Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
Harcoljunk a társadalmi tulajdon fosztogatói, rongál ói, hanyag kezelői ellen ^ VlUaí&aí&k Hlpi _ 1935 február 27., vasárnap Példájuk nem serkent a tanulásra HAZÁNKBAN népi államunk gazdasági alapja a társadalmi tulajdon lett. A társadalmi tulajdon védelme, annak erősítése, növelése nálunk minden dolgozó érdekét szolgálja. Ha növekszik a társadalmi tulajdon, erősödik népi államunk és ez biztosítja országunk fokozott védelmét, dolgozó népünk anyagi és kulturális szükségleteinek fokozott kielégítését. Felmerül a kérdés, mit értünk társadalmi tulajdon alatt? Társadalmi tulajdon „az olyan vagyon, amely az állam, az állami vállalat, szövetkezet, vagy más közület tulajdonában van.“ Továbbá az olyan vagyon, „amely az állam, az állami vállalat, szövetkezet, vagy más közület használatában van, illetőleg rendelkezése vagy kezelése alatt áll“. KIK KÖVETIK EL a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket? Egyrészt az osz- tályellenség tagjai követik el, akik ma már általában nem mernek nyíltan támadni népi demokráciánk ellen és ezért alattomos módon igyekeznek gyengíteni államunk gazdasági alapját, a társadalmi tulajdont. Az osztályellenség mellett azonban egyes dolgozók is gyakran követnek el társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket. Ennek oka, hogy népi demokráciánk gazdasági rendszerének, társadalmi viszonyainak gyors fejlődését, mely. a felszabadulás óta eltelt tfz év* óta bekövetkezett, nem követte párhuzamosan a dolgozók tudatának fejlődése. Most, hogy mindez nem fenyeget, s tudatukban még nem kellően mélyült el a társadalmi tulajdon megbecsülése, egyesek nem becsülik úgy a társadalmi tulajdont, mint annakidején a magántulajdont. Nem eléggé tudatosítottuk még azt, hogy milyen összefüggés van a társadalmi tulajdon védelme, megbecsülése és a dolgozók jólétének növelése között. Milyen tevékenységgel követik el a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket? A társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményeket a társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy ellopásával, elsíkkasztásával, jogtalan elsajátításával, a társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy hanyag kezelésével, az ellenőrzési és a feljelentési- kötelezettség elmulasztásával. Az orosházi járási párt-VB ez év elején megvizsgálta a járás területén a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét. Megállapította, hogy vannak állami vállalatok, ahol a dolgozók helyes nevelésével, a munka jó megszervezésével és az állandó tervszerű ellenőrzéssel, a társadalmi tulajdon megbecsülése, védelme és gyarapítása kezd közüggyé válni. Példa erre az Orosházi Malom, ahol az utóbbi években a társadalmi tulajdon ellen irányuló olyan cselekedet nem történt, mely bűnvádi eljárás megindítására okot adott volna. Azonban még korántsem mondhatjuk el, hogy állami vállalatainknál, termelőszövetkezeteinknél általánossá vált Volna a társadalmi tulajdon tudatos védelme. Számos vezető és dolgozó nem ismerte még fel azt a veszélyt, amit társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény jelent dolgozó népünknek. HOGY MILYEN VESZÉLYT jelentenek a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények, azt igazolja az is, hogy ez év januárjában a járási ügyészség által emelt vád 70 százaléka a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények miatt történt. Ehhez nagyban hozzájárul a munka helytelen szervezése és az ellenőrzés elhanyagolása. Például az elmúlt évben a Csorvási Sertés- tenyésztő Állami Gazdaságban Pálfi nevű osztályidegen, volt íőagronómus 6800 forint értékű sertést sikkasztott el a gazdaságból. Vagy az orosházi állomáson, ahol több vasutas sorozatosan fosztogatta a vagonokat és többen közülük 15— 17 esetben is követtek el sorozatos lopásokat. A társadalmi tulajdon rongálása, hanyag kezelése, különösen gyakran előfordul a gépállomásokon. A gépállomás tulajdonát képező munkagépeket, felszereléseket gyakran széjjelhagyják. így tett a Nagyszénási Gépállomásnak a gádorosi Gerő TSZ-ben lév5 brigádja, amely a munkagépeket a tsz területén széjjelhagyta és csak most, januárban, a leltározáskor szedték össze. Az Orosházi Gépállomáson volt olyan traktoros, aki traktorát hanyagul kezelte, s ezáltal megrongálta, amikor az igazgató felelősségre vonta, úgy vélekedett: „Munkásellenes az ilyen igazgató, aki ezért a munkást felelősségre vonja.“ Gyakran előfordul a társadalmi tulajdonban lévő vagyonban kártokozó csalás is. Példa erre a Pusztaszöllősi Állami Gazdaság esete, ahol a f'á- agronómus, aki egyben az elmúlt ősszel helyettes ve- vető is volt, a gazdaságban dolgozó egyik kuláknak 5 mázsa kenyérgabona fejadagot és több dolgozónak a megengedett illetményföld területnél 1000—1500 négyszögöllel nagyobb földterületet adott. AZ ELLENŐRZÉS HIÁNYA is gyakran tapasztalható az ál- Pmi vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél. Kirívó példája ennek az Orosházi Kisker. Vállalat esete, ahol az egyik ellenőr, Oszadszki Róbert, akinek az lett volna a feladata, hogy állandóan- ellenőrizze a boltve- vet3k munkáját, az egyik boltvezetővel összejátszva, több mint 30 ezer forinttal károsította meg népünk államát. Mivel a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények rendkívül veszélyesek a társadalomra, ezért az idevonatkozó törvényerejű rendelet feljelentési kötelezettséget ír elő mindazoknak, akik a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények-» ről hitelt érdemlően tudomást szereznek. Hogy mennyire nincsenek ezzel sokan tisztában, ezt iga- zoja az orosházi Uj Élet TSZ esete is. A januári közgyűlésen az igazgatóság közölte a tagsággal, hogy a szövetkezetnek 32 ezer forint kártérítést kell 'a TNV-nek fizetni, mert 400 zsákkal nem tudnak elszámolni. Az ellenőrző bizott- I ság elnöke a közgyűlésen így nyilatkozott: „Én tudom, hogy kik vittek el zsákot, de nem akarom itt azoknak nevét megmondani, mert nem szabad ezért erősen rájuk menni, hanem szépen kell őket felszólítani, hogy hozzák vissza anélkül, hogy nevüket megmondanám.“ Ez bizonyítja, hogy az I ellenőrző bizottság elnöke nem- ! csak rosszul értelmezi az ellen- ! őrző bizottság feladatát, hanem ezen túlmen3en, a feljelentési kötelezettség elmulasztásával maga is a bűncselekményt pártfogolja. | HOGYAN KELL HARCOLNI a társadalmi tulajdon elleni j bűncselekményekkel szemben? A harcot két síkon kell folytatni, egyrészt a dolgozók nevelésével, annak tudatosításával, mit jelent minden dolgozónak a társadalmi tulajdon védelme, gyarapítása, erősítése. Olyan közszellemet kell kialakítani, hogy minden dolgozó erkölcsi kötelességének is érezze fellépni minden olyan cselekmény ellen, mely a társadalmi tulajdon ellen irányul. A járási párt-végrehajtóbizottsága úgy határozott, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdekében széleskörű felvilágosító munkát kezdünk a járás területén az állami és tömegszervezetek bevonásával. Eddig már több községben előadásokat tartottunk, melyeket a dolgozók nagy érdeklődéssel kísértek, többen hozzászóltak, elítélték azokat a cselekményeket, melyek a társadalmi tulajdon ellen irányultak. ígérték, hogy fokozottabban fognak harcolni a társadalmi tulajdon védelméért. Az eddig megtartott előadások eredményét igazolja, hogy egyes vezetők gondosabban ellenőrzik a társadalmi vagyon kezelését és már eddig is több olyan feljelentés érkezet» a hatósághoz, melyet az előadások hatására tettek meg. A NEVELÉS A LEGFŐBB FELADAT, ezen a téren kell elsősorban munkánkat végezni, emellett azonban állami szerveinknek is következetesebben kell alkalmazni a büntetőjog eszközeit azokkal szemben, akik a társadalmi tulajdont megsértik. A most megindult széleskörű felvilágosító munka célja, hogy járásunkban megszilárdítsuk a I társadalmi tulajdon védelmét. A társadalmi tulajdon fosztogatói, rongálói és hanyag kezelői elleni harc lényegében osztályharc kérdése. Elsősorban hacot kell indítanunk az e téren tapasztalható káros nézetek, kapitalista maradványok ellen és kialakítani az új szocialista öntudatot, mely mélységesen elítéli a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket. Ezzel akarjuk elérni, hogy í járásunk területén tovább szilárdítsuk és növeljük államunk gazdasági alapját, a társadalmi tulajdont, fokozzuk népünk jó- ! létének növekedését., Vági József, Orosháza. K I S CSOPORT ÜL egy asztal j mellett a békési pártbizottság egyik szobájában. Mindössze öten vannak. Az SZKP 1. évfolyam négy hallgatója és a propagandista. Beszédük tárgya majdnem az, mint két héttel ezelőtt volt: hol maradtak megint a többi elvtársak? — Hogy hol maradtak, azt jó volna tudni — válaszolt Buzi elvtárs propagandista —, de ez azért mégis sok, mci-t mintegy tizenkettőn hiányzanak, a múltkori foglalkozáson ennél többen voltak. Ez nagy hib*, de talán vegyük ( sorba a dolgot, nézzük meg, hol szorít a csizma — javasoltam. Lapozzuk fel a naplót, nézzük meg személy szerint, kik hiányoznak. Lássuk a neveket, a nevek níögött az embereket, foglalkozásokat, funkciókat. Keresztes László, a Vörös Csillag TSZ-ben pártvezetőségi tag. Amint a napló jegyzetei mutatják, rendszertelenül jár szemináriumra. Süveges István, a tangazdaság dolgozója. Ot már úgy könyveli el Buzi elvtárs, hogy ígéretekben gazdag, de cselekvésben annál szegényebb. Ugyanis minden beszélgetés alkalmával felírja a kis noteszbe a foglalkozás idejét, de még egyszer sem ment az iskolára. Nincs minden rendben Kiss Sándor és V. Balogh Mihály elvtársak tanulásával sem. Ok is párt vezetőségi tagok a Vörös Csillagban, de nem elsők a példamutatásban. Ha így járnak oktatásra, hogyan követelhetik meg, hogy a párttagok tanuljanak. Ha követelik, akkor a tagság jogosan mondhatja, hogy vizet prédikálnak és bort isznak. Mindenesetre a viselkedésük, a tanuláshoz való viszonyuk nem követésre méltó példa. S így jönnek a nevek sorban. Ml LEHET A TAVOLMARADAS OKA? Talán gyenge a propagandista? Vagy nem készül fel megfelelően a foglalkozásra, s emiatt érdektelenné válnának a tanulásban? Sem az egyik, s in a másik. Buzi elvtárs képzett és most is jól készült a szemináriumra. Akik resztvettek, babár kevesen voltak, jól és alaposan vitatkoztak. A következő témához pedig a jólsikerült előadásból alapos segítségét kaptak. A távolmaradás okát másutt kell keresni. Ezek az elvtársak nem élnek a párt szervezeti szabályzatának megfelelően. Nem érzik át eléggé, hogy' minden párttag kötelessége a marxi-lenini elmélet alapjainak elsajátítása. Az SZKP konferenciák hallgatóinak nagyrésze több alapszervezet párttagjaiból tevődik össze. Ez nem baj. Azonban nem eléggé tájékozottak az alapszervi titkárok arról, hogy kik nem járnak el rendszeresen a foglalkozásra, vagy hogyan tanulnak. Vagyis nem megfelelő a kapcsolat a propagandista és az alap- szervi párttitkárok között. így esik meg legtöbb esetben, hogy a taggyűlésen a személy szerinti bírálat helyett csak általánosságban foglalkoznak a pártol tatásról elmaradókkal. A TÁJÉKOZÓDÁSHOZ NAGY SEGÍTSÉG, ha a propagandista beszámol a párttagok tanulásáról, azonban nem jelenti azt, hogy az alapszervi párt titkárok ölhetett kézzel várják a propagandistákat. Személyesen is győződjenek meg a párttagok tanulásáról és ha kell, ők is beszélgessenek el egy-egy hallgatóval. Nem volna helytelen az sem, ha a Vörös Csillag TSZ! pártvezetősége, vezetőségi ülésen egy napirendi pontként a vezetőség tanulását vitatná meg a kritika és önkritika jegyében, és figyelmeztetné a tanulásukat elhanyagoló párttagokat. —Deák— Három hétig Csillebércen Orosházán a II. sz. általános iskola III. fiúosztáhjának udvarán minden tízpercben zajos gyermeksereg tárgyal. Ketten- hárman összedugják fejüket. Van bőven beszélnwalójuk. Ok maguk tartják nyilván, bogi; készen vannak-e a feladatok. A leggyengébb tanuló is igyekszik, s már hetek óta nem fordult elő, hogy valamelyik nem csinálta volna meg a feladatút. Miért ez a nagy készülődés és igyekezet? Megvan rá az okunk. Háromhetes táborozásra megy az osztály Csillebércre. Hétfőn lesz a nagy nap) az indulás. Gyorsvonattal megy a pajtáscsalád. Visszük könyveinket, füzeteinket, s ott rendesen járunk iskolába. Még csak nem is más tanítja az osztályt, mert tanítási ól megy a kis sereg. Az orvosi vifsgálat megvolt. Beteg nincs, mindenki mehet. A délelőtti tanulás után, délután alvás, kirándulás, játék lesz. Ha valakinek nehezebben megy valami, ott lesznek pajtásai, akik azonnal tudnak segíteni. A k's család ha hazajön, lesz mit mesélni hosszú ideig. Régen gondolni sein lehetett erre. Köszönetét mondunk pártunknak és kormányzatunknak, hogy ezt a kitüntetést kaptuk. A 40 kis III. osztályos j/ajtós jótanulással fogja ezt meghálálni. 1 Váiadi Kornél, igazgató h. Orosháza, II. sz. iskola Mi így segítjük az iskolákat Mi, a Felsőnyómási Állami Gazdaság vezetői elhatároztuk, hogy felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére »Támogassuk az iskolákat« versenymozgalomra hívjuk az ország valamennyi állami gazdaságát. A mozgalom célja, hogy az általános- és középiskolákban az eddiginél jobban megismerhessék a különböző maggyüjteményeket és növényeket. Mi a verseny érdekében céljutalmat tűztünk ki a békéscsabai legjobb iskolának, mag- és növénygyűjteményt. A versenyben csak osztályok vehetnek részt t ez egymás közötti vetélkedésben. A céljutalom elnyeréséhez a következő szem- | pontokat dolgoztuk ki: 1. Az osztály átlag tanulmányi eredménye. 2. A legkevesebb igazolatlan mulasztás. 3. Az iskola . tanulóinak fegyelmezettsége. 4. A tanulók tisztelettudása és udvariassága« A gyűjteményben azok a növényi 1 magvak lesznek megtalálhatók, amelyeket eddig még hazánkban kevés tanuló ismer. Ilyenek például a csumiz, a koa- ling, a francia pörje, nz angol pöi je, gumipitypang, stb. MegisniertvOtlnek még azokkal a magvakkal is, amelyeket már hazánkban ezelőtt is termeltek, de ritka íhelyen voltak láthatók. Ezeknek a magvaknak a növényeit is eljuttatjuk annak az iskolának a nyáron, amelyik a fel- szabadulásbvyerseuyben a 40 fajta magból összegyűjtött növény mag-gyűjteményt nyerte el. A mag és a növénygyűjtemények kis* üvegablakkal ellátott szekrényben lesznek elhelyezve. A mag- gyüjteményt április 4-én, a száras növényeket az érés időpontjában adjuk át az iskolának. Az iskolák tanítói, tanárai segítsék a tanulók versenyrszervezését, hogy április 4-én gazdaságunk ünnepélyesen adhassa ät a verseny győztesének a jutalmat. Ancsiu Pál párttitkár.