők. A lucernavetőmag-cserében részvevő termelőszövetkezetek terhére a cserével kapcsolato­san semmiféle költséget nem lehet felszámítani. Az egyéni­leg termelők az átadott nyers lucernavetőmag minden kilo­grammja után 3 forint tisztí­tási költséget tartoznak fizetni a vetőmag átadásával egyidő- ben. A vetőmagcserét a termény- begyüjtő telepek csak ez év március 10-ig fogadják el. HÍREK — Várható időjárás ma estig: hideg* erősen felhős idő. Kevesebb helyen ha* vazis, délkeleten esetleg havaseső. Mér* sékelt, időnként élénk északi, északkeleti szél, hófúvások. Legalacsonyabb hőmér*» séklet ma éjjel: nyugaton és északon mínusz 8—mínusz 11, máshol minus* 4—mínusz 7 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet 'Tninusz 1—mínusz 4 főig között. A fűtés alapjául szolgáié közép# ’ ’hőmérséklet mínusz 4 fok alatt. — A zsadányi DlSZ-fiataloH három egyfelvonásos színdarab« bal készülnek a március 6-i elő« adásra, amelyen a 10 tagú népi tánccsoport is fellép. — A KASZAPERI kultúr­együttes 28 tagú énekkara Kör- mendy Sándor vezetésével 10 népdal-feldolgozást tanul bo első előadásukra, a tánccisoport) pedig Tóth Ilona irányításával készül a március eleji bemutat­kozásra. — A BÉKÉS megyei Moziüzemi Vállalat, a DISZ-bizottság és a Jókai Színhá'i DlSZ-szervezete nagysikerű farsangi bálát rende­zett tegnap este a békéscsabai Balassi Kultúrotthonban. — Békésszenlandrá on Szilágyi Jánosné dolgozó parasztasszony vállalta, hogy március 8-án a nemzetközi nőnap tiszteletére négy kotlót, Csepei Ferenc 13 holdas középparaszt felesége 15 kotlót ültet. Azt is vállalták, hogy az első negyedévben teljesítik hí­zó ttsertésbeadásukat. — A BÉKÉSCSABAI Május I TSZ-ben február 24-én 20 (aggal megalakult a Magvar Vöröske­reszt helyi csoportja. — liüllőház nyílik február 28- án a budapesti Állatkertben, ahol 50 fajta hazai és trópusi hül­lőt mutatnak be. A kígyók között van vipera, kobra, egyéb mér- geskígyóíajta és az óriáskígyón; k egy fiatal példánya. IK1— HARMINC család nigh- hel kezdik meg a méhészkedést a mezőberényi Vörös Csillag TSZ-ben. — Orvosi ügyeletes szolgálat Békés­csabán: Február 27-én, vasárnap: Dr. Péterfi Gábor (Szarvasi u. 12.) tart orvosi szolgálatot. ‘ — Orvosi ügyeletes szolgálat Oroshá­zán: 1955. év február 26-án déli 12 órá­tól február 28-án délelőtt 8 óráig: az í.t If., kerületbeliek részére: Dr. Bodicsi Zsuzsanna, Bajcsy Zs. u.; a III., IV/, V«, VI., VII. kerületbeüek részére: Dr. Pólor Endre, Könd u. r (24) AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE szönt, de nem fogadta el Lip- s nagyon elfakult cserzett-piros tar búcsúranyujtott kezét, s úté- arca, nagyon szomorú volt Vüá- naballagott apámnak. ‘ gosbarna szeme, s mintha meg Kókkadt fejjel követte őket a is őszült volna hirtelen: jól Iái­két legény. Jani se szólt, Kazár Kattant a háta mögül, hogy égé- Lackó is nagyot hallgatott, én se szén hamuszínű a haja körben... — Egyszóval — szakította fél- s legfeljebb helyet cserélünk két tartottam hát illendőnek anyik- Eres keze is árván csüngött alá, be Pali bácsi —, fel is út, le ottani szaktárssal, ha nem tetszik kantást. Pedig igen szerettem vol- s alig-alig lendült, amint az úton is út... mehetünk a pokolba! a pofánk a iaposi főintézőneik! na javítani a megfelhősödött ballagott kéhécselve apám... | — Mit csináljak? — vonogatta Liptai borostás állát gyűröget- helyzeten, ha egyébbel nem, nő- ügy szerettem volna .hozzáug­azt nekünk I a vállát Liptai, restelkedést mu- te, egy duzzadt szemölcsöt ka- tafüttyel legalább. Annál is in- rani és sugárzó hangon megmon­kább, mivel jól tudtam, hogy dani neki, hogy tartsa magasan a mindünk közt édesapámat mar- fejét, mint l anyövő a mesében, — De hiszen ígérték! — felelték bosszúsan tatva. — Azt is elmondtam én, parászott az orra tövén, s sza- a szövetkezetiek, amit nem is hogy a fácánház nem lesz készen porán kapott a hadarásba; tagadtak le az üzletben s hogy mentsék maguka't, ígére­tet tettek: — A következő szállítmányt az elvtársak kapják meg. A Magyar Közlöny február 26- án megjelent 21. száma a személyi részben kitüntetéseket közöl. A hivatalos lapban megjelent a pénzügyminiszter rendelet« a közfogyasztásra történő sertésvá­gások forgalmiadé-kőtelezettségé- rői, valamint az oktatásügyi mi­niszter rendelet* az egyetemi és főiskolai felvétel szabályozása tárgyában kiadott 1/1954. (V. 5.) O. M. számú rendelet módo­sításáról. idejire, ha most segédek után — Nem lehet, drága Pali bá- ja legfájdalmasabban a gond. — mert nagy öröm, hogy nem kék szaladgálni, s ki tudja azt tyám, ha mondom, az ekziszten- Bántja, hogy előtört belőle a rogyott meg a horgas inaapor- is, milyenek lesznek az újak? ciát nem kockáztathatom! Pró- gyakran jólfékezett heves tér- hányás gerincű vállalkozó előtt, — Mi közük nekik ahhoz, hogy bálkozzanak egy másik vállalat- mészet — ahelyett, hogy mindent s én nagyon boldog vagyok, a­maga kikkel dolgoztat? — kezdte nál, fog az menni! megtett volna Liptai jóindula- miért nem köszönt neki, hanem apám arcát hirtelen a vér élőn- Apám szikrázó szemmel fa- iáért, még néhány alkudozó szót, hátatfordított keményen... Sze- teni. — Maga a vállalkozó, min- kadt ki : vagy könyörgésfélét is kiéről-' rettem volna elkiáltani, nogy két maga fizet, nem az urada- — Ne alkudozzunk, hagyjuk itt ködve... Hisz nincs rettenetesebb akár meg is éhezem ezt a pilla- loini Miért hagyja, hogy oiyias- ezt a svihákot, Pali bácsi! baj, mint a munkanélküliségi... natot, ha kell... mibe üssék az orrukat, ami csak Liptai megértette a »svihák« A legkülönb ácsok is hosszas Bizonyosan el is mondtam vol- magára tartozik? szót, mégse ment neki apámnak, bolyongás után kaptak munkát, na mindezt, ha a kamaszgyerék­— No, jó, Jánosom, ne gye- ahogy vártam volna, hanem szó- jobbára idegenben. Idénye lenne nek nem olyankor dugulna el a rekeskedjünk, János. Nekem is katlan szelíden tette rá hurkás ugyan most az építőmunkának, torka éppen, amikor a legna- családom van, s nemcsak ebben kezefejét az apáméra: de ilyenkor, szezonjában is sze- gyobbat és legszebbet szeretné az esztendőben kell őket eltarta- — János, János, ne legyünk rencse kell az elhelyezkedéshez kiáltani... Szemérmes és érdes a ni, hanem jövőre is, meg az- hálátlanok, sokat segítettem én — hát még ősszel, s a télen?! kamasz-szeretet. Hogyan is kö- után is! magán nem egyszer. Nem ér- Mi lesz velünk — a család ho- zöihettem volna Pali bácsival: — Ez az, hogy családunk ne- demlem én meg ezt a hangot, gyan fogja kihúzni a mindig ke- milyen hálás és büszke vagyok, künk is van — szólt közbecsen- János! Gondolkozzunk csak, Já-’ gyet len téli napokat? Mi lesz a amiért élné ett Liptai felényujtott desítőleg Pali bácsi. — Azok- nosomi téli ruházattal, a télirevaió éle- keze felett?... Bandukoltam hát nak is kenyér kell, s ha nem Apám nem sokat gondolko- lemmel, mi lesz az én tanítta- szótlanul a csillámporú gáton, mehetünk Laposra fácánházat zott, hanem lerázta Liptai ke- fásommal?... Kár volt indulatos- a sok szomorúfejű felnőtt között, csinálni, hát elmegyünk Bölcsi- zét, megfordult, kivágta az ajtót, kodni, mindent meg kellett vol- félig szorongó szívvel, gondol- be, magtárat készíteni... Ott is s faképnél hagyta a fejét inga- na próbálni LiptaináJ... — Ilyen- va a jövőre, s félig boldogan... vállalt maga munkát, úgy tudom, tó vállalkozót. Pali bácsi kö- formán emésztette magát apám. (Bolytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents