Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
1935 február 27., vasárnap ViUai&atúlt hifit 3 KÉSIÜL ÜMK a A tótkomlóst Viharsarok TSZ»bon Nincs már messze a tavasz •— mondják többen Tótkomlóson, és így is készülnek. A tótkoiniósi Viharsarok TSZ irodájában alig lehet valakit találni, mindenki a munkáját végzi. Az udvaron négy ember tették a versenypontokat. A versenykihívást először a komkötnek. Senki sem tétlenkedik © Megkezdődött a munka, nem- | akarnak; a földből kihozni azt, gépeket akaszt a kocsi után, viszik a brigádszállásra. A másik helyen műtrágyát pakolnak az autóra. Az épület egyik helyiségében pedig az idősebbek seprűt, kosarat és csirkeborítót dásáról a tsz taggyűlése döntött. Minden brigádban be is akarják fejezni. A kony- haKerteszeti brigád tagjai maja mindennap dolgozna*, meg is latszik az ereamenye: A Korai káposzta-, karaiaöé- palanta mar kikelt. Pár hét múlva ki is ültetik. Nagy lendülettel kezdtek hozzá a Viharsarok TSZ dolgozói, kommunistái az idei évmunisták a taggyűlésen fogad- j^ez ]^z a lendület még íoko- ták el. Egyes pontjait még ki is javították. A verseny elfogacsak a központban, de kinn, a földeken is. Alig olvadt el a hó, a Viharsarok tagjait már a földeken lehetett látni. Szórták a műtrágyát a 120 holdon később vetett búzára. Talán a legjobbkor végezték, mert utá a népnevelők, kommunisták a példamutatók amit vehet. Céljuk, lévő földön mégegyszer annyit j ^ brigádvezetők valamennyien kommunista módra dolgoznak. Rimoszki Mihály, Oravecz termelni, mint az elmúlt évben. Meg is értették ezt a kommunisták, ezért vállalnak na- : Mihály brigádvezetők már gyobb területeket, mint: minden szükséges gépet, mező_____ ,_o____t _______ amennyi a tervfelbontáskor ju- ! gazdasági szerszámot kiszállín a megkezdődött az olvadás, ! tott. Már minden tag megkapta | tottak a brigádszállásokra. Felesőzés és jól lemosta a tápláló az egyéni területét. Pakorádi készülve varjak, hogy mikor leport a gyökér tövéhez. j György elvtárs feleségével naDöntő fordulatot az 1955-ös ' gyobb területet művel az idén, évben — ez a jelszó most a mint tavaly. Tóth Mihályék Viharsaroknál. Ezt a fordulatot1 2,5 hold cukorrépa megművelő - azonban nem a véletlenre bíz- j sét, betakarítását vállalták, A zák. A kommunisták harcol- i vállalások azt eredményezték, nak, hogy ez ne csak jelszó : hogy a tervbevett cukorrépamaradjon, hanem meg is va- j területet még 5 holddal kell lósuljon. A kommunista veze- j növelni, a kenderterületet 10 tők, népnevelők elbeszélgettek minden párttaggal, dolgozóval. Külön részletesen is ismertetik azokat a terveket, melyeket a taggyűlésen a tagság vállalt magára. Valamennyien egyet holddal. Valamennyien többet akarnak termelni a szomszédjuknál. A régi versenytársak — a Haladás TSZ — még a java munkák megkezdése előtt, elkészíÜveg is kell a meiegágyi ablakhoz! Semmi sincs olyan kifizetődő, mint a primőráru-termelés — vélekednek a gyulaiak. De, hogy ez mikor érkezik? — nem tudják. — Lehet, hogy egy hónap múlva — mondta Persze, nemcsak az egyéni ter- j kissé restelkedve az üzlet verődök, hanem a szövetkezetiek j zetője. is. Ezért határozták el az Erkel! — A kiültetés előtt álló papTSZ tagjai már tavaly, hogy j rika és uborka viszont addig a meglévő 500 meiegágyi ab- : nem várhat — panaszolta Szilakot ezerrel növelik. | geti Lajos elvtárs, a szövetke! zet elnöke a já,rási tanácsnál, Félig-meddig sikerült. Az igényelt kereteket ugyanis két- három héttel ezelőtt megkapták, de nem adtak hozzá üveget. — Az is jön rövidesen — magyarázták a tsz elnökének a íöldművesszövetkezeti üzletben. Jött is a héten vagy 800 köbméter, de hiba csúszott a dologba. Mire a szövetkezet tagjai az üveg érkezéséről tudomást szereztek, azt már mind kiosztották másoknak. de mindhiába — segítséget nem kapott. Most aztán főhet a tsz-tagok feje, hogy mi legyen a primőráru-termeléssel... B. L. hét a földeken a munkát megkezdeni. De már nem is kezdésről beszélünk, hanem folytatásról. Már eddig is szántottak ott, ahol lehetett. A simítózást pedig a napokban kéz- I dilc meg, hiszen március 5-ig j zódik, ezt igazolják azok a kezdeményezések, javaslatok, amelyek a tagság részéről történnek. Valamennyien egyet akarnak: többet, jobbat termelni, mint az elmúlt években. A kívülálló dolgozók nem hagyják figyelmen kívül a tsz dolgozóinak szorgos munkáit, törekvéseit. Naponta újabb és újabb tagok érdeklődnek a közös gazdálkodás iránt. Minden közgyűlésen új belépőkkel szaporodik a nagy család. Most legutóbb is több új tagot vettek fel, többek között Karasz Mátyást, Kovács Károlynét, Túrák Istvánt, Túrák Imrét, Báthori Istvánnét és még többet. Az új tagok többsége már ki is jár dolgozni. — Csepkó E. — Március 10-ig lehet cserélni lncernavetőmagot A tavaszi vetésekre való felkészülés egyik igen fontos fel- sula'a a megfelelő minőségű lu- eerriaveíííinag előteremtése. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők birtokában levő nyers lucernamag erősen gyo- mos, sok esetben arankával fertőzött. Feltételezhető ezért, hogy a termelők a lucernavető- mag-hiány miatt nem megfelelő minőségű magot vetnek és terjesztik ezzel a gyom-, vagy arankafertőzést. A termelőknél lévő lucerna- mag tisztítása eredményesen nem oldható meg, ezért kormányunk lehetővé tette, hogy a vetésre nem alkalmas, tisztitat- lan magot fémzárolt vetőmagra cseréljék ki. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink a birtokukban lévő nyers luoernamagot a helyt terményforgalmi vállalatok begyűjtő telepein kicserélhetik. A terménybegyüjtő telepek az átvett nyers lucerna- magért a tisztasági százalék alapján megállapított súllyal (tiszta lurernave tőmaggal) azonos mennyiségű fémzárolt vetőmagot adnak ki. A fémzárolt lucernamagot legkésőbb a nyers lucernavetőmag beadásától számított 14 napon belül vehetik át azon a telepen, ahol átadták a termelők. A lucernavetőmag-cserében részvevő termelőszövetkezetek terhére a cserével kapcsolatosan semmiféle költséget nem lehet felszámítani. Az egyénileg termelők az átadott nyers lucernavetőmag minden kilogrammja után 3 forint tisztítási költséget tartoznak fizetni a vetőmag átadásával egyidő- ben. A vetőmagcserét a termény- begyüjtő telepek csak ez év március 10-ig fogadják el. HÍREK — Várható időjárás ma estig: hideg* erősen felhős idő. Kevesebb helyen ha* vazis, délkeleten esetleg havaseső. Mér* sékelt, időnként élénk északi, északkeleti szél, hófúvások. Legalacsonyabb hőmér*» séklet ma éjjel: nyugaton és északon mínusz 8—mínusz 11, máshol minus* 4—mínusz 7 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet 'Tninusz 1—mínusz 4 főig között. A fűtés alapjául szolgáié közép# ’ ’hőmérséklet mínusz 4 fok alatt. — A zsadányi DlSZ-fiataloH három egyfelvonásos színdarab« bal készülnek a március 6-i elő« adásra, amelyen a 10 tagú népi tánccsoport is fellép. — A KASZAPERI kultúregyüttes 28 tagú énekkara Kör- mendy Sándor vezetésével 10 népdal-feldolgozást tanul bo első előadásukra, a tánccisoport) pedig Tóth Ilona irányításával készül a március eleji bemutatkozásra. — A BÉKÉS megyei Moziüzemi Vállalat, a DISZ-bizottság és a Jókai Színhá'i DlSZ-szervezete nagysikerű farsangi bálát rendezett tegnap este a békéscsabai Balassi Kultúrotthonban. — Békésszenlandrá on Szilágyi Jánosné dolgozó parasztasszony vállalta, hogy március 8-án a nemzetközi nőnap tiszteletére négy kotlót, Csepei Ferenc 13 holdas középparaszt felesége 15 kotlót ültet. Azt is vállalták, hogy az első negyedévben teljesítik hízó ttsertésbeadásukat. — A BÉKÉSCSABAI Május I TSZ-ben február 24-én 20 (aggal megalakult a Magvar Vöröskereszt helyi csoportja. — liüllőház nyílik február 28- án a budapesti Állatkertben, ahol 50 fajta hazai és trópusi hüllőt mutatnak be. A kígyók között van vipera, kobra, egyéb mér- geskígyóíajta és az óriáskígyón; k egy fiatal példánya. IK1— HARMINC család nigh- hel kezdik meg a méhészkedést a mezőberényi Vörös Csillag TSZ-ben. — Orvosi ügyeletes szolgálat Békéscsabán: Február 27-én, vasárnap: Dr. Péterfi Gábor (Szarvasi u. 12.) tart orvosi szolgálatot. ‘ — Orvosi ügyeletes szolgálat Orosházán: 1955. év február 26-án déli 12 órától február 28-án délelőtt 8 óráig: az í.t If., kerületbeliek részére: Dr. Bodicsi Zsuzsanna, Bajcsy Zs. u.; a III., IV/, V«, VI., VII. kerületbeüek részére: Dr. Pólor Endre, Könd u. r (24) AZ ELSŐ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE szönt, de nem fogadta el Lip- s nagyon elfakult cserzett-piros tar búcsúranyujtott kezét, s úté- arca, nagyon szomorú volt Vüá- naballagott apámnak. ‘ gosbarna szeme, s mintha meg Kókkadt fejjel követte őket a is őszült volna hirtelen: jól Iáikét legény. Jani se szólt, Kazár Kattant a háta mögül, hogy égé- Lackó is nagyot hallgatott, én se szén hamuszínű a haja körben... — Egyszóval — szakította fél- s legfeljebb helyet cserélünk két tartottam hát illendőnek anyik- Eres keze is árván csüngött alá, be Pali bácsi —, fel is út, le ottani szaktárssal, ha nem tetszik kantást. Pedig igen szerettem vol- s alig-alig lendült, amint az úton is út... mehetünk a pokolba! a pofánk a iaposi főintézőneik! na javítani a megfelhősödött ballagott kéhécselve apám... | — Mit csináljak? — vonogatta Liptai borostás állát gyűröget- helyzeten, ha egyébbel nem, nő- ügy szerettem volna .hozzáugazt nekünk I a vállát Liptai, restelkedést mu- te, egy duzzadt szemölcsöt ka- tafüttyel legalább. Annál is in- rani és sugárzó hangon megmonkább, mivel jól tudtam, hogy dani neki, hogy tartsa magasan a mindünk közt édesapámat mar- fejét, mint l anyövő a mesében, — De hiszen ígérték! — felelték bosszúsan tatva. — Azt is elmondtam én, parászott az orra tövén, s sza- a szövetkezetiek, amit nem is hogy a fácánház nem lesz készen porán kapott a hadarásba; tagadtak le az üzletben s hogy mentsék maguka't, ígéretet tettek: — A következő szállítmányt az elvtársak kapják meg. A Magyar Közlöny február 26- án megjelent 21. száma a személyi részben kitüntetéseket közöl. A hivatalos lapban megjelent a pénzügyminiszter rendelet« a közfogyasztásra történő sertésvágások forgalmiadé-kőtelezettségé- rői, valamint az oktatásügyi miniszter rendelet* az egyetemi és főiskolai felvétel szabályozása tárgyában kiadott 1/1954. (V. 5.) O. M. számú rendelet módosításáról. idejire, ha most segédek után — Nem lehet, drága Pali bá- ja legfájdalmasabban a gond. — mert nagy öröm, hogy nem kék szaladgálni, s ki tudja azt tyám, ha mondom, az ekziszten- Bántja, hogy előtört belőle a rogyott meg a horgas inaapor- is, milyenek lesznek az újak? ciát nem kockáztathatom! Pró- gyakran jólfékezett heves tér- hányás gerincű vállalkozó előtt, — Mi közük nekik ahhoz, hogy bálkozzanak egy másik vállalat- mészet — ahelyett, hogy mindent s én nagyon boldog vagyok, amaga kikkel dolgoztat? — kezdte nál, fog az menni! megtett volna Liptai jóindula- miért nem köszönt neki, hanem apám arcát hirtelen a vér élőn- Apám szikrázó szemmel fa- iáért, még néhány alkudozó szót, hátatfordított keményen... Sze- teni. — Maga a vállalkozó, min- kadt ki : vagy könyörgésfélét is kiéről-' rettem volna elkiáltani, nogy két maga fizet, nem az urada- — Ne alkudozzunk, hagyjuk itt ködve... Hisz nincs rettenetesebb akár meg is éhezem ezt a pilla- loini Miért hagyja, hogy oiyias- ezt a svihákot, Pali bácsi! baj, mint a munkanélküliségi... natot, ha kell... mibe üssék az orrukat, ami csak Liptai megértette a »svihák« A legkülönb ácsok is hosszas Bizonyosan el is mondtam vol- magára tartozik? szót, mégse ment neki apámnak, bolyongás után kaptak munkát, na mindezt, ha a kamaszgyerék— No, jó, Jánosom, ne gye- ahogy vártam volna, hanem szó- jobbára idegenben. Idénye lenne nek nem olyankor dugulna el a rekeskedjünk, János. Nekem is katlan szelíden tette rá hurkás ugyan most az építőmunkának, torka éppen, amikor a legna- családom van, s nemcsak ebben kezefejét az apáméra: de ilyenkor, szezonjában is sze- gyobbat és legszebbet szeretné az esztendőben kell őket eltarta- — János, János, ne legyünk rencse kell az elhelyezkedéshez kiáltani... Szemérmes és érdes a ni, hanem jövőre is, meg az- hálátlanok, sokat segítettem én — hát még ősszel, s a télen?! kamasz-szeretet. Hogyan is kö- után is! magán nem egyszer. Nem ér- Mi lesz velünk — a család ho- zöihettem volna Pali bácsival: — Ez az, hogy családunk ne- demlem én meg ezt a hangot, gyan fogja kihúzni a mindig ke- milyen hálás és büszke vagyok, künk is van — szólt közbecsen- János! Gondolkozzunk csak, Já-’ gyet len téli napokat? Mi lesz a amiért élné ett Liptai felényujtott desítőleg Pali bácsi. — Azok- nosomi téli ruházattal, a télirevaió éle- keze felett?... Bandukoltam hát nak is kenyér kell, s ha nem Apám nem sokat gondolko- lemmel, mi lesz az én tanítta- szótlanul a csillámporú gáton, mehetünk Laposra fácánházat zott, hanem lerázta Liptai ke- fásommal?... Kár volt indulatos- a sok szomorúfejű felnőtt között, csinálni, hát elmegyünk Bölcsi- zét, megfordult, kivágta az ajtót, kodni, mindent meg kellett vol- félig szorongó szívvel, gondol- be, magtárat készíteni... Ott is s faképnél hagyta a fejét inga- na próbálni LiptaináJ... — Ilyen- va a jövőre, s félig boldogan... vállalt maga munkát, úgy tudom, tó vállalkozót. Pali bácsi kö- formán emésztette magát apám. (Bolytatjuk)